9
Jisaso mao éréképá yáraknámp éntér-sámpramp aropan aposel tére nénkámp kar
Ankwap ke fek Jisas náráp éréképá yárak i konámp éntér-sámpramp arop fárákapan wumwia koupoukarea fákeyakrá man tére mwanap arop yororoia kák. Aeria maok, kwatae-arop yéréperá kérépria touwenap arop fwapokwaprá kák mwanap kárákáre nénk. Aeria Jisas am fárákapan, ‘Kwaro náráp firáp taokeyaknámp kar tukupá farákápria, touwenap arop fwapokwaprá kákrá, Makenk’ ria tirá kérép naeria sérrá, “Yumo paokopria ankank mént ti-paokop i konap te taki kwapono. Am ankank te ará: Mear yaopwae, yam, fɨr, mani, siot ankwap. Aráte ti-tukup kwapono. Yumo tukupea ankwap taun mek napo, arop ankwapao yumwan nkea warákárria náráp nap mek érékép nánko te, yumo ankár maomp nap mek saráp yakáprá tukupea am taun pwarará tukupnap ke fek kipo. Aeno táte yumo ankwap taun mek tukup napo, arop ankwapao yumwan warákárria náráp nap mek érékép mo napo te, yumo ankár am taun pwarará yiráp su fekamp woup poporokompia pwar napo maok, am támao yénképrá, yumoku nap támaono.” Jisaso aerá farákápá pwaránko maok, am fárákap wae tukupea kápae kare némpouk mwaek Kwaromp kar farákáprá am némpouk mwaekamp touwenap arop fárákap fwapokwaprá kákapon.
King Herot Jisas te wanonorá mér naenámp kar
Apár Galili taokeyak konámp King Heroto Jisas kápae kare ankank térenámp kar wawia nɨnɨk tokwae. Am te apae riteanápe, ankwap fárákapao sérrá, “Arop ént mek nérrá kák konámp Jono apár me meknámp warko fárámpea námpon.” Tá ankwap fárákapao sérrá, “Profet Elaija warko korop námpon.” Tá ankwap fárákapao sérrá, “Wokwaek kar profet ankwapao sumpwianámp támao warko fárámpea námpon.” Aerapo maok, King Herot támao sérrá, “Jon te ono wokwaek sénanko, yápare kor fár-sɨrari napono. Aeno ono oukoumwan wa nanko, nkwakwe make tére námprá sénap arop te wanono?” Aeria maok, mao Jisasén nke naeria námpon.
Jisaso 5,000 aropan fɨr wunimp kar
Matyu 16:13-28; Mak 8:27-38; Jon 12:23-26
10 Jisas tirá kérép nánko térerá tukupnap arop fárákap am wae Jisasnámpok arári koropea am térenap kar man farákáprá sér. Aenapo maok, Jisaso ankwap arop fárákap am fek pwarará éréképá yárak i konámp arop mwar éréképea taun Betsaida mwaek kɨrɨkɨri ampok tukupea anepéranáponoria éréképá akwap. 11 Aenánko maok, tá koumteouráp arop fárákap mao tukup nap te wae méria, maomp weaok mwaek tukup. Aenapo maok, Jisaso am fárákapan nkea koropenkria warákárria maok, mao am fárákapan Kwaro maomp firáp taokeyak konámp kar farákápria, touwenap arop fárákap fwapokwaprá kák.
12 Takrá akwapea kumur mwaek nánko maok, éréképea yárak i konámp arop éntér-sámpramp támao koropea Jisasén sérrá, “Mámá arop fárákap má tirá kérép napo, tukupea arop yakápnap némpouk mwaek fɨr oupourounkrá fépéria pampanápono. Nomo mapek yakáp námp te arop yakáp monap apárono.” 13 Aerapo maok, Jisas am fárákapamp kar pwarokwaprá sérrá, “Yumoku támao am fárákapan fɨr nénkenke.” Tá am fárákapao sérrá, “Yino te fɨr kápae kare tank mono. Pan éntik ntia éntékam anánkaopwe, ará mwar tankáp námpon. Ae te waráp nɨnɨk te yino tukupea mani fek fɨr ti-koropeanánko má kápae kare arop ponankor fár mwanap nie?” 14 (Mámá arop ou te 5,000 niamp arakeno.)
Jisas am fárákapan sérrá, “Mámá aropan sénapo, ntik fére-sámpramprá koupoukarrá tankápanápono.” 15 Aeránko maok, mao éréképá yárak i konámp arop fárákapao am arop ouan takrá koupoukarrá pwar napo, tankáp. 16 Aenapo Jisaso pan éntik ntia éntékam anánkaopwe sámpea yámar mek tokoreyakrá Kwarén ‘Aesio’rá sér. Aea pwarará, am pan fékér, éntékam tokop, makia mao éréképá yárak i konámp arop fárákapamp yaek nénk nánko, mao am koumteouráp aropan nénk. 17 Aenapo, am koumteouráp arop ponankor fɨran fépéria wae pwi. Aenapo maok, ankwapmwaek oukoumwan tankáp nánko, mao éréképá yárak i konámp arop fárákapao warko popokrá tia éntér-sámpramp basket mek kéria top popwarámpi kák.
Pita Jisasén ‘Amo te Krais támaono’rá sérimp kar
18 Ankwap ke fek Jisas námoku mwar Kwarén kar toropwap nánko, mao éréképá yárak i konámp arop fárákapao maonámpok korop. Aenapo, Jisaso am fárákapan turunkrá, “Koumteouráp arop fárákap onan te ‘Wanono’rá sénapono?” 19 Aeránko mao éréképá yárak i konámp arop fárákapao nopok man sérrá, “Ankwap fárákapao sérrá, ‘Amo te arop ént mek nér i konámp Jon nono.’ Tá ankwap fárákap sérrá, ‘Amo te wokwaek yakámp profet Elaijanono.’ Tá ankwap fárákapao sérrá, ‘Amo wokwaek yakea sumpwiap profeto fárámpea korop napon.’ ” 20 Táte warko am fárákapan turunkrá, “Yumo kareao te onan te ‘Wano’rá sénapon?” Pita maomp kar pwarokwaprá sérrá, “Amo te Kwaro sámp-kérépnámp Kraisono.”
Jisaso ‘Námo sumpwia fárámp nanamp’rá sénámp kar
21 Pita takrá séránko maok, Jisas am fárákapan ‘Am kar ankwap aropan takrá séri kwapono’rá kar kárákáre fek taokarrá pwar. 22 Tá mao sérrá, “Aropamp Táráp te ankár kápae kare touwe tokwae sámp nánko, arop taokeyakáp konap arop ntia pris tokwae fákáre, tá lo yénkrá farákáp konap arop fárákap, makia man younkwe sɨnapo, arop fárákapao man faropea pap napo, sumpwia yinɨnk yae yakeaka warko fárámp naenámpon.”
23 Aerá séria pwarará, mao éréképá yárak i konámp arop fárákapan ponankor sérrá, “Táte arop ankwap onont korop naeria námp kwamp te, náráp pourou te ankár wampwe pwarará, ono nampnámp mao kuri ankár kumur méntép ‘Touwe tokwae sámprá, fwap sumpwi nanamp’rá nɨnɨk námpao maok, fwap onan éntér pap naenámpono. 24 Aeno táte arop ankwap námokuráp nɨnɨkaok saráp yakria Kwaromp nɨnɨk wampweri pwar námp te, mao te yiki yaká yak sámp mono. Aeno arop ankwap ononampaok námpan am fek man sámp-wouroump nap te, mao te yae-párák yiki yak naenámpon. 25 Tá arop ankwap apárokamp ankankan saráp tére kárákárerá yárakianánko, maomp waemp yaomwi mek pɨk nánko, am kápae kare ankankao te mokopia maomp waempén yaewour naenámpon? 26 Táte arop ankwapao onomp e ntia onomp karan arop wa nap fek sénaenámp pwarápaeanámp te, nánkár wakmwaek Aropamp Táráp king yakea námokuráp wae tokwaerént Naropwaromp yiki kor ensel fárákapamp wae tárapokwampia éknámp ke fek nopok am aropamp eran kor érik sér mo nae-námpono. 27 Ono yumwan kare kar sénampono: Arop ankwap fárákap máyakáp nap oukoumwan sumpwi mo, yiki yakápria, Kwaromp firáp taokeyak konámp nke mwanapono.”
