13
Ebáhen bakaner, let mo, enemo
1 No, baje guce gakelo gugiten Yésu mala bugan guce bugaa Gálile bugo Ᵽilat amuge, iki físimil fúguñor ni faa sihaj sasu so guomen me n’ésimen bi n’Aláemit. 2 Yésu naagil : « Jíinene búoh min bugan bugaubugu gumugi me, dóemme utilil ufafaŋ gájalo waa bugaa Gálile ᵽe ? 3 Niegul let mo. Ban buru ᵽoᵽ, íni me mati jíbahen bakanerul, ᵽan jiĉet ᵽe ti bugo. 4 Juluj may bugan bugagu gaamme gaat ni gúfaji gaĉet me baubu Siloam no etah yay éhullo me min epulujil. Jíinene búoh bugo gufaŋe ekan maarat bugan bugagu ᵽe gaĉin dó me Yérusalem ? 5 Niegul let mo. Ñer íni me mati jíbahen bakanerul, eĉet juñum buru ᵽe ti bugo. »
6 Ᵽúrto, Yésu naŋar búnogor baube min ataril naagil : « Baje ace áine aroge ni gafalol bífig. No nake ró me bi etuj gúfig, atogut ró waf. 7 Ñer naah arokaol : “Símit sífaji use níh’íjoul bi etuj gúfig, mat’ibaj. Ubet bo ! Jambi biilo to me bamotoŋ !” 8 Bare aroka ahu naagol : “Afanom, uboket uhat bo to émit yauye, min íjus fuhoŋol bo ibosen, mbiban níyu to bukugay. 9 Ñace toon ᵽan bubuh mitiñ ; let mo, nuboñ gubet bo.” »
Yésu o n’esen anaare gahoy funah faa fíiyay
10 Funah fice faa fíiyay Esúif yay, Yésu náni n’gavare ni yaŋ yaa galaw ece. 11 Ni baj ró anaare ace ásomute : símit gaat ni sífaji, eseytane yay yaamme ni o netujol, mát’áju áallo. 12 No Yésu ajugol me, navogulol naagol : « Aare ahu, nuᵽage ni gásomuli. » 13 Nateb guñenol aremben ni o, to baenah náallo, aban nanamo esalen Aláemit. 14 Bare afan yaŋ yay yaa galaw ni mujogol min Yésu asen mee an gahoy funah fafu faa fíiyay. Naah ésuh yay : « Nubajale gunah futoh ni fanur gal ekan urokolal ; mbi nihi jújoul gunah gaugu bi eyab gahoy, bare let funah fafu faa fíiyay ! » 15 Ataw nábalol aah : « Buru jilet bugan bugaa maagen ! Funah faa fíiyay, ánoan ni buru nah’ajajal ébeol ter asumol ake garemen, leti mo ? 16 Ñer aare ahume aamme gabulaken Aburaham, o Seytane ahoh me símit gaat ni sífaji, áariut ajali, hani funah faa fíiyay ? » 17 Bábaler Yésu m’busuen ulatorol ᵽe ; bare ésuh yay ᵽe ni súmil mala maaro mamu mo nakane me.
Unógor waw waa jukol buyaba ni bubun bukaĉ babu
(Mácie 13.31-33 ; Maruk 4.30-32)
18 Yésu naah : « Jávi Aláemit wa junogore ᵽiaŋ ? Ni wa níjue iligor jo ? 19 Yoo, jínini ti jukol buyaba jo an aroge n’gafalol min jiilul iki jikan buyaba, min upu waw nuh’ulef ró n’uan bo. »
20 Natajen aah : « Ni wa mul níjue iligor Jávi Aláemit ? 21 Jínini ti lévir yo anaare atiĉe águñor ni ukib úfaji wal eᵽor ek’eilo ᵽooyo. »
Gánonum gagu gagog me
(Mácie 7.13-14, 21-23)
22 No Yésu aamme n’ejow yay mbaa Yérusalem, náh’ágat ésuh bi n’ésuh navare nímoro. 23 Ni baj ace arorenol : « Afanom, bugan guman barebare gujae ᵽiaŋ eyab gaᵽah ? » Yésu naagil : 24 « Jiaken mbi junogen ni gánonum gagu gagog me ; ínje ilobul yo, bugan gammeŋe ᵽan gulih enogen to, ban mati gúju. 25 No ala yaŋ yay ajae me eilo min affaŋ ganegen gagu buru baroŋer bo tíyaŋ, ᵽan nihi jiteh go bo n’juoh : “Afanóli, uboket úpeguloli !” Ban aĉila ᵽan aagulul : “Buru, iffasut bay júᵽullo.” 26 Ñer buru bi eogol : “Wolal hum utiñoral me, nuremoral, ban nuvaree n’ulago waw wal ésugoli.” 27 Ᵽan abbañ aagulul : “Iffasut bay júᵽullo. Buru ukana-maarat we, jifaren m’baaba !” 28 To ñer jijae me ukoŋ n’jujoh émiremma, no jijae me ejuh Aburaham, Isak, Sakob ni uboñer waw ᵽe dó ni Jávi Aláemit, mbiban n’gubaŋul tíyaŋ. 29 Bugan ᵽan gúᵽurul n’ulam waw ᵽe waa mof íkiil gutiñ gaggan gagu dó ni Jávi Aláemit. 30 Ñer guce gaamme jama úsola, ᵽan gúni útiar, bugagu gaamme maer útiar, ᵽan gúni úsola. »
Yésu o n’ukoŋ mala Yérusalem
(Mácie 23.37-39)
31 Ᵽúrto, Eᵽárisie guman n’gújoul iki gutoh to Yésu n’guogol : « Uᵽúr dáre, ujow mbaa bice, mata Herod namaŋe bi jamugi ! » 32 Yésu naagil : « Jujow iki juoh gasubut gagu Herod : “Injé umu n’éᵽuren siseytane, esen gásomut me gahoy jama ni gajem ; ban funah fúfatten, fiĉila nijae me ériren burokom.” 33 Bare jama, gajem bi ni funah fúfatten níarie ifa bulagoom ik’iĉih, mata jáhorut min aboñer anemeni tice túbuli Yérusalem. »
34 « Yérusalem, Yérusalem, aw amuge me uboñer waw, aw o nuh’uteh me sival bugan bugagu bugo Aláemit áboñeul me bi n’aw, iki guĉet : ñono butumbu nilige eomen bugani gulofom ti ehulol neh’eguben me bapu yo n’ubes yo ! Bare buru júmusut jimaŋ. 35 Juluj, biĉin baube bolul Aláemit ᵽan ajunden bo. Ban ínje ilobul yo, mati jibbañ jujugom bi no jijae me eoh : “Aláemit ásonien an ahu ájaeul me ni gajow gola*13.35 Juluj Ufóñ 118.26 !” »