2
Nebyɛné Jisɔs Kras
(Mat 1:18-25)
Né gébé ɛyigémbɔ, Ɔgɔstɔs abɔ́ alu *Mfwa kpaa né malɔ yi álú ntente *Rom. Afyɛ́ ɛbɛ́ nnó ápá bɔɔ́ ako abi álú né malɔ ayi ábɔ́ álú nte gefwa jií. Gɛ́ ndɔ mbɛ ayi alɔ mampáné bɔɔ́ na, né gébé ɛyigembɔ Kwirinɔs alu gɔmena né gebagé mewaá Siriya. Ndɛre ɛlúmbɔ, yɛ́ndémuú afɛ́ né gebagé melɔ wuú mansá mabɔ mií mmu bɔ ŋwɛ abi ápáne bɔɔ́. 4-5 Josɛf atané melɔ́ Nasarɛt né gebagé mewaá Galilií, asɛ Mɛri ayi ɛbwɔ́ ányɛ́meno mambá atɛ, áfɛ́ né Bɛtɛlɛhɛm mmu Judiya mbaá ayi abɔ́ ábyɛné Dɛvid mfwa nyá *Isrɛli, mánsá mabɔ bwɔ́. Josɛf afɛ́ ɛ́wu gétúgé alú mpyáné Dɛvid. Gébé yimbɔ ntó Meri alu ne unɛ.
Ndɛre ɛbwɔ́ álú ɛwú, gébé gekwáné ɛyígé Mɛri abyɛ́né maá yimbɔ. Ne abyɛ maá mbɛ wuú mende. Afyalé ji ne ubaá mandeé, abelé ji mmu gekú mbaá utú unyɛɛ́ menyɛɛ́, néndé melu ɛpɔ́ nyá ɛwé ɛbwɔ́ achwɔgé ábélege mmu.
Ámbamé magɔ́nŋme ne Makiɛ́nné Ɛsɔwɔ
Ɛké ɛpyɛmbɔ, ande fɔ́ álú né mewaá kwɔ́kwɔ́lé ne Bɛtɛlɛhɛm, ábáme magɔ́ŋme bwɔ́ ne utuú. Ne áké ápɛ́le *Ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛkwɔ́ ɛbwɔ́ mbɛ ushu ne geŋgbɔ́gé Ata gégɛné gegyá ɛbwɔ́ mme. Ɛfɔ ɛkwɔ́ ɛbwɔ́ metɔɔ́ dɔɔ́. 10 Yɛ́mbɔ Ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛke, “Défɔgé, nchwɔ́ ɛnyú ne genchánchágé abya ayi álú ne gejamégé nechɔ́chɔ́ mbaá bɔɔ́ ako. 11 Fina né melɔ Mfwa Dɛvid, ábyɛ́ Mempoó nyú, alu Ata, Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa. 12 Ne gepɔ ɛyi gelɛ́rege nyɛ́ ɛnyú nnó gɛ́ maá yimbɔ na, gélú nnó degɛne nyɛ maá yi áfyálé ji ne ubaá mandeé, ábelé ji mmu gekú, melu ɛwé utú unyɛɛ́ menyɛɛ́.”
13 Wyɛ́ mbélépó mbɔ, áké ápɛ́lé, ɛkwɔ́ makiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛtané mfaánebuú ɛchwɔ cho ne ɛwé ɛbɔɔ́ mbɛ, álɔ mánkwáné, áfɛ́ɛge Ɛsɔwɔ ake:
14 “Ngɔ́ ábɛ́ ne Ata Ɛsɔwɔ ayí álú né mfaánebuú ayi mfaá mfaá,
achyɛ́ nesɔ ne bɔɔ́ mme néndé agboó ne ɛbwɔ́.”
15 Makiɛ́nné yimbɔ ályágé ɛbwɔ́, ákéré meso né mfaanebuú. Ne ámbamé magɔ́nŋme áke ne atɛ, “Déjyɛ́ dégɛ́ geno ɛyi gépyɛ́ né Bɛtɛlɛhɛm ɛyígé Ata Ɛsɔwɔ agaré ɛsé.” 16 Mbɔntó ne ɛbwɔ́ ákwilé wáwá ákwɔ́négé, ágɛ́ Josɛf ne Mɛri chóncho ne maá yimbɔ ndɛre ábelé ji mmu gekú. 17 Ndɛre ágɛné ɛbwɔ́, álɔ mangaré unó uko ɛbí ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛjɔɔ́, gétúgé maá yina. 18 Bɔɔ́ ako bí áwuú mechɔ́ ɛwé ámbamé magɔ́ŋme ájɔɔ́, ála mano mekpo fuú. 19 Yɛ́mbɔ Mɛri awuúgé depɔ ɛti deko, afyɛ mmu metɔɔ́ wuú afɛ́régé yɛ́ndégébé. 20 Bɔɔ́ bi ábáme mágɔ́nŋme, ákérégé meso, áchyɛge ngɔ́ ne áfɛ́ɛge Ɛsɔwɔ mbaá depɔ tiré bwɔ́ áwuú ne ágɛné. Unó bi upyɛ janja ndɛre ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛgaré bwɔ́.
