16
Ɛkwɔ bɔɔ́ Farasi ne Sadusi ágií Jisɔs nnó alɛ́ré ɛbwɔ́ ufélekpa
(Mak 8:11-13; Luk 12:54-56)
Gébé ɛyigémbɔ, bɔɔ́ ɛkwɔ́ Farasi ne bɔɔ́ Sadusi áchwɔ́ mua Jisɔs áké, “Pyɛ ufélekpa ɛse dégɛ́, manlɛre nnó Ɛsɔwɔ ne atɔ́me wɔ.” Yɛ́mbɔ Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Nkwale akwɔnégé nebuú né gɛlege deké bií ulɔme nyɛ geyá. Ne dondo akwɔnégé nebuú nshulégé goge, dansama aké apyɛɛ́ deké, ‘Manaá achwɔ kwé’. Ɛnyú degɛgé nkane nebuú nélú dekaáge gefɔgé genó ɛyigé gechwɔ́ɔ pyɛ, yɛ́mbɔ ɛnyú dékaágé ula unó bi upyɛ mbɔ né gébé ɛyigé na. Ɛnyú njyɛ ɛniné na debɔ, delu bɔɔ́ abi átií meso ne Ɛsɔwɔ. Dekɛlege me nlɛ́ré ɛnyú ufélekpa, yɛ́mbɔ yɛ́ uma nlɛ́régé fɔ́, wyɛ lé ufélekpa Jona muú ɛkpávé Ɛsɔwɔ ne me nlɛ́rege nyɛ ɛnyú.” Ajɔɔ́gé mbɔ atané afɛ́ ji.
Jisɔs akwelé baá utɔɔ́ bií mbeé nnó ásɛ gébé ne yis bɔɔ́ Farasi ne bɔɔ́ Sadusi
(Mak 8:14-21)
Ne baá utɔɔ́ Jisɔs achyaá géntoógé mewaá afɛ́ ɛgbɛ́ ɛwé né, ndɛre ájyɛ ájinte mamkpa brɛd. Ndɛre ɛbwɔ́ ájyɛɛ́, Jisɔs ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Sɛge gébé ne yis ɛkwɔ bɔɔ́ Farasi ne ɛkwɔ bɔɔ́ Sadusi.” Ɛbwɔ́ álɔ manjɔgé ɛbwɔ́ ɛbwɔ́ áké, “Ndɔfɔ ajɔ́gé mbɔ lé délá kpaá brɛd wɔ́.” Jisɔs akaá genó ɛyigé ɛbwɔ́ ajɔgé ne agií aké, “Ɛ ɛ́ metɔɔ́ ɛwé ɛnyú defyɛɛ́ ne me ɛlu dada. Ulannó ɛnyú dejɔɔ́ge mechɔ́ brɛd ayi ɛnyu dela pɔ́ ne ji? Nnó ɛnyú delu dekaá? Ɛlúmbɔ ɛké dejinte nnó me nkaáge chyɛɛ́ ɛnyú menyɛɛ́. Tege nkane nsɛlé ntoó brɛd ɛ́ta nchyɛɛ́ dɛlé bɔ ɛta ányɛɛ́ ne usá ɛbi ulaá. 10 Ma tege ntó, ntoó brɛd ɛ́kénéama ɛyi nsɛlé nya nchyɛɛ́ dɛlé bɔ ɛnií ányɛɛ́ ne usá ɛbi ulaá. 11 Ɛnyú dekaá nnó me mbɔ́ njɔɔ́gé fɔ́ lé gétúgé brɛd wɔ́? Gɔge me mmá nyware njɔɔ́ nnó sɛ́gé gébé ne yis ɛkwɔ bɔɔ́ Farasi ne ɛkwɔ bɔɔ́ Sadusi.” 12 Ɛfɛɛ́ mbɔ ne baá utɔɔ́ bií ákaá yɛ́ nnó ji abɔ ajɔɔ́gé atome fɔ́ lé ne yis ayi apyɛ brɛd amuale. Ajɔ́ɔgé atome lé ne unó bi ɛkwɔ bɔɔ́ Farasi ne ɛkwɔ bɔɔ́ Sadusi álɛ́rege.
