13
Wiköl Batse'r tö Bernabé ena Saulo patké Jesús tté buaë pakök
Skëkëpa Jesús icha erule tso' Antioquía, e'pa shu̱a̱ Skëköl ttekölpa ena s'wöbla'u̱kwakpa tso'rak ee̱. E'pa dör Bernabé ena Simón (Simón e' kiè ñies Dalo'riwak), ena Lucio dör Cirene wak, ena Menahem (Menahem e' talane Galilea blú kiè Herodes e' ta̱ ñita̱), ñies Saulo tso'ñak. Ká̱ et ta̱ ie'pa tso' Skëköl dalöiök batsè wa ta̱ e' shu̱a̱ Wiköl Batse'r tö iché ie'pa a̱: “Kanè kua̱'ki̱ tso' ye' wa̱ Bernabé ena Saulo a̱. Ie'pa shu̱shtétkeyö iwakanéwo̱ie e' kue̱ki̱ ie'pa böl yö́ttsa̱ ye' a̱ kanè e' wo̱ie.”
Ie'pa batsé ena tté S'yë́ ta̱ o̱ne, ta̱ iulà méka̱rak ie'pa böl ki̱ e' dalewa ikié S'yë́ a̱ iki̱. E' ukuöki̱ ta̱ ipatkémirakitö iwakanéu̱k.
Bernabé ena Saulo tö Jesús tté paké Chipre wakpa a̱
Es Bernabé ena Saulo míyal Seleucia patkëule Wiköl Batse'r wa̱. Ta̱ ee̱ ie'pa e̱' iéka̱ kanò a̱ míyal ká̱ kiè Chipre ee̱. Idemirak Chipre wé̱ kanò irirke ee̱, e' ké̱ kiè Salamina. Mik idemirak ee̱, eta̱ ie'pa tö Skëköl ttè pakémi judiowak a̱ iñi dapa'wo̱ wé ko̱s a̱. Juan mirwa̱ ie'pa ta̱ ie'pa ki̱muk. 6-8 Chipre ko̱s a̱ itkarak demirak ká̱ kiè Pafos ee̱. Ee̱ ie'pa tö judiowak kué̱ eköl kiè Barjesús (e' kiè griegoie Elimas). E' dör ie'pa awá eköl. Ie' e̱' chö̀ tö ie' dör Skëköl tteköl. Ie' yë'arie ke̱kraë ká̱ e' wökir kiè Sergio Paulo, e' ska'. Sergio Paulo ka̱bikeitsö̀ buaë, ie' ki̱ Skëköl ttè kiane ttsè. E' kue̱ki̱ ie' tö Bernabé ena Saulo tsu̱k patké. Erë awá ñe' kë̀ ki̱ ikiane tö Sergio Paulo tö ttè mik se' e̱rblöke e' klö'wè̱. E' kue̱ki̱ ie' tö Bernabé ena Saulo ma'wé̱ wöklö'wè̱. Eta̱ Saulo, e' kiè ñies Pablo, e' ki̱ Wiköl Batse'r debitu̱ tai̱ë. Eta̱ Elimas sué̱wa̱itö krereë 10 ta̱ iché ia̱:
—Be' ka̱chö̀. Be' e̱' wamblö̀ suluë. Be' dör we̱s bë́ es. Se̱ne yësyësë ko̱s, e' bolök be' dör. ¿Ko̱s be' tö Skëköl ñalé̱ yësyësë e' shku̱li̱'wè̱mirö? 11 I' ta̱ Skëköl tö be' we'ikeraë. Be' wöbla kë̀ wawërpaia̱. Ká̱ tköraë tai̱ë be' ki̱ ta̱ be' kë̀ tö diwö olo sue̱paia̱.
E' bet ta̱ Elimas wöa̱ ká̱ mía̱ ttsettseë, iwöbla kë̀ wawëneia̱, e' kue̱ki̱ yile yulekeitö a̱s tö iulaiö̀. 12 Mik ká̱ e' wökir tö e' sué̱, eta̱ ie' e̱rblé Jesús mik. Ie' wökranewa̱ we̱s Skëkëpa ttè dör e' ki̱ttsök.