Áfyɛ́ maá yimbɔ mabɔ nnó Jisɔs
21 Uwyá ukoó, ne gébé ɛyígé ɛbwɔ́ ásɔ maá *nsɔ́ gékwané, ne ɛbwɔ́ áfyɛ́ ji mabɔ nnó Jisɔs, mabɔ mí Ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛbɔ́ ɛfyɛ́ ji ne mma wuú alé kpá unɛ bií.
Álɛré maá ayi ákuú ji Jisɔs mbaá Ɛsɔwɔ
22 Ne gébégé gepúgé buú getyaágé, gébé gékwané ɛyígé Josɛf ne *Mɛri ájyɛ pyɛ́ *Gepɛ ndɛre ásámé né mabɛ Mosis, ne ákpa maá bwɔ́ manjyɛ mfaá Jɛrosalɛ nnó álɛré ji mbaá Ɛsɔwɔ. 23 Ndɛre ásamé né ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Yɛnde mambɛ maá ayi alú mende, ábɔ́ manchyɛ́ ji mbaá Ɛsɔwɔ.” 24 Ne áfɛ́ ntó áchyɛɛ́ *gepɛ ɛyigémbɔ ɛyigé gelú, “upwene mewaá upea, mbɔgé upɔ́ áchyɛge baá upwene melɔ ápeá nnó ápyɛ́ gepɛ wyɛ́ ndɛre asamé né ŋwɛ Ɛsɔwɔ.”
25 Né gébé ɛyigémbɔ, mende fɔ alu nyá né Jɛrosalɛ ákúu ji nnó Simyɔn; alu cho né ɛ́gbɛ́ Ɛsɔwɔ ne anoge ji, ne ji ntó abɔ agile Ɛsɔwɔ nnó áféré bɔɔ́ Isrɛli né mbaá ɛfwyale. *Mendoó Ukpea ɛlú nyá ne ji. 26 Mendoó Ukpea ɛbɔ́ ɛpyɛ Simyɔn akaá nnó aságé gbó ayi álá gɛ́ fɔ́ *Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa, ayi Ɛsɔwɔ abɔ́ anyɛ́meno nnó atɔme. 27 Bií bi Mɛri ne Josɛf ábɔ́ áchwɔ né Jɛrosalɛ, manlɛré Jisɔs mbaá Ɛsɔwɔ ndɛre ɛbɛ́ Mosis ɛgaré, Mendoó Ukpea ɛpyɛ́ Simyɔn afɛ́ né ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ. Ndɛre akpɛné agɛ́ maá yimbɔ, 28 asɛ ji né amu jií, alɔ manchyɛ́gé matame ne mamfɛ́gé Ɛsɔwɔ ake:
29 “Ata menomenyɛɛ́ wyɛ́ ɛlú nana wáwálé,
mbɔgé ɛjií wɔ ɔkaáge lya maá utɔɔ́ wyɛ́ agbó pere,
30 néndé nkpá amɛ ya ngɛ́ Menchyɛ Geŋwá ayi ɔbɔ́ ɔnyɛ́meno.
31 Ne wɔ ɔtɔ ji nnó bɔɔ́ ako ágɛ́ ji.
32 Abɛ nyɛ mewɛ́ mbaá bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus,
nnó ɛbwɔ́ ákaá wɔ ntó. Apyɛ nyɛ melɔ́ Isrɛli ɛ́kwɔ́ ŋgɔ.”
33 Mma ne ntɛ áwuúgé mechɔ ɛwe Simyɔn ajɔɔ́ gétúgé maá bwɔ́, ála meno mekpo fuú. 34 Simyɔn anérége manjɔɔ́ depɔ ɛtire na, achyɛɛ́ ɛbwɔ́ mejé Ɛsɔwɔ. Ɛké ɛwyágé ama kuú Mɛri mmá Jisɔs aké, “Wuúgé! Ɛsɔwɔ ajyá maá yiná nnó apyɛ́ gejamé bɔɔ́ Isrɛli ákwé ne mambwɛɛ́ abifɔ mfaá. Abɛ nyɛ ntó ndɛre gepɔ ɛyígé Ɛsɔwɔ jimbɔɔ́, ne gejamégé bɔɔ́ áshyá nyɛ ji. 35 Apyɛgé mbɔ, ɛlɛrege gbɔ́gɔ́nɔ́ depɔ ɛtiré ɛbwɔ́ ábií mmu matɔɔ́ bwɔ́. Ne mesómé maá wyɛ́ yina ɛbɛ́ɛ nyɛ wɔ metɔɔ́ ɛké aparaja ne ájómé wɔ.”
