9
Gölmegö opo seri jikenöŋ Anutu kewö möpöseiget:
Anutunöŋ jöhöjöhö areŋ mutukŋi aka miaŋgöreŋ mewöyök waikŋi memba möpöseibingö areŋi mi jim kutui wuataŋgöget. Mi wuataŋgöba gölmenöŋ opo seri jike megetka ahöyök. *Anutugö opo seri jike kömbukŋi mi kewö meget: Jike oleŋi mutukŋi miaŋgöreŋ lambegö dum tatatŋi aka beret kömbukŋi mi Anutugö jemesoholŋe tebolnöŋ buŋaŋa alget tarök. Jike uruŋi miaŋgö qetŋi mi jike oleŋi kömbukŋi. *Miaŋgö andöŋe jike uru qetŋi jike oleŋi töröŋi kötökŋi mi ahöyök. Jike oleŋi yahöt mietkö sutŋire opo sel kinök.
*Jike oleŋi töröŋi kötökŋi miaŋgöreŋ jiniŋ ohohogö altaŋi aka jöhöjöhö areŋgö bokisŋi mi ahöyohot. Altaŋi mi goulnöŋ memeŋi aiga bokis sileŋi mi körek goulnöŋ turuturuŋi ahök. Paura qetŋi mana mi goul kumbutnöŋ ala bokis miaŋgö uruŋe galöm kölget. Mewöyök Arongö öröpŋi sötŋi jujulŋi aka Anutunöŋ jöhöjöhö areŋi kötnöŋ ohoi ilaŋi mi bokis miaŋgö uruŋe galöm kölget. Bokis uruŋe yuai karöbut mi mewö ahöget. *Bokis qakŋe imut yahöt goulnöŋ memeŋi mi Anutunöŋ dowe mali asakmararaŋaŋgö söpsöpŋi aka kinohot. Imut yahöt mi ginginŋiri kötula bokis önunŋi turuba kinohot. Bokis önunŋi mi Anutugö köl könjörat dumŋi ahök. Keu mohot mohot mi nalö kewöŋe nanŋök nanŋök törörök eraum mötpinaŋgö dop qahö.
*Anutugö opo seri jike kömbukŋaŋgö yuai pakpak mi mönö mewö areŋgögetka ahöiga jike nup galöm yeŋön nalö dop jike oleŋi mutukŋi miaŋgöreŋ öŋgöba Anutu welenŋi qeba nupŋini memba malget. *Mewö malgetmö, jike nup galöm bohonŋi yaŋönök (yara) yambu dop indimŋi mohot miaŋgöreŋ jike oleŋi töröŋi kötökŋi miaŋgöreŋ öŋgöba malök. Sep memba miaŋgöreŋ öŋgöba nanŋaŋgöra aka könagesö yeŋön gukmaulem qakŋe siŋgisöndok akeri, mönö miaŋgöra aka jöwöwöl ohoba sepŋi mokoi erök.
Mewö areŋgöba aketka Uŋa Töröŋan söpsöp mi kondela miaŋön ambazip kewö kusum neŋgiba malök: Jike oleŋi mutukŋan toroqeba kinjawi, nalö miaŋgöreŋ Anutunöŋ jike oleŋi töröŋi kötökŋaŋgö könaŋi mi aukŋe qahö indeliga malget. Keu mi nalö kewöŋaŋgö söpsöpŋi akza. Könaŋi kewö: Ambazipnöŋ kalemŋi kalemŋi naluk ala jöwöwöl memba kagetka ohomakzemö, uruŋinan töndup luai miwikŋaibingö osimakze. Uruŋinan siŋgisön-dok akeraŋgöra aka tölöhoi jöwöwöl memba kaba Anutugö jike kömbukŋe öŋgöba köulukömakzemö, miaŋön mönö siŋgisöndok-ŋini köl könjöratpingö osimakze.
10 Nene kalem aka o kalem memba kaba an köl kam köl aketka o melun könaŋi könaŋi mem eŋgimakzemö, mewö silegö jimkutukutuŋi miyök wuataŋgömakze. Yuai mi mutuk dop köli aka malgetmö, Anutugö areŋ dölökŋaŋgö nalöŋan kam kuŋguiga miaŋgöreŋök könahiba qahö toroqeba dop kölma. Mewö.
