17
Jisösnöŋ nanŋaŋgöra Iwi köuluköyök.
1-2 Jisösnöŋ keu mewö jim teköba Suepnöŋ göröken ui öŋgöiga kewö köuluköyök, “Iwini, göŋön gölme dop ambazip pakpak Nahöngi nöŋgö bapne al eŋginöŋga kukösum qakŋe Kembu ak eŋgizal. Ambazipnöŋ Nahöngi nöŋgö keuni ölöp qahö andö qeba oŋgita malme. Göŋön ambazip sutŋineyök tosatŋi meköba nöŋgö böröne al eŋgiba kewö jim kutum niŋginöŋ, ‘Gi mönö i körek kusum eŋginöŋga malmal köhöikŋi miwikŋaiba malme.’ Nup mi mem teköbiga Nahöngan qetbuŋagi mem qarimapköra mönö aködamungi niŋginöŋ. Nöŋgö nalöni mi dölki kam kuŋguiga kinda mewö köuluközal.
3 “Malmal köhöikŋaŋgö könaŋi mi kewö: Göŋön mohot Anutu ölŋi akzan aka azi Jisös Kraist ni melaim niŋginöŋga erali, ambazipnöŋ netkö könaŋamniri mewö möt kutume. Malmal kömbönaŋi mewö miwikŋaime. 4 Nup al niŋgiba ‘Meman,’ jiba jim kutum niŋginöŋi, nöŋön mi tem köla memba mala meköyal. Aködamungabuk mala qetbuŋagi gölmenöŋ indel sehibiga aködamunŋambuk ahök.
5 “O Iwi, nöŋön gölme qahö asuhuiga Suep mire miaŋgöreŋ göhö qöhöröŋge asakmararaŋbuk asariba malal. Asakmararaŋ miyöhök mönö dölki kunbuk al niŋginöŋga asuhum kutum niŋgiiga kunbuk göhö qöhöröŋge asakmararaŋbuk asariba malmam.” Mewö.
Jisösnöŋ gwarekurupŋi yeŋgöra aka köuluköyök.
6 “O Iwini, göŋön gölme ambazip tosatŋi kewöta nöŋgö böröne al eŋginöŋi, nöŋön göhö qetbuŋagi mi yeŋgöra indela kondela malal. Yeŋön göhö buŋaya aketka göŋön i nöŋgö böröne al eŋginöŋga yeŋön göhö Buŋa keugi mi möt aŋgön köla malje. 7 Göŋön yuai niŋginöŋga mi pakpak göhöreŋök kamakzawi, yeŋön mi nalö kewöŋe lök möt kutuze. 8 Göŋön keu Buŋa niŋginöŋi, nöŋön mi gwarekurupni kusum eŋgibiga möt aŋgön köla malje. Ni gömosöta gölmenöŋ erali, yeŋön mi ölŋa möt yaköze. Göŋön melaim niŋginöŋga asuhuyali, yeŋön mi mewöyök möt narize.
9 “Ni yeŋgöra aka köuluköm gihizal. Urumeleŋgö kopa ambazip yeŋgöra qahö köuluközalmö, könagesö nöŋgö böröne al eŋginöŋga uruŋini meleŋda göhö buŋaya akzei, mönö yeŋgöra aka köuluköm gihizal. 10 Ambazip pakpak nöŋgö buŋa akzei, yeŋön mönö göhö buŋaya akze aka ambazip göhö buŋaya akzei, yeŋön mönö nöŋgö buŋa mewöyök akze. Nani aködamuni al eŋgibiga miaŋgö qakŋe kinda ahakmemeŋini aketka nöŋgö qetbuŋanan qarim sehimakŋa. 11 Ni gölmenöŋ malmalni teköiga göhöreŋ kotmamgö akzalmö, yeŋön toroqeba gölmenöŋ malme. O Iwi Töröŋi, göŋön qetki niŋginöŋga miaŋgö ösumŋan mönö sel jöhöm eŋginöŋga qahö julme. Netkön mohot aka maljiri, yeŋön miaŋgö dop mohot aka malmegöra köuluközal.
