12
Badén bágpánáni mesál
(Mattá 21:33–46; Luká 20:9–19)
Issáyá, randá gón mesál o darwar wati habar gón áyán bongéj kort o gwashti: “Mardéá anguri bágé addh kort. Áiay chapp o chágerdá pall o pasili bast, pa anguráni shiragay geragá kall o kombé jórhi kort o pa negahpániá yak borjé ham basti. Randá bági pa konandahkári o zamán* 12:1 Konandahkári o zamán, bezán paymánkári, ejáray sará, thékah. lahtén bágpánay dastá dát o wat saparéá shot. Wahdé anguray mósom but, áiá hezmatkáré zamánzurén bágpánáni kerrá ráh dát tán cha bágá kammé nibag byárit, bale bágpánán é hezmatkár latth o kotth kort o gón hórk o háligén dastán per tarrént. Gorhá, hodábondá 12:4 Hodábond, bezán wájah, wáhond, málek, sáheb. dega hezmatkáré dém dát. Áyán, áiay sar ham prósht o béezzat kort. Padá dega hezmatkáré rawáni dát o bágpánán á ham jat o kosht. Hamé dhawlá, áiá dega bázén hezmatkáré ráh dát, bale bágpánán lahtén jat o lahtén kosht. Nun pa ráh dayagá áiay kerrá yak kasé pasht kaptagat, áiay dóstén mardénchokk. Godhsará, wati hamá chokki rawán dát, hayáli kort balkén áiay ruá bedárant. Bale bágpánán watmánwatá gwasht: ‘Bágay mirás barók hamesh ent, byáét eshiá ham koshén, tánke melk o mirás may bebant.’ Gorhá gept o koshtesh o jónesh cha bágá dhann, dawr dát.” Issáyá jost kort: “Nun shomay gománá bágay hodábond ché kant? Á kayt, bágpánána koshit o bágá dega bágpánáni dastá dant. 10 Záná, shomá Pákén Ketábá nawántag:
Á seng ke bánbandén ostáyán 12:10 Bánbandén ostá hamá ent ke lógay bandagá zántkár ent.pasond nakort o nazort
hamá seng, bonhesht§ 12:10 Bonhesht, bezán lógay awali hesht yá seng.but.
11  É Hodáwanday kár ent o
may chammán ajab ent.”* 12:11 Zabur 118:22–23.
12 Nun áyán lóthet Issáyá dazgir bekanant, chiá ke zántesh Issáyá é mesál hamáyáni bárawá áwortag, bale cha mardomána torsetesh. Gorhá Issáesh esht o shotant.
Máliátay bárawá
(Mattá 22:15–22; Luká 20:20–26)
13 Randá, áyán lahtén Parisi o Hirudi Issáay kerrá rawán dát tán áiá cha áiay jenday habarán mán begisshénant. 14 Nun átk o jostesh kort: Oo ostád! Má zánén ke taw tachk o rástén mardomé ay o harché gwashay pa rástiá gwashay o hechkaséay némagá nageray, chiá ke sajjahénán pa yak chamméá cháray o gón rásti o delsetki Hodáay ráhá sója dayay. Bárén, Rumay bádsháh Kaysará, song o máliát dayag rawá ent yá na? Má áiá máliát bedayén yá madayén? 15 Issáyá áyáni é dotal o dopósti zánt o gwashti: “Chiá maná chakkásagá ét? Yak dináré byárét tán bechárán.” 16 Áyán dináré áwort. Josti kort: “Eshiay sará kai nám o naksh per ent?” Áyán passaw dát: “Kaysaray.” 17 Nun Issáyá gwasht: “Gorhá Kaysaraygá Kaysará bedayét o Hodáaygá Hodáyá bedayét.” Cha é passawá, á hayrán o habakkah mantant.
Áherat o sáng o sur
(Mattá 22:22–33; Luká 20:27–40)
18-19 Randá, lahtén Saduki, ke áheratay namannók ant, Issáay kerrá átk o jostesh kort: “Oo ostád! Mussáyá pa má nebeshtag: Agan kaséay sur kortagén bráté bé chokká bemerit o janózámi zendag bebit, gorhá áiay brát báyad ent gón á janózámá sur bekant tánke chokk o rand o ráhé pa wati brátá bellit. 12:18–19 Sharyatay Domi Rahband 25:5 o rand. 20 É dhawlá, hapt brát atant. Awali brátá jané gept o bé chokká mort, 21 gorhá domi brátá gón á janózámá sur kort, bale á ham bé chokká mort. Saymi brát ham, hamé dhawlá. 22 Cha haptén brátán hechkasá pa wat rand o ráhé naesht. Godhsará, á janén ham mort. 23 Nun taw begwash, áheratay róchá é janén kojám brátayga bit? Chiá ke har haptén brátán bárig bárigá gón áiá sur kortagat.” 24 Issáyá gwasht: “Shomá gomráh naét? Parchá ke na cha Pákén Ketábán chizzé sarkecha warét o na Hodáay wák o zórá sarpada bét. 25 Mordag ke jáha janant, na sura kanant o na sur dayaga bant, ásmáni préshtagáni dhawlá bant. 26 Mordagáni padá zendag bayag o jáh janagay bárawá, záná shomá Mussáay ketábá bon geptagén dhólokay 12:26 Dhólok, bezán gyábáni konthagi jarré ke polli espét ant. kessah nawántag, ke Hodáyá gón Mussáyá chón habar kort? ‘Man án, Ebráhémay Hodá, Eshákay Hodá o Ákubay Hodá.’§ 12:26 Dargwaz 3:6. 27 Bezán á, mordagáni Hodá naent, zendagénáni Hodá ent. Shomá báz rad wártag.”
