1 Wani tulé du las Jisaské yae de dérét wak, “Némaan du Yerot wadéka déku du Galilina képmaat yae de Galilina duwat las viyaapéreknék. Wani du Gotké kwaami viyae tuwe kwayédaka wani tulé Yerotna du de derét viyaapéreknék.” 2 Naate wadaka Jisas dé derét wak, “Galilina du waga kiyaadanké yaga guné sanévéknwu? Wani du wupmalemu kapéredi mu yadaka yadan kapéredi mu nak du yan kapéredi mat débu talaknak, kapu kaapuk? 3 Wan kaapuk. Gunat wuné wo. Guné yagunén kapéredi mu kulaknyénymarék yagunéran de kiyaadan pulak guné wawo kiyaaké guné yo. 4 Guné kutdéngék. Déknyényba Siloamba kwaan sémény ga wupmale (18) du ténba akére dé derét takupéreknék. Bulaa yaga guné sanévéknwu? Waga takupérekdén du yadan kapéredi mu dé Jerusalemba rakwa nak du yan kapéredi mat débu talaknak, kapu yaga pulak? 5 Wan kaapuk. Gunat wuné wakweyo. Guné yagunén kapéredi mu kulaknyénymarék yagunéran de kiyaadan pulak guné wawo kiyaaké guné yo.”

6 Wani kudi watakne dé Jisas kéni aja kudi derét wakwek, “Kwaabi pulak mi nak dé duna wain yaawiba ték. Tédéka wupmalemu apu wani du dé yaak, sék las géléké. Yae dé vépatik. 7 Vépatite dé wain yaawiba jébaa yakwa dut wak, ‘Kwaaré kupuk sék akukwa tulé wuné kéni miba sék las géléké wunébu yaak. Yae wuné vépatik. Méné wani mi véléké méné yo. Yéknwun képmaaba bakna témarék yaké dé yo.’ 8 Naate wadéka dé wak, ‘Némaan du, waga yamarék yaké ané yo. Kéni kwaaré wawo dé mé tu. Tédu wuné wani mi baapaba képmaa vae, képmaa yéknwun yaduké bulmakawuna di taknaké wuné yo. 9 Taknawuru sal aniké kwaaré sék akuké dé yo? Waga akudéran wan yéknwun. Akumarék yadu méné véléké méné yo.’ Naate dé wak.” Waga dé Jisas derét wakwek.

10 *Lu 6:1-6, 14:1-6Yaap ra nyaa nak dé Jisas Gotna kudi buldakwa gaba rate du taakwat Gotna jébaaké dé yakwatnyék. 11 Yakwatnyédéka lé kutakwa kure tén taakwa lé nak waba rak. Wani kutakwa lérét kure téléka léku sépékwaapa apa yamarék yadéka léku butgul dé anygwa yak. Yadéka lé kedéng téké lé yapatik. Wupmalemu (18) kwaaré lé waga rak. 12 Raléka Jisas lérét véte waadéka yaaléka dé lérét wak, “Nyéna, bulaa nyénébu yéknwun yak.” 13 Naate wate déku taaba wani taakwat kutdéka lé bari kedéng ték. Téte lé Gotna yéba kevéréknék.

14 Jisas yaap ra nyaa lérét waga kutnébuldénké dé Gotna kudi buldakwa gana némaan ban rékaréka yak. Yate dé waba tén du taakwat wak, “Naané jébaa yanaran nyaa nak taaba sékét nak taababa kayék nakurak. Guna sépékwaapa kapére yadu dé gunat kutnébulduké mawulé yagunéran guné jébaa yanakwa nyaa yaaké guné yo. Guné yaap ra nyaa waga yamarék yaké guné yo.” Naate dé wak.

15 Wani du waga wadéka dé Jisas wak, “Guné wan yénaa yakwa du guné. Akwi nyaa guné ye bulmakawu donki tékwa gat wulae baagwi lépmwénye guné derét kure gwaadu, gu kadoké. Yaap ra nyaa wawo guné wani jébaa yo. 16 Naana képmawaara Ebrayam wan léku képmawaara wawo. Seten wadéka lé déku taababa raléka wupmalemu (18) kwaaré léku butgul anygwa dé yak. Yadénké yaap ra nyaa wuné lérét kutkalé yate lérét Setenna taababa kéraawurékwa wan yéknwun.” 17 Naate wadéka de déku maama nyékéri yate de akélak rak. Radaka waba tén nak du taakwa yadén akwi yéknwun jébaaké de yéknwun mawulé yate dusék takwasék yak.

18 Du taakwa waga yadaka dé Jisas derét wak, “Got némaan ban rate du taakwaké miték védéranké yaga wakwewuru guné kutdéngké guné yo? Yaga yate déku makwal kém apakélé kém raké dé yo? Wani muké gunat wakweké wunék. 19 Wani kém wan misék nak pulak. Wani misékna yé mastet. Mastet sék wan nak misék pulak kaapuk. Wani misék wan makwali sék. Du nak wani misék kérae dé kadému yaanandékwa képmaaba pukaak. Pukaadéka wure apakélé ye dé wani képmaaba tékwa mit débu talaknak. Apakélé mi tédéka de api yae de wani mi gaaléba kwaat sétakne rak.”