Kraistkö sepŋaŋgö könaŋi
11 Kraistnöŋ kaba oyaeŋkoyaeŋ neŋgimakzawaŋgö jike nup galöm bohonŋi ahöhi, yaŋön gölmegö opo seri jike kömbukŋi azinöŋ memeŋi miaŋgöreŋ qahö öŋgöyökmö, mönö Suepkö jike kömbukŋe öŋgöyök. Jike kömbukŋi miaŋön öŋgöŋgöŋi akza. Aködamunŋan mönö asakmararaŋambuk. 12 Miaŋgöreŋ öŋgöba uruŋi mutukŋi kutuba meme (noniŋ) aka bulmakau moröŋi mieŋgö sepŋini qahö memba anökmö, nanŋi sepŋi mokoiga miaŋön nam köl waŋgiiga Suepkö jike oleŋi töröŋi kötökŋi miaŋgöreŋ öŋgöyök. Miaŋgöreŋ nalö mohotkö dop öŋgöiga dop köl teköza. Sohopnini mewö memba oyaeŋkoyaeŋ akingö kondoriga nalö teteköŋi qahö dop köla ahöm öŋgöma.
13 *Mutuk meme (noniŋ) aka bulmakau aziŋi eŋguba sepŋini memba kaba bulmakau ambi seramŋi miaŋön jöwöwöl ohoba miaŋgö bupgahajöŋi mewöyök memba kaba ambazip kölköl-jiŋjiŋinambuk miaŋön qewösahöba eŋgömirigetka dop köl eŋgiyök. Mewö amöt qem eŋgigetka miaŋön sileŋini saŋgoŋda mem sarahim eŋgii malget. 14 Mewö aket ewö, Kraistkö sepŋan mönö amötqeqe tandök mi gwötpuk oŋgita kewö ak neŋgimakza: Sepŋan mönö urunini tölöhoi saŋgoŋda kömup köhöikŋaŋgö buŋa akingö ahakmemenini mi köl könjörarakza. Mewö ak neŋgiiga malmal Toŋi Anutu welenŋi qebingö nupŋi mi amqeba memba malbin. Uŋa Töröŋan mala kota teteköŋi qahö mal öŋgömawi, yaŋön mönö Kraist bauköm waŋgiiga köpösihitŋi qahö malökmö, neŋgöra aka nanŋi köleŋ aŋguba Anutugö jöwöwöl lamaŋi ahök.
15 Könaŋi kewögöra Kraistnöŋ jöhöjöhö areŋ dölökŋaŋgö galöm bohonŋi akza: Anutunöŋ ambazip oyaeŋkoyaeŋ aka nalö teteköŋi qahö mewö malbingö keu jöhöba eŋgoholöhi, mieŋön Anutugö Buŋaŋi mi buŋa qem aŋgumegöra mötza. Miaŋgöra Kraist aliga Anutu aka ambazip sutnine urumohot akingö nupŋi memba malja. Jöhöjöhö areŋ mutukŋaŋgö nalöŋe ambazipnöŋ köna oŋgita siŋgisöndok aketka miaŋön jöhöm eŋgii malgeri, Kraistnöŋ i mieŋgöreŋök pösat eŋgimamgöra aka kömumba sohopŋini meyök.
16 Kunŋan öröyuaiŋi pakpak malmalŋi tekömawi, miaŋgöreŋ alaŋaŋgö buŋaŋi akŋapkö jim kutui keu ahözawi, alaŋan buŋa mi zilaŋ qahö mema. Zilaŋ qahöpmö, keu toŋan kömui könaŋan aukŋe asuhui eketka miaŋgöreŋ mi ölöp buŋa qema. 17 Jebuk maliga nalö miaŋgöreŋ keuŋi miaŋön ölŋambuk qahö akŋapmö, keu toŋan kömuigun keuŋan mönö kukŋambuk akŋa. 18 Keu miaŋgö dop jöhöjöhö areŋ mutukŋi mi mewöyök sep qahö öne ölŋambuk qahö ahök.
19 *Ölŋambuk kewö ahök: Mosesnöŋ Köna keugö jöjöpaŋ keu pakpak mi könagesö körek yeŋgöra oyoŋdagun mönö bulmakau moröŋi aka meme (noniŋ) eŋguiga sepŋinan erök. Eri mi memba obuk mindiriba lama jupŋi pisikŋi gugakgugak memba soŋgorep suŋe jöhöba sepnöŋ kundumgöba qewösahöi Köna keu Kimbi lama sileŋe ohoba lipiŋgögeri, mi miriyök. Mi miribagun könagesö pakpak sutŋine liliköba sep onöŋ kundumgöba giliga miaŋön qewösahöi eŋgömiriyök. 20 Mewö eŋgömiriba kewö jiyök, “Anutunöŋ keuŋi tem kölmegöra jim kutum eŋgiba embuk jöhöjöhö akzawi, mönö miaŋgö sepŋa ki.”
