50
Jeikob löm kölget.
Jeikobnöŋ kömuiga Josefnöŋ luhuba iwiŋi kepölaköm waŋgiba lipköba anda imbiŋi gili geiga numbuŋi yöhötim neyök. Miaŋgö andöŋe Josefnöŋ doktaurupŋi jimkutukutuŋaŋgö bapŋe malgeri, mi iwiŋaŋgö qamötŋi sile mem köhököhöi kelöknöŋ mirimegöra jim kutum eŋgiyök. Jim kutum eŋgiiga yeŋön Israelgö qamötŋi mewö ak waŋgiget. Nup mi memba malgetka wehön 40 jömuk teköyök. Qamötŋini kelöknöŋ mirizema, miaŋgö nupŋi mi nalö köröpŋi mewö memba maljema. Ijipt könagesö yeŋön Jeikobköra wehön 70:gö dop jiŋgeŋ köla sahöta malget.
Sahöta jiŋgeŋ köla wösöbirik malgeraŋgö nalöŋi miaŋön teköiga Josefnöŋ Farao kiŋgö jakömbuak mire nup memba malgeri, yeŋgöra keu kewö jiyök: “Nöŋön eŋgö jeŋine ak-kömukömu miwikŋaial ewö, iŋini mönö nöŋgö jitne memba Farao kiŋgöra keu kewö jigetka mötma: *Jen 47.29-31Iwinan jebuk mala keu kewö jöhöba jöjöpaŋ keunöŋ jim köhöimamgöra jim kutum niŋgiyök: ‘Nöŋön kömumamgö akzal. Ni nanaŋgöra köt köteŋ Keinan gölmenöŋ esibi kinjawi, nöŋgö qamötni mi mönö miaŋgöreŋ anda löm kölman.’ Miaŋgöra ölöp merak jinöŋga nöŋön miaŋgöreŋ anda iwinaŋgö qamötŋi löm kölagun kunbuk liliŋgöba kamam.”
Mewö jii jigetka Farao kiŋnöŋ mi möta kewö jiyök, “Gi iwigahöra keu jöhöba jöjöpaŋ keunöŋ jim köhöinöŋi, miaŋgö dop ölöp anda iwigahö qamötŋi löm kölman.”
Mewö jiiga Josefnöŋ iwiŋaŋgö qamötŋi löm kölmamgöra öŋgöyök. Farao kiŋgö jembonurupŋi qetbuŋaŋinambuk pakpak, jakömbuak miriŋaŋgö aka Ijipt kantrigö jitŋe memeurupŋi qetbuŋaŋinambuk mi körek yambuk mohotŋe anget. Josefkö mirigö saiwaurupŋi körek pakpak, yaŋgö darumunurupŋi aka iwiŋaŋgö könagesöurupŋi yeŋön mewöyök mohotŋe anget. Anöm-moröurupŋini, lama, meme aka bulmakau kambuŋi kambuŋi miyök mönö eŋgömosötketka Gosen gölmenöŋ tatket. Hosgö kareŋi kareŋi aka azi hos qakŋine tatkeri, mi mewöyök anget. Mewö mindiriba kambu keta bölökŋi anget.
10 Anda mala Jordan o kutuba likepŋe toroqeba anda Atad mire wit padigö ölŋi aka kamböŋi mendeŋda kewötkeri, miri gölme miaŋgöreŋ aŋgota köhöikŋanök jiŋgeŋ köla silata sahöt böliba malget. Josefnöŋ iwiŋaŋgöra wehön 7:gö dop jiŋgeŋ köla sahöta malök. 11 Atad mire jiŋgeŋ köla sahötketka gölme toŋi Keinan könagesö yeŋön mi eka möta kewö jiget, “Ijipt yeŋön jiŋgeŋ sahötkö areŋi öŋgöŋgöŋi alje. “Mewö jigetka miri gölme miaŋgö qetŋi mi könahiba Abel Mizraim *Abel Jiŋgeŋ sahötkö areŋi. Mizraim Ijipt. Hibru keu mewö. qetket. Mi Jordan ogö wehön kotkotŋe ahöza.
12 Jeikobnöŋ nahönurupŋi jim kutum eŋgiyöhi, yeŋön miaŋgö dop mewö ak waŋgiget. 13 *Apo 7.16Yeŋön qamötŋi aŋguba Keinan gölmenöŋ anda Mamre kösutŋe Makpela gölme köröŋe baŋet ahözawi, miaŋgöreŋ anda löm kölget. Abrahamnöŋ mutuhök gölme köröŋi baŋetŋambuk mi qaksiriŋini ahömapköra Hit azi Efron yaŋgöreŋök söŋgöröŋi meyök. 14 Josefnöŋ iwiŋaŋgö qamötŋi löm köli teköiga nanŋi, darumunurupŋi aka tosatŋi pakpak yambuk iwiŋaŋgö qamötŋi löm kölbingö angeri, mieŋön kunbuk Ijipt gölmenöŋ liliŋgöba kaget. Mewö.