Jisasomp pourouk wae tokwae nkeap kar
Matyu 17:1-13; Mak 9:2-13
28 Jisas am kar farákáprá séri pwatea, yukupuk yae niamp arake akwap tenánko, wakmwaek Jisaso Pita warámp, Jon warámp, Jems warámp, makia Kwarén kar toropwap naeria faonkwek pok. 29 Mao kar toropwaprá yak nánko maok, ankár am ke fek táman, maomp yimetáp te mwar pourouráp akwap nánko, maomp waempyamao kuri mékér wae niampria wae tákapa wae. 30 Aenánko arop yawor wokwaek yakep Moses ntia Elaija * kwaporok koupour kar méntér fokopeyakrá kar sér. 31 Am arop yawor te Kwaromp wae tokwaerént foukouri yakrá Kwaro Jisas Jerusalem mek sumpwi naenámpria nánapi pwatari námp, am kar táman Jisasént sérarrá yakáp. 32 Pita mao ouwipi nánko, pamp mwaria napan maok, Jisasomp wae ntiaka am arop anánkaopwe foukouri yak nep táman nkeria maok, warko ouwipi mámaránk. 33 Am arop yawor Jisasén wae pwarará akwap neria nepo, Pita Jisasén sérrá, “Arop Tokwae, nomo mapek yakáp mwanámp te kwapwe kareno. Yino fwap sákae yinɨnkaopwe, ankwap waráp por, ankwap Mosesompor, ankwap Elaijampor, makia ti mwanámpon.” Pita am takrá sénámp te, am fi mér moria, kwaporok sénámpon.
34 Pita takrá sérrá yak nánko, koumwe tokwae ékia oupouroup nánko, am arop yinɨnkaopwe apáp tɨrɨnk. 35 Aenapo maok, am koumwe meknámp arop karao arakrá sér, “Támáte onomp Tárápono. Ono wae mao tére naenámpria nánapi pwate nampono. Yumo ankár maomp kar wa kipo.” 36 Am kar takrá séri pwaránko, nke napo maok, Jisas námoku mwar yak. Takia am faonkwek pwarará, warko pɨkianap ke fek te, arop yinɨnkaopwe am nkenap ankank arop ankwapan sér mono. Mek wouroump taeriapono.
Jisas kwatae-arop woukoupeyaknámp táráp fwapi papnámp kar
37 Pampia ankwap kumuruk am faonkwek pwarará pɨk napo, ankwap arop ou kápae kare koropá Jisasén mwaeaok kɨkɨp. 38 Aenapo, am mekamp arop ankárankampao námwan aropomp naenámp kar fek wumwiria sérrá, “Arop Tokwae, ono amwan kare kar sénampono, amo koropea onomp táráp nkeae. Ono te má táráp ankárank támao mwarono. 39 Aenampan, kwatae-aropao ankár kar koropá noumpoukoup nánko, táráp apánka wae nánko, man sámpá fopwaoka waeria maomp pourou mek sámpá yampourouria koupour worokor pɨk mo, kápae kare por taki yak nánko, am tárápamp táp meknámp atop wupwi korop konámpon. 40 Ae konámpantá ono amo éréképá yárak i konap arop fárákapan, onomp tárápamp pouroukamp kwatae-arop wor-pwarenk kar nanko, mao tak mwanap pourou mono.”
41 Aeránko maok, nopok Jisaso maomp kar pwarokwaprá sérrá, “Yumo mámá ke fekamp koumteouráp arop yumo te mér mo karria, kwatae nɨnɨk fek yakáp napon! Aenapantá ono yumwan sér rae: Ono apaekampor yiráp kápae sámprá yumwan yaewour saráp yak nanampon?” Aerá séri pwarará maok, naropwarén sérrá, “Waráp táráp mampok warámp-sankoropae.” 42 Aeránko, am táráp oukoumwan mwaeaok mank nánko, am kwatae-arop támao am táráp apárok sámpea sɨnánko, pu yae yurá arokwapa wae. Aenánko maok, Jisaso am kwatae-arop táman yoporia pwarará, am táráp fwapi papea sámprá naropwarén sánk. 43 Aenko maok, kápae kare koumteouráp arop am Kwaromp kárákáre tokwae nkea kokorokoránka waeapon.
Jisaso sumpwi naemp ankwap por sénámp kar
Matyu 17:22-23; Mak 9:14-29
Aeria maok, am koumteouráp arop fárákap te Jisas tére námp táman nɨnɨk tokwae napo, Jisaso námoku éréképá yárak i konámp arop fárákapan sérrá, 44 “Yumo ankár fwapia woupwi pátea mámá kar wawenke! Nánkár wakmwaek tae morok, arop fárákapao Aropamp Tárápan kárákáre sámpá yakápnap aropamp yaek sánk mwanapon.” 45 Aeránko maok, mao éréképá yáraknámp arop fárákap te mao sénámp kar fi te mér mo. Am sénámp kar fi te mek wouroumpeyak námpara, mér mwanap pourou moriaka, am kar fi turunk mwanapan kor wampweri pwararapon.
