8
Sɔɔlɛ abédé ásē ákwɛntɛ́n-nɛ aá béwúu Stefanusɛ.
Metuné mébɛ́lé Ebɛsɛ épáŋtédé áte
Échê epun chěn mwembé mé Jerusalɛm mêmbootéd metake mé ngíne akud á mekáá mé bad bé Israɛl. Bad ábe bédúbpé bésyə̄ə̄l bémpāŋtēd áte á mbwɔ́g e Judeya né e Samaria ésyə̄ə̄l. Boŋ bembapɛɛ bé nlómag běnpɛn-ɛ́ɛ bênlyə̌g. Nguse é bad ábe bêmbané ḿmab nlém ńsyə̄ə̄l âbɛle Dyǒb bénlīmē Stefanusɛ. Béchyɛɛʼ, bélebé-ʼɛ mɔ́. Boŋ Sɔɔlɛ mɔ́-ʼɛ ahɛdáá mwembé abɔ́ded. Ahúɛ́ʼáá enɛ́n ndáb átimé eníníí, ábīdtē bɔ́ á ebwɔ́g, bebaád ne baachóm, ahág-kɛ bɔ́ á mbwɔg.
Filibɛ akalé nkalaŋ ḿ bwâm á Samaria
Bad ábe bédúbpé bémpáŋtéd áte, békag békalé nkalaŋ ḿ bwâm. Filibɛ mɔ́ ankɛ̌ á dyad ambáá á mbwɔ́g e Samaria ákanlé bad tə̂ŋgɛne Ane-awě-Béwɔ́gté. Áde ndun e mod éwógé mam ḿme Filibɛ áhɔ́bɛɛ́ bényín-nɛ eʼchemléd bé menyáké ábe ábɛ́lé, béntōŋ metúu atə́le áte âwóg dyam áde áhɔ́bɛɛ́. Filibɛ ambɛ̌l eʼdəə́dəŋ bé mbéb éʼsyə́ŋgéʼáá ekud é bad áte ne eʼsaád éʼ ngíne, ekud é bad-tɛ ábe yə̌l énwɛ̄ɛ̄ epɛd ne ábe bésyə́gtéʼáá bêndyɛɛ́ bwâm. Nɛ́n dêmbɛ̌l bad bésyə̄ə̄l á dyad-tê wɛ̂ béwóg menyiŋge bwâmbwam.
Bɔɔb-pɔɔ́, mod nhɔ́g abédé ádê dyad áte bán Simɔnɛ, akuméʼáá ngaŋ eche ekɔ́mtéʼáá bad bé Samaria yə̌l áte bwâmbwam. Akuméʼáá ekáá á tə̂l aá modmod eépedɛɛ́ mɔ́. 10 Bad bésyə̄ə̄l á dyad, ndəle é bad ne bekwɛ̌kwɛ̌ bé bad bêmbané nlém áwē, béhɔ̄bē-ʼɛ bán, “Anɛ́n mod adíi ngumɛ e Dyǒb echě béchə́gɛɛ́ bán, Ngum embáá.” 11 Bêmbané nlém áwē áyə̄le á etûn é póndé ankǒŋ bad yə̌l akɔ́med áte ne echě ngaŋ echě ákúméʼáá. 12 Boŋ áde bédúbpé nkalaŋ ḿme Filibɛ ânkalɛ́ɛ́ bɔ́ tə̂ŋgɛne nkalaŋ ḿ bwâm mé nkamlɛn ń Dyǒb ne tə̂ŋgɛne Yesu Krǐstəə, bênkǔd edusɛn, bebaád ne baachóm. 13 Simɔnɛ mwěn ámpē andúbé, ákūd-tɛ edusɛn. Ambootéd Filibɛ ahíd kéhéé áde ákágéʼáá. Yə̌l enkɔ́m mɔ́ áte áde ányíné mbɛltéd mmé menyáké ḿme Filibɛ ábɛ́léʼáá.
