4
Petros o Yuhanná sarókáni diwánay démá
1 Petros o Yuhanná angat gón mardomán habar kanagá atant ke dini péshwá, mazanén parasteshgáhay negahpánén sepáhigáni master o Saduki*4:1 Saduki, cha Yahudiáni dini sarókán yak thólié at. ódá átk o rasetant. 2 Á, cha é habará sakk nárazá atant ke kásedán mardom dars o sabaka dát o járesha jat ke “cha Issáay nám o ráhá mordag padá zendaga bant.” 3 Petros o Yuhannáesh geptant, béwahd o bégáh at, paméshká tán é dega róchá bandigesh kortant. 4 Bale bázéné ke áyáni kolaw o paygámesh eshkotagat báwarmand but o cha áyán kesás panch hazár mardén atant.
5 É dega róchá, Yahudiáni master, kamásh o Sharyatay zánóger†4:5 Sharyatay zánóger, bezán dini álem o Mussáay Sharyatay zántkár.Urshalimá mocch butant. 6 Gón áyán masterén dini péshwá Hanná o áiay hamráhiá Kiápá, Yuhanná, Eskandar o masterén dini péshwáay sajjahén kothom o hándán gón atant. 7 Áyán Petros o Yuhanná óshtárént o jost geptant: “Shomá gón kojám zór o wáká yá gón kai námá é kár kortag?” 8 Gorhá Petros cha Hodáay Pákén Ruhá sarréch but o gwashti: “Oo kawmay sarók o kamáshán! 9 Agan maróchi é sawabá cha má jost o pors bayagá ent ke má pa lang o mondhén mardéá néki kortag o josta kanét ke á chón dráh butag, 10 gorhá shomá sajjahén o Esráilay drostigén kawm bezánét, é mard ke dráh o tayár shomay démá óshtátag, cha Issá Masih Náseriay námay barkatá dráh butag. Shomá Issá salib kasshet o kosht, bale Hodáyá cha mordagáni nyámá zendag kort. 11 Issá
hamá seng ent ke shomá, bánbandén ostáyán,‡4:11 Bánbandén ostá hamá ent ke lógay bandagá zántkár ent.pasond nakort o chagal dát,
12 Cha áiá abéd†4:12 Abéd cha, bezán gayr cha. dega rakkénóké nést, chiá ke ásmánay chérá, Issáay námá abéd, mardomán dega námé dayag nabutag ke gón áiá má rakket bekanén.”
13 Áyán ke Petros o Yuhannáay deléri o bahádorri dist o zántesh ke á náwánendah o ámién mardom ant, hayrán butant. Randá pajjáhesh áwortant, ke á Issáay hamráh butagant. 14 Bale pa é sawabá ke á dráh butagén mard áyáni kerrá óshtátagat, chizzé gwashtesh nakort. 15 Paméshká áesh cha hakdiwáná‡4:15 Hakdiwán, bezán ámidges, dádgáh. dhann rawagay hokm dát o wat pa shawr o saláhá neshtant. 16 Watmánwatá gwashtesh: “Gón é mardomán ché bekanén? Chiá ke Urshalimay sajjahén jahmenenda zánant esháni dastá yak anchén mójezahé záher butag ke namannaga nabit. 17 Bale chosh ham mabit ke é habar mardománi nyámá géshter sheng o tálán bebit. Báyad ent áyán betorsénén ke dega baré pa Issáay námá gón hechkasá habar makanant.”
18 Petros o Yuhannáesh padá lóthet o hokm dátant ke hechbar Issáay námá chizzé magwashant o dars o sabak madayant. 19 Áyán passaw dát: “Wat shawr bekanét, shomay habaray zurag sharter ent yá Hodáay? 20 Bale má cha wati distagén o eshkotagénáni paddar o darshán kanagá watá dáshta nakanén.” 21 Gorhá cha géshterén torsénag o pátráp.§4:21 Pátráp, bezán tahdid, damki. dayagá rand, áesh yalah dátant. Pa áyáni sezá dayagá sharrén ráhé nadistesh, chiá ke gón é ajabbatén káray gendagá sajjahén mardomán Hodá satá kort o sárhát.*4:21 Sárháyag, bezán satá kanag. 22 Á mard ke gón é mójezahá dráh butagat, omri chel sálá gésh at.
Báwarmandáni dwá
23 Ázát bayagá rand, Petros o Yuhanná wati hamráháni kerrá shotant o áesh cha mazanén dini péshwá o kawmay kamásháni gwashtagén habarán sahig kortant. 24 Áyán ke eshkot, yakdel o hamtawár Hodáay bárgáhá dwá kort o gwashtesh: “Oo zórákén Hodáwand, ásmán o zemin o daryáay addh kanók o har chizzé ke áyáni tahá ent! 25 Taw wat gón Pákén Ruhay elhámá cha may bonpirok, wati hezmatkárén Dáuday zobáná gwasht:
‘Á dega kawm pa ché shóresha kanant o ráj chiá mopt o náhudagén pandala†4:25 Pandal, bezán repk, mandr, makr. sázant?
26 Jahánay bádsháh tayára bant o hákem yakjáh mocch, Hodáwand o áiay Masihay helápá óshtant.’‡4:26 Zabur 2:1–2.
27 “Pa rásti, hamé shahrá Hirudis, Pontius Pilátus, á dega darkawmén mardom o Bani Esráilay sajjahén kawm o kabilah hamdast butant o tai pákén hezmatkár Issáay helápá pád átkant, hamá Issá ke taw gón rógen per moshagá pa bádsháhiá gechén kortagat. 28 Áyán gón wati é kárá, tai wák o wáhag ke taw cha péshá gisshéntagat, purah o sarjam kort. 29 Oo Hodáwand! Nun esháni pátrápáni némagá bechár o wati hezmatkárán komak bekan tánke tai habarán pa mazanén bahádorri o natorsi darshán bekanant. 30 Wati pákén hezmatkár Issáay námá, pa drahbakshi o mójezah o ajabbatén neshániáni paddar kanagá, wati dastá shahár day.”
31 Cha áyáni dwáyá rand, á jágah ke ódá mocch atant larzet, sajjahén cha Pákén Ruhá sarréch butant o Hodáay habaresh pa deléri darshán kort.
Báwarmandáni sharikdári
32 Sajjahén báwarmand yakdel o yakján atant, hechkasá wati mál o hasti tahná watiga nazánt o sajjahén chizzán sharikdár atant. 33 Kásedán gón mazanén wák o tágaté pa Hodáwandén Issáay jáh janagá gwáhia dát o gón á sajjahénán Hodáay mazanén rahmat gón at. 34 Cha áyán hechkas mohtáj naat, chiá ke harkasá lóg yá dhagáré hastat baháia kort o 35 zarri kásedáni démá éra kortant. Áyán é zarr pa sajjahénán, harkasay garaz o zaluratáni sará bahra kortant. 36-37 Issop námén mardéá ham dhagáré hastat, bahái kort, zarri áwort o kásedáná dátant. Á Kebresié at o cha Láwiáni kabilahá at. Kásedán áiay nám Bárnábá kortagat, bezán “delbaddhiay§4:36–37 Delbaddhi, bezán tasallá, ométwári. chokk”.
*4:1 4:1 Saduki, cha Yahudiáni dini sarókán yak thólié at.
†4:5 4:5 Sharyatay zánóger, bezán dini álem o Mussáay Sharyatay zántkár.
‡4:11 4:11 Bánbandén ostá hamá ent ke lógay bandagá zántkár ent.
§4:11 4:11 Bonhesht, bezán lógay awali hesht yá seng.
*4:11 4:11 Zabur 118:22.
†4:12 4:12 Abéd cha, bezán gayr cha.
‡4:15 4:15 Hakdiwán, bezán ámidges, dádgáh.
§4:21 4:21 Pátráp, bezán tahdid, damki.
*4:21 4:21 Sárháyag, bezán satá kanag.
†4:25 4:25 Pandal, bezán repk, mandr, makr.
‡4:26 4:26 Zabur 2:1–2.
§4:36-37 4:36–37 Delbaddhi, bezán tasallá, ométwári.