32
Vua gáaena 
 (Iko 9.6-29)  
 1 Kɛ́ gbɛ̃́ↄ è Mↄizi lɛ́ pila gbɛwa kpaao, aa kã̀aa Aalonazi aa òɛ̀: Wà gɛ wà diie kɛ aà dↄaawɛ̃ɛ, asa Mↄizi pↄ́ wá bↄ́lɛ Egipipi, wá dↄ̃ bↄ́ à bↄ̀lɛ a ũo.   2 Ɔ̃ Aalona ònɛ́: À á nↄɛↄ swã́li pↄ́ wa pì ń vuaoↄ bↄlɛ ń á nɛgↄ̃ɛnaↄ ń á nɛnↄɛnaↄ, í mↄomɛɛ.   3 Ɔ̃ gbɛ̃́pii a swã́li pↄ́ wa pì ń vuaoↄ bↄ̀lɛ aa kpà Aalonawa.   4 A sì a kàsa lán gáaenawa, ↄ̃ a yↄ̀ↄ. Ɔ̃ wà mɛ̀: Isailiↄ, á diin kɛ! Ɔ̃mɛ á bↄ́lɛ Egipi.*1Kia 12.28, Zĩn 7.40-41   5 Kɛ́ Aalona è màa, à sa'okĩi bò zupi aɛ, ↄ̃ à kpàwakɛ̀ à mɛ̀: Dii dikpɛ ku zia.   6 Kɛ́ gu dↄ̀, gbɛ̃́ↄ fɛ̀lɛ aa sa pↄ́ wì a pↄ́ kátɛu à tɛ́kũ òwà ń sáaukpasao. Gbɛ̃́ↄ zↄ̃̀lɛ, aalɛ pↄble aalɛ imi, ↄ̃ aa fɛ̀lɛ lɛ́ kↄ̃̀ↄ vãi o.†1Kln 10.7   
 7 Ɔ̃ Dii ò Mↄiziɛ: Pila ǹ gɛ́i! N gbɛ̃́ pↄ́ n bↄńnↄ Egipiↄ ↄ̃̀ↄkpà.   8 Aa kɛ̃̀ zɛ́ pↄ́ má ↄ̀lↄnɛ́wa àannↄ, aa vua kàsa tã́a ũ lán gáaenawa, aa kùlɛɛ̀ aa sa'òwà aa mɛ̀, Isailiↄ dii pↄ́ ń bↄ́lɛ Egipin we.   9 Má è gbɛ̃́piↄ swã́ gbãaɛ.   10 Gomala mà a kpɛ̃nɛmuu bↄbↄmá mà ń kaalɛ, mpi sↄ̃, mí n kɛ bui zↄ̃ↄ ũ.   11 Ɔ̃ Mↄizi awakpà Dii a Luaɛ à mɛ̀: Dii, bↄ́yãi ńyↄ̃ n kpɛ̃nɛmuu bↄbↄ n gbɛ̃́ pↄ́ n ń bↄ́lɛ Egipi ń n iko zↄ̃ↄo ń n gã̀sa gbãaoↄwai?   12 Egipiↄ mɛ an míↄnzↄ̃a yã́i ↄ̃ n ń bↄ́lɛi, kɛ́ ǹ e ǹ ń dɛdɛ gbɛ̀sĩsĩↄwa ǹ ń midɛ dṹniau. Ǹ n pↄkũma kpálɛ, ní yã́ pↄ́ ń ye yía n gbɛ̃́piↄwapi bↄ n nↄ̀sɛu.   13 To n zↄ̀blenaↄ Ablahaũ ń Izaakio ń Isailio yã́ dↄngu, asa n lɛgbɛ̃̀nɛ́ ń nzĩao n mɛ̀ ńyↄ̃ ń bui kã́fĩ lán saanaↄwa, ní bùsu pↄ́ n a yã'ònɛ́ kpá ń buiↄwa aaↄ vĩ gↄↄpii.‡Daa 17.8, 22.16-17   14 Ɔ̃ Dii yã́ pↄ́ à mɛ̀ á yía a gbɛ̃́ↄwapi bↄ̀ a nↄ̀sɛu.§Nao 14.13-19   