‘Wa arop tokwae yak kun’rá turunknap kar
Matyu 18:1-5; Mak 9:33-41; Jon 13:20
46 Táte Jisaso éréképá yárak i konámp arop fárákap námoku támao, ‘Nomo ou mek mamek te wa mokop arop tokwae kar yoroia nareki yak kun’rá téréménkiapon. 47 Aeapo maok, Jisaso am fárákapamp nɨnɨk mek yaknámp nɨnɨkan wae méria maok, mao táráp kánanke warámpea náráp wonae fik páte yakrá, 48 am fárákapan sérrá, “Arop onan nɨnɨkria mámake tárápan warákárria warámp námp te, onan kuri warákárria warámp námpon. Tá arop onan warákárria warámp námp te, onan sámp-kérép nánko ék namp Kwarén kor warákárria warámp námpon. Arop ankwapao mao námoku te wampweri pwarará yumwan ponankor yaewour námp te, am arop támao maok Kwaro nke námp fek nareki yak námpon.”
‘Arop yumwan yopor mo nap te, yiráp nouroupon’rá sénámp kar
Mak 9:38-40
49 Jisas takrá séri pwaránko, Jono man sérrá, “Arop Tokwae, yino nke nánko, arop ankwap waráp e fek arop pouroukamp kwatae-arop fákáreran yéréperá kérép námpao maok, mao te nomont waráp wakmwaek yárak mo námpantá, yino man taokoranámpon.”
50 Aeránko maok, nopok Jisaso man sérrá, “Yumo man taokor kwapono. Arop yumwan yopor mo námp te yumonap mwaek yaknámp arop támaono.”
Samaria fákáre Jisasén monorap kar
51 Kwaro Jisasén warámpea yámar mek pok naenámp yae wae fae nánko, Jisas wae nɨnɨk sámpea Jerusalem mek akwap naeria nɨnɨk kárákárea wae námpono. 52 Aeria maok, apár Galili pwarará arop ankwap manmékɨr ankank nánap mwanapria tirá kérép nánko, am fárákap tukupea Samaria mekamp némp ankwap mek. 53 Aenapan maok, am némpoukamp arop fárákapao Jisas mao Jerusalem mek tukup mwaria napantá, am fárákap te, náráp nap mek korop te monoria wae. 54 Tak napo maok, Jisas éréképá yárak i konámp arop yawor Jems ntia Jon am wawia Jisasén sérrá, “Tokwae Kar e! Yino Kwarén sénánko, yámar mekamp yaomwi tokwae sámp-kérép nánko ékia mámá arop ponankor wurukumpi pwar naenámp te mokopono?” 55 Aerepo maok, tá Jisaso sámp-arákarrá am arop yaworan yopor. 56 Aeria maok, Jisas maomp am fákáre éréképá tukupea ankwap némpouk pampiapon.
Jisasonámpaok mwanap nɨnɨkan sénámp kar
Matyu 8:18-22
57 Jisas náráp arop fárákap éréképea tukupá mwaeaok napo maok, arop ankwapao man sérrá, “Amo apae némpouk akwap nap te, ono fwap amont akwap nanampon.” 58 Aeránko maok, táte Jisaso man sérrá, “Mwaep te me mek pamp i konapono. Tá ant te taok mek pamp i konapono. Aeno Aropamp Táráp te mao akwapea yépe kour norokarea amp naenámp nap te yak mono.” 59 Aeria maok, arop ankwapan sérrá, “Amo te ononampaok koropae.” Aeránko, tá am aropao sérrá, “Ae te onomp naropwarén yépékia sumpwi nánko pátea korop nae.” 60 Tá Jisaso man sérrá, “Wampweno. Arop sumpwi te námoku surumpwi mwanap aropao yokoropea papanápono. Aeno amo te akwapea Kwaro maomp firáp taokeyak konámp farákápae.”
61 Arop ankwapao Jisasén sérrá, “Tokwae Kar e! Ono te amonapok korop naenampan, ono akwapea onomp nouroup arop fárákap yae koukoupwiyakea pwatea korop nanamp te mokopono?” 62 Tá Jisaso nopok man sérrá, “Arop Kwaromp tére naerianámpao, pwatarinámp ankank fek warko nɨnɨk námp te, mao te Kwaromp tére naenámp pourou mono.”
9:8 1 Kin 17:17-24 9:9 Mk 6:27 9:19 Mk 6:14-16 9:20 Jo 6:68-69 9:23 Mt 10:38-39 9:26 Lu 12:9 * 9:30 ‘Moses ntia Elaija’: Matyu 17:3 fekamp kar fi fek nkeae. 9:31 Lu 13:33 9:35 2 Pi 1:17-18 9:35 Mt 12:17-18; Lu 3:22 9:44 Lu 9:22 9:46 Lu 14:11; 22:24-27 9:51 Lu 17:11 9:59 Lu 14:26,33 9:62 Fl 3:13