10
Yesun Tóba 12 ⌊Apostol⌋ Irrbünürr
(Mak 3:13-19; Luk 6:12-16)
1 Yesu tóba 12 umulbain olmal tóbaka ngibaunürr. Wa ibü balngomól arüng nókyenóp kolae samu amanóm ó pamkolpam dólóng byónüm blaman tibiób wirri a kari azidüdügab.
2 Ene 12 apostolab ngi módógako: ngaen-gógópan Saemon (akó ngiliarrón Pita), solkwat oya narezoret Endrru, Zeims akó oya zoret Zon, Zebedin olom nis nidi namülnürri,
3 Pilip, Barrtolomyu, Tomas, Metyu, taks mani dakabain pam nótó yarilürr, akó darrü Zeims, Alpeiusün olom nótó yarilürr, Tadeius,
4 akó darrü Saemon, ngaen Zilot
pam nótó yarilürr, dómdóm ma Zudas Iskarriot, Yesun sab nótó ingrine wirri ngi pamab tangdó.
Yesun Tóba 12 Umulbain Olmal Zirrnapónóp
(Mak 6:7-13; Luk 9:1-6)
5 Yesu tóba ini 12 umulbain olmal solkwat zirrnapónóp zagetóm. Ngaen-gógópan wa ikik bókrran yarilürr tibiób zagetankwata wagó, “Zu-koke nidipako, e ibü bwób órdóbóna tótókgu. Akó ⌊Samarria⌋ pamkolpamab wirri basirrdü ta inzan.
6 A e wata sab Isrrael Müótüdü pamkolpamdó ogobke, zitülkus i Godón bamrükürrün ⌊sipako⌋.
7 E sab ola nóma ogobo, da ini bóktan amgolamke magó, ‘Godón Balngomóla minggüpanandó kuri tame!’
8 Azid pamkolpam dólóng nyólamke, ursilünke büdül pamkolpam, kolae sopae azid nidi balmildako dólóng nyólamke, akó kolae samu zomalónke. E ini arüng popa yazebane, darrem babul; e ta popa inzan gail kwarilo.
9 E ⌊gold⌋, ⌊silba⌋, akó kopa mani amarrugu yabiób pam alópdó.
10 Akó ngibürr kla amarrugu yabiób agóltagólde: angasangap angón alóp, ngibürr mórrkenyórr, ngibürr wapórdó bamel kla, akó tupuru. Zitülkus módóga, zaget paman dümdüm asine tóba alo kla azebóm ibükagab, nibiób tangbamtinda.
11 “E wirri basirrdü ó kari basirrdü nóma barrbuno, basirr kolpam nümtinamke morroal tonarr olom nótóke. E wata oyaka bamilke, kókó e ene basirr sab amgütane.
12 E müótüdü nóma barrbuno, da bóktónamke magó, ‘Paud asi ki yarilün ini müótüdü!’
13 Ene müót kolpama yabü ne morroal nóma nóserre, ene paud wata ibüka ki yarilün. A i yabü ne morroal koke nóma nóserre, ene pauda yabüka ki tolkomól.
14 Müótüdü pamkolpam ó basirr pamkolpama yabü ne morroal tonarre koke nóma yazebrre akó yabü bóktan koke nóma arrkrru kwarile, ene basirr amgütamke, wapórdó buru we bainamke.
15 Ka yabü amkoman poko byaldóla: Godón Kot Ngürrdü, wa sab Sodom akó Gomorra wirri basirr pamkolpam ⌊kolaean darrem⌋ nókyerre. A wa ma ini basirr pamkolpam tai wirrian kolaean darrem nókyerre.
Godón Pamkolpam Sab Akrranóm Nangónórre
(Mak 13:9-13; Luk 21:12-17)
16 “E tübarrkrru! Ka yabü zirrbapóndóla arüng-koke sipzan wirri nurr ume ngorodó. E umul-umul ngyaben kwarilo gwarzan. Akó e ta nurre póyaezan kwarilo: wa kolae tonarr koke tómbapónda.
17 E umul-umul kwarilünke pamab gum. I yabü sab wirri pamab tangdó urrbule kotóm. I yabü sab karrkukus sye-i ola nyólnórre tibiób kwóbbazen müótüdü.
18 Kürübókamde i sab yabü imarrunórre gabena akó king, ibü obzek kwata, kürükwata Morroal Bóktan amgolóm ibüka akó Zu-koke nidipako.
19 I sab yabü wirri pamab tangdó nóma urrbule kotóm, e gyakolaegu e sab iazan bóktónane akó e sab ia poko bóktónane. Zitülkus módóga, ene tonarrdó Godón Samua yabü bóktan wató nülirre bóktanóm.
20 Zitülkus módóga, yabü kubó ne bóktan yarile, yabü yabióbankagab koke yarile. Ene bóktana sab yabü Aban Samudügab tame, yabü ulitüdügabi ne bóktan yarile.
21 “Pamkolpama sab tibiób zonaretal wirri pamab tangdó urrbule büdüldü arrbünüm, akó abala ta sab dadanzan kairre tibiób olmaldó. Olmala sab tibiób aipalabaldó bóka bamgün kwarile akó ibü ta sab inzan wirri pamab tangdó urrbule büdüldü arrbünüm.
22 Blaman pamkolpama yabü sab alzizi zomale, zitülkus e kürü mamoandakla. A kürü amkoman angunüm karrkukus nótó zamngólda kókó blakón tonarrdó, God sab oya zid ine.
23 Yabü wirri müp nóma alión korale ene basirrdü, olgabi busuamke ama darrü basirrdü. Zitülkus módóga, ka yabü amkoman poko byaldóla: e sab koke elakónane Godón Morroal Bóktan büdrrat Isrraelóm blaman ne wirri basirrdü kókóta ka, Pamkolpamab Olom nótókla, sab akó tüpdü nóma tolkomolo.
24 “Umulbain olom wirri kokea tóba umulbain pamdógabi, akó ⌊leba zaget olom⌋ wirri kokea tóba wirri pamdógabi.
25 Umulbain oloman gaodóma tóba umulbain pamzan bainüm, oya ubi koke ki yarile tóba umulbain pam arrgrratóm. Leba zaget paman gaodóma tóba wirri pamzan bainüm, oya ubi koke ki yarile tóba wirri pam arrgrratóm. Da ene ta inzana: müót olom Be-elzebulbóka ngilian kwarilürr, da tóba müótan kolpam sab ma amkoman kolaean ngi basil kwarile!
Mi Wata Godón Gum Kwarilo, Pamab Koke
(Luk 12:2-7)
26 “We zitülkusdü, e inzan pamkolpamab gum koke koralo. Blaman ngablaorrón ne elklazako errkya, sab ma ngabratórrón kwarile, ó blaman barrón ne elklazako, sab amarrón kwarile panzedó.
27 Ka yabüka ne poko bóktandóla tümündü, ene dadan poko sab akó ngürr zyóndü amgolamke. Ka yabü güblang küpande ne bóktan nókyenónóma, e sab mórrkakakdógabi amgolamke.
28 Da e ibü gum bangón-gu, büb nidi amkaldako. I ma gaodó kokeako samu amkalóm. A e Godón gum koralo, zitülkus oya arüng asine büb a samu ⌊metat bólmyan urdü⌋ agasilüm.
29 Ia pamkolpama kubó nis kari póyae nis darrpan kari mani küpi koke nümigórre? A yabü Ab wa umula, darrüpa tüpdü nóma tupe!
30 Yabü órrngóen ta blaman bótangórrónako. God blaman kla umula yabükwata.
31 Da e wa igósidi gumgu, zitülkus e Godón ilküpdü wirrianakla abün kari póyaepókaldógab!
Yesun Alpin-gu Pamab Obzek Kwata
(Luk 12:8, 9)
32 “Tóba pamab obzek kwata nótó nóma pupo baile igó, ‘Ka Yesunla,’ ka ta sab oya dadanzan pupaino kólba kwitüm Aban obzek kwata igó, ‘Wa kürüne.’
33 A kürü nótó nóma kalpine pamkolpamab obzek kwata, ka ta sab oya yalpino kólba kwitüm Aban obzek kwata.
Yesu Paud Ódódóm Koke Tamórr, Wa Gazirr Turrik Sidódürr
(Luk 12:51-53; 14:26-27)
34 “E igó gyagüpitótókgu igó, ka wata tamórró paud ódódóm ini tüpan pamkolpamdó! Koke, ka wa paud koke sidódürrü, ka wa gazirr turrik sidódürrü!
35 Ka ugósüm tamórró, sab ini klama tómbapónórre: siman oloma sab tóba ab bóka bamgün yarile. Óp oloma sab tóba aipdü bóka bamgün warile. Kolalkota ta tóba kolalkotódó bóka bamgün warile.
36 Kürübókamde, paman tóbanan müótan kolpam, sab tai oyaka bóka bamgün idi korale.
37 “Nadü oloman ⌊moboküpdü ubi⌋ wirria tóba ab akó aipdü, a inzan wirri moboküpdü ubi babula kürüka, wa ngarkwatódó kokea kürü mamoanóm. Nadü paman moboküpdü ubi wirria tóba siman olom akó ngul olomdó, a inzan wirri moboküpdü ubi babula kürüka, wa ngarkwatódó kokea kürü mamoanóm.
38 Ubi-koke nótóke tóba krros bügasilüm akó kürü solkwat akyanóm, wa ngarkwatódó kokea kürü wapór omkor mamoanóm.
39 Nadü olom ubi yarile tóba tüpan arról zürük amiógüm, wa sab tóba ⌊ngarkwat-koke arról⌋ imrüke. A nadü oloma sab tóba tüpan arról imrüke kürübókamde, wa sab tóba ngarkwat-koke arról esene.
Godón Pamkolpamab Darrem Asine
(Mak 9:41)
40 “Yabü morroal tonarre nótó nóma azebda, enta igósa, wa kürü morroal tonarre apadóda. Ó kürü morroal tonarre nótó nóma apadóda, enta igósa, wa Godón morroal tonarre apadóda, kürü nótó zirrkapónórr.
41 Prropet morroal tonarre nótó nóma apadóda, zitülkus ene wa prropeta, wa sab prropetan darrem ipüde. Akó dümdüm ngyaben pam morroal tonarre nótó nóma apadóda, zitülkus ene wa dümdüm ngyaben pama, wa sab ta dümdüm ngyaben paman darrem ipüde.
42 Ka yabü amkoman poko byaldóla: popa kolpam wata enan gübarr nae nótó nóma nókyerre anónóm, zitülkus i kürü mamoan olmalako, ene oloma sab tóba darrem kla kokean arene.”