17
Tɨ́ꞌɨj Jesús seɨcɨé tiuꞌutaújseijratacaꞌa
(Mr. 9:2-13; Lc. 9:28-36)
1 Teuuméꞌeca aꞌachú cumu arájsevi xɨca, aj puꞌi Jesús antíraa jɨrí japua. Aꞌɨ́mej pu aꞌuvíꞌitɨ aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Jacobo, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Juan, ɨ́ tɨ juutzeájraꞌan púꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ Jacobo.
2 Matɨ́ꞌɨj meꞌuun aꞌutéꞌuucaꞌa, aj puꞌi seɨcɨé tiuꞌutaújseijratacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús mej seijraca. Ayee pu temuaꞌa tiꞌitémastacareꞌe ɨ́ néerimeꞌaraꞌan tɨ́j xɨcaj. Temuaꞌa pu tiuꞌutécuainarecaꞌa ɨ́ cɨ́ɨxureꞌaraꞌan. Ayee pu tiꞌitetáatɨyeꞌicaa tɨ́j taij.
3 Majta áꞌiyen, huaꞌapua huataseíjre huáꞌa tzajtaꞌa. Aꞌii mú aꞌɨ́ɨn púꞌeeneꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ Moisés teecan, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Elías tɨ ajmíꞌi tíꞌixaxaꞌataꞌa ɨ́ Dios jetze meꞌecan. Aꞌɨ́ɨ mú tíꞌixajtacaꞌa ɨ́ Jesús jamuan.
4 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Pedro, aꞌɨ́ɨ pu ayén tiraatáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨjɨ́n:
―Tavastaraꞌa, naa pu xɨ́ꞌepɨꞌɨn tej yé huatéꞌuu tiyajna. Tɨ́ puaꞌa muaꞌaráanajche, tej huaícaca huátaahuaa ɨ́ ɨnaamua. Seɨ́j pu muacɨꞌɨti múꞌeetzi, ajta seɨ́j, amɨ́jna mɨ Moisés. Ajta seɨ́j pu racɨꞌɨti amɨ́jna mɨ Elías.
5 Aúcheꞌe pu tiꞌixáatacaꞌa tɨ́ꞌɨj jaitɨri eꞌecáviꞌirixɨ huáꞌa japua. Huáꞌa tzajtaꞌa pu rájrupi aꞌɨ́jna ɨ́ jaitɨri tɨ naa tiꞌitetáatɨyeꞌi. Aj pu i tzajtaꞌan eꞌicánamuajre tɨ jaꞌatɨ́ ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n:
―Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ niyauj, ɨ́ nej raxɨ́ꞌeveꞌe. Jéꞌecan pu rɨ́ꞌɨ tineetáꞌaca ineetzi. Xáanamuajriꞌi seꞌíjna. ―Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa.
6 Matɨ́ꞌɨj ráanamuajriꞌi meꞌɨ́jna, aj mú mi eꞌeráavatzɨ á chuaataꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Jesús jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, aꞌiné temuaꞌa mú tiuꞌutátziɨn.
7 Aj pu i Jesús á veꞌeréꞌene huáꞌa jemi. Tɨꞌɨj jí huaꞌajtamuárɨej. Aj pu i ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:
―Xáꞌajhuiixɨꞌɨ múꞌeen. Caxu tíꞌitziɨɨneꞌe.
8 Majta meꞌɨ́n, Matɨ́ꞌɨj mé uunéjneꞌerecaꞌa, capu chéꞌe méꞌe éꞌejaꞌatɨjcaꞌa. Aꞌii puꞌu án jéꞌeseijreꞌecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús.
9 Matɨ́ꞌɨj jáꞌitaꞌa aꞌucajúꞌuca ɨ́ jɨrí japua, Jesús pu ayén tihuaꞌutáꞌijmɨijriꞌi tɨjɨ́n:
―Caxɨ́ɨ xu jaꞌatɨ́ ixaateꞌe aꞌij sej tiuꞌuséij. Seucheꞌe rachúꞌeveꞌe ajta nenaꞌa caí inee, i nej neajta teáataꞌa jetze airáane, aitáraꞌani huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ mɨꞌɨchite.
10 Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, ayée mú tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n:
―¿Aꞌiné ꞌeen jɨ́n miyen tíꞌixaxaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tiúꞌujmuaꞌate ɨ́ yuꞌuxari jetze miyen tɨjɨ́n amuacaí pu nuꞌu ruxeꞌeveꞌe tɨ yé uvéꞌenen aꞌɨ́jna ɨ́ Elías?
11 Jesús pu ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:
―Ayej tiꞌayajna. Elías pu xaa yé uvéꞌenejsin tɨ ij nain tiuꞌujéjcuareꞌen mej mi majtáhuaꞌa raꞌaráꞌastijreꞌen ɨ́ Dios.
12 Mɨ́ neajta inee, ayée nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn Elías ari yé uvéꞌene. Majta meꞌɨ́n, camu raamuáꞌa sino ayée mú ráaruu aꞌij mej tíꞌijxeꞌeveꞌecaꞌa. Ayee mú majta cheꞌatá menaꞌa neruuren ineetzi, i nej neajta teáataꞌa jetze airáane. Puaíjtzi mú majta naatáꞌasin ineetzi.
