4
Búnogor babu baa sittam sasu dó euh yay elo me
(Mácie 13.1-17 ; Lík 8.4-10)
1 Ᵽúrto, Yésu nabbañ anamo gavare galam fal fafu fáᵽurut me. Fítiman fámah ni fúkail fuomunor to ni o bireg nájuᵽo ni busana min atos ahat fibil fal fafu. Fítiman fafu ᵽoofo fo ni fíni bo galam fal fafu. 2 Ñer naŋar búnogor min avareil waf wammeŋe nah’aagil : 3 « Juutten ! Baje abela-euh ace áᵽullo bi eke ebet euh. 4 O n’ebet euh yay, eceyo nelo n’galam bulago ; upu waw n’úkail utiñ yo ᵽe. 5 Yayuyo nelo tiñ taa sival, to eus emmeŋut ; nefaen eil mata guar yo gújuut gunogen síki. 6 Bare no tinah talu tirabulo me, nepab ehay kak mala min guar yo gujout me síki. 7 Eceyo yo nelo tiñ taa sijeŋ. Sijeŋ sasu ni síbbagul iki súnumen yo, min ñer etogut ebuh mitiñ. 8 Ece nelo ni mof maaro ; eĉila nebbah wári iki ebuh mitiñ mimmeŋ : uhager uce n’ubugor wono ávi ni guñen, uce úvi gúfaji, wawu ekeme. » 9 Mbiban Yésu naah : « An abaj me gunnu gal eun, aun. »
10 No guŋaño to me bugo bareil, o, galofol me ni ulagorol gaamme guñen ni gúuba, ubuge n’gurorenol mala únogor wauwu wo nalob mee ni wo. 11 Naagil : « Buru Aláemit nájiulji min júju jujoh firim fafu faa Jáviol fásiki me ; bare bugagu gábuli me ni buru, waf waw ᵽe únini ni bugo ti urej tíj to. 12 Maagen Bahiĉer babu buoge :
“Mánoman guluje, mati gujuh,
mánoman guuttene, mati gujoh,
dó ᵽe jambi funah fice n’gúbbañul mbal Aláemit
min guyab gaboket gal utilil*4.12 Juluj Esai 6.9-10.” »
Yésu o n’egiten búnogor babu baa sittam sasu
13 Yésu natajen aagil : « Jujogut wo búnogor baube bulobe ? Bu ñer jijae éju jujoh wawu únogor ? 14 Yoo. Abela euh yay, Firim fafu Fásum me naam n’eroh. 15 Bugan bugagu bugo guomme ettam yay. Gaamme ti galam bulago babu dó firim fafu furogi me, bugo guomme gayañ me eun fo, bare ŋait Seytane naĉigul min áᵽuren warogi me ni bugo. 16 Bugagu gaamme ti tiñ taa sival, bugo guomme gaun fo me, ban n’gufaen guyab fo to baenah n’ésumay ró, 17 bare fiilut guar ni bugo ; bugo bugan bugom gañumut eᵽio : no sílam sasu ni gálatien gagu sijae me eĉigul mala firim faufu, n’gufaen gubelen gáinenil. 18 Bugaguil gaamme ti tiñ taa sijeŋ, bugo guomme gaun fo me, 19 mbiban gaᵽinor gagu gaa buroŋ be, gásibo fubaj, eliᵽ másume mánoman ni síkail súnumen fo min fújuut fubugor ni bugo. 20 Bugaguil gáni me ti mof maaro, bugo guomme gaune fo me, n’guyab fo wári mbiban, n’gúŋarul ni buroŋil waf waaro wammeŋe ti emano : uhager uce n’ubuh wono ávi ni guñen, wawu úvi gúfaji, ucewo wono ekeme. »
Búnogor babu bal ejaŋa yay
(Lík 8.16-18)
21 Yésu nabbañ aagil : « An nah’asaesaen ᵽiaŋ ejaŋa mbiban naŋar yo árur n’elaᵽ ter fattam bura ? Leti ᵽan aremben yo n’ebamba ? 22 Bajut waf wakoᵽeni wañumuti egiten ; bajut waf wafuli wañumuti éᵽuren ni maŋannoe. 23 An abaj me gunnu gal eun, aun. »
24 Natajen aagil : « Jikan to uinumul ni wo juune me. Galigum gagu go jijae me eŋar n’jilih bugan bugagu, go may Aláemit ᵽan aligumul me ni go, mbiban ᵽan atajen anaᵽul to waf uce. 25 An abaj me, ᵽan ayab faŋ to ; bare an abajut me, o ᵽan guramol ᵽe bi ni jo náhagum me ró. »
Búnogor babu bal euh yay yailoro me
26 Yésu nabbañ aagil : « Jávi Aláemit jínini ti an aam n’ebet euh n’ettam. 27 Amóri-o, álio-o, min sufuga sasu ni sutufunaha sasu sígale me, euh yay ᵽan eil nebbah ék’éjalo o m’baffasut to wáfowaf. 28 Ettam yo neh’ejjonenoro waf yo : ᵽan emundum ni gafos gagu, mbiban fukoñ fafu, balama búsol bahager babu m’bimmeŋen kab fukoñ fafu ; 29 ban no mitiñ mamu mukae mual, nárur dó garusumol, mata eᵽit eĉige. »
Búnogor babu baa jukol buyaba jaju
(Mácie 13.31-32, 34 ; Lík 13.18-19)
30 Yésu nabbañ aah : « Jávi Aláemit ni wa ᵽiaŋ nújuale uligoral jo ? Búnogor bay ᵽiaŋ bújue búᵽajul jo ? 31 Jínini ti jukol buyaba jo guroge n’ettam. Jo jifaŋe gatiti mukol mamu ᵽe ; 32 bare no jurogi, ᵽan jiilul iki jifaŋ gabbah mununuh mamu ᵽe maam dó me ni gafat gagu, ban ᵽan jijef uan wájaloe ; mamu upu waw n’úju ulef ró. »
33 Unógor wammeŋe ti baube Yésu nah’aŋar me min agitenil Firim fafu Fásum me, re ni wo gúju me gujoh. 34 Nd’alob ni bugo o m’baŋarut únogor ; bare gunamo me o ni ulagorol bugo bareil, náᵽajulil wo ᵽoowo.
Yésu nakan fúrus fámah ni fuyom
(Mácie 8.23-27 ; Lík 8.22-25)
35 Funah faufu fanur fafu tinah n’eseor, Yésu naah ulagorol : « Utíᵽal fal fafu uloal ñagagu. » 36 Ñer n’guhato fítiman fafu min gújaenumol ni busana babu dó naamme ; ni baj ᵽoᵽ usana uce unaᵽ bola. 37 Ᵽiout, fúrus fámah ni fiiyulil ; gulongos gagu n’gúloul dó ni busana babu iki bufaen bíni n’emmeŋ mal. 38 Bare aĉila Yésu umuen ni fúrum busana babu min afiye áhag fuhool ni fúhagoum náni n’gámori. Ulagorol n’gúliol n’guogol : « Afanóli, buenne ? Butumi bilebo min uomal maa n’ejow bi eĉet ? » 39 Ñer nailo nannur fúrus fafu, aban naah fal fafu : « Uᵽanor ! Ulluhor ! » Ñer fúrus fafu ni fuhat, ban fal fafu ni fíjebi yem. 40 Mbiban naagil : « Wa uĉile n’júholi re me ? Bu jilet mee n’ebaj gáinen n’ínje bi maer ? » 41 Ñer gáholi gámah n’gunonil ban nihi guogoro : « An bu om umu, iki fúrus fafu ni fal fafu síkanumol ? »