20
Jisɔs atoó nekanémejɔɔ́ ampyɛɛ́ utɔɔ́ né mekɔɔ́ umpome
Jisɔs ama ajɔɔ́ aké, “Gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege gelú ɛké nekanémejɔɔ́ ɛnina. Bií uma mende fɔ afɛ́ ntone gesé dondo ajyɛ kɛlé bɔɔ́ abi ájyɛɛ́ pyɛ utɔɔ́ né mmu mekɔɔ́ wuú. Ajyɛge, bɔɔ́ abi ji abɔɔ́ mbɛ ágɛne ákame nnó ji achyɛge yɛ́ndémuú ɛbwɔ́ meno ŋka ɛwé yɛ́ndémuú anyɛɛ́ mɛ́ né bií uma ne agare yɛ́ ɛbwɔ́ nnó ajyɛ alɔ utɔɔ́. Káláŋká ɛneéneama ɛkwɔ́négé ama jyɛɛ́ dafyɛ agɛ bɔɔ́ abifɔ átɛne wyɛ detú né ntóné gese. Ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, ‘Ɛnyú ntó chogé depyɛ utɔɔ́ né mmu mekɔɔ́ wa. Nchyɛge nyɛ ɛnyú genó ɛyi gepyɛɛ́ matɔɔ́ ágɔɔ́ ɛnyú.’ Abimbɔ áfɛ́ manjyɛɛ́ lɔ utɔɔ́. Mbɔ́ɔ mekɔɔ́ yimbɔ apyɛɛ́ wyɛmbɔ né metɔɔ́ ŋwɔ́mésé. Né káláŋká ɛlɛɛ́ ama jyɛ́ pyɛ wyɛmbɔ. Genógé káláŋká ɛta né nkwale mende yimbɔ ama jyɛ né gese, ama gɛ́ bɔɔ́ átɛné wyɛ ɛfɛɛ́ detu. Agií ɛbwɔ́ aké, ‘Ɛnyú dechɔɔ́ bií bina detu, ɛlɔ mbɔ?’ Áshuú ji meko áké, ‘Muú fɔ ákuú ɛsé nnó depyɛ utɔɔ́ wɔ́.’ Aké ne ɛbwɔ́, ‘Ɛnyú ntó choge depyɛ utɔɔ́ né mekɔɔ́ wa.’
“Nkwale akwɔnégé mbɔɔ́ mekɔɔ́ yimbɔ ajɔɔ́ ne mempɛlé bɔɔ́ utɔɔ́ bií aké, ‘Kuú ampyɛɛ́ utɔɔ́ bimbɔ ako áchwɔ́ ne ɔchyɛɛ́ yɛ́ndémuú ŋka jií. Bɔmbɛ chyɛ bɔɔ́ utɔɔ́ abi álaá meso, ne abi abɔ mbɛ chyɛ ɛbwɔ́ kwyakwya.’ Ne bɔɔ́ abi ábɔ́ áchwɔ́ né káláŋká ɛta né nkwale anyɛ́ wyɛ meno ŋka ɛma ne abi áchwɔɔ́ tɛ dondo. 10 Abi ábɔ́ mbɛ áchwɔ́ge áfɛre nnó ɛbwɔ́ ányɛɛ́ nyɛ ŋka dɔɔ́ ápwɔ́ abifɔ, yɛ́mbɔ ɛbwɔ́ ntó ányɛ́ wyɛ ŋka janja. 11 Ndɛre ɛbwɔ́ ásɛle ŋka ɛyimbɔ álɔ maŋménégé áshuúlege mbɔɔ́ mekɔɔ́ ndo, 12 ajɔ́ge aké, ‘bɔɔ́ abi ɔsɛle ɛbwɔ́ kwyakwya apyɛ utɔɔ́ lé né nchwanekɛ ama yɛ́mbɔ ɔchyɛɛ́ ɛbwɔ́ meno ŋka wyɛ ndɛre ɛsé abi dégɛne ɛfwyale depyɛɛ́ utɔɔ́ bií kpógele né mmu gebábálégé ŋmɛɛ́!’ 13 Yɛ́mbɔ mbɔɔ́ mekɔɔ́ ashuú muú bwɔ́ ama meko aké, ‘Mejée wa me mfwale fɔ́ wɔ, wɔ́. Ɔkame mansɛ ŋka ndɛre yɛ́ndémuú anyɛɛ́ mɛ́ né bií uma, ɛpɔ mbɔ? 14 Sɛ ŋka jyɛɛ́ wulege, membɔɔ́ ne nke nchyɛge muú utɔɔ́ ayi kwyakwya wyɛ ndɛre nchyɛɛ́ wɔ́. 15 Nnó nlu gyɛɛ́ mampyɛ genó ɛyigé nkɛlege mampyɛ ne ŋka ya?’ Wa metɔɔ́ ɛsɔɔ́ wɔ́ ɛle nlu muú ayi nchyɛge ɛchyɛ?” 16 Jisɔs anɛrege ajɔɔ́ yɛ aké, “Bɔɔ́ abi aŋea mbɔ gemɛ fina akwene nyɛ mbya né meso gébé ne abi alu mbɔ mbya fina aŋeage nyɛ gemɛ né meso gébé.”
