Matyu
Ölöwak Buŋa Matyunöŋ ohoyök.
Jim-asa-asari
Matyu qet miaŋgö könaŋi mi Kembugöreŋ kalem. Qetŋi alaŋi Liwai. Rom gawmangö takis meme azia malök. Nup mi memba maliga Jisösnöŋ kaba oholiga uruŋi meleŋda gwarek 12 yeŋgö sutŋine malök.
Ölöwak Buŋa ki Jisösgö könaŋi nanŋe Juda könagesö yeŋgöra jim asarim eŋgimamgöra aka ohoyök. Keu kötŋi bohonŋi kewö, “Jisös Kraistnöŋ Amötqeqe Tonini aka Kiŋnini akza.” Juda ambazip yeŋgöra keu mi qahö dop köli uruŋinan bölii qaköget. Miaŋgöra Matyunöŋ Jisös nupŋaŋgö könaŋi mi aukŋe jim asariba törörök kusum eŋgiyök. Jöhöjöhö Walŋe amötqeqegö jöhöjöhö keu (promis) ahözawi, mi pakpak mönö Jisösgöra aka aukŋe ahum kuwuleiba ölŋambuk ahök. Amötqeqe Toŋi mi Hibru keunöŋ Mesaia aka Grik keunöŋ Kraist.
Jisösnöŋ urugö nup bahöŋi karöbut memba malök: Yaŋön Ölöwak Buŋa ambazip kusum eŋgiba uruŋini miaŋön kuŋguba kawölŋini mem ölöwaka malök. Mewö memba aniga aŋgöletot asuhugetka mala maripom ipnöŋ öŋgöba kömuiga löm kölgetka kunbuk wahörök. Mewö miaŋön Anutu bemtohoŋaŋgö könaŋi kondel neŋgiyök. Mewö aiga nini letota Anutugö nahönböraturupŋi akingö könaŋi asuhuyök. Jisösgö leson bohonŋi 5 mi kewö: 1) Boŋ 5-7, 2) Boŋ 10, 3) Boŋ 13, 4) Boŋ 18 aka 5) Boŋ 24-25
Buk kiaŋgö bahöŋi bohonŋi 7 mi kewö:
Jisösgö ambösakonurupŋi aka ahuahuŋi 1.1–2.23
Jon O-melun azinöŋ urugö nup meyök 3.1-12
Jisös o melun meiga Satanöŋ esapköyök 3.13–4.11
Jisösnöŋ Galili uruŋe qenjarök nup meyök 4.12–18.35
Jisösnöŋ Galili mosöta Jerusalem anök 19.1–20.34
Sonda qöndökŋi Jerusalem mala kömuyök 21.1–27.66
Kömupnöhök wahöta mala Suepnöŋ öŋgöyök 28.1-20
1
Jisös Kraistkö ambösakon yeŋgö qet areŋ
Luk 3.23-38
1 Jisös Kraistkö ambösakon yeŋgö qet areŋini kewö: Abrahamgö gwölönarökŋi kun Deiwid. Deiwidkö gwölönarökŋi kun Jisös.
2 Abrahamgö nahönŋi Aisak. Aisakö nahönŋi Jeikob. Jeikobkö nahönurupŋi Juda aka yaŋgö darumunurupŋi. 3 Judagö nahönyahötŋi Perez aka Zera, namŋiri Tamar. Perezgö nahönŋi Hezron. Hezrongö nahönŋi Ram. 4 Ramgö nahönŋi Aminadab. Aminadabkö nahönŋi Nason. Nasongö nahönŋi Salmon. 5 Salmongö nahönŋi Boaz, namŋi kantri kungö ambiŋi Rahab. Boazgö nahönŋi Obed, namŋi kantri kungö ambiŋi Rut. Obedkö nahönŋi Jesi. 6 Jesigö nahönŋi kiŋ Deiwid. Deiwidkö nahönŋi Solomon, namŋi mutuk Uriagö anömŋa malök. Juda kiŋ pakpak mi Deiwidkö gwölönarökurupŋi aka malget.