Josefnöŋ likepŋi qahö meleŋmamgö kunbuk jiyök.
15 Josefkö darumunurupŋan iwiŋinan kömuiga mi eka tata kewö mötmöriba jiget: “Josefköra silik bölöŋi pakpak ak waŋgiini, yaŋön miaŋgöra urukondum möt neŋgiba nalö kewöŋe könahiba likepŋi meleŋ neŋgibapuk.” 16 Mewö jiba Josefköra keu jit kewö algetka anök, “Iwigan kömumamgö aka neŋgöra keu kewö jim kutuyök: 17 ‘Iŋini mönö Josefköra keu kewö jigetka mötma: Darumunurupkan silik bölöŋi aka ayuhum gihibingö akeri, göŋön mönö yeŋgö siŋgisöndokŋini aka kahasililiŋini mi mosötman. Miaŋgöra göŋön ölöp iwigahö Anutuŋaŋgö welenqeqeurupŋi neŋgö siŋgisöndoknini mosötman. “Yeŋön keu jit mi algetka Josefköreŋ kaiga möta mönö qeta sahörök.
18 Miaŋgö andöŋe Josefkö darumunurupŋan nanŋinak kaba gölmenöŋ tala wösöŋe sipköba eta kewö jiget: “Mötnöŋ, nini göhö welenqeqeurupki omaŋi akzin.”
19 Mewö jigetmö, Josefnöŋ meleŋda kewö jiyök: “Mönö keŋgötŋini kude mötme. Nöŋön Anutugö salupŋe qahö kinjal. 20 Ölŋa, eŋön silik bölöŋan ayuhum niŋgibingöra kapaŋ köla aketmö, Anutunöŋ mi möŋaiiga salupŋe yuai ölöpŋi asuhumapköra kapaŋ köla ahök. Mewö aka kondota kuŋgum niŋgiiga könagesö gwötpuk eŋgö malmalŋini jöhöbiga miaŋgö ölŋan nalö kewöŋe aukŋe asuhuiga ek kutuzin. 21 Miaŋgöra mönö keŋgötŋini kude mötket. Nöŋön mönö nanŋini aka anöm-moröurupŋini eŋgö malmalŋini körek naŋgöm eŋgiba malmam. “Mewö jiba bölöŋamŋinaŋgö likepŋi qahö meleŋmamgö kunbuk jim köhöiba guŋböjönjöŋ ak eŋgiyök. Mewö.
Josefnöŋ kömuyök.
22 Josefnöŋ iwiŋaŋgö könagesöurupŋi yembuk toroqeba Ijipt gölmenöŋ malget. Josefnöŋ mal öŋgöiga yambuŋi 110 aiga kömuyök. 23 Josefnöŋ isi amböurupŋi Efraimgöreŋök asuhugetka mi eŋgehök. Mewöyök Manasegö nahönŋi Makir yaŋgö nahönböraturupŋi asuhugetka Josefkö tambuŋe al eŋgigetka dohongöm eŋgiyök.
24 Miaŋgö andöŋe Josefnöŋ darumunurupŋi yeŋgöra keu kewö jii mötket, “Nöŋön kömumamgö akzalmö, Anutunöŋ mönö köyan köl eŋgiiga malme. Yaŋön iŋini gölme kiaŋgöreŋök eŋguaŋgita gölme Abraham, Aisak aka Jeikob yeŋgö buŋaŋina akŋapköra jim teköba jöjöpaŋ keunöŋ jim köhöiyöhi, mönö miaŋgöreŋ anda malme.”
25 *Eks 13.19; Jos 24.32; Hib 11.22Mewö jii mötketka Israelgö nahönurupŋan keu jim jöhöba jöjöpaŋ keunöŋ kewö jim köhöimegöra jim kutum eŋgiyök: “Anutunöŋ köyan köl eŋgii malgetka nöŋön kömumbiga nöŋgö sihitni mi mönö gölme kiaŋgöreŋök aŋguba Keinan gölmenöŋ anme.” 26 Mewö jiba yambuŋi 110 aiga kömuyök. Kömuiga Ijipt miaŋgöreŋ qamötŋi mi sile mem köhököhöigö kelökŋan miriba qamöt bokisnöŋ algetka ahöyök. Mewö.

*50:5: Jen 47.29-31

*50:11: Abel Jiŋgeŋ sahötkö areŋi. Mizraim Ijipt. Hibru keu mewö.

*50:13: Apo 7.16

*50:25: Eks 13.19; Jos 24.32; Hib 11.22