Asʋn Wankláán Ánɩ́
Yohane
Lɔ́wanlɩ́n
1
Asa ɔyɩ́ lɛbɛlɩn a, Asʋ́n ámʋ bʋ ɩnʋ. Asʋ́n ámʋ mʋa Bulu bʋ ɩnʋ. Asʋ́n ámʋ gyí Bulu.
Asʋ́n Ánɩ́ Ɩtɛhá Nkpa
Asʋ́n ámʋ mʋa Bulu bʋ ɩnʋ asa ɔyɩ́ lɛbɛlɩn. Mʋsʋ́ Bulu lɔ́tsʋn bwɛ tógyítɔ́. Tɔtɔɔtɔ má ɩnʋá Bulu lɔ́bwɛ tsʋn mʋ ɔma. Mʋtɔ nkpa itsú. Nkpa ámʋ tɔ́pʋ́ wankɩ ba ahá fɛ́ɛ́ nɩ́. Wankɩ anfɩ tɔwánkɩ́ oklúntɔ, támɛ oklún mɔ́kʋ́gyi mʋ́sʋ́ kɩ.
Bulu lɔ́wa oyin ɔkʋá bʋtɛtɩ́ mʋ Yohane* Asú Ɔbɔpʋ́ Yohane sɩ́sɩ́. Ɔlɛba bɛbláa ahá wankɩ amʋ ɩwɩ asʋ́n, mɛ́nɩ ahá fɛ́ɛ́ bɔ́hɔ asʋ́n ámʋsʋ gyi. Megyí Yohane onutó gyí wankɩ amʋ. Mʋ mʋ́ wankɩ amʋ ɩwɩ asʋ́n ɔlɛba bɛbláa ahá. Ɔhá ámʋ́ʋ́ ogyi wankɩ onutó, ɔtɔwánkɩ́ há ɔhagyíɔha amʋ ɔbá ɔyɩ́tɔ́.
10 Ɔbʋ ɔyɩ́ ánfɩtɔ. Mʋsʋ́ Bulu lɔ́tsʋn bwɛ ɔyɩ́, támɛ ɔyɩ́ ánfɩtɔ atsiápʋ́ bʋmɛbɩ mʋ. 11 Ɔlɛba mʋ onutó ɔmátɔ́, támɛ mʋ pɩ bʋmɔhɔ mʋ. 12 Támɛ ɔlɛha ahá ánɩ́ bɔhɔ mʋ, hɔ mʋ gyi fɛ́ɛ́ ɔkpa ánɩ́ bʋbwɛ́ɛ Bulu abí. 13 Amʋ́ Bulu abí bwɛ motsú ɩlɩ́ntɔ, ntɛ́ɛ nyankpʋsa apɛ́bwɛtɔ, ntɛ́ɛ oyin ɔwɔ́lɩ ɔkpasʋ. Mboún Bulu onutó lɔ́bwɛ amʋ́ mʋ abí.
14 Asʋ́n ámʋ lébemlí nyankpʋsa, oletsiá anɩtɔ. Awɩtɔlɛ pʋ́ ɔnɔkwalɩ sɔ́ɔ́n létsiá mʋtɔ. Anɩlówun mʋ numnyam. Mʋ Sɩ lɔ́wa mʋ numnyam amʋ, tsúfɛ́ Obí ɔkʋkʋ́nʋ́ ɔkʋlɛ pɛ́ ogyi há mʋ.
15 Yohane lɛ́lɛ mʋ súná, tɔ́ɩ́ tsú mʋ ɩwɩ ɔbɛ́ɛ, “Ɔ́nɩ ɩwɩ asʋ́n nɛblɩ́ mbɛ́ɛ, ‘Ɔhá ámʋ́ʋ́ obuo mɩ ɔbá ámʋ dʋn mɩ, tsúfɛ́ ɔbʋ ɩnʋ asa bɔkwɩɩ́ mɩ́’ ” nɩ́.