21 *Mewöŋanök opo seri jike kömbukŋi mi tok sepnöŋ kundumgöba giliga miaŋön kundumgöba miriyök. Amötqeqe nup memegö aködamun yuaiŋi pakpak mi mewöyök kundumgöba gili miriyök. 22 *Köna keunöŋ jim kutuzawaŋgö dop i me wai pakpak mi mönö sepnöŋ saŋgoŋninga sarakŋi ahakza. Kunöŋ sep qahö mokoza ewö, Anutunöŋ mönö siŋgisöndoknini qahö mosötma. Mewö.
Kraistkö sepŋan siŋgisöndoknini köl könjörarakza.
23 Suep jike kömbukŋaŋgö söpsöp imutŋi imutŋi mi gölmenöŋ jöwöwöl ohoho aka mewö miaŋön amöt eŋgugetka sarakŋi aketka dop köljapmö, Suepkö öröyuaigöra mi qahö dop kölja. Miaŋgöra Kraistnöŋ jöwöwöl ohoho qainŋi kun aka miaŋön Suep jikegö öröyuaiŋi pakpak mi mönö amöt eŋguiga sarakŋi aketka dop kölök. Jöwöwöl ohoho qainŋi kun miaŋön mönö gölmegö jöwöwöl ohohoŋi oŋgita aködamunŋambuk akza. 24 Miaŋgö könaŋi kewö: Kraistnöŋ jöwöwöl jike oleŋi töröŋi kötökŋi azinöŋ memeŋi miaŋgöreŋ qahö öŋgöyök. Mi Anutugö jike ölŋaŋgö söpsöpŋi miyök ahök. Kraistnöŋ mönö Suep miri ölŋi miaŋgöreŋ öŋgöba nalö kewöŋe bauköm neŋgimakŋapköra jitŋememenini aka Anutugö jemesoholŋe asuhumakza.
25 Jike nup galöm bohonŋan yambu (yara) dop sömbup sepŋini memba jöwöwöl jike oleŋi töröŋi kötökŋi miaŋgöreŋ öŋgöba malök. Kraistnöŋ miaŋgö dop qahö ahakza. Yaŋön Suep mire indimŋi gwötpuk qahö öŋgöyök. Anutugö jöwöwöl lamaŋi aiga yambu (yara) dop qemakŋegöra aka eu qahö öŋgöyök.
26 Indimŋi mohotŋan qahö dop kölbawak ewö, yaŋön mönö Anutunöŋ Suep gölme miwikŋaim etkiyöhi, nalö miaŋgöreŋök könahiba sihimbölöŋi bölöŋi möri indimŋi sehisehiŋi akawak. Mewö qahöpmö, gölmegö nalöŋan tekömamgö aiga nalö kewöŋe indim mohot miyök siŋgisöndok köl könjöratmapköra aka asuhuyök. Asuhuba nanŋi jöwöwöl ohoho ewö ak waŋgimegöra al aŋguyök. 27 Gölme ambazip neŋgö areŋnini kewö ahöza: Nini nalö kunöŋ kömumbin aka miaŋgö andöŋe Anutunöŋ keunini kewöta jim teköm neŋgima.
28 *Areŋ miaŋgö dop Kraistnöŋ mewöŋanök ambazip sehisehiŋi neŋgö siŋgisöndoknini köl könjöratmapköra indim mohotkö dop kaba nanŋi jöwöwöl ohoho ewö ak waŋgimegöra al aŋguyök. Yaŋön nalö kunöŋ liliŋgöba kama. Siŋgisöndoköra aka kunbuk qahö kamapmö, ambazip asuhumapkö mambörakzini, mönö nini oyaeŋkoyaeŋ neŋgiba neŋguaŋgitmapköra aka asuhuma. Mewö.
* 9:2 Eks 26.1-30; 25.23-40 * 9:3 Eks 26.31-33 * 9:4 Eks 30.1-6; 25.10-16; 16.33; Jaŋ 17.8-10; Eks 25.16; Dut 10.3-5 * 9:5 Eks 25.18-22 * 9:6 Jaŋ 18.2-6 * 9:7 Lew 16.2-34 * 9:13 Lew 16.15-16; Jaŋ 19.9, 17-19 * 9:19 Eks 24.6-8 * 9:21 Lew 8.15 * 9:22 Lew 17.11 * 9:28 Ais 53.12