15
Issá Masihay jáh janag
Nun oo brátán! Mana lóthán shomay delgóshá hamá wasshén mestágay némagá gwar bekanán ke man pa shomá sar kortag, hamá wasshén mestág ke shomá mannetag o áiay sará mohr óshtátagét. Agan é mestágay sará mohr bóshtét ke man pa shomá sar kortag, eshiay barkatá shomárá nejáta rasit, agan na, gorhá shomá hoshká imán áwortag.
Cha drostán masterén hál ke maná sar butagat, man pa shomá sar kort. Anchó ke Pákén Ketábán péshgói kortagat, Masih pa may gonáhán mort o kabr kanag but o sayomi róchá padá zendag but, anchó ke Pákén Ketábán péshgói kortagat. Pésará Képáay démá záher but o randá dwázdahén kásedáni démá o randá yakkén wahdá cha panch sadá gésh báwarmanday démá záher but. Cha é báwarmandán géshterén bahr angat zendag ent o lahtén cha é donyáyá shotag. Padá Ákubay démá záher but o randá sajjahén kásedáni démá. Cha sajjahénán o rand mani démá ham záher but, hálánke man chó hamá nonnoká án ke pa wahd pédá nabutag.
Kásedáni tahá kamterén man án. Man káseday námá ham nakarzán, chéá ke man Hodáay kelisá ázár dátag. 10 Bale Hodáay rahmatán maná é mardom jórh kort. Mani sará áiay rahmat zawál nabutagant, chéá ke man cha á dega sajjahénán géshter kár kortag, bale é kár man wat nakortagant, maná Hodáay rahmat gón butag. 11 Man butagán yá á dega, parka nakant, má drostán hamé yakkén jár jatag o hamé járay sará shomá imán áwortag.
Mordagáni zendag bayag
12 Nun agan é jár janaga bit ke Masih cha mordagán zendag butag, gorhá cha shomá lahtén chón gwashta kant ke mordag padá zendaga nabant? 13 Agan mordag padá zendaga nabant, gorhá Masih ham padá zendag kanag nabutag. 14 O agan Masih padá zendag kanag nabutag, gorhá na may jár janagá páedagé hast o na shomay imáná. 15 Cha ed o ganterén habar esh ent ke gorhá Hodáay bárawá may sháhedi drógé, chéá ke má Hodáay bárawá hamé sháhedi dátag ke áiá mortagén Masih padá zendag kortag. Gorhá bezán Hodáyá Masih padá zendag nakortag, agan mordag padá zendaga nabant. 16 Chéá ke agan mordag padá zendaga nabant, gorhá Masih ham padá zendag kanag nabutag o 17 agan Masih padá zendag kanag nabutag, shomay imáná páedag nést o shomá angat wati gonáháni tahá ét. 18 Gorhá Masihay hamá báwarmand ke cha é donyáyá shotagant, gár o zyán butagant. 19 Agan Masihay sará may omét tahná pa hamé zendá ent, gorhá má cha sajjahén ensánán bazzagter én.
20 Bale rástén gapp esh ent ke Masih cha mordagán padá zendag kanag but o hamá ke cha é donyáyá shotagant, áyáni tahá awali bar o samar ent ke zendag kanag butag. 21 Anchó ke mark yakk mardoméay sawabá átk, mordagáni zendag bayag ham yakk mardoméay sawabá kayt. 22 Anchó ke Ádamay sawabá sajjahéna merant, Masihay barkatá sajjahén zendag kanaga bant. 23 Bale har yakké wati bárigá: awali bar o samar Masih ent o randá Masihay mardom ant ke Masihay áyagay wahdá zendag kanaga bant. 24 Randá áherata bit o Masih sajjahén hokumat o wák o ehtiárán nést o nábuda kant o bádsháhiá Hodáén Petay dastá dant. 25 Chéá ke Masih báyad ent tán hamá wahdá bádsháhi bekant ke sajjahén dozhmenán wati pádáni chérá dawr bedant. 26 Á dozhmen ke áherá nést o nábud kanaga bit, mark ent. 27 Chéá ke Hodáyá sajjahén chizz Masihay pádáni chérá ér kortant.*15:27 Zabur 6:8. Bale wahdé gwashaga bit ke sajjahén chizz áiay pádáni chérá ér kanag butagant, záher ent ke é chizzáni tahá hamáiay jend gón naent ke sajjahén chizzi Masihay pádáni chérá ér kortagant. 28 Wahdé sajjahén chizz Chokkay pádáni chérá bant, gorhá Chokkay jend hamáiay dastay chérá bit ke sajjahén chizzi Chokkay pádáni chérá ér kortagant ke Hodá har chizzay master bebit.
29 Nun á mardom ke pa mordagán pákshódia kanant, á chéá chó kanant? Agan mordag hechbar jáha najanant, gorhá parchá mardom pa mordagán pákshódia kanant? 30 Má chéá har wahdá watá hataray tahá dawra dayén? 31 Oo brátán! Hamá pahr ke may Hodáwandén Issá Masihay barkatá maná shomay sará hastent, maná hamá pahray sawgend ent ke man har róch gón marká dém pa dém án. 32 Agan Epésosay shahrá man gón rastarán bass pa ensáni maksadéá jang kortag, gorhá maná che páedag rasetag? Agan mordag jáha najanant, gorhá:
Byáét warén o nóshén,
ke bándá merén.15:32 Eshayá Nabiay Ketáb 13:22.
33 Rad makapét. “Badén hamráh sharrén hél o ádatán harába kanant.”15:33 É Yunáni sháeréay gwashtené. 34 Sharriá hósh o sár kanét o gonáh makanét, chéá ke cha shomá lahtén mardom Hodáyá mána nayárit. É habará kanán ke shomá sharmendag bebét.
Nókén badan
35 Gorhá balkén yakké jost bekant ke mordag chón jáha janant o gón chónén badanéá káyant? 36 Oo nádán! Tai keshtagén tánke mamerit, padá zendaga nabit. 37 Keshagay wahdá á badaná nakeshay ke randá rodit, éwaká tohmé keshay, gandom bebit yá dega chizzé. 38 Bale Hodáyá hamá paymá ke erádah kortag, áiá hamá badaná dant, har tohmá áiay jenday badaná dant. 39 Sajjahén badan yakk paymá naant. Ensánay badan dega dhawléné, dalwatáni dega dhawlén ant, báli morgáni dega o máhigáni badan dega dhawlén ant. 40 Ásmáni badan ham hast o zemini ham, bale ásmáni badanáni shán o shawkat degaré o zeminiáni degaré. 41 Róchay wati shán o shawkaté, máhay wati o estáráni wati. Shán o shawkatay hesábá har estár ham cha domiá parka kant.
42 Mordagáni padá jáh janag ham anchosh ent. Badan mirániay hálatá keshaga bit, namirániay hálatá jáha jant. 43 Kamsharapiay hálatá keshaga bit, shán o shawkatay hálatá jáha jant. Nezóriay hálatá keshaga bit, zórmandiay hálatá jáha jant. 44 Jesmi badan keshaga bit, ruhi badan jáha jant. Agan jesmi badan hast, gorhá ruhi badan ham hast. 45 É paymá ham nebisag butag: “Awali ensán, bezán Ádam sahdáré at”§15:45 Pédáesh 2:7. o áheri Ádam, zend bakshókén ruhé. 46 Bale pésará ruhi badan nayátk, pésará jesmi badan átk o randá ruhi. 47 Awali ensán cha zeminay háká átk o domi cha ásmáná. 48 Á mardom ke zemini ant, zemini ensánay paymá ant o á ke ásmáni ant, ásmáni ensánay paymá ant. 49 Anchó ke márá hamá zemini ensánay shekl o dróshom gón butag, márá hamá ásmáni ensánay shekl o dróshom ham góna bit.
50 Oo brátán! Mani gapp esh ent ke hón o gósht Hodáay bádsháhiay mirásdár*15:50 Mirásdár, bezán mirás barók, mirásá sharikdár, wáres. buta nakant o á chizz ke mirán ent, namirániay mirásdára nabit. 51 Gósh dárét, man shomárá rázé dayán. Cha má lahténa namerit, bale má sajjahén badala bén, 52 yakkén damáná, damánokéay tahá, goddhi karná15:52 Karná sornáay dhawlén sázé. ke damaga bit, má badala bén. Anchó ke karnáay tawár chesta bit, mordag jáha janant o namirána bant o má badala bén, 53 chéá ke halás bayókén jesm báyad ent abadmániay pósháká bepóshit o miránén badan namirániay pósháká. 54 Wahdé halás bayókén jesm abadmániay pósháká póshit o miránén badan namirániay pósháká, gorhá é nebeshtah kortagén habar rásta bit:
“Mark ér barag but o zend péróz o sóbén but.”15:54 Eshayá Nabiay Ketáb 25:8.
55 “Oo mark! Tai sób o pérózi kojá ent?
Oo mark! Tai dhang§15:55 Dhang, bezán tej, Pársiá “nish”.kojá ent?”*15:55 Hushá Nabiay Ketáb 13:14.
56 Markay dhang gonáh ent o gonáhay zór Sharyat ent. 57 Bale Hodáay shográ gerén ke Hodáwandén Issá Masihay barkatá márá péróz o sóbéna kant.
58 Gorhá, oo mani dóstigén brátán, mohr bóshtét, hecch chizz shomárá sorént makant. Hamá kár ke Hodáwandá pa shomá gisshéntagant, modám pa hobb o wáhagé hamá kárán goláésh bebét, chéá ke shomá zánét Hodáwanday ráhá shomay kár o zahmat bépáedaga nabant.

*15:27 15:27 Zabur 6:8.

15:32 15:32 Eshayá Nabiay Ketáb 13:22.

15:33 15:33 É Yunáni sháeréay gwashtené.

§15:45 15:45 Pédáesh 2:7.

*15:50 15:50 Mirásdár, bezán mirás barók, mirásá sharikdár, wáres.

15:52 15:52 Karná sornáay dhawlén sázé.

15:54 15:54 Eshayá Nabiay Ketáb 25:8.

§15:55 15:55 Dhang, bezán tej, Pársiá “nish”.

*15:55 15:55 Hushá Nabiay Ketáb 13:14.