7 Solomongö nahönŋi Rehoboam. Rehoboamgö nahönŋi Abiya. Abiyagö nahönŋi Asa. 8 Asagö nahönŋi Jehosafat. Jehosafatkö nahönŋi Jehoram. Jehoramgö nahönŋi Usia. 9 Usiagö nahönŋi Jotam. Jotamgö nahönŋi Ahaz. Ahazgö nahönŋi Hezekia. 10 Hezekiagö nahönŋi Manase. Manasegö nahönŋi Amon. Amongö nahönŋi Josia. 11 *2 Kiŋ 24.14-15; 2 Hist 36.10; Jer 27.20Josiagö nahönurupŋi Jekonia aka yaŋgö darumunurupŋi. Nalö miaŋgöreŋ Babilon yeŋön Israel könagesö eŋguaŋgitketka Babilon anda kösö mire malmal ewö tandök welenqeqeŋina malget.
12 Babilon kösö mire malmal ewö tandök mala miaŋgöreŋ Jekoniagö nahönŋi Sealtiel asuhuyök. Sealtielgö nahönŋi Jerubabel. 13 Jerubabelgö nahönŋi Abiud. Abiudkö nahönŋi Eliakim. Eliakimgö nahönŋi Azor. 14 Azorgö nahönŋi Jadok. Jadokö nahönŋi Akim. Akimgö nahönŋi Eliud. 15 Eliudkö nahönŋi Eleazar. Eleazargö nahönŋi Matan. Matangö nahönŋi Jeikob. 16 Jeikobkö nahönŋi Josef, Mariagö apŋi. Marianöŋ Jisös meiga qetŋi Kraist Amötqeqe Toŋi qerakzin.
17 Nalö Abrahamgöreŋök könahiba mala kotketka Deiwid asuhuyöhi, isik mieŋgö jaŋgö areŋi mi 14. Kunbuk kiŋ Deiwidköreŋök könahiba mala kotketka Israel könagesö eŋguaŋgitketka Babilon anda kösö mire malmal ewö tandök malgeri, isik mieŋgö jaŋgö areŋi mi mewöyök 14. Babilon kösö mire malmal ewö tandök malgeri, nalö miaŋgöreŋök könahiba mala kotketka Kraist asuhuyöhi, isik mieŋgö jaŋgö areŋi mi mewöyök 14.
Jisös Kraist mi kewö asuhuyök:
Luk 2.1-7
18 *Luk 1.27Jisös Kraist asuhuyöhaŋgö kösohotŋi kewö: Yaŋgö namŋi Maria mi Josefbuk buŋabuŋa mala mindimindiri qahö aka malohotka nalö miaŋgöreŋ Uŋa Töröŋan mem letot waŋgiiga köröbuk mali könaŋi mewö miwikŋaiget. 19 Mewö miwikŋaigetka azi buŋaŋi Josef yaŋön malmal diŋdiŋi malöhaŋgöra Mariagö könaŋi aukŋe asuhui gamuŋambuk akapuköra tököyök. Mewö tököba uruŋan i ölöŋ mosötmamgö mötmöt areŋi alök.
20 Mewö mötmöriba ahöiga Kembugö garata kunŋan gaunöŋ asuhum waŋgiba kewö jiyök, “Josef Deiwidkö gwölönarökŋi, Uŋa Töröŋan mönö Maria letot waŋgiiga köröŋambuk malja. Miaŋgöra gi mönö i örönöŋ mirige kaba anömgi akŋapkö keŋgötki kude mötman. 21 *Luk 1.31Marianöŋ mönö morö nahön mema. Azi miaŋön könagesöŋi siŋgisöndokŋineyök amöt qem eŋgiiga solanime. Miaŋgöra göŋön qetŋi Jisös qetman.” Mewö jiyök.
22 Kembunöŋ kezapqetok azi kun sölölöhöiga keu kun jiyöhi, miaŋön ölŋambuk akŋapköra yuai pakpak mi asuhuyök. Kezapqetok keu mi kewö, 23 *Ais 7.14“Ambi seram jömukŋi kunöŋ gölömŋambuk aka morö azia meiga qetŋi Imanuel qetme.” Qet miaŋgö könaŋi kewö, “Anutunöŋ nembuk malja.”
24 Josefnöŋ imbiŋi möta wahöta Kembugö garatanöŋ jim kutum waŋgiyöhi, mönö miaŋgö dop aka Maria anömŋi akŋapköra waŋgita miriŋe anök. 25 *Luk 2.21Anda malohotmö, nalö sutŋe miaŋgöreŋ mohotŋe qahö ahöyohot anda nahönŋi meiga Josefnöŋ qetŋi Jisös qerök. Morö meiga miaŋgö andöŋe awanöm malohot. Mewö.