12
Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa se̱ caꞌneꞌ rá níꞌ ga̱ suun nocoꞌ man Diose̱ á
1 Dan me se sa̱ꞌ uxrá vaa nij síí ma̱n ga̱a naá, ne̱ cuano̱ nihánj me se ma̱n nij soꞌ nu̱ꞌ anica̱j rej xꞌnu̱j níꞌ niꞌya̱j nij soꞌ man níꞌ da̱j ꞌyaj maꞌa̱n níꞌ ado̱nj. Cheꞌé dan ne̱ da̱j quiꞌya̱j níꞌ, rá soj ga̱. Ma̱a̱n se ta̱náj xco̱ níꞌ nu̱ꞌ se vaa ca̱ráán chrej rihaan níꞌ quiꞌya̱j suun níꞌ, ne̱ ta̱náj xco̱ níꞌ nu̱ꞌ chrej chiꞌi̱i̱ ei. ꞌO̱ se sayu̱u̱n ndoꞌo vaa ta̱náj xco̱ níꞌ chrej chiꞌi̱i̱ yoꞌ ado̱nj. Ne̱ dan me se yoꞌo̱ quiꞌya̱j suun níꞌ nu̱ꞌ suun vaa rihaan níꞌ ei. Dan me se ase vaa síí unánj tico tuviꞌ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ níꞌ, ne̱ se̱ caꞌneꞌ rá níꞌ caꞌa̱nj níꞌ rej rihaan níꞌ maꞌ.
2 Tza̱j ne̱ yoꞌo̱ ni̱ꞌyaj níꞌ rej nicu̱nꞌ Jesucristó, ne̱ veé soꞌ me síí cuchruj tucuáán amán rá niꞌya̱j man Diose̱ ei. Dan me se cuchumán rá maꞌa̱n soꞌ niꞌya̱j soꞌ Diose̱, ne̱ soꞌ me síí quisíj quiꞌyaj ya̱ nu̱ꞌ suun vaa rihaan soꞌ cheꞌé rej canoco̱ꞌ níꞌ man soꞌ ado̱nj. Dan me se guun rá Jesucristó se vaa cavi̱i̱ sa̱ꞌ yuvii̱ quiꞌya̱j soꞌ, ne̱ queneꞌen soꞌ se vaa gu̱un niha̱ꞌ rá soꞌ sese cavi̱i̱ sa̱ꞌ nij yuvii̱, ne̱ cheꞌé dan guun nucua̱j soꞌ caviꞌ soꞌ rihaan rcutze̱, ne̱ ne xca̱j soꞌ cuentá cheꞌé rej caꞌngaꞌ naco̱o̱ yuvii̱ niꞌya̱j yuvii̱ man soꞌ maꞌ. Ne̱ xca̱j níꞌ cuentá se vaa xꞌnúú Diose̱ rej nuva̱ꞌ Diose̱ roꞌ, ne soꞌ cuano̱, uun chij soꞌ ga̱ Diose̱ chugua̱nj.
3 Cheꞌé dan me nuchru̱j ra̱a̱ soj se vaa ase vaa ta̱j riꞌyunj yuvii̱ tumé cacunꞌ man soj roꞌ, da̱nj táá riꞌyunj yuvii̱ tumé cacunꞌ man uún soꞌ chugua̱nj. Tza̱j ne̱ ne caꞌne̱ꞌ rá soꞌ maꞌ. Tana̱nj soj uún, ne̱ nuchru̱j ra̱a̱ soj, ne̱ se̱ ninaj nimán soj mei.
4 Dan me se ꞌyaj ndoꞌo nij síí tumé cacunꞌ sayuun man soj, tza̱j ne̱ a̱j neꞌenj se vaa naꞌvej uxrá rá soj quiꞌya̱j soj cacunꞌ ga̱ nij soꞌ maꞌ. Ne̱ nda̱ꞌ se sayuun ꞌyaj nij soꞌ man nij soj, tza̱j ne̱ ne cavi̱ꞌ nij soj, quiꞌyaj nij soꞌ mei.
5 Ne̱ a̱j niꞌyón soj chrej nucua̱j no̱ rihaan danj Diose̱, na̱nj raj a. Dan me se ase vaa taꞌníí Diose̱ vaa soj, taj nana̱ yoꞌ chugua̱nj. Ne̱ nihánj me se taj nana̱ yoꞌ ei: “Cu̱nó so̱ꞌ caꞌmi̱j, taꞌni̱j neꞌej. Se̱ guun nachri̱ꞌ so̱ꞌ chrej sa̱ꞌ rqué síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ mán so̱ꞌ maꞌ. Ne̱ se̱ quiriꞌ rá so̱ꞌ asa̱ꞌ caxríj yuva̱a̱ síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ mán so̱ꞌ cheꞌé cacunꞌ ꞌyáá so̱ꞌ mei.
6 ꞌO̱ se síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ me se tucuꞌyón soꞌ man taranꞌ níꞌ si̱j ꞌe̱e̱ rá soꞌ, ne̱ uun yuva̱a̱ soꞌ man taranꞌ nij síí nacaj soꞌ gu̱un taꞌni̱j soꞌ, sese quiꞌya̱j nij soꞌ cacunꞌ ado̱nj.” Dan me se nu̱ꞌ nana̱ yoꞌ me aꞌmii danj Diose̱ ei.
7 Dan me se sese gu̱un nucua̱j soj ga̱a axríj yuva̱a̱ Diose̱ man soj, ne̱ cuna̱j ndoꞌo vaa yoꞌ ei. Dan me se ase ꞌyaj nij síí ma̱n nihánj ga̱ taꞌníí soꞌ roꞌ, da̱nj ꞌyaj Diose̱ ga̱ soj chugua̱nj. Ne̱ me si̱j taꞌni̱j me yoꞌo̱ soꞌ sese ne yuva̱a̱ rej soꞌ man soꞌ ne̱ ne narqué rej soꞌ chrej rihaan soꞌ ga̱. Daj chiha̱a̱ míj se̱ cavii sa̱ꞌ síí vaa da̱nj maꞌ.
8 ꞌO̱ se cunuda̱nj yuvii̱ yuva̱a̱ rej man sese quiꞌya̱j nij soꞌ cacunꞌ ei. Tza̱j ne̱ sese ne yuva̱a̱ rej níꞌ Diose̱ man soj, ne̱ nuveé taꞌni̱j Diose̱ me soj ga̱a̱ a̱ maꞌ. Dan me se taj va̱j rej soj ga̱a̱ mei.
9 Dan me se vaa rej níꞌ síí ne̱ rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ caráj cochro̱j níꞌ rihaan nij soꞌ ga̱a narqué nij soꞌ chrej rihaan níꞌ da̱j quiꞌya̱j níꞌ ado̱nj. Cheꞌé dan táá a̱ doj sese cuno̱ sa̱ꞌ níꞌ rihaan Diose̱ chugua̱nj. ꞌO̱ se rej nimán ya̱ níꞌ me Diose̱ chugua̱nj. Dan me se yoꞌo̱ ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ nimán níꞌ, quiꞌya̱j soꞌ ei.
10 Dan me se ga̱a me níꞌ xnii roꞌ, do̱j güii me yoꞌ, ne̱ güii yoꞌ me se tucuꞌyón rej níꞌ rihaan níꞌ da̱j quiꞌya̱j níꞌ cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ, ne̱ narqué soꞌ chrej man níꞌ ado̱nj. Dan me se quiꞌyaj rej níꞌ nda̱a vaa me rá maꞌa̱n soꞌ ga̱ níꞌ ei. Dan me se Diose̱ me se sa̱ꞌ uxrá doj cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ, quiꞌya̱j xrej soꞌ chrej sa̱ꞌ chugua̱nj. Dan me se ase vaa Diose̱, sa̱ꞌ ina̱nj vaa soꞌ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ sa̱ꞌ ina̱nj maꞌa̱n níꞌ, quiꞌya̱j Diose̱ ei.
11 Tza̱j ne̱ ya̱ uxrá, ne̱ ga̱a tiha̱j narqué nii chrej man níꞌ, ne̱ sayu̱u̱n uxrá vaa nari̱ꞌ níꞌ da̱j quiꞌya̱j níꞌ, ne̱ ne niha̱ꞌ uxrá rá níꞌ maꞌ. ꞌO̱ se nanó rá níꞌ, ga̱a sayu̱u̱n vaa yoꞌ ado̱nj. Tza̱j ne̱ achén do̱j, ne̱ nuu sa̱ꞌ nimán níꞌ ꞌyaj chrej sa̱ꞌ yoꞌ, ne̱ nuu xe̱j nimán níꞌ, ꞌyaj yoꞌ ei.