Jisɔs ama gáré máŋáne alɛɛ́ nkane ji agboó nyɛ
(Mak 10:32-34; Luk 18:31-34)
17 Ndɛre bɔ Jisɔs ákwɔme ájyɛɛ́ né Jɛrosalɛ, asɛ baá utɔɔ́ bií áfyaneápeá ɛbwɔ́ átɛné babá. 18 Ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Wuúge, ɛsé dékwɔme mbɔ déjyɛɛ́ né Jɛrosalɛ, ɛwu, áfyɛɛ́ nyɛ Maá Ntɛ Mekwaá né amú anɔɔ́ baá ampyɛɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ ne ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ. Ɛbwɔ́ ajɔ́gé nyɛ nnó, me nkwɛ mpa, áwá me. 19 Ne áfyɛɛ́ nyɛ ji né amú bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus. Ɛbwɔ́ ájwyaáge nyɛ ji, átulege nyɛ ji ne utó ne áwɔme nyɛ ji né gekwa agboó. Yɛ́mbɔ, ndɔ́ ɛ́lɛɛ́ ɛ́kwɔnégé Ɛsɔwɔ apyɛɛ́ nyɛ ji akwilé né negbo.”
Dékpakpa né gefwagé Ɛsɔwɔ
(Mak 10:35-45)
20 Wyɛ né gébé ɛyigémbɔ, mendée Sɛbɛdee afɛ́ mbaá Jisɔs ne baá bií ande ápeá, ató mano né mbɛ ushu wuú, agií Jisɔs nnó apoó ji. 21 Jisɔs agí ji aké, “Ɔkɛ́lege ndé?” Ashuú ji meko aké, “Nkɛ́lege nnó, né meso gébé ɔjwɔlégé ɔke ɔgbarege gefwa jyɛɛ́ ɔpyɛ baá ba bina apea ájwɔle ntó ne wɔ né malu ɛnoge, ama né ɛgbe ɛbwɔnyɛ wyɛ ne ayifɔ né ɛgbɛ ɛbwɔbɛ wyɛ.” 22 Ne Jisɔs ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Ɛnyú dekage genó ɛyigé degígé mbɔ. Nnó ɛnyú dekage nyú nyɛ ŋkɔ ɛfwyale ayi me nyuú nyɛ?” Áké, “Ɛ ɛ́, ɛsé dekage.” 23 Ákamege mbɔ, Jisɔs ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Nkame wáwálé nnó ɛnyú dékágé gɛ́ nyɛ ɛfwyale nkane me ngɛne nyɛ, yɛ́mbɔ me fɔ́ njyaá bɔɔ́ bi ájwɔlege né ɛbwɔnyɛ wa ne abi ajwɔlege né ɛbwɔbɛ wɔ́. Malu yimbɔ alú ɛlé ayi bɔɔ́ abi Ntɛ wa ajyaá mɛ nnó ajwɔlé wyɛ.” 24 Ne baá utɔɔ́ Jisɔs abi makpo áfya, áwúgé genó ɛyigé abi ápeá ápyɛ, matɔɔ́ ásɔ́ ɛbwɔ́ dɔɔ́.
25 Ne Jisɔs akuú baá utɔɔ́ bií ako ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Ɛnyú dekaá nnó afwa mme abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus ásɛlé utó bwɔ́ ápyɛɛ́ yɛ́ndégenó ɛyi géjií ɛbwɔ́ metɔɔ́ ne bɔɔ́ bwɔ́ ne yɛ́ ákpakpa melɔ áwyaá utó bi ajɔ́ge mechɔ́ ne bɔɔ́ bwɔ́ ɛ́byɛ́. 26 Ne ɛ́bɛ́gé fɔ́ mbɔ ne ɛnyú. Yɛ́ndémuú nyú ayi akɛ́lege mambɛ muú kpaá abɔ́ mambɛ ménkpané defwɛ́ nyú; 27 yɛ́ndémuú nyú ayi ákɛ́lege mambɛ menɔmbɛ abɔ mambɛ́ ɛké mefwɛ́ nyú. 28 Wyɛ nkane Maá Ntɛ Mekwaá, ji achwɔ́ɔ fɔ́ nnó bɔɔ́ ákpá ji defwɛ́ wɔ́, achwɔ́ lé mánkpá bɔɔ́ defwɛ́ nnó achyɛ gemɛ jií mawené gejámégé bɔɔ́ né gabo.”
Jisɔs apyɛ bɔɔ́ amɛ nónómé apea ágɛne
(Mak 10:46-52; Luk 18:35-43)
29 Jisɔs ne baá utɔɔ́ bií ályage Jɛriko, gejamégé bɔɔ́ ákwɔlé ɛbwɔ́. 30 Wyɛ né gébé ɛyigémbɔ, ande fɔ amɛ nónómé apea abɔ ájwɔ́lé né mapea meti. Nkane bɔɔ́ ájɔɔ́gé nnó Jisɔs ale koó ande bimbɔ ábɛge áke, “Ata, Mpyáne Dɛvid gɛ́ ɛsé meshwɛ!” 31 Bɔɔ́ bimbɔ ányá ɛbwɔ́ áke, “Kwɛnege nyáme”, yɛ́mbɔ ábɛɛ́ lé bɛɛ́ge ne ɛshyɛ áke, “Ata, Mpyáne Dɛvid, gɛ́ ɛse meshwɛ.” 32 Jisɔs awúgé mbɔ atɛné, akuú yɛ bɔɔ́ amɛ nónómé bimbɔ apea ágií ɛbwɔ́ aké, “Ndé genó dekɛlege me mpyɛ ɛta ɛnyú?” 33 Áshuú ji meko áke, “Ata, dékɛlege nnó ɔpyɛ ɛsé dégɛne mbaá!” 34 Meshwɛ akwɔ́ Jisɔs metɔɔ́ getúge bwɔ́ ne ata amɛ bwɔ́. Tɛ́nétɛ́né yimbɔ álɔ mángɛ́né mbaá ne ákwɔlege ji.