 15 Mↄizi ɛ̀a pìla gbɛwa, a ikoyã gbɛ̀ pɛ̀pɛɛ mɛ̀n plapiↄ kũa. Yã́ kɛ̃a gbɛpiↄwa kpɛ plapla píi.   16 Lua mɛ́ gbɛ̀ pɛ̀pɛɛpiↄ ã̀, ↄ̃mɛ yãkɛ̃̀má.   17 Yozuee gbɛ̃́ↄ wii mà, ↄ̃ a ò Mↄiziɛ: Zĩkawii ma dↄ bòou.   18 Mↄizi mɛ̀: Kúkua mɛ́ dↄ weo, kási búbuapɛan we sↄ̃o, gbɛ̃́ↄ lɛsia ↄ̃ málɛ ma.   19 Kɛ́ à kà kãi ń bòoo, a è wàlɛ ↄ̃wã zugaaenaɛ, ↄ̃ aà pↄ pà. À gbɛ̀ pɛ̀pɛɛ pↄ́ á kũapiↄ pã̀lɛ gbɛpↄlɛu we, aa wìwi.   20 Ɔ̃ à zugaaena pↄ́ wa pìpi sɛ̀ a dà tɛ́u. À a tibò, ↄ̃ a zù ía a kpà Isailiↄwa aa mì.   21 Ɔ̃ Mↄizi Aalona là à mɛ̀: Bↄ́ gbɛ̃́piↄ kɛ̀nɛ, n gbasa ń tò aa duun zↄ̃ↄɛ taa kɛ̀i?   22 Ɔ̃ a wèwà à mɛ̀: Ńsu to n pↄ pao, Baa. Ń gbɛ̃́piↄ dↄ̃, kɛ́ aa vãi.   23 Aamɛ aa òmɛɛ mà diie kɛ aà dↄaanɛ́. Aa mɛ̀ Mↄizi pↄ́ bↄ̀ńnↄ Egipipi, wa dↄ̃ bↄ́ à bↄ̀lɛ a ũo.   24 Ɔ̃ má ònɛ́ an gbɛ̃́ pↄ́ vua vĩↄ aa bↄlɛ mↄò. Kɛ́ aa mↄ̀ò, ↄ̃ má kàtɛu, ↄ̃ à bↄ̀ gáaenapi ũ.   
 25 Mↄizi è Aalona tò gbɛ̃́ↄ lɛ́ ńzĩa pↄeã kɛɛ, ↄ̃ aa gↄ̃̀ láanipↄ ũ ń ibɛɛↄnɛ.   26 Ɔ̃ à zɛ̀ bòo bↄlɛu à mɛ̀: Gbɛ̃́ pↄ́ zɛ̀ ń Diioↄ, aa mↄ ma kĩ́i. Ɔ̃ Levii buiↄ kã̀aaaàzi.   27 A ònɛ́: Dii Isailiↄ Lua mɛ̀, á baade a fɛ̃nda loo à pãpã bòoa bↄlɛ ń bↄlɛo, á baade i a gbɛ̃́ↄ ń a gbɛ̃naↄ ń a gbɛ̃́deeↄ dɛdɛ.   28 Levii buiↄ kɛ̀ lá Mↄizi dànɛ́wa. Gbɛ̃́ pↄ́ wà ń dɛdɛ zĩbeezĩↄ kà gbɛ̃ↄn ↄ̀aa gɛ̃o taawa.   29 Ɔ̃ Mↄizi ò Levii buipiↄnɛ: Lá a bↄ á nɛ́ↄ ń á gbɛ̃́ↄ kpɛ,*Mat 10.37 a gↄ̃ Dii gbɛ̃́ↄ ũ gbã. Dii báaadàágu gbãn we.   
Mↄizi awakpaa Diiɛ Isailiↄnɛ 
  30 Kɛ́ gu dↄ̀ Mↄizi ò gbɛ̃́ↄnɛ: A duun zↄ̃ↄ kɛ̀, ń beeo má ɛa mà dɛdɛ gbɛwa mà gɛ́ Dii kĩ́i lↄ, wìliↄ dↄ̃o tó má e awakpaɛ́ á duuna yã́ musu.   31 Ɔ̃ à ɛ̀a gɛ̀ Dii kĩ́i à mɛ̀: N yã́ na! Gbɛ̃́piↄ duun zↄ̃ↄ kɛ̀, aa diie kɛ̀ ńzĩaɛ ń vuao.   32 Sùuukɛ! Ǹ ń duuna kɛ̃́má. Tó màa no, ma tↄ́ waa lá pↄ́ ń kɛ̃̀ guu.†Soũ 69.29, Zia 3.5   33 Dii òɛ̀: Gbɛ̃́ pↄ́ duunakɛ̀mɛɛ tↄ́ ↄ̃ má waa ma lá guu.   34 Gɛ́ ń gbɛ̃́ↄ gu pↄ́ má ònɛu sa. Ma Malaika a dↄaanɛ. Ń beeo ma ĩadamagↄↄ, má ĩadamá ń duuna yã́iɛ.   35 Ɔ̃ Dii gagyãkà gbɛ̃́ↄgu gáaena pↄ́ aa tò Aalona pìpi yã́i.