Pablo ena Bernabé tö Jesús tté paké Antioquía a̱te̱ Pisidia ee̱
13 Pablo ena ishköwapa e̱' iéka̱rak kanò a̱ Pafos ta̱ imíyal Perge a̱te̱ Panfilia ee̱. Eta̱ Juan tö ie'pa méa̱t ee̱, ta̱ imía̱ne Jerusalén. 14 E' ukuöki̱ ta̱ imíyal Antioquía a̱te̱ Pisidia ee̱. Eta̱ ee̱ judiowak e̱no diwö ta̱ ie'pa dewa̱ judiowak ñì dapa'wo̱ wé a̱ e̱' tulése̱r. 15 Eta̱ we̱le tö ì kit Moisés ena Skëköl ttekölpa tö yëkkuö ki̱, e' a̱ritsé dö̀ ekuölö. E' ukuöki̱ ta̱ ñì dapa'wo̱ wé wökirpa tö ichök patké Pablo ena Bernabé a̱:
—A yamipa, a' wa̱ ilè tso' sa' pattoie, e' ta̱ sa' pattö́.
16 Eta̱ Pablo e̱' kéka̱ ta̱ ikkaché ulà wa tö a' siwa̱'blö́ ta̱ ichéitö:
—A Israel aleripa ñies ká̱ kua̱'ki̱ wakpa tö Skëköl dalöieta̱', a' tö ye' ttö̀ ttsö́. 17 Skëköl dör Israel aleripa e' Këköl, kuaë e' tö se' bak ká̱ ia̱ia̱ë, e'pa shu̱kitbak iwák a̱. Ie'pa se̱ne' Egipto we̱s ká̱ kua̱'ki̱ wakpa es. Ee̱ ie' tö ie'pa ki̱mé tai̱ë alöne tai̱ë. E' ukuöki̱ ta̱ ie' tö ie'pa yéttsa̱ ká̱ e' ki̱ idiché wa. 18 Ie' tö ie'pa dalë'ttsé ká̱ sir poë wé̱ kë̀ yi se̱rku̱' e' a̱ döka̱ duas dabom tkëyök (40). 19 Pë' ditséwöpa döka̱ kul bak se̱nuk Canaán e'pa e̱o̱'waitö ká̱ mè se' yë́pa bak ká̱ ia̱ia̱ë, e'pa a̱. 20 E' ko̱s ki̱ duas bak cien tkëyök ki̱ dabom ske̱yök (450) ekkë.
“E' ukuöki̱ ta̱ Skëköl tö ie'pa shu̱ kéka̱ eköl eköl imale̱pa wëttso̱ie dö̀ itteköl Samuel e' ké̱wö ska'. 21 E' ukuöki̱ ta̱ ie'pa tö Samuel a̱ blu' kié eköl. Es Skëköl tö Saúl méka̱ ie'pa blúie, e' dör Quis aladulaköl. Ie' dör Benjamín ditséwö. Saúl se̱né ie'pa blúie döka̱ duas dabom tkëyök (40). 22 E' ukuöki̱ ta̱ Skëköl tö Saúl u̱yéttsa̱ ta̱ David méka̱itö blu'ie iskéie. David ché Skëköl tö i' es: ‘Ye' tö David dör Jesé alà, e' sué̱. Ie' wër buaë ye' wa, ie' e̱rbikö̀ we̱s ye' e̱rbikö̀ es. Ì kiane ye' ki̱ wè̱, e' wakanewe̱raëitö.’ 23 David aleri eköl dör Jesús, e' patké Skëköl tö se' dör Israel aleripa e'pa tsa̱tkök we̱s ie' kablë' es. 24 Erë ka̱m Jesús döbitu̱ e' yöki̱ Juan S'wöskuökwak tö se' Israel aleripa ulitane patté tö se' ka̱wöta̱ e̱r mane'u̱k Skëköl a̱. Ñies se' ka̱wöta̱ e̱' wöskuöklor di' a̱. 25 Mik Juan kanè e̱rkewatke ta̱ ie' tö iché: ‘Wëm datse̱ eköl e' ki̱nuk a' tso', e' kë̀ dör ye'. Ie' datse̱ia̱ ye' itöki̱. Ie' dör ye' tsa̱ta̱, e' kue̱ki̱ ie' klökkuö kicha ë̀ kë̀ wötsënanuk ye' sia̱rla e' a̱.’
26 “A s'yamipa, Abraham aleripa, ñies a' wé̱pa kë̀ dör ie' aleripa erë Skëköl dalöieta̱' esepa, se' ulitane a̱ s'tsa̱tkè tté e' patkënetke. 27 Jerusalén wakpa ena iwökirpa e'pa kë̀ wa̱ ijche̱r tö Jesús dör S'tsa̱tkökwak. Ñies e̱no diwö bit ta̱ ie'pa tö ie' tté kitule yëkkuö ki̱ Skëköl ttekölpa wa̱, e' a̱ritseke, erë e' kë̀ wà a̱ne ie'pa é̱na. Mik ie'pa tö Jesús wöméttsa̱ ttèwa̱ eta̱ e' wa ie'pa tö ie' tté tso' kitule Skëköl yëkkuö ki̱ e' wà tkö'wé̱. