1 Esráil gón wati sajjahén mál o hastiá ráh gept. Wahdé Bérshébahá átk o raset, pa wati pet Esákay Hodáyá korbánigi nadr kortant. 2 Hodáyá shapay elháméay tahá gón Esráilá habar kort. Gwashti: “Ákub! Oo Ákub!” Áiá passaw dát: “Ji!” 3 Hodáyá gwasht: “Man Hodá án, tai petay Hodá. Mesray rawagá mators ke man ódá cha taw mazanén kawmé addha kanán. 4 Man wat gón taw Mesrá káyán o allam tará padá kárán. O Issopay jend tará dast o chamma kant*46:4 Dast o chamm kanag, bezán mordagay dast o pádáni tachk kanag o chammáni nazz kanag..”

5 Gorhá Ákub cha Bérshébahá dar kapt. Esráilay chokkán wati pet Ákub o kasánén chokk o wati janén hamá aspgárhián nádéntant ke Perawná pa Ákubay áragá ráh dátagatant. 6 Ákubá wati ramag o górom o hamá mál o maddhi ke Kanháná mocch kortagatant, zortant o gón wati sajjahén óbádagán Mesrá shot. 7 Ákubá wati bacch o jenekk o nomásag, bezán wati sajjahén óbádag Mesrá bortant gón.

8 Esráil, bezán Ákub ke gón wati óbádagán Mesrá shot, áiay mardénchokkáni nám esh ant: Ruben, Ákubay awali chokk at.

9 Rubenay mardénchokk Hanuk o Pallu o Hesrun o Karmi atant.

10 Shamunay mardénchokk Yamuél o Yámin o Uhad o Yákin o Sóhar o Shául atant. Sháulay mát Kanhánié at.

11 Láwiay mardénchokk Gershón o Kohát o Merári atant.

12 Yahudáay mardénchokk Ér o Ónán o Shélá o Páres o Zárah atant. Bale Ér o Ónán Kanháná mortagatant. Páresay mardénchokk Hesrun o Hámul atant.

13 Issákáray mardénchokk Tulá o Puá o Yáshub o Shemrun atant.

14 Zebulunay mardénchokk Sered o Ilun o Yahlél atant.

15 Ákub o Lyáhay mardénchokk hamesh atant ke Paddán-Arámay molká pédá butagatant. Ákub o Lyáhay jenekk Dinah ham hamódá pédá butagat. Ákubay é bacch o jenekk sarjamiá si o say atant.

16 Jáday mardénchokk Sepyun o Haggi o Shuni o Esbun o Eri o Aródi o Aréli atant.

17 Ásheray mardénchokk Yamná o Yashwá o Yashwi o Beryá atant o esháni gohár Serah at. Beryáay mardénchokk Heber o Malkiél atant.

18 Ákub o Zelpahay mardénchokk hamesh atant ke sarjamiá shánzdah atant. Zelpah hamá móled at ke Lábáná wati jenekk Lyáhárá dátagat.

19 Ákub o áiay jan Ráhilay mardénchokk Issop o Benyámin atant.

20 Issopay chokk Manasi o Epráém Mesray molká cha Asenátá pédá butant. Asenát Putipéráay jenekk at o Putipérá Unay shahray dini péshwá at.

21 Benyáminay mardénchokk Bélá o Báker o Ashbil o Girá o Nahmán o Éhi o Rosh o Moppim o Hoppim o Ard atant.

22 Ákub o Ráhilay mardénchokk sarjamiá chárdah atant.

23 Dánay mardénchokk Hushim at.

24 Naptáliay mardénchokk Yahsayl o Gani o Yáser o Shillem atant.

25 Ákub o Bellahay chokk hamesh atant. É sarjamiá hapt atant. Bellah hamá móled at ke Lábáná wati jenekk Ráhilárá dátagat.

26 É sajjahén mardom ke gón Ákubá Mesrá shotant o áiay jenday óbádag atant, abéd cha áiay neshárán shast o shash atant.

27 Issopay mardénchokk ke Mesrá pédá butagatant, do atant. Ákub ke Mesrá átkagat, áiay hándán sarjamiá haptád mardom at.

28 Ákubá cha wat o pésar Yahudá Issopay kerrá ráh dát ke Góshenay ráhá jost bekant. Gorhá Ákub gón wati mardomán Góshenay damagá sar but. 29 Issopá wati arrábah tayár kanáént o Góshená, wati pet Esráilay cháragá shot. Anchó ke Issop petay kerrá sar but, peti goláésh kort o tán dérá gréti. 30 Esráilá gón Issopá gwasht: “Nun man pa meragá tayár án, chéá ke gón wati jenday chammán diston ke taw zendag ay.”

31 Issopá gón wati brátán o gón wati petay lógay mardomán gwasht: “Mana rawán o Perawná hála dayán. Gwasháni ke mani brát o mani petay lógay mardom ke Kanhánay molká nendók butagant, nun mani kerrá átkagant. 32 Shepánk o máldár†46:32 Edá máldár bezán hamá mardom ke ramag o góromesh hast. ant. Wati ramag o górom o sajjahén mál o hasti‌esh áwortag gón. 33 O padá Perawn ke shomárá lótháénit o cha shomá josta kant ke ‘shomay kár o rózgár ché ent?’ 34 shomá begwashét ke ‘tai kaster cha kasániá shepánk o máldár butagant, wati pet o pirokáni paymá.’ Gorhá shomárá é ejázata rasit ke Góshenay damagá jahmenend bebét ke Mesriáni nezzá sajjahén shepánk bazznákén mardom ant.”