13 Jɨ́meꞌen puꞌu ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa, aj mú mi ráamuaꞌareeriꞌi tɨ aꞌɨ́ɨn aꞌɨ́jna jɨ́meꞌen tiuꞌutaxájtacaꞌa ɨ́ Juan teecan tɨ huáꞌamuaɨꞌɨhuacareꞌe.
Jesús pu tiráahuaa seɨ́j ɨ́ temuaij tɨ tzajtaꞌan seijreꞌecaꞌa ɨ́ tiyaaruꞌu
(Mr. 9:14-29; Lc. 9:37-43)
14 Matɨ́ꞌɨj meꞌuun aꞌaráꞌa aꞌu mej eꞌetiújseɨreꞌecaꞌa jeíhua ɨ́ teɨte, seɨ́j pu aveꞌeréꞌene ɨ́ Jesús jemi. Aj pu i eꞌevéꞌetunutacaꞌa vejliꞌipuan.
15 Ayee pu tirájhuaviiriꞌi tɨjɨ́n:
―Nevástaraꞌa, patáꞌaj ráꞌancuꞌuvajxɨꞌɨn ɨ́ niyauj. Aꞌɨ́ɨ pu rutɨ́muaꞌi. Aꞌɨ́j pu jɨ́n rajpuaíjtzi huápɨꞌɨ. Muꞌiitɨ́ pu anájve taij tzajtaꞌa, ajta á jaataꞌa.
16 Nee nu yeꞌeráaviꞌitɨ aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej múꞌeetzi jamuan áꞌujujhuaꞌan mej mi tiráahuaateꞌen. Majta meꞌɨ́n, camu raayɨ́ꞌɨtɨhuaꞌa muáꞌaraa.
17 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Jesús, ayée pu tiuꞌutaniú tɨjɨ́n:
―Múꞌeen mɨ sej caí aꞌatzu téꞌatzaahuateꞌe, mɨ sej caí mé úumuaꞌaree, ¿aꞌachúni puaꞌan nineꞌiraꞌa aúcheꞌe ruvɨꞌeꞌeveꞌe nej niyen huatevée náꞌaraꞌani múꞌejmi jemi? ¿Ni ayén ruxeꞌeveꞌe nej áꞌateeviꞌin tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe nej niyen múꞌejmi jemi yé huatéveeca nej ni rɨ́ꞌɨ amuáaruuren? Mé seꞌevéꞌeviꞌitɨchi mɨ paꞌarɨꞌɨ.
Matɨ́ꞌɨj mi á yeꞌevéꞌeviꞌitɨ.
18 Aj pu i Jesús raꞌajtéꞌaxɨ aꞌɨ́jna ɨ́ tiyaaruꞌu tɨ paꞌarɨꞌɨ tzajtaꞌa seijreꞌecaꞌa. Aj pu i huirájraa. Jɨ́meꞌen puꞌu huirájraa, tɨꞌɨquí huarúj aꞌɨ́jna ɨ́ paꞌarɨꞌɨ.
19 Matɨ́ꞌɨjtá mi, aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, rujɨ́ɨmuaꞌa mú tiuꞌuxájtacaꞌa aꞌɨ́jna jamuan ɨ́ Jesús. Ayee mú tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n:
―¿Aꞌiné ꞌeen jɨ́n tecaí raayɨ́ꞌɨtɨhuaꞌa taꞌaraa tej raatamuáriteꞌen teꞌɨ́jna ɨ́ tiyaaruꞌu tɨ tzajtaꞌan seijreꞌecaꞌa?
20 Aj pu i Jesús ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:
―Ayee puꞌu tiꞌayajna, aꞌiné caxu aꞌatzu téꞌatzaahuateꞌe. Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe jéꞌiyecan jɨmeꞌe, temuaꞌa pu tíꞌivaɨreꞌe sej siyen téꞌatzaahuateꞌe ɨ́ ru tzajtaꞌa tɨ ayén tejaꞌuréꞌenen aꞌij tɨ tejamuáꞌamitɨejteꞌe. Aꞌɨ́ɨ puꞌu ruxeꞌeveꞌe sej siyen téꞌatzaahuateꞌe cɨ́j caj. Tɨ́ puaꞌa siyen cɨ́j caj téꞌatzaahuateꞌe, aj pu xaa rɨꞌɨrí sej si siyen tiraataꞌaíjteꞌen amɨ́jna mɨ jɨrí tɨjɨ́n: “Tíchesi, ateájraꞌa á jaataꞌa jáꞌahuaꞌa játeꞌana jetze tɨ veꞌée.” Ajta aꞌɨ́ɨn mɨ jɨrí, ayée xaa neꞌu rɨni. Ayee puꞌu xaa neꞌu, tɨ puaꞌa siyen téꞌatzaahuateꞌe, nain xu jɨ́n raayɨ́ꞌɨtɨhuaꞌa xáꞌajuꞌun.