14 Bembapɛɛ bé nlómag bénwōg á Jerusalɛm bán bad bé Samaria békóbé eyale é Dyǒb, hɛ́ɛ bélómé Petro bɔ́ Jɔnɛ áwed. 15 Áde bépédé áwed bénkānnēd bad ábe bédúbpé nɛ́n bán békud Edəə́dəŋ éche Ésáá. 16 Bénkānnēd bɔ́ áyə̄le bénkêmpaá Edəə́dəŋ éche Ésáá akud. Bêndusɛ́n bɔ́ dásɔ̄ á dǐn áde Sáŋgú Yesuɛ. 17 Dɔ́ɔ Petro bɔ́ Jɔnɛ bébáné bɔ́ mekáá á nló bɔ́-ʼɛ békudéʼ Edəə́dəŋ éche Ésáá. 18 Áde Simɔnɛ ányíné aá nzé bembapɛɛ bé nlómag bébáné mod ekáá á nló akudeʼ Edəə́dəŋ éche Ésáá, ambídéd mɔné âbɛ Petro bɔ́ Jɔn, 19 áhɔ̄bē aá, “Nyébag mɛ́mpē enɛ́n ngíne âbɛl boŋ kénzɛ́ɛ́ awě ḿbáné ekáá á nló ákud Edəə́dəŋ éche Ésáá.” 20 Petro antimtɛ́n mɔ́ aá, “Nzé ewémtɛ́né wɛɛ́ mɔ́hɛle-sɛ mɔ́chānɛ̄n ndɛ e Dyǒb mɔné, nyáābe ḿmôŋ mɔné nyékag á dǔ-á-muú. 21 Weewóoʼɛ́ akab ké ahɔ́g áyə̄l e ḿmɛd nsɔ́n áyə̄le ḿmôŋ nlém méebooʼɛ́ áte áʼsō éʼ Dyǒb. 22 Kunnéd-tɛ mbíd étimɛn Dyǒb, áyə̄le ḿmɛ́n mewêmtɛn mé mbéb ḿme éwóó áte, ékáneʼ wɛɛ́ Sáŋgwɛ́ɛ́ álagsɛn wɛ áyə̄le awêmtɛn áde éwémtɛ́né enɛ́n ndín e akan. 23 Mmaá anyín nɛ́n mɛɛ́, kə́n emaá wɛ akób áte, mbéb-pɛ ńhédé wɛ á mehaŋgé-te.” 24 Hɛ́ɛ Simɔnɛ álâŋgɛɛ́ Petro bɔ́ Jɔn aá, “Sôn, nyékânned mɛ wɛ́ɛ Sáŋgwɛ́ɛ́, âbɛl boŋ ḿmɛ́n mésyə̄ə̄l ḿme nyéhɔ́bé ké ahɔ́g déebɛnlád ne mɛ.”
25 Áde Petro bɔ́ Jɔn bémáá mam mésyə̄ə̄l ahɔ́b tə̂ŋgɛne Yesuɛ, bémād-tɛ nkalaŋ ḿme Sáŋgwɛ́ɛ́ akal, bêntǐm ámbīd á Jerusalɛm. Á nzii á esú békáléʼáá nkalaŋ ḿ bwâm ḿme Yesuɛ á myad mé mbwɔ́g e Samaria híin.