12 *Sum 41.9; Jon 13.18“Nöŋön yembuk gölmenöŋ mala korali, nalö miaŋgöreŋ qetbuŋagi niŋginöŋga miaŋön sel jöhöm eŋgiba malal. Buŋa Kimbigö keu kunöŋ ölŋambuk akŋapköra azi mohok-kunŋan sohoba könöp siagö buŋaya aka sihimbölö möta malma. Nöŋön galöm köl eŋgialaŋgöra yeŋgöreŋök tosatŋan qahö jaŋjuŋ aka sohoget. 13 Tosatŋan qahö sohogetmö, nöŋön dölki gölmenöŋ mala göhöreŋ kamamgöra kaba keu ki jizal: Nöŋgö uru sösöŋgainan mönö yeŋgöreŋ kutui megetka uruŋini kokolak qeiga söŋgaiba malme. Mewö asuhumapköra köuluközal. 14 Nöŋön göhö Buŋa keugi kusum eŋgibiga möta malje. Nöŋön gölmegö ahakmeme bölöŋi mi qahö wuataŋgömakzali, yeŋön mönö mewöyök mi qahö wuataŋgöba andö qemakze. Miaŋgöra gölmenöŋ uruŋini qahö meleŋget yeŋön mönö kazik ak eŋgimakze.
15 “Nöŋön gölmenöhök eŋguaŋgitmangöra qahö qesim gihizalmö, Bölöŋi Toŋaŋgöreŋök aŋgön köla sel jöhöm eŋgiba malmangöra köuluközal. 16 Nöŋön gölmegö ahakmeme bölöŋi andö qeba mi qahö wuataŋgöbiga yeŋön mewöyök mi andö qeba qahö wuataŋgömakze. 17 Keu ölŋi miaŋön mönö mem sarahim eŋgiba malman. Göhö Buŋa keugan mönö keu öl töhönŋi akza. 18 Göŋön melaim niŋginöŋga gölme ambazip sutŋine anda nup memba malali, nöŋön mewöŋanök i melaim eŋgibiga gölme ambazip yeŋgö sutŋine deŋda anme. 19 O Iwini, yeŋön keu ölŋaŋgö dop malmalŋini körek tököm gihimegöra aka bauköm eŋgiba nani malmalni jömuk tököm gihizal.” Mewö.
Jisösnöŋ mötnarip ambazip pakpak neŋgöra köuluköyök.
20 “O Iwini, nöŋön gwarekurupni yeŋgörök aka qahö köuluközalmö, Buŋa keu jim sehigetka ambazip möt narim niŋgimei, mönö yeŋgöra aka mewöyök köuluközal. 21 Iwi göŋön nömbuk qekötahöba kinöŋga nöŋön mewöyök göbuk qekötahöba kinjal. Miaŋgö dop yeŋön mewöyök netpuk qekötahöba kinmegöra mötzal. Nangak melaim niŋginöŋga erali, gölme ambazipnöŋ mi möt narimegöra aka yeŋön körek pakpak mohot aka malmegöra köuluközal. 22 Naniri mohot aka maljiri, yeŋön mewöŋanök mohot aka malmegöra aka aködamungi al niŋginöŋi, nöŋön mi yeŋgöra al eŋgial.
23 “Nöŋön yembuk qekötahöba kinbiga göŋön nömbuk qekötahöba kinjan. Miaŋgö dop yeŋön keuŋini jöhöm teköba mohot aka malmegöra köuluközal. Mohot aka kingetka gölme ambazipnöŋ könaŋamni kewö möt asarime: Göŋön melaim niŋginöŋ etpiga jöpaköm niŋgiba malnöŋi, miaŋgö dop i mewöyök jöpaköm eŋgiba malnöŋ.
24 “O Iwini, göŋön gölme qahö miwikŋainöŋi, qeljiŋe nalö miaŋgöreŋ lök urugan jöpaköm niŋgiba asakmararaŋ al niŋginöŋga mala koral. Könaŋgep alaurup niŋginöŋi, nöŋön yeŋön mewöyök asakmararaŋ mi ekŋegöra mötzal. Miaŋgöra nöŋön miri malmami, yeŋön miaŋgöreŋ nömbuk mohotŋe malbingö sihimŋi mötzal.
25 “O Iwi solanŋi, gölme ambazip uruŋini qahö meleŋgeri, yeŋön gi qahö möt kutum gihiba mala kotketmö, nöŋön gi ölöpŋanök möt kutum gihizal. Nangak melaim niŋginöŋi, nöŋgö urumeleŋ alaurupnan mi lök möt yaköze. 26 Nöŋön göhö qetki mi jim tuarim eŋgibiga möta malget. Göŋön urugan jöpaköm niŋgiba malnöŋi, urukalem miaŋön uruŋine ahöi mötketka nöŋön yembuk qekötahöba kinbi malmegöra mönö toroqeba qetki jim tuarim eŋgiba malmam.” Mewö.