Masterén hokm
(Mattá 22:34–40; Luká 10:25–28)
28 Cha Sharyatay zánógerán yakké, áyáni é habarán gósh dáragá at o áiá máret* 12:28 Márag, bezán mahsus kanag. ke Issá sharr passaw dayagá ent, nazziká átk o josti kort: “Sharyatay masterén hokm kojám ent?” 29 Issáyá passaw dát: “Sharyatay masterén hokm esh ent: ‘Oo Esráil! Gósh dár: Hodáwand, may Hodá, yektáén Hodá ent, 30  wati Hodáwandén Hodáyá, pa del, gón sajjahén ján o sáh, gón sajjahén pahm o pegr o gón sajjahén was o wáká dóst bedár.’ 12:30 Sharyatay Domi Rahband 6:4 o rand. 31 Domi hokm esh ent: ‘Gón wati hamsáhegá wati jenday paymá mehr bekan.’ 12:31 Láwián 19:18. Cha é doénán, dega masterén hokm nést.” 32 Gorhá, Sharyatay zánógerá gwasht: “Oo ostád! Taw sakk rást o sharr gwasht, pa rásti ke Hodá yakké o abéd cha áiá, Hodáé nést. 33 Áiá pa del, gón sajjahén pahm o pegr o sarjamén was o wáká dóst dárag o hamsáhegá wati jenday paymá mehr kanag cha sajjahén hayrátién sóchagi tohpah o sajjahén korbánigán sharter ent.” 34 Wahdé Issáyá dist áiá dánáén passawé dát, gwashti: “Taw cha Hodáay bádsháhiá dur naay.” Cha ed o rand, hechkasá del nakort cha Issáyá chizzé jost bekant.
Masih kai chokk ent?
(Mattá 22:41–46; Luká 20:41–44)
35 Wahdé Issáyá, mazanén parasteshgáhá tálima dát, josti kort ke “Sharyatay zánóger che paymá gwashant MasihDáud bádsháhay chokk ent? 36  Dáudá wat cha Hodáay Pákén Ruhay shobén o elhámá gwashtag:
Hodáwandá gón mani Hodáwand᧠12:36 Mani Hodáwand, bezán Issá Masih.gwasht
mani rástén némagá benend
tán hamá wahdá ke tai dozhmenán tai pádáni chérá dawr bedayán.* 12:36 Zabur 110:1.
37 “Agan Dáuday jend, Masihá wati Hodáwanda gwashit, gorhá á chón Dáuday chokk buta kant?” Mardománi mocchiá gón wasshi o shádehi, Issáay habar gósha dásht.
Issá Sharyatay zánógerán páshka kant
(Mattá 23:1–36; Luká 20:45–47)
38 Padá, Issáyá wati tálimáni tahá gwasht: “Cha Sharyatay zánógerán hozzhár bét ke áyán, drájén jámag o kabáh gwará kanag dósta bit o bázáráni tarr o gardá, cha mardomán wasshátk o drahbáta lóthant. 39  Kanisaháni sharterén jáhán gechéna kanant o mehmánián, awali reday nendagesh pasond ent. 40 Janózámáni lógán gón málwáriá barant o pa pésh dáragá wati dwá o sanáyán drájkassha kanant. Eshán sakterén sezá o padmozza rasit.”
Janózáméay pákwandhi hayrát
(Luká 21:1–4)
41 Issá, mazanén parasteshgáhay hayrátáni pétiay 12:41 Péti, bezán sanduk. dém pa démá neshtagat o hamá mardomán cháragá at ke é pétiá zarresh dawra dát. Cha zardárán bázénéá, zyádahén zarré ér kort. 42 Gorhá, garib o béwasén janózámé átk o do paysahi 12:42 Asligén Yunáni nebeshtánka gwashit: “do lepton ke yak kodrantesay arzeshi hastent”. Lepton á zamánagay gwandhterén zarr. pétiá mán kort. 43 Nun Issáyá morid wati kerrá lóthetant o gwashti: “Shomárá rásténa gwashán, é béwasén janózámá cha á sajjahénán géshter zarr pétiá mán kort. 44 Chiá ke á degarán cha wati géshén málá chizzoké dát, bale é janózámá, gón wati nézgári o garibiá, harché ke áiá hastat dáti, bezán wati sajjahén bonmál.”

*12:1 12:1 Konandahkári o zamán, bezán paymánkári, ejáray sará, thékah.

12:4 12:4 Hodábond, bezán wájah, wáhond, málek, sáheb.

12:10 12:10 Bánbandén ostá hamá ent ke lógay bandagá zántkár ent.

§12:10 12:10 Bonhesht, bezán lógay awali hesht yá seng.

*12:11 12:11 Zabur 118:22–23.

12:18-19 12:18–19 Sharyatay Domi Rahband 25:5 o rand.

12:26 12:26 Dhólok, bezán gyábáni konthagi jarré ke polli espét ant.

§12:26 12:26 Dargwaz 3:6.

*12:28 12:28 Márag, bezán mahsus kanag.

12:30 12:30 Sharyatay Domi Rahband 6:4 o rand.

12:31 12:31 Láwián 19:18.

§12:36 12:36 Mani Hodáwand, bezán Issá Masih.

*12:36 12:36 Zabur 110:1.

12:41 12:41 Péti, bezán sanduk.

12:42 12:42 Asligén Yunáni nebeshtánka gwashit: “do lepton ke yak kodrantesay arzeshi hastent”. Lepton á zamánagay gwandhterén zarr.