36 Gébé ɛyigémbɔ ntó, mekoó mendée fɔ, alu né Jerósálɛ akamege Ana. Alu muú ɛkpave Ɛsɔwɔ ayi mendée. Ɛsɔwɔ agárege ji depɔ mangárégé bɔɔ́ bií. Alu maá Fanuɛl ayi alú mpyáne Ɛkwɔ́ Ashyɛ. Abá menɔ abɛlé aŋmɛ́ akénéama ne menɔ́ wuú ágbó. 37 Tɛ́ gébé ɛyigémbɔ ala mekwí mendée. Yɛ́ndégébé alu mmu ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ, afɛge Ɛsɔwɔ ne anɛnemmyɛ, utuú ne ŋwɔmésé, alyage menyɛɛ́ kpékpé. Né gébé ɛyigémbɔ, alu usaá aŋmɛ uni meso ɛníi. 38 Ama chwɔ́ né ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ, wyɛ́ gébé yimbɔ ntó ne Mɛri ne Josɛf achwɔ́ ne maá bwɔ́. Ana agɛ́gé maá yina, alɔ mánfɛɛ́gé Ɛsɔwɔ, agarege depɔ ɛtíré maá yi mbaá bɔɔ́ ako abi ágili nnó Ɛsɔwɔ áféré bɔɔ́ Jɛrosalɛ né ɛfwyale.
39 Josɛf ne Mɛri ánérégé yɛndé genó ndɛre ɛbɛ Ɛsɔwɔ ɛgaré, ákpá maá bwɔ́ ákéré meso né Nasarɛt *gebagé mewaá Galilií. 40 Maá yimbɔ alu ɛfɛɛ́, awɛne wyɛ́ wɛ́ne ne gelu, ne ɛshyɛ chóncho ne deŋgá. Ne mejé Ɛsɔwɔ ɛlú ne ji.
Maá yi ákúu ji Jisɔs alu né ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ né Jɛrosalɛ
41 Yɛ́ndé nŋmɛ, mmá ne ntɛ Jisɔs ájyɛ né Jɛrosalɛ manjyɛ nyɛ́ ɛpaá *koó upú ɛwé Ɛsɔwɔ aferé nyá bɔɔ́ Isrɛli né defwɛ́. 42 Jisɔs akwɔ́négé aŋmɛ́ áfyanéápeá, áfɛ́ ndɛre ɛbwɔ́ ájyɛ mɛ́, ndɛre ɛbwɔ́ ájyɛ ásɛ ntó Jisɔs. 43 Ɛpaá ɛ́byɛgé, álɔ mankeré meso melɔ bwɔ́. Ne Jisɔs alá meso né Jɛrosalɛ ayi mmá wúu ne ntɛ wuú álá kaá wɔ́. 44 Ábɔ́ áfɛre nnó akɛ geluá ne bɔɔ́ abifɔ. Ákɛ kpaá bií kpogele. Ne gébégé ákɛlé ji né geluágé aŋmɛ́ ne ajeé bwɔ́, 45 ágɛ ji wɔ́. Álɔ mankere meso né Jɛrosalɛ mankɛ́légé ji. 46 Né ndɔ ɛ́lɛɛ́ ɛkwɔnegé ágɛ́ ji mmu ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ. Abɔ́ alu geluá ne *Ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ. Awuú genó ɛyige álɛ́rege ne amá agige ntó bwɔ́ bɔ nkwɛ. 47 Bɔɔ́ ako abi áwuú genó ɛyigé ji ajɔ́ɔge álá mano mekpo fuú néndé awya uchánchá dɔɔ́ ne ashuúge ɛbwɔ́ meko ne déŋga. 48 Ndɛre mmá wuú ne ntɛ wuú ágɛné ji, matyɛ mawá ɛbwɔ́ meno. Mmá aké, “Maá wa ɔpyɛ mbɔ ɛsé nnó? Ɛ́sé ne ntɛ wyɛ́ dekɛlé wɔ́ kaá depwaá, delɔ manfɔ nnó ndɔ fɔ genó ne gepyɛ́ wɔ.”
49 Ashuú bwɔ́ meko aké, “Ulannó ɛnyú dékɛ́lege mɛ, dekágé fɔ́ nnó mbɔ́ mambɛ́ fa mmu ɛcha ntɛ waá wɔ́?” 50 Yɛ́lé ashuú ɛbwɔ́ meko yimbɔ, ákaá fɔ́ ula mechɔ́ ɛwé ji ajɔɔ́ wɔ́.
51 Jisɔs akéré meso ne ɛbwɔ́ né melɔ bwɔ́ Nasarɛt, alu ne bwɔ́, awuú majyɛɛ́ chánchá. Ndɛre depɔ ti depyɛ mbɔ́, Mmá wuú afyɛ́ deti deko né metɔɔ́ wuú ne ateé yɛndégébé. 52 Ɛfɛɛ́, Jisɔs awɛne ne menyamyɛ ne deŋgá ne gelú, awya mejé né ɛ́gbɛ́ Ɛsɔwɔ ne bɔɔ́ agbóo ne ji.