21 Ajta, setáꞌaj siyen raatamuáriteꞌen seꞌɨ́jna ɨ́ tiyaaruꞌu tɨ ayén ꞌeen tɨ́j amɨ́jna, ayée pu tiúꞌujxeꞌeveꞌe sej raatáhuavii ɨ́ Dios, seajta huaúruꞌitziꞌiveꞌen.
Jesús pu ajtahuaꞌa raataxájtacaꞌa tɨ nuꞌu mɨꞌɨni
(Mr. 9:30-32; Lc. 9:43-45)
22 Matɨ́ꞌɨj mauj naíjmiꞌi áꞌujujhuaꞌaneꞌe meꞌújna jáꞌahuaꞌa tɨ jetzen eꞌejtémeꞌecantacaꞌa u Galilea, Jesús pu ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:
―Ayee pu jaꞌatɨ́ tiuꞌutátuiireꞌesin ineetzi jɨmeꞌe i nej neajta teáataꞌa jetze airáane. Aꞌɨ́ɨ pu neetzi jɨmeꞌe huaꞌutátuiireꞌesin aꞌɨ́mej jemi ɨ́ teteca.
23 Majta meꞌɨ́n, ayée mú neejéꞌicatan. Mɨ́ neajta inee, ayée nu hui huatarújsin huaíca xɨca jetze. Yee puꞌu xaa neꞌu tejaꞌuréꞌenejsin.
Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej Jesús jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, jeíhua mú huataújxɨeemɨste matɨ́ꞌɨj ráanamuajriꞌi aꞌij tɨ tiuꞌutaxájtacaꞌa.
Jɨ́meꞌen ɨ́ mej jɨ́n tíꞌitanáꞌachitaꞌa u teyujtaꞌa
24 Matɨ́ꞌɨj mi chajtaꞌa aꞌaráꞌa aꞌujna Capernaúm. Matɨ́ꞌɨj mi seica eꞌiréꞌene jemin aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro. Aꞌii mú aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ mej tiúꞌujijveꞌe meꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ huaꞌapua tumin ɨ́ tɨ jɨ́n tiuꞌutévaɨreꞌesin huáꞌa teyujtaꞌa. Ayee mú tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n:
―¿Ni caí tíꞌinajchitan aꞌamua maestro aꞌɨ́jna ɨ́ huaꞌapua tumin ɨ́ tɨ tiuꞌutévaɨreꞌesin u tatéyujtaꞌa?
25 Aj pu i ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:
―Aa niꞌijtá neꞌu.
Aj pu i Pedro uteájrupi u chiꞌita. Capu xɨ tiꞌitɨ́j aꞌij tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro, sino Jesús pu amuacaí ayén tiraatáꞌixaa tɨjɨ́n:
―¿Aꞌiné timuáꞌamitɨejteꞌe, Simón? ¿Aꞌatéenqui mejíjveꞌe aꞌɨ́mej ɨ́ rey ɨ́ mej tíꞌaijta íiyen chaanaca japua? ¿Aꞌatéenqui mejíjveꞌe caꞌɨ́n aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌituaꞌaraca ɨ́ mej teꞌiráatɨꞌɨcɨ, naꞌari meꞌɨ́jna jɨmeꞌe aꞌachú tɨ caj seɨ́j tíꞌijchaꞌɨɨ? ¿Ni qui aꞌɨ́mej mejíjveꞌe ɨ́ ruyaujmuaꞌa caꞌɨ́n qui aꞌɨ́mej ɨ́ mej seɨj chuéjraꞌa japua éꞌemeꞌecan?
26 Pedro pu ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n:
―Aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej seɨj chuéjraꞌa japua éꞌemeꞌecan.
Ajta Jesús pu ayén tiraatáꞌixaa tɨjɨ́n:
―Aꞌɨ́j pu jɨ́n, capu ruxeꞌeveꞌe ɨ́ mej tiuꞌutanájchita aꞌɨ́ɨme ɨ́ huáꞌayaujmuaꞌa.
27 ’Mɨ́ ajta, tetáꞌaj caí tiyen huaꞌutaníniuꞌucasteꞌen, ayée pej huárɨni. Patáꞌaj hui u áꞌumeꞌen aꞌu tɨ eꞌeveꞌeꞌástɨme ɨ́ jaj. Pajta raꞌateáhuaꞌaxɨn ɨ́ cuaꞌitzɨꞌɨpua á jaataꞌa. Pajta, peꞌɨ́jna ɨ́ huaꞌí, ɨ́ taꞌamuájca pej raatéviꞌira, patáꞌaj raꞌacánaꞌaxɨn, án pej pi yéꞌeteuni ɨ́ téneꞌetzeꞌen seɨ́j ɨ́ tumin tɨ ayén tíꞌijnajche aꞌachú cumu muáacua tumin. Patáꞌaj yeꞌeráꞌɨn ɨ́ tumin patáꞌaj tihuaꞌunájchiteꞌen, pajta ineetzi jɨmeꞌe.