Kásedáni Kár
Kásedáni Káray pajjár
É ketábay nebisók hamá Luká ent ke Enjili nebeshtag o wat dáktaré at. Kásedáni Káray ketáb, Issáay zendag bayag o jáh janagay sargwastay bárawá áiay moridáni chamdistén gwáhiá dant. Wahdé Issá Masih, salibay sará dranjag o koshag but, áiay moridán torset o pa wati rakkénagá chér butant. Bale Issáay markay saymi róchá, áyán Issá wati nyámá zendaká dist. Haw! Issá Masih zendag butagat. Démterá, é ketáb pésha dárit ke Pákén Ruh che paymá gón áyán hór but o áyán Urshalimá beger tán Rumá Issáay wasshén mestág pa mardomán rasént.
Kásedáni káray tahá, Issáay goddhi hokm o parmán, áiay ásmáná rawag, Urshalimá kelisáay bongéj, Yahudiah o Sámerahay damagán Hodáay kolaway sheng bayag, Issáay sará Pulosay báwarmand bayag o darkawmáni nyámá Issáay kolaway rasénagay hál nebisag butagant. Cha eshán o abéd, Pulosay kár o kerd, áiay awali mestági sapar, Urshalimay diwán, Pulosay domi o saymi mestági sapar o áiay bandijáhá gwázentagén wahdáni kessah ham mán ant. Luká wat ham baré baré é sát o saparán gón at. Pa mesálé, gappáni tahá chosha gwashit: “má pa Makduniahay rasagá eshtáp kort” (16:10).
Kásedáni Káray ketáb pésha dárit ke ketábay awali bahrá (1:8) átkagén é habar chón sarjam but ke gwashit: “...wahdé Pákén Ruh shomay delána nendit, shomárá was o wáka rasit o Urshalimay shahrá, Yahudiah o Sámerahay damagán, tán sarjamén donyáay goddhi marz o simsarán ham, pa man sháhedia dayét o mani wasshén mestágá rasénét.”
1
Hodáay Pákén Ruhay ér kapagay kawl
1 Oo wájah Tiupilos! Wati awali ketábay tahá, Issáay káráni bongéjá beger 2 tán hamá róchá ke dém pa ásmáná barag but, har káré ke áiá kortagat o har tálimé ke áiá dátagat, man tará sahig kort. Issáyá pa wati kásediá, lahtén mardom pésará gechén kortagat o cha Hodáay Pákén Ruhay némagá hokmi dátagatant o gwashtagatanti ke áyáni kár chi ant. 3 Markay sakkiay saggagá rand, wati kásedáni démá záhera but o gón bázén gwáhián paddaria*1:3 Paddar, bezán záher, áshkár. kort ke cha mordagáni nyámá†1:3 Nyámá, bezán myáná, darnyámá, tahá, tóká. zendag butag o jáhi jatag. Áiá, tán chel róchá watá kásedáni démá záhera kort o gón áyán Hodáay bádsháhiay bárawá habaria kort. 4 Yak randé ke gón áyán hórigá neshtag o warák waragá at, hokmi dátant: “Cha Urshalimay shahrá dhann marawét, Petay‡1:4 Pet hamá labz ent ke Issá Masihá pa Hodáyá kár bastag, bale jesmáni dhawl o dróshomá na. Hodá may sajjahénáni ásmáni Pet ent. wádah dátagén Pákén Ruhay wadár o entezárá bebét ke shomá áiay bárawá pésará ham cha man eshkotag. 5 Yahyáyá mardom gón ápá pákshódi dátagant, bale Petay wádah esh ent ke lahtén róchá o rand shomá cha Hodáay Pákén Ruhá pákshódi dayaga bét.”
Issá ásmáná rawt
6 Wahdé morid Issáay kerrá mocch butant, cha áiá jostesh kort: “Oo Hodáwand! Bárén á wahd hamesh ent ke taw bádsháhiá padá pa Esráilá pera tarrénay?” 7 Passawi§1:7 Passaw, bezán jwáb. dát: “Á wahd o zamánag ke Petay dastá ant o áiá wat gisshéntagant, shomárá pa áyáni zánagá káré nést. 8 Bale wahdé Pákén Ruh shomay delána nendit, shomárá was o wáka rasit o Urshalimay shahrá, Yahudiah o Sámerahay damagán, tán sarjamén donyáay goddhi marz o simsarán ham, pa man sháhedia dayét o mani wasshén mestágá rasénét.” 9 Cha é habaráni gwashagá rand, áyán dist ke Issá ásmáná barag but o jambaréá*1:9 Jambar, bezán abr. á cha moridáni démá chér o andém kort. 10 Wahdé Issá dém pa ásmáná rawagá at, moridáni chamm ásmánay némagá sakk atant, anágat†1:10 Anágat, bezán yak anágat, achának, nágahán. distesh do espétpóshén mard áyáni kerrá óshtátag. 11 Áyán gwasht: “Oo Jalili wájahán! Shomá chiá edá óshtátag o ásmánay némagá cháragá ét? Issá cha shomay nyámá chest kanag o ásmáná barag butag, bale anchosh ke shomá rawagá distag, hamé dhawlá yak róché padá cha ásmáná pera tarrit o kayt.”
Yahudáay jágahay porr kanag
12 Gorhá Issáay morid, cha Zaytunay kóhá per tarret o Urshalimá átkant. É kóh, cha Urshalimá yak Shabbati róchéay duriá‡1:12 Shabbati róch hamá Shambehi róch ent. Shambehay róchá, durén ráhéá rawag rawá naat, tahná kesás yak kilumitar rawá at. ent. 13 Wahdé shahrá rasetant, hamá borzádi báná§1:13 Bán, bezán kóthi, kamrá, otág. shotant ke pésará hamódá butagatant. É mocchiay mardománi nám esh atant: Petros, Yuhanná, Ákub, Andriás, Pilipos, Tumá, Bartulumá, Mattá, Halpiay chokk Ákub, sarmachárén Shamun*1:13 Bázéné gomána kanant ke sarmacháray máná esh ent: Shamun Yahudiáni yak dini syási párthiéay básk butag ke Rumiáni démá óshtátag. o Ákubay chokk Yahudá. 14 Gón áyán Issáay brát, áiay mát Maryam o dega lahtén janén ham gón at. Á sajjahén hamdel o hamsetk o har wahdá gón zegr o dwáyá delgósh o dazgatth atant.
15 Hamá róchán yak róché, Petros Issáay báwarmandáni nyámá,†1:15 Asligén Yunáni nebeshtánka gwashit: “brátáni nyámá.” “Brátay” máná har báwarmand ent, mardén o janén. ke kesás yaksad o bist mardom atant, pád átk o 16 gwashti: “Oo brátán! Hodáay Pákén Ketábay tahá, harché ke Pákén Ruhá Issáay dazgir kanókáni rahshón, Yahudáay bárawá cha Dáuday zobáná péshgói kortagat, allamá purah o sarjam bayagi at. 17 Yahudá cha may romb o thóliá at o é hezmatkáriá sharikdár at.” 18 Áiá cha wati gandahén káray mozzay zarrán dhagáré pa bahá gept o hamódá dém pa chér kapt o lápi trakket o róti dar átkant. 19 Urshalimay sajjahén mardomán é hál eshkot o áyán, é dhagáray nám wati zobáná “Hakeldámá” bezán “Hónay dhagár” per bast.
20 Petrosá habar kanáná gwasht: “Zaburay ketábá nebeshtah ent:
‘áiay lóg o jágah haráb o wayrán bát,
ódá hechkas jahmenend‡1:20 Jahmenend, bezán jágahéay neshtagén mardom, sáken, ábád.mabát.’§1:20 Zabur 69:25.
o
‘áiay ogdah o zemmahwári degaréá berasát.’*1:20 Zabur 109:8.
21-22 Paméshká báyad ent anchén mardomé gechén kanag bebit ke Hodáwandén Issáay áyag o rawagay sajjahén wahdá gón má gón butag, bezán cha Yahyáay dastá Issáay pákshódiá beger, tán hamá róchá ke á cha may nyámá chest kanag but. Á báyad ent gón má hórigá, Issáay jáh janagay†1:21–22 Jáh janag, bezán cha wati jáhá anágatén pád áyag, Arabi o Pársiá “qiám, rastákhiz”. gwáhiá bedant.”
23 Gorhá do kasay námesh pésh kort, yakké Issop Barsábá at ke Yustus ham gwashtesh o á dega Mattiás at. 24 Randá, é dhawlá dwá kort o gwashtesh: “Oo Hodáwand! Taw harkasay delay hálá zánay, nun wat pa má paddar kan ke cha é doénán kojámiet gechén kortag 25 tán é hásén kásediay zemmahwáriá wati kópagán bezurit, hamá hezmat ke Yahudáyá yalah dát o hamódá shot ke áiay béhi jágah at.” 26 Gorhá, á doénáni sará pál‡1:26 Pál, bezán láthari, bay o shartbandi. jatesh o Mattiásay nám dar átk. É dhawlá, á gón hamá rombay yázdahén hásén kásedán hór kanag but.
*1:3 1:3 Paddar, bezán záher, áshkár.
†1:3 1:3 Nyámá, bezán myáná, darnyámá, tahá, tóká.
‡1:4 1:4 Pet hamá labz ent ke Issá Masihá pa Hodáyá kár bastag, bale jesmáni dhawl o dróshomá na. Hodá may sajjahénáni ásmáni Pet ent.
§1:7 1:7 Passaw, bezán jwáb.
*1:9 1:9 Jambar, bezán abr.
†1:10 1:10 Anágat, bezán yak anágat, achának, nágahán.
‡1:12 1:12 Shabbati róch hamá Shambehi róch ent. Shambehay róchá, durén ráhéá rawag rawá naat, tahná kesás yak kilumitar rawá at.
§1:13 1:13 Bán, bezán kóthi, kamrá, otág.
*1:13 1:13 Bázéné gomána kanant ke sarmacháray máná esh ent: Shamun Yahudiáni yak dini syási párthiéay básk butag ke Rumiáni démá óshtátag.
†1:15 1:15 Asligén Yunáni nebeshtánka gwashit: “brátáni nyámá.” “Brátay” máná har báwarmand ent, mardén o janén.
‡1:20 1:20 Jahmenend, bezán jágahéay neshtagén mardom, sáken, ábád.
§1:20 1:20 Zabur 69:25.
*1:20 1:20 Zabur 109:8.
†1:21-22 1:21–22 Jáh janag, bezán cha wati jáhá anágatén pád áyag, Arabi o Pársiá “qiám, rastákhiz”.
‡1:26 1:26 Pál, bezán láthari, bay o shartbandi.