20 Wani kudi watakne dé kéga wakwek, “Got némaan ban rate du taakwaké miték véké dé yo. Wani du taakwa kulé mawulé yate kulé du taakwa yaalaké de yo. 21 Wani du taakwa wan yis pulak. Taakwa nak yis kérae lé pélawa wale sélorék. Sélotléka dé wani pélawa nak pulak mu dé yaalak. Nak pulak mu yaalan pulak, Gotna du taakwa kulé du taakwa yaalaké de yo.” Naate dé Jisas derét wak.

22 Watakne wani gayé kulaknyénytakne Jerusalemét yéké dé mawulé yak. Yate wani yaabuba yéte dé wupmalemu gayét yék. Ye dé wupmalemu du taakwat Gotna jébaaké dé yakwatnyék. 23-24 Yadéka dé du nak dérét wak, “Némaan Ban, wupmalemu du taakwa Gotna kémba wulaaké de yo, kapu walkamu du taakwa male déku kémba wulaaké de yo?” Naate waatadéka dé waba tén du taakwat dé wakwek, “Du taakwa apuba apuba miték rasaakudaran gayéna gwés wan apakélé gwés kaapuk. Wan makwal gwés. Gunat wuné wakweyo. Guné wani gwésba wulaaké guné apa jébaa yate apat kapére yaké guné yo. Wupmalemu du taakwa wani gwésba wulaaké mawulé yate de yapatiké de yo. 25 *Lu 6:46Wani gayéna némaan ban raapme wani gwés tépéké dé yo. Tépédu guné yae kaapaba téte gwésba viyaate kéga waké guné yo, ‘Némaan Ban, naanéké mé gwés naapitiyaa.’ Waga wagunu gunat kéga waké dé yo, ‘Guné yani gayéba guné yaak? Wuné gunat las kaapuk kutdéngwurén.’ 26 Waga wadu guné kéga waké guné yo, ‘Naané méné wale kadému gu naané kak. Méné naana gayéna yaabuba téte méné naanat kudi wakwek.’ 27 Waga wagunu dé gunat kéga waké dé yo, ‘Gunat wuné wakweyo. Wuné guné yaagunén gayé wuné las kaapuk kutdéngwurén. Guné kapéredi mu yakwa du taakwa guné. Guné akwi wunat kulaknyénytakne yéké guné yo.’ 28 *Mt 8:11-12Naate wadu kaapaba téte géraaké guné yo. Guné véké guné yo naana képmawaara Ebrayam, Aisak, Jekop, Gotna yéba déknyényba kudi wakwen akwi du wawo Gotna gayéba rado. Véte guné wani gayéba raké mawulé yate kaapaba téte némaanba géraaké guné yo. 29 Yagunu de nyaa yaalakwa taaléba yaaran du taakwa, nyaa dawulikwa taaléba yaaran du taakwa, akwi taaléba yaaran du taakwa yae Gotna gayét wulae rate kadému kaké de yo. 30 Gunat wuné wakweyo. Bulaa bakna rakwa du taakwa de las kukba némaan du taakwa raké de yo. Bulaa rakwa némaan du taakwa de las kukba bakna du taakwa raké de yo.” Naate dé Jisas derét wak.

31 Wani tulé de Parisina du las yae de Jisasnyét wak, “Galilina némaan ban Yerot ménat viyaapérekgé dé mawulé yo. Waga yadékwaké méné kéni gayé kulaknyénytakne méné nak gayét yéké méné yo.” 32 Naate wadaka dé derét wak, “Guné ye wani yénaa yakwa dut kéga waké guné yo, ‘Mé véknwu. Jisas kéga dé wo: Bulaa, séré kutakwat wawuru de yaage yéké de yo. Kiyakiya yakwa du taakwa, sépékwaapa kapére yan du taakwat wawo, wuné kutnébulké wuné yo. Nyaa kupuk yédu wuna jébaa yabutiké wuné yo. 33 Bulaa, séré, maa, wuné Jerusalemét yédakwa yaabuba yéké wuné yo. Déknyényba Gotna yéba kudi wakwen duwat Jerusalemba de viyaapéreknék. Wuné wawo Gotna yéba kudi wakwekwa du rawurékwaké wunat Jerusalemba viyaapérekgé de yo.’ Guné wuna kudi waga Yerotnét waké guné yo.” 34 Naate watakne dé wak, “Guné Jerusalemba rakwa du taakwa, guné Gotna yéba kudi wakwen duwat guné viyaapéreknék. Got wadéka déku kudi kure yén du gunéké de yék. Yédaka guné derét matut viyaagunéka de kiyaak. Gunéké wuné mawulé léknu. Séraa kéraalén nyaanké sarépgwe rate deké miték vélékwa pulak, wuné wupmalemu apu gunat kutkalé yate gunéké miték véké wuné mawulé yak. Mawulé yawuréka guné kélik guné yak. 35 Yagunénké kukba du yae guna gayé yaalébaanké de yo. Yaalébaando guné waba ramarék yaké guné yo. Guna gayé bakna taalé téké dé yo. Wuné kutdéngék. Guné wunat bari vémarék yaké guné yo. Kukba guné wunéké waké guné yo, ‘Got wadéka dé wani du yaak. Naané déku yéba kevérékgé naané yo.’ Naate wagunu wuné yaawuru guné wunat véké guné yo. Adél wuné gunat wakweyo.” Naate dé Jisas wak.