16 Mʋ awɩtɔlɛ ɩtsɔ. Ɩ́nɩ sʋ́ ɔdɛ awɩtɔlɛ tsɔtsɔɔtsɔ ánfɩ wa há anɩ fɛ́ɛ́ nɩ́. 17 Mosesʋ Bulu mbla ámʋ ná ɩlɛba, támɛ ɔnɔkwalɩ mʋ́a awɩtɔlɛ mʋ́ ɩna anɩ Wíe Yesu Kristosʋ ɩlɛba. 18 Ɔhaa mɔ́kʋ́wun Bulu kɩ. Obí ɔkʋkʋ́nʋ́ ɔkʋlɛ pɛ́, mʋ onutó ogyi Bulu, otsie Ɔsɩ́ ámʋ gyɔpɩsʋ, Ɔsɩ́ ámʋ tɛhɩ́ɛ́ kle mʋ asʋ́n ámʋ, nkʋlɛ labláa anɩ alɩá Bulu gyí.
Asú Ɔbɔpʋ́ Yohane Bulu Asʋ́n Ɔkanda
(Mateo 3:1-12; Marko 1:1-8; Luka 3:1-18)
19-20  Yudafɔ ahandɛ ánɩ́ bʋbʋ Yerusalem bɔwa Bulu igyí ahapʋ́ pʋ́ Lewifɔ Yohane wá bɛɛ bʋyɛ́fɩtɛ́ mʋ bɛɛ, ma ogyi? Yohane mési asʋansʋ ŋáín amʋ́. Ɔlɛlɛ bláa amʋ́ ɔbɛ́ɛ, “Megyí mɩ́gyí Kristo, (ɔhá ámʋ́ʋ́ Bulu ladá mʋ ofúli amʋ).” 21 Bɛfɩtɛ́ mʋ bɛɛ, “Mʋ́mʋ́ fʋ́gyí ma? Fʋ́gyí Elia?”
Ɔlɛlɛ mʋ́ ɔnɔ́ ɔbɛ́ɛ, “Megyí mɩ́gyí Elia.”
Bɛtrá fɩtɛ́ mʋ bɛɛ, “Fʋ́gyí Bulu ɔnɔ́sʋ́ ɔtɔɩ́pʋ́ amʋ́ʋ́ ɔbɛ́ba amʋ?”
Ɔlɛlɛ mʋ́ ɔnɔ́ ɔbɛ́ɛ, “Ó-o.”
22 Mʋ́ʋ́ bɛfɩtɛ́ mʋ bɛɛ, “Ma fʋhɩ́ɛ́ fʋgyi? Bla anɩ, mɛ́nɩ abɛ́yɛ́bláa ahá ámʋ́ʋ́ bɔwa anɩ ámʋ. Nkálɩ fʋ́dɛblɩ́ tsú fʋ́ onutó ɩwɩ?”
23 Yohane lɔ́pʋ asʋ́n ánɩ́ Bulu ɔnɔ́sʋ́ ɔtɔɩ́pʋ́ Yesaia lɛ́blɩ́ tswɩ lɛ́ mʋ́ ɔnɔ́ ɔbɛ́ɛ,
“Mɩ́gyí ɔhá ámʋ́ʋ́ ɔdɛkplʋ́n dimbísʋ́ ɔbɛ́ɛ,
‘Mlɩtswii anɩ Wíe ɩkpa ámʋ ha mʋ’ amʋ nɩ.”
24-25 Ɩnʋ Farisifɔ akʋá bɔwa Yohane wá ɛ́ bɛfɩtɛ́ mʋ bɛɛ, “Nɩ́ megyí fʋ́gyí Kristo amʋ, megyí fʋ́gyí Elia ntɛ́ɛ Bulu Ɔnɔ́sʋ́ Ɔtɔɩ́pʋ́ amʋ́ʋ́ ɔbɛ́ba amʋ ɛ́ á, ntogyi sʋ́ fʋdɛ ahá asú bɔ?” 26 Yohane lɛ́lɛ mʋ́ ɔnɔ́ ɔbɛ́ɛ, “Ntsu ndɛpʋbɔ́ ahá asú, támɛ ɔha ɔkʋ bʋ mlɩtɔ nfɩ, mlɩméyín mʋ. 27 Mʋgyí ɔhá ánɩ́ obuo mɩ ɔbá nɩ́. Mmɔfʋn ánɩ́ nɛ́sankɩ́ mʋ ntʋkʋta ɔfɛ́ kpán.”
28 Asʋ́n ánfɩ fɛ́ɛ́ lɛ́ba Yordan ntsu ɔbɩn Betania wúlutɔ. Ɩnʋ́ Yohane létsiá bɔ́ ahá asú nɩ́.
Bulu Okúfabi
29 Ɔyɩ kɛhɛ a, Yohane lówun ánɩ́ Yesu ná ɔbá mʋ wá. Mʋ́ʋ́ ɔlɛbláa ahá ámʋ ɔbɛ́ɛ, “Mlɩkɩ, Bulu Okúfabi amʋ ɔbá á. Mʋsʋ́ Bulu tɔtsʋn sí ɔyɩ́tɔ́ ahá lakpan kíé amʋ́ nɩ́! 30 Mʋ ɩwɩ asʋ́n nɛblɩ́ mbɛ́ɛ, ‘Ɔkʋ buo mɩ ɔbá. Ɔdʋn mɩ, tsúfɛ́ ɔbʋ ɩnʋ asa bɔkwɩɩ́ mɩ́’ nɩ́. 31 Mɩ́ onutó mmeyín mʋ, támɛ nɛba ndɛ ahá asú bɔ, mɛ́nɩ Israelfɔ bɛ́bɩ ɔhá ánɩ́ ogyi.”
32 Yohane lɛ́blɩ́ ɔbɛ́ɛ, “Nowun Ɔŋɛ Wankɩ́hɛ́ amʋ, ɔlɛkplɩ́ tsú ɔsʋ́sʋ́ fɛ́ abrɔ́dʋma bogyonká mʋsʋ. 33 Mɩ́ onutó mmeyín mʋ, támɛ Bulu lɔ́wa mɩ́ ɔbɛ́ɛ mbá bɔpʋ ntsu bɔ ahá asú. Mʋlɛ́bláa mɩ ɔbɛ́ɛ, ‘Ɔhá ámʋ́ʋ́ fówun Ɔŋɛ Wankɩ́hɛ́ amʋ ɔbɛ́kplɩ́ tsú ɔsʋ́sʋ́ bogyonká mʋsʋ ámʋ ɔbɔ́pʋ Ɔŋɛ Wankɩ́hɛ́ amʋ bɔ́ ahá asú nɩ́.’ 34 Nawun ánɩ́ ɩlaba mʋ́tɔ́. Mʋ́ sʋ ndɛ mʋ ɩwɩ adánsɩɛ gyí mbɛ́ɛ, mʋgyí Bulu mʋ Bi ámʋ nɩ.”
Yesu Akasɩ́pʋ́ Agyankpapʋ
35 Mʋ́ ɔyɩ kɛhɛ a, Yohane mʋa mʋ akasɩ́pʋ́ abanyɔ́ bɛsankí ba ɩnʋ. 36 Brɛ́á Yohane lówun Yesu dɛ́tsʋ́ʋn a, ɔlɛblɩ́ ɔbɛ́ɛ, “Mlɩkɩ, Bulu Okúfabi amʋ ná ɩnʋ á.”
37 Akasɩ́pʋ́ abanyɔ́ ámʋ bonu asʋ́n ánfɩ. Mʋ́ sʋ bɛkplá buo Yesu. 38 Yesu lɛ́damlí kɩ wun ánɩ́ bʋbuo mʋ. Mʋ́ʋ́ ɔlɛfɩtɛ́ amʋ́ ɔbɛ́ɛ, “Ntɔ mlɩdédunká?”
Bɛfɩtɛ́ mʋ bɛɛ, “Osunápʋ́, nkʋ́nʋ fʋtsie?”
39 Yesu lɛ́lɛ mʋ́ ɔnɔ́ ɔbɛ́ɛ, “Mlɩba bɛkɩ.” Mʋ́ sʋ ayin abanyɔ́ ámʋ bobuo Yesu yɛ́kɩ mʋ otsiákpá. Ɩbɔ́bwɛ fɛ́ ntʋ́pwɛ dɔnatɔ. Betsiá mʋ wá tá owí.
40 Ayin ámʋ́ʋ́ bonu asʋ́n ánɩ́ Yohane lɛ́blɩ́ tsú Yesu ɩwɩ, bɛkplá buo Yesu amʋtɔ ɔkʋlɛ gyí Simon Petro mʋ pio Andrea. 41 Mʋ́ ɔma a, ɩtɔ gyankpapʋá Andrea lɔ́bwɛ gyí, oloyódunká mʋ pio Simon, bláa mʋ ɔbɛ́ɛ, “Anɩlawun Mesia.” (Mʋ́ asɩ gyí, “Kristo”, ɔhá ámʋ́ʋ́ Bulu ladá mʋ ofúli amʋ.) Kristo igyi Griiki ɔblɩ́ɩ, Mesia ɛ́ igyi Hebri ɔblɩ́ɩ. 42 Ɩnʋ ɔlɛkpa Simon ba Yesu wá.
Yesu lɛ́kɩ mʋ díín, ɔlɛblɩ́ ɔbɛ́ɛ, “Fʋ́gyí Yohane mʋ bi Simon nɩ. Tsú ndɛ pʋ́ya a, bɛ́tɩ fʋ́ Kefa.” (Griiki ɔblɩ́tɔ “Petro.” Mʋ́ asɩ gyí, “Bʋtá.”)
Filipo Mʋa Nataniel Tɩ
43 Ɔyɩ́ kɛhɛ a, Yesu lɔ́bwɛ ɔbɛ́ɛ mɔ́yɔ Galilea ɔmátɔ́, olowun Filipo. Mʋ́ʋ́ ɔlɛbláa Filipo ɔbɛ́ɛ, “Buo mɩ.” 44 Filipo otsú Betsaida, Andrea mʋa Petro wúlutɔ. 45 Filipo lówun Nataniel, ɔlɛbláa mʋ ɔbɛ́ɛ, “Anɩlawun oyin ámʋ́ʋ́ Mose lɔ́wanlɩ́n mʋ ɩwɩ asʋ́n wá Bulu mbla ámʋtɔ, Bulu ɔnɔ́sʋ́ atɔɩ́pʋ́ amʋ ɛ́ bɔwanlɩ́n mʋ ɩwɩ asʋ́n ámʋ. Mʋ dá gyí Yesu. Mʋ sɩ gyí Yosef, otsú Nasaret wúlutɔ.”
46 Nataniel lɛ́fɩtɛ́ mʋ ɔbɛ́ɛ, “Ɩtɔ yilé kʋ bɛ́talɩ́ dalɩ tsu Nasaret wúlutɔ?”
Filipo lɛ́bláa mʋ ɔbɛ́ɛ, “Ba afʋbɛkɩ.”
47 Brɛ́á Yesu lówun Nataniel ɔbá mʋ wá á, ɔlɛblɩ́ ɔbɛ́ɛ, “Israelyin onutónutó nɩ́. Afunu kʋkʋ ma mʋtɔ.”
48 Nataniel lɛ́fɩtɛ́ Yesu ɔbɛ́ɛ, “Nkálɩ lɔbwɛ fɛbɩ mɩ́?”
Yesu lɛ́lɛ mʋ́ ɔnɔ́ ɔbɛ́ɛ, “Nowun fʋ brɛ́á fʋbʋ pɔntɔ-oyí ámʋ asɩ ɩnʋ, asa Filipo lɛ́bɛtɩ fʋ́.”
49 Nataniel lɛ́bláa mʋ ɔbɛ́ɛ, “Osunápʋ́, fʋ́gyí Bulu mʋ Bi Israel Owíe amʋ nɩ.”
50 Yesu lɛ́bláa mʋ ɔbɛ́ɛ, “Alɩ ámʋ́ʋ́ nabláa fʋ mbɛ́ɛ, nowun fʋ pɔntɔ-oyí ámʋ asɩ ámʋ sʋ fahogyi? Fówun ofúla ánɩ́ ɩdʋn ɩ́nɩ.” 51 Yesu lɛ́trá bláa mʋ ɔbɛ́ɛ, “Ɔnɔkwalɩ ndɛ mlɩ bláa, mlówun ánɩ́ ɔsʋ́sʋ́ lafínkí, Bulu-abɔpʋ bʋdɛ ɔsʋ́sʋ́ yɔ yínkí bá Nyankpʋsa-Mʋ-Bi ámʋsʋ.”

*1:6 Asú Ɔbɔpʋ́ Yohane

1:41 Kristo igyi Griiki ɔblɩ́ɩ, Mesia ɛ́ igyi Hebri ɔblɩ́ɩ.