Filibɛ bɔ́ mod e aloŋ dé Etoopia
26 Ḿmíníí mbwɛ ángɛl e Sáŋgú enláá Filibɛ aá, “Ladé yə̌l, ékag á pɛd e mbəŋ wɛ́ɛ nzii echě ebíde á Jerusalɛm âkɛ á Gaza étómɛɛ́” Béebɛnládté enɛ́n nzii ámpē. 27 Filibɛ abǒŋsɛ́né-ʼaá ákǎg-kɛ. Hɛ́ɛ ábomné soŋ e mod á nzii ngáne ásúɛʼɛ́ áwē aloŋ. Anɛ́n mod abédɛ́ɛ ndəle e mod awě akamlánnáá, ánɔné-ʼɛ́ ngáb eche Kandɛsɛ, mmwaád awe akamlánnáá aloŋ dé Etoopia. Ane mod ankɛ̌ á Jerusalɛm. 28 Á ehúu ámbīd échê, andyɛɛ́ á ebambam. Ngáne ákágéʼáá, álááʼáá kálag echě nkal éʼdəə́dəŋ Yesayaa. 29 Hɛ́ɛ Edəə́dəŋ éche Ésáá éláŋgɛɛ́ Filibɛ aá, “Kǎg á ebambam hɛ̂, ébɛ̂ chɔ́ bɛnbɛn.” 30 Filibɛ annyəgéd áhed, dɔ́ɔ áwógé ngáne ane mod áláaʼɛ́ kálag e nkal éʼdəə́dəŋ Yesayaa. Dɔ́ɔ ásɛdtɛɛ́ mɔ́ aáken “Esôŋtan chǒm éche éláaʼɛ́-yɛ?” 31 Ane mod antimɛ́n mɔ́ aá “Chán mɛ́mwɛɛ́ asôŋtɛn áde mod éētə̂nledɛɛ́ mɛ áte?” Né-ɔɔ́, anchɛ́lé Filibɛ aá áchə́ge á ebambam, bɔ́mɔ̄ bédyɛ̄ɛ̄ áhed. 32 Epɛd éche ane mod ákóóʼáá aláŋ ébédɛ́ɛ nɛ́n,
“Abédɛ́ɛ nɛ̂ŋgáne ńdyɔŋ ḿ mbód ḿme békagkɛ́ awúu,
ambɛ́-ʼɛ ngáne mwǎn a ńdyɔŋ ḿ mbód awě bésɛlɛɛ́ nyoŋ boŋ eéchyɛ̄ɛ̄ʼ,
enkênhɔ́bpé dyamdyam.
33 “Bênsudéd mɔ́ edúbé, békōbɛ̄n-nɛ mɔ́ kunze.
Nzɛ́-módɛ́ ǎtūb ḿme nchyáátɛ́n dǐn
áde édíí bán bénhūd mɔ́ ámīn á nkǒŋsé.”
34 Ane mod ansɛdéd Filibɛ aáken, “Nzɛ́-módɛ́ ane nkal éʼdəə́dəŋ áhɔ́bɛɛ́, eche yə̌l chěnɛ kéʼɛ mod ampée?” 35 Hɛ́ɛ Filibɛ álâŋgɛɛ́ mɔ́ nkalaŋ ḿ bwâm ḿme Yesuɛ, átə̄nlād mɔ́ mekan áte, mbooted ne échɛ́n epɛd. 36 Áde békagkɛ́ nɛ̂, bêmpɛ̌ hǒm áde mendíb médíí. Hɛ́ɛ ane mod áhɔ́bɛɛ́ aá, “Mendíb mɔ́ɔ̄ mɛ́n. Weédūsānnē mɛ ngen pɔ́g-ɛ?”* Doŋge á kálag déʼsó ábádé nchoo 37: Filibɛ anláá mɔ́ aá, “Nhɛle ńdūsɛ̄n wɛ, nzése edúbpé Yesuɛ ne nlém nhɔ́g.” Ane mod ankwɛntɛ́n aá, “Ndúbpé nɛ́n mɛɛ́ Yesu Krǐstəə adíi Mwǎn a Dyǒb.” 38 Ane mod anhɔ́b aá bétíi ebambam. Dɔ́ɔ bɔ́ Filibɛ bésúdé ásē bésɔ́l á mendíb-te boŋ Filibɛ ádusán mɔ́. 39 Bébídé-ʼaá á mendíb-te bídɛ́n, Edəə́dəŋ é Sáŋgú ékɛ̄ɛ̄n-nɛ Filibɛ. Ane mod eenyíneʼaá mɔ́ ámpē boŋ ambɛ́ ákǎg, alón-nɛ ne menyiŋge. 40 Filibɛ annyín yə̌l á dyad á Azotus ábooted-tɛ akɛ dyad ne dyad tɛ́, ákaléʼ nkalaŋ ḿ bwâm, kə́ə́ŋ ápɛ á dyad á Kaisaria.

*8:36 Doŋge á kálag déʼsó ábádé nchoo 37: Filibɛ anláá mɔ́ aá, “Nhɛle ńdūsɛ̄n wɛ, nzése edúbpé Yesuɛ ne nlém nhɔ́g.” Ane mod ankwɛntɛ́n aá, “Ndúbpé nɛ́n mɛɛ́ Yesu Krǐstəə adíi Mwǎn a Dyǒb.”