Pita aké Jisɔs alu muú ayi Ɛsɔwɔ akwere ji ɛla gefwa
(Mak 8:27-30; Luk 9:18-21)
13 Ne Jisɔs alyaáge ɛfɛɛ́, afɛ́ né gebagé mewaá Kaisaria Filipi. Akwɔ́négé wyɛ, agií baá utɔɔ́ bií aké, “Ndé gefɔgé muú ayi bɔɔ́ ájɔɔ́gé nnó me Maá Ntɛ Mekwaá nlu?” 14 Baá utɔɔ́ bií ashuú ji meko áké, “Bɔɔ́ abifɔ ájɔ́ɔge nnó ɔlu mewené Jɔn menwyaá bɔɔ́ manaá Ɛsɔwɔ, abifɔ áké ɔlu Ɛlija ne abifɔ ntó áké ɔlu Jɛrimaya, ɛlá pɔ́ mbɔ fɔ́ wɔ́, ɔkage bɛ muú ɛkpávé Ɛsɔwɔ fɔ.” 15 Ne ama gií ɛbwɔ́ aké, “Yɛ́ ɛnyú ambɔɔ́ deké me nlu waá?” 16 Ajɔ́gé mbɔ, Simun Pita ashuú ji meko aké, “Wɔ ɔlu Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa, Maá Ɛsɔwɔ muú álu mebɛ yɛ́ndégébé”. 17 Ne Jisɔs ashuú ji meko aké, “Simun maá Jɔn, galɔ́gálɔ́ alu ne wɔ néndé, mechɔ́ ɛwé ɔjɔɔ́ mbɔ, ákwaá fɔ wɔ, alɛré wɔ ɛ́wú wɔ́, ɛlé Ntɛ wa né mfaánebuú ne alɛré wɔ. 18 Ne ngarege wɔ nnó ɔkamege ɛtaravɛ. Gébégé ntɛnegé nyɛ ɛchomele bɔɔ́ ba, ɛtaravɛ ɛwena ne ɛbɛɛ́ nebɔme. Ne negbo népɔ́ ne uto mampwɔ ɛwu. * Ɛlú wáwálé nnó: Mabɔ ‘Pita’ mantɛne nnó ɛtaravɛ né mejɔɔ́ Grek. 19 Ne nchyɛge nyɛ wɔ ɛgbɔ́gɔ́lɔ́ né gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege. Ne yɛ́ndégenó ɛyigé wɔ ɔshyaá fa mme, ɛbyɛ́nnó Ɛsɔwɔ ntó ashya mɛ́ né mfaánebuú ne ɛyigé wɔ ɔkamégé fa mme ɛbyɛ́nnó Ɛsɔwɔ ntó akamé mɛ́ né mfaánebuú.” 20 Ne aji yɛ́ baá utɔɔ́ bií ɛtu nnó ɛ́kágé ágaré muú fɔ nnó ji ne alu Kras, Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa.
Jisɔs agaré ɛfwyale wuú ne negbo nií
(Mak 8:31—9:1; Luk 9:22-27)
21 Ɛfɛɛ́ ne Jisɔs alɔɔ́ mangaré baá utɔɔ́ bií pópó aké, “Mbɔ́ manjyɛ né Jɛrosalɛ, ɛfɛɛ́ ákpakpa melɔ ne anɔɔ́ baá abi ápyɛ upɛ Ɛsɔwɔ ne ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ, ápyɛ nyɛ me ngɛ́ gejamégé ɛfwyale ne apyɛ́ɛ nyɛ bɔɔ́ áwá me. Yɛ́mbɔ ndɔ ɛlɛɛ́ ɛkwɔnégé Ɛsɔwɔ abwɛge nyɛ me nkwilé né negbó.” 22 Ájɔ́gémbɔ, Pita asɛ ji átɛné babá, alɔ manshule ji ndo aké, “Cha-o! Ata Ɛsɔwɔ akamégé mechɔ́ ɛwéna ɛpyɛ ɛta wyɛ.” 23 Yɛ́mbɔ Jisɔs aké ne Pita, “Kwilé me mbɛ ushu, danchɔmeló. Ɔgbɛɛ́ me meti mampyɛ genó ɛyigé Ɛsɔwɔ akɛ́lege néndé ɔfɛrégé unó nkane mekwaá, ɔfɛrégé fɔ́ ɛké Ɛsɔwɔ.”
Meti ɛfwyale ɛwé baá utɔɔ́ Jisɔs ábɔɔ́ mankwɔlé
24 Jisɔs agáre yɛ́ baá utɔɔ́ bií aké, “Yɛ́ndémuú ayi akɛlege mambɛ́ menkwɔlé wa, abɔ́ manjinte gemɛ jií akpá gekwa jií nnó ákame negbo mankwɔ́lé me. 25 Néndé yɛ́ndémuú ayi akɛlege mampoó geŋwá jií ɛbyɛ́nnó aníige nyɛ geji, ne mbɔgé muú akamégé manchyɛɛ́ geŋwá jií getú ya, ɛbyɛ́nnó abɔ nyɛ geji. 26 Ndé nsá ayi muú ábɔ́ɔ, mbɔgé abɛge ne unó mme uko ne aníige geŋwá jií? Ndé géfɔ́gé genó ɛyigé muú akágé chyɛɛ́ mankwɔré ne geŋwá jií. 27 Ngarege ɛnyú unó bina uko néndé me Maá Ntɛ Mekwaá nkerege nyɛ ne utó bi Ntɛ wa Ɛsɔwɔ achyɛɛ́ me ne makiɛ́nné ya ne nchyɛge nyɛ yɛ́ndémuú nsá wuú, ndɛre ji apyɛɛ́ utɔɔ́. 28 Ngarege ɛnyú wáwálé nnó, gentɔgé bɔɔ́ álú mbɔ fáná, abi álá gbóo fɔ kpaá tɛ ágɛne nyɛ ndɛre Maá Ntɛ Mekwaá achwɔɔ́ nyɛ mangbare gefwa jií fa mme.”

*16:18 Ɛlú wáwálé nnó: Mabɔ ‘Pita’ mantɛne nnó ɛtaravɛ né mejɔɔ́ Grek.