12 Cheꞌé dan ase ꞌyaj síí naquiꞌyaj nica̱ raꞌa do̱ꞌ, tacóó do̱ꞌ, da̱nj quiꞌya̱j soj, naquiꞌya̱j nica̱ soj nimán soj sese vaa vi̱j nimán soj ei.
13 Ne̱ ase ꞌyaj síí naquiꞌyaj sa̱ꞌ chrej cache̱e̱ yuvii̱ roꞌ, da̱nj quiꞌya̱j soj, nuchru̱j ra̱a̱ soj da̱j quiꞌya̱j nimán soj ei. Asa̱ꞌ quisíj quiꞌyaj soj da̱nj, ga̱a ne̱ caꞌve̱e se nuveé si̱j noco̱ꞌ sa̱ꞌ chrej sa̱ꞌ me soj, tza̱j ne̱ se̱ tanáj nu̱ꞌ soj chrej sa̱ꞌ maꞌ. ꞌO̱ se cunu̱u sa̱ꞌ soj ado̱nj.
14 Dan me se ti̱rquee̱ soj ga̱a̱ dínj ca̱yáán soj ga̱ cunuda̱nj yuvii̱ ei. Ne̱ ti̱rquee̱ soj cunu̱u sa̱ꞌ soj nda̱a vaa maꞌa̱n Diose̱ ei. ꞌO̱ se sese taj va̱j se sa̱ꞌ yoꞌ, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ queneꞌen níꞌ man síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ maꞌ.
15 Ne̱ tu̱mé soj man soj, ga̱a ne̱ se̱ gaa na̱nj ta̱náj yoꞌo̱ tinúú soj se lu̱j quiꞌyaj Diose̱ cheꞌé níꞌ ei. Dan me se se̱ guun nachri̱ꞌ yoꞌo̱ tinúú soj ni̱ꞌyaj soꞌ tinúú soꞌ maꞌ. Tadó uxrá soj cheꞌé se ꞌo̱ síí nachriꞌ niꞌya̱j tinúú roꞌ, quiꞌya̱j quiri̱ꞌ rá queꞌe̱e̱ tinúú soj ei.
16 Ne̱ se̱ guun cata̱j yoꞌo̱ tinúú soj se vaa taj se uun se‑na̱na̱ Diose̱ mei. ꞌO̱ se ase vaa síí cuꞌna̱j Esaú síí cane ga̱a naá vaa síí aꞌmii da̱nj chugua̱nj. Dan me se síí chava̱ꞌ me síí cuꞌna̱j Esaú, tza̱j ne̱ nu̱ꞌ rasu̱u̱n sa̱ꞌ ta̱náj rej soꞌ rihaan soꞌ me se cutuꞌvéj soꞌ nu̱ꞌ rasu̱u̱n sa̱ꞌ yoꞌ rihaan tinúú soꞌ, cheꞌé se guun rá soꞌ rque̱ tinúú soꞌ do̱j se chá cha̱ soꞌ chugua̱nj.
17 Ne̱ a̱j neꞌen soj se vaa cachén doj, ga̱a ne̱ guun rá uún síí cuꞌna̱j Esaú cata̱j rej soꞌ se vaa naca̱j uún soꞌ se sa̱ꞌ yoꞌ, tza̱j ne̱ quináj u̱u̱n soꞌ na̱nj ei. ꞌO̱ se taj se qui̱ꞌyáꞌ tu̱cuaꞌanj niꞌya̱ soꞌ nana̱ caꞌmii soꞌ a̱ maꞌ. Nda̱ꞌ se nda̱a taꞌvee maꞌa̱n soꞌ cheꞌé yan guun rá soꞌ quiri̱ꞌ soꞌ se sa̱ꞌ yoꞌ, tza̱j ne̱ ne quiri̱ꞌ soꞌ daj chiha̱a̱ míj a̱ maꞌ.
18 Dan me se tu̱mé uxrá soj man soj ei. ꞌO̱ se cavii sa̱ꞌ soj doj rihaan nij síí israelitá vaa na̱nj chugua̱nj. Nij soꞌ me se cuchiꞌ nij soꞌ tacóó quij xca̱a̱n rej rqué Diose̱ se‑na̱na̱ Diose̱ rihaan síí cuꞌna̱j Moisés, ne̱ queneꞌen nij soꞌ cacoꞌ yaꞌan raa̱ quij queneꞌen nij soꞌ rej rmi̱ꞌ ndoꞌo queneꞌen nij soꞌ nana̱ yuva̱a̱ queneꞌen nij soꞌ do̱ꞌ ei.
19 Tana̱nj uún, ne̱ cuno nij soꞌ chruun aꞌyánj cuno nij soꞌ nana̱ caꞌmii maꞌa̱n Diose̱ rihaan nij soꞌ do̱ꞌ ei. Dan me se cuchuꞌviꞌ uxrá nij soꞌ, ne̱ cachíín niꞌya̱j nij soꞌ rihaan Diose̱ se vaa ne caꞌve̱j rá nij soꞌ caꞌmi̱i̱ maꞌa̱n Diose̱ se‑na̱na̱ Diose̱ rihaan nij soꞌ a.
20 ꞌO̱ se nana̱ sayu̱u̱n ndoꞌo me nana̱ cataj xnaꞌanj Diose̱ rihaan nij soꞌ, rá nij soꞌ, ne̱ dan me se cataj Diose̱ rihaan nij soꞌ se vaa sese nda̱a xcuu cache̱e̱ xráá quij yoꞌ, ne̱ go̱ꞌ nij soꞌ yahij man xcuu yoꞌ nda̱a se cavi̱ꞌ xcuu cuaj, taj Diose̱ rihaan nij soꞌ a.
21 Dan me se cuchuꞌviꞌ ndoꞌo nij yuvii̱ niꞌya̱j nij yuvii̱ quij yoꞌ, ne̱ nda̱a maꞌa̱n síí cuꞌna̱j Moisés cataj se vaa cuchuꞌviꞌ uxrá soꞌ ne̱ nda̱a quiriꞌíj maꞌa̱n man soꞌ, taj soꞌ a.
22 Tza̱j ne̱ ino̱ uxrá quiranꞌ nij soj ga̱ nij soꞌ na̱nj ei. Dan me se xa̱ꞌ soj, tza̱j ne̱ caꞌve̱e cuchi̱ꞌ maꞌa̱n soj chumanꞌ Jerusalén chumanꞌ na̱j rej xta̱ꞌ na̱nj chugua̱nj. Ne̱ chumanꞌ Jerusalén na̱j rej xta̱ꞌ me se ase vaa chumanꞌ Jerusalén na̱j raa̱ quij cuꞌna̱j Sion rihaan chumii̱ nihánj roꞌ, vaa chumanꞌ yoꞌ ei. Ne̱ maꞌa̱n Diose̱ síí vaa iꞌna̱ꞌ yáán chumanꞌ Jerusalén na̱j rej xta̱ꞌ yoꞌ, ne̱ yoꞌ me rej ma̱n míj míj se‑mo̱zó Diose̱ me rej yoꞌ, ne̱ navij ndoꞌo rá nij se‑mo̱zó Diose̱ chaꞌanj cheꞌé Diose̱ rej yoꞌ ado̱nj.
23 Ne̱ dan me se cunu̱u chre̱ꞌ soj ga̱ taranꞌ nij taꞌníí Diose̱, ne̱ ase vaa síí chava̱ꞌ vaa cunuda̱nj nij taꞌníí Diose̱ yoꞌ, ne̱ ne̱ nij soꞌ ga̱ maꞌa̱n ya̱ Diose̱ rej xta̱ꞌ yoꞌ, ne̱ no̱ se‑chuvi̱i nij soꞌ rihaan yanj ta̱j rej xta̱ꞌ yoꞌ ei. Ne̱ caꞌve̱e cuchi̱ꞌ soj rihaan maꞌa̱n ya̱ Diose̱ síí aꞌneꞌ cacunꞌ cheꞌé cunuda̱nj yuvii̱ ado̱nj. Ne̱ caꞌve̱e cuchi̱ꞌ soj rej ne̱ nimán nij síí a̱j cunuu sa̱ꞌ ina̱nj rihaan Diose̱ ei.
24 Ne̱ caꞌve̱e gu̱un tuvi̱ꞌ soj ga̱ Jesucristó, ne̱ soꞌ roꞌ, me síí cuchruj tucuáán naca̱ cheꞌé níꞌ da̱j quiꞌya̱j níꞌ canoco̱ꞌ níꞌ man Diose̱ ei. Dan me se sa̱ꞌ a̱ doj aꞌmii ton cayanj man Jesucristó vaa ton cayanj man síí cuꞌna̱j Abel quiꞌyaj tinúú soꞌ síí cuꞌna̱j Caín na̱nj ado̱nj.
25 Sa̱ꞌ uxrá ni̱ꞌyaj soj sese se̱ nachriꞌ soj ni̱ꞌyaj soj man síí narqué chrej sa̱ꞌ man soj ei. Dan me se maꞌa̱n ya̱ Diose̱ me soꞌ, ne̱ tadó uxrá soj ei. Dan me se tana̱nj nij síí ne caꞌve̱j rá cuno̱ rihaan síí cataj xnaꞌanj se‑na̱na̱ Diose̱ rihaan nij soꞌ rihaan yoꞌóó nihánj ga̱a naá me se ne quinani̱i̱ nij soꞌ mei. Táá a̱ níꞌ si̱j ma̱n cuano̱, ne̱ aꞌmii síí nicu̱nꞌ rej xta̱ꞌ rihaan níꞌ, ne̱ sese nachri̱ꞌ níꞌ ni̱ꞌyaj níꞌ xrej soꞌ chrej sa̱ꞌ, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ quinanii níꞌ a̱ maꞌ.
26 Dan me se ga̱a caꞌmii Diose̱ ga̱a naá, ne̱ quinaa̱n ya̱ yoꞌóó, ne̱ cuano̱ nihánj me se taj xnaꞌanj soꞌ se vaa quina̱a̱n uún yoꞌóó, quiꞌya̱j soꞌ chugua̱nj. Tza̱j ne̱ nuveé ina̱nj yoꞌóó me se quina̱a̱n maꞌ. ꞌO̱ se yoꞌóó do̱ꞌ, rej xta̱ꞌ do̱ꞌ, quina̱a̱n, quiꞌya̱j soꞌ ado̱nj.
27 Ne̱ cheꞌé se quina̱a̱n nu̱ꞌ yoꞌ, cheꞌé dan neꞌen níꞌ se vaa quinavi̱j nu̱ꞌ nij rasu̱u̱n, quiꞌya̱j Diose̱ ei. Ne̱ rasu̱u̱n quiꞌyaj Diose̱ ruviꞌ niꞌya̱j níꞌ cuano̱ me se quina̱a̱n ado̱nj. Ne̱ nij rasu̱u̱n ne ruviꞌ rihaan níꞌ me se se̱ quinaa̱n rasu̱u̱n yoꞌ maꞌ. ꞌO̱ se ga̱a̱ rasu̱u̱n yoꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ado̱nj.
28 Dan me se gu̱un níꞌ si̱j chiha̱nj rej sa̱ꞌ ndoꞌo rej gu̱un chij níꞌ ga̱ Diose̱, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ quinaa̱n chumanꞌ yoꞌ a̱ maꞌ. Cheꞌé dan guun niꞌya̱j uxrá níꞌ rihaan Diose̱, ne̱ cheꞌé dan yoꞌo̱ quiꞌya̱j suun níꞌ rihaan Diose̱, ne̱ gu̱un niha̱ꞌ rá Diose̱, quiꞌya̱j níꞌ ei. Ne̱ cara̱a̱ cochro̱j uxrá níꞌ rihaan Diose̱ na̱nj á.
29 ꞌO̱ se ase vaa ꞌo̱ yaꞌan vaa Diose̱ síí noco̱ꞌ níꞌ, ne̱ caca̱a̱ nu̱ꞌ se chiꞌi̱i̱, quiꞌya̱j soꞌ ado̱nj.