12
Ryákáriay homir
(Mattá 10:26–27)
Hamá wahdá, hazárán mardom mocch but o yakdomiá gwarmósh dayán o lapáshán at. Issáyá pésará dém gón moridán tarrént, wati gapp o tráni bongéj kort o gwashti: “Cha Parisiáni homirá ke ryákári o dotal o dopóstiay homir ent, watá dur bedárét, chiá ke hech chérén káré nést ke záher o paddar mabit o choshén andém o panáhén chizzé nést ke áshkár o démdará mabit. Paméshká, har habaré ke shomá shapay taháriá kortag, róchay rozhnáiá eshkonaga bit o har habaré ke shomá dapbandén lógáni tahá pa halwat kortag, cha lóg o bánáni sará jár janaga bit.
Matorsét
(Mattá 10:19–20, 28–33; 12:32)
“Oo mani dóstán! Shomárá gwashán ke cha mardomán matorsét. Á shomay jesm o jáná koshta kanant, bale cha eshiá géshter hecch korta nakanant. Man shomárá kaddhana kanán o gwashán ke cha kayá betorsét. Cha hamáiá betorsét ke koshta kant o koshagá rand tahtaruná dawr dayagay wáki ham hast. Haw! Man shomárá gwashán ke cha hamáiá betorsét. Panch jenjeshk pa do paysahá*12:6 Asligén Yunáni nebeshtánk gwashit: “do asariun.” Asariun á zamánagá kamnehádén zarré at. bahá nabit? Bale Hodá cha áyán yakkéá ham béhayála nabit. Hodáyá shomay saray mudáni hesáb ham gón ent, gorhá matorsét chiá ke shomay kadr o arzesh cha sajjahén jenjeshkán géshter ent.
“Man shomárá gwashán ke harkas mardománi démá maná bemannit, Ensánay Chokk Hodáay préshtagáni démá áiá mannit. Bale harkas mardománi démá maná mamannit, man ham Hodáay préshtagáni démá áiá namannán. 10 Hamé dhawlá, agan kasé Ensánay Chokkay helápá habar bekant pahell kanaga bit, bale harkas Hodáay Pákén Ruhay sará kopr bekant, á bakshaga nabit.
11 “Mardom shomárá gerant o kanisahána barant o hákem o hokumatáni démá pésha kanant. Á wahdá, pa wati démpániá12:11 Démpáni, bezán wati rakkénagay johd, Arabi o Pársiá “defá'”. paréshán mabét ke ché begwashét, 12 chiá ke Pákén Ruh shomárá hamá wahdá wat sója dant ke ché begwashét.”
Nádánén zemindáray mesál
13 Cha mardománi mocchiá, yakkéá gón áiá gwasht: “Oo ostád! Mani brátá begwash ke cha petay mirásá mani bahrá begisshénit o bedant.” 14 Issáyá passaw dát: “Oo mard! Kaséá maná shomay mirásay bahr kanók nakortag.” 15 Gorhá gón mardomán gwashti: “Hozzhár bét! Watá cha har dhawlén tamah o lálechá dur bedárét, chiá ke mál o dawlatay zyádahi ensánay zenday maksad o morád naent.”
16 Áiá yak mesálé dát o gwashti: “Yak hastómandén zemindáré hastat ke áiá cha wati dhagár o keshárán bázén dahl o rasadé raset. 17 Nun wati delá pegri kort ke ‘ché bekanán? Maná pa esháni ambár kanagá jágah nést.’ 18 Gorhá gón wat gwashti: ‘Nun zánton ché bekanán. Wati ambárána karóján o harába kanán o esháni jágahá masterén ambára bandán o sajjahén dán o málán hamódá ambára kanán. 19 Padá gón wata gwashán: “Taw pa bázén sálán mazanén málé mocch kortag. Nun ásudag bebay, wassh bwar o benósh o shádehi kan!” ’ 20 Bale Hodáyá gwasht: ‘Oo nádán! Enshapi tai sáh cha taw geraga bit, gorhá tai é mocch kortagén mál o melkat kaiga bant?’
21 “Esh ent á mardomay ásar o ákebat ke pa wat mál ambára kant bale Hodáay gwará hastómand naent.”
Ásudagén zend
(Mattá 6:25–33)
22 Issáyá gón wati moridán gwasht: “Paméshká shomárá gwashán ke pa wati zendá paréshán o deltaparkah mabét ke ‘Ché bwarén?’ na pa wati jesm o jáná ke ‘Ché bepóshén?’ 23 chiá ke zend, cha waráká o jesm o ján, cha pósháká géshtera karzit. 24 Gwarágán bechárét, na keshant o na ronant o na kahdán o ambáresh hast. Bale angat Hodá áyán róziga dant. Shomay arzesh o kimmat cha morgán báz géshter ent. 25 Kasé gón pegr o hayáláni zórá wati zenday róchán sáhaté ham gésh korta kant?12:25 Yá: wati báládá yak dasté borzter korta kant. 26 Agan shomá inchokén kasánén káré korta nakanét, gorhá chiá zenday dega chizzáni bárawá pegra kanét?
27-28 “Oo kambáwarán! Gol o polláni némagá delgósh kanét ke chón rost o rodóma kanant. Na zahmaté kasshant o na résant o gwapant, bale man shomárá gwashán ke Solaymán bádsháhá gón wati mazanén shán o shawkatá, hechbar choshén dhawldárén póshák gwará nabutag, chosh ke é poll zébá o brahdár ant. Wahdé Hodá gyábánay káhán ke maróchi hastant o bándá taruná sóchaga bant, é dhawlá zébá o brahdára kant, gorhá shomárá che paymá sharterén pósháka nadant? 29 Paméshká pa ward o warákay shóházá watá delsyáh makanét. 30 Donyáay sajjahén Hodánábáwarén mardom é chizzáni randá tachant, bale shomay ásmáni Peta zánt ke shomárá é chizz pakár ant. 31 Shomá Hodáay bádsháhiay shóházá bebét, é sajjahén wat shomárá dayaga bant.
32 “Oo mani kasánokén romb o thóli! Matorsét chiá ke shomay ásmáni Petay razá o wáhag hamesh ent ke bádsháhiá shomárá bedant. 33 Wati mál o melkatá bahá kanét o nézgáráni sará bahr kanét. Pa wat anchén zarturag addh bekanét ke hechbar kwahn mabant, nahallagi o abadmánén ásmáni ganjé ambár kanét ke na dozz áiá bárt o na warók o raméz§12:33 Warók o raméz, bezán gwandhén kerm o lulok ke dár o poccha wárt. áiá wárt. 34 Shomay del hamá jáhá rawt ke mál hamódá ent.
Pa Issáay per tarragá tayár bebét
(Mattá 24:42–51)
35 “Lánká bebandét o wati cherágá rók o rozhnág bedárét. 36 Hamá hezmatkár o dazbójáni paymá bebét ke rahchár ant áyáni hodábond kadén cha sur o árósay shádehián pera tarrit o anchosh ke kayt o darwázagá thokkit, á darwázagá pacha kanant. 37 Bahtáwar ant hamá hezmatkár ke áyáni hodábonda kayt o gendit ágáh o hozzhár ant. Báwar kanét hodábond wat pa áyáni hezmatá lánka bandit, áyána nendárénit o warag démá dant. 38 Bahtáwar ant hamá hezmatkár agan áyáni wájah shapay domi yá saymi pásá byayt, begendit ke ágáh ant. 39 Shomá sharra zánét, agan lógay hodábondá bezántén dozz kojám wahdá kayt, gorhá áiá hechbar dozz wati lógá pa dozziá naeshtagat. 40 Hamé paymá tayár bebét, chiá ke Ensánay Chokk anchén wahdéá kayt ke shomá áiay entezár o wadárá nabét.”
41 Petrosá gwasht: “Oo Hodáwand! É mesál taw pa má áwort yá pa sajjahénán?” 42 Hodáwandén Issáyá gwasht: “Wapádár o shiwwárén kármaster hamá ent ke hodábond áiá wati é dega sajjahén hezmatkáráni master bekant tán áyán pa wahd ward o warák bedant. 43 Bahtáwar ent hamá hezmatkár ke wahdé hodábonda kayt, áiá hamá káráni sará gendit. 44 Shomárá rásténa gwashán, hodábond hamá hezmatkárá wati sajjahén mál o hastiay kármastera kant.
45 “Bale agan hamá kármaster wati delá begwashit: ‘Angat mani hodábonday áyagá báz wahd hast’ o paméshká warag o charagá malár o hanósh bebit o wati hamkárén golám o móledán latth o kotth bekant. 46 Áiay hodábond anchén róch o sáhatéá kayt o rasit ke á nazánt o wadárá naent. Gorhá hodábond áiá thokkor thokkora kant o béwapá o nábáwaráni nyámá dawra dant.
47 “Á hezmatkár ke wati hodábonday wáhag o delkasshiána zánt, bale angat áiay razá o morádáni sará kár kanagá watá tayára nakant, bázén latthé wárt. 48 Bale hamá ke pa názánti anchén radé jant ke latth o kotthay sezáwár ent, kamter lattha wárt. Chiá ke cha masterén mansabdárá géshter jost o porsa bit o kaséá ke géshter zemmahwári dayag butag, cha áiá géshter hesáb geraga bit.
Issáay randgiri
(Mattá 10:34–36)
49 “Man donyáyá átkagán ke ásé rók bekanán. Drégatá é wahdi á ás rók butén. 50 Bale cha áiá pésar, maná pákshódié zalurat ent,*12:50 Issáay máná wati mark ent. ke pa áiay sarjam kanagá báz paréshán o bétáhir12:50 Bétáhir, bezán náárám, békarár. án. 51 Gomána kanét man átkagán tán zeminay sará tepáki o sohl byárán? Na, man pa jetáiay áragá átkagán. 52 Cha é damáná o rand, har lógay panchén mardománi nyámá jetáia kapit, say doay helápá o do sayay helápá bit. 53 Pet gón chokká nátepáka bit o chokk gón petá, jenek cha mátá jetá bit o mát cha jeneká, wassig gón neshárá nátepáka bit o neshár gón wassigá.”
Neshániáni pajjár
(Mattá 5:25–26; 16:2–3)
54 Gorhá Issáyá gón mardomán gwasht: “Wahdé shomá dém pa rónendá gendét ke jambaréá bastag, hamá damáná gwashét ke hawra bit o hawr ham gwárit. 55 Wahdé cha jonubá gwáta kasshit, gwashét ke maróchi garm o lewára bit o hamé dhawlá ham bit. 56 Oo dopóstén shatalkárán! Wahdé shomá zemin o ásmánay rang o neshániána zánét ke ché bayagi ent, gorhá chón é annugén zamánagay neshánián kesás korta nakanét?
57 “Shomá pa ché rástiá wat kesás korta nakanét? 58 Wahdé gón wati daynkárá hakdiwáná12:58 Hakdiwán, bezán ámidges, dádgáh. raway, johd kan ráhá gón áiá pa sohl o saláh berasay. Chosh mabit ke tará káziay kerrá bebárt o á tará sepáhigay dastá bedant o sepáhig tará bandijáhá bebárt o jél bekant. 59 Tará gwashán, tán wahdé ke taw zarráni goddhi pai o paysahá porr makanay, cha ódá ázáta nabay.”

*12:6 12:6 Asligén Yunáni nebeshtánk gwashit: “do asariun.” Asariun á zamánagá kamnehádén zarré at.

12:11 12:11 Démpáni, bezán wati rakkénagay johd, Arabi o Pársiá “defá'”.

12:25 12:25 Yá: wati báládá yak dasté borzter korta kant.

§12:33 12:33 Warók o raméz, bezán gwandhén kerm o lulok ke dár o poccha wárt.

*12:50 12:50 Issáay máná wati mark ent.

12:50 12:50 Bétáhir, bezán náárám, békarár.

12:58 12:58 Hakdiwán, bezán ámidges, dádgáh.