10
Pɔl akwelé mbeé mbaá bɔɔ́ Kɔrɛnt nnó ɛ́kágé ápyɛ genó ɛyigé bɔɔ́ Isrɛli ápyɛ nya ágɛne ɛfwyale
Aŋmɛ ba, nkɛlege nnó ɛnyú détégé genó ɛyi gépyɛ nya ne ukwene antɛ sé gébégé ɛbwɔ́ ákɛné ne Mosis né mashwɔné. Ndɛre ɛbwɔ́ akɛne ájyɛɛ́ geko gebame ɛbwɔ́ ako ne ɛbwɔ́ ako áchyaá ɛbɛɛ́ mega megɛ́lé né mme. Ndɛre gekó gébamé ɛbwɔ́, ne mánchyáa ayi ɛbwɔ́ áchyaá ɛbɛɛ́ mega ɛwémbɔ, ɛlúmbɔ lé manaá Ɛsɔwɔ ne ɛbwɔ́ áwɔɔ́. Ne gefɔ́gé manaá ami ɛbwɔ́ áwɔɔ́ mbɔ, mánlɛ́ré nnó ɛbwɔ́ álú áŋkwɔ́lé Mosis. Ɛbwɔ́ ako ányɛ́ gefɔ́gé menyɛɛ́ ama ayi Ɛsɔwɔ achyɛɛ́ ɛbwɔ́. Ne ɛbwɔ́ áko ányú ntó manaá ami Ɛsɔwɔ achyɛɛ́ ɛbwɔ́. Manaá mimbɔ matanege né ɛtaravɛ́ ɛwé ɛkɛne ne ɛbwɔ́, ne ɛtaravɛ́ ɛwémbɔ ɛbɔ ɛlu lé Kras. * Yɛ́ ɛlé Ɛsɔwɔ álɛre ɛbwɔ galɔ́gálɔ́ mbɔ, gejamégé ɛbwɔ́ ápyɛ unó bi metɔɔ́ ɛnywɔ́nege Ɛsɔwɔ. Gétú ɛyigémbɔ, Ɛsɔwɔ awá ɛbwɔ́, ne uŋkwɔ́ bwɔ́ úlá né mashwɔné tyátyá.
Unó bi upyɛ́ mbɔ na, úlú ɛlé manchyɛɛ́ ɛsé majyɛɛ́ nnó ɛ́kágé ɛsé débɔ́gé gejeé mampyɛgé gabo ndɛre ukwene antɛ sé ábɔ́ ápyɛɛ́. Dénógé fɔ́ aló uka ndɛre ɛbwɔ́ abifɔ ábɔ́ ápyɛɛ́. Ásá né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Ɛbwɔ́ ájwɔlé, ányɛɛ́, ányuú ne ákwilé mme álɔ́ mámbéné mabée né mbɛ ushu meló uka.” Ɛ́kágé ɛsé ntó débɛ́légé ubɛ́lé ne bɔɔ́ tamétamé ndɛre ɛbwɔ́ abifɔ ábɔ́ ápyɛɛ́. Gétúgé ɛyigémbɔ, Ɛsɔwɔ apyɛ́ dɛlé bɔɔ́ ɛsaá meso ɛlɛɛ́ ágbo né bií uma. Ɛ́kágé dékpélé Kras ndɛre ɛbwɔ́ abifɔ ábɔ́ ákpélé ji, gétú ɛyigémbɔ Ɛsɔwɔ atɔ́ mmyɔ ɛnɔ́ ɛbwɔ́ ágbo. 10 Ne déŋmenégé fɔ́ Ɛsɔwɔ meso humm hummm ndɛre ɛbwɔ́ abifɔ ábɔ́ ápyɛɛ́ ne ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwé ɛwáné bɔɔ́ ɛchwɔ́ wá ɛbwɔ́.
11 Unó bina uko ɛbi upyɛ nyá ne ɛbwɔ́ úlú lé mánkwélé bɔɔ́ mbée nnó asɛ gébé. Ne ásá ubi né mme nnó achyɛɛ́ ɛsé majyɛɛ́, ɛsé abi délú mbɔ né gébé ɛyigé na, ɛyi ɛlá gachyɛɛ́ mme abyɛ.
12 Ndɛre ɛlúmbɔ, yɛ́ndémuú ayi afɛ́ré nnó atɛ́né cháŋéné, asɛ gébé nnó ɛ́kágé akwé gébégé mmuámeno áchwɔ́gé ɛta wuú. 13 Kaágé nnó, yɛ́ mmuameno ayi achwɔɔ́ ɛta nyú ayi álá lú gachwɔ́ mbaá atɛ bɔɔ́ ápɔ́. Ɛsɔwɔ alu muú ayi dékage lií mmyɛ ne ji. Déliíge mmyɛ ne ji alyaágé fɔ́ nnó ɛnyú dékpɛ né mmuámeno ayi apwɔɔ́ ɛshyɛɛ́ nyú. Yɛ́mbɔ, mmuámeno achwɔ́gé ɛta nyú, Ɛsɔwɔ achyɛgé ɛnyú ɛshyɛ ɛwé dékoge metɔɔ́ dépwɔɔ́ mmuámeno yimbɔ.
14 Aŋmɛ ba, ndɛre ɛlúmbɔ, boóge délya aló uka manógé. 15 Ɛnyú delú bɔɔ́ abi dékágé genó, fɛ́rege, dégɛné nno, mechɔ́ ɛwé me njɔɔ́ mbɔ ɛlú wáwálé. 16 Ɛsé déké déteé negbóné Kras chónchó, détamégé Ɛsɔwɔ né mmɔɔ́ ami. Ndɛre dépyɛɛ́ mbɔ, déchome mmyɛ, dékarege amo manoó Kras. Ne déké denyɛɛ́ ntó brɛd ayi agyálé ubauba délɛrege nnó déchomé mbɔntó mmyɛ, dékarege menyammyɛ Kras. 17 Yɛ́ ɛlé ɛsé abi denyɛɛ́ ntó brɛd yimbɔ déjamé, ntó brɛd yimbɔ alú lé ama. Ɛwéna ɛlɛ́ré nnó ɛsé ako décho mmyɛ déla muú ama.
18 Tégé gepɔgé bɔɔ́ Isrɛli, ɛbwɔ́ abi ányɛɛ́ menyɛɛ́ upɛ ayi ápyɛ upɛ né mfaá geluɔ́gé upɛ, áchónege mmyɛ ne Ɛsɔwɔ muú ɛbwɔ́ ánógé. 19 Ndé genó me njɔ́gé mbɔ fa? Nnó me njɔ́gé mbɔ lé nnó aló uka álú genó? Waá menyɛ́ ayi ápyɛɛ́ upɛ mbaá aló uka ne álú genó? 20 Ngba, me njɔ́gé fɔ́ mbɔ, njɔ́gé lé nnó upɛ ɛbií bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus ápyɛɛ́ mbaá aló uka, ápyɛɛ́ mbɔ lé mbaá aló nchyɛ apyɛɛ́ fɔ́ mbaá Ɛsɔwɔ. Ne me nkɛlégé fɔ́ nnó ɛnyú déchome mmyɛ ne aló nchyɛ. 21 Muú ákágé nyú fɔ́ mmɔɔ́ né amo Ata, ne ama anyúgé ntó mmɔɔ́ né amo aló nchyɛ. Muú ákágé nyɛ́ fɔ́ ntó menyɛɛ́ Ata ne gébé gema anyɛ́gé menyɛɛ́ aló nchyɛ. 22 Ɛ́kágé ɛsé dépyɛ genó ɛyigé Ɛsɔwɔ ammyɛ deboó. Nnó ɛsé déwyaá ɛshyɛ dépwɔ ji?
23 Muú fɔ́ ákágé jɔ́gé aké, “Me nkáge pyɛ yɛ́ndégenó ɛyi gejigé me metɔɔ́.” Ɛlú wáwálé, yɛ́mbɔ, kaágé nnó, unó uko fɔ́ wɔ́ upoógé wɔɔ́. “Me nkáge pyɛ yɛ́ndégenó ɛyi gejige me metɔɔ́.” Yɛ́mbɔ kaá nnó unó uko fɔ́ wɔ́ upyɛ muú awɛné wɔ. 24 Yɛ́ndémuú afɛrégé mampyɛ genó ɛyi gepógé atɛ aŋmɛ, ɛpɔ́fɔ́ ɛyi gepógé jimbií wɔ.
25 Nyɛ́gé yɛ́ndé menya ayi akpoó né gese. Dégigé fɔ́ mbaá ayi menya yimbɔ atané. 26 Néndé ásá né ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Ɛsɔwɔ ne abɔɔ́ mme ne yɛ́ndégenó ɛyi gelú né mme.”
27 Mbɔ́gé muú ayi álá afyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras wɔ́, akúgé ɛnyú menyɛɛ́ déjyɛgé, nyɛ́gé yɛ́ndégenó ɛyigé ji achyɛgé ɛnyú. Dégigé fɔ́ mbaá ayi menya yimbɔ atané nnó ɛ́kágé matɔɔ́ nyú áchyɛ ɛnyú ɛfwyale. 28 Yɛ́mbɔ muú agárégé ɛnyú nnó, “Menyɛɛ́ yina ɛlé ayi apyɛɛ́ upɛ mbaá aló uka”, dényɛ́gé fɔ́ ji, nnó ɛ́kágé muú fɔ abɔ ɛfwyale né metɔɔ́ ásɛ́ nnó ɛnyú dépyɛ gabo. 29 Me njɔ́gé mbɔ, ɛ́pɔ́fɔ́ nnó nké ɛnyú délyaá menyɛɛ́ yimbɔ gétúgé dényɛ́gé débɔ́ ɛfwyale né metɔɔ́. Njɔ́gé lé nnó delyaá manyɛ́ menyɛɛ́ yimbɔ gétúgé dényɛ́gé muú yimbɔ abɔɔ́ ɛfwyale né metɔɔ́ wuú. “Ulánnó me nlyáge genó ɛyigé me mbɔɔ́ manyɛ́ gétúgé muú ayifɔ́ afɛré nnó, ‘Muú anyɛgé alú gyɛɛ́’. 30 Mbɔ́gé me nchyɛge matame mbaá Ɛsɔwɔ gétúgé menyɛ́ ayi me nyɛɛ́, ulannó muú áchɔɔ́ me mabɔ gétúgé menyɛɛ́ ayi mbɔɔ́ mɛ mbɛ ntamé Ɛsɔwɔ ne me nlé nyɛ́?”
31 Yɛ́mbɔ kaá nnó yɛ́ndégenó ɛyigé wɔ ɔpyɛɛ́, yɛ́ wɔ ɔnyɛɛ́, yɛ́ ɔnyuú ɔbɔ mampyɛ geji ndɛre gepyɛɛ́ bɔɔ́ áfɛgé Ɛsɔwɔ. 32 Sɛ gébé nnó ɛ́kágé ɔpyɛ genó ɛyi gepyɛɛ́ bɔɔ́ apyɛɛ́ gabo, yɛ́ bɔɔ́ Jus, yɛ́ bɔɔ́ Grek, yɛ́ ɛchomele bɔɔ́ Ɛsɔwɔ. 33 Wyɛmbɔ ne me mmyɛɛ́ nnó mpyɛɛ́ metɔɔ́ ɛgɔ́gé yɛ́ndémuú né yɛ́ndégenó ɛyigé me mpyɛ. Me nkɛlégé fɔ́ mampyɛ genó ɛyi gepogé lé me mbií. Me mpyɛ ɛyi gepogé bɔɔ́ ndɛre Ɛsɔwɔ akágé feré ɛbwɔ́ né ɛfwyale gabo.
* 10:4 Ɛlú wáwálé nnó: Ɛtárávɛ́ ɛwé ɛbɔ ɛkɛne nya ne bɔɔ́ Jus, ɛlé Kras Jimbɔ ne ákɛne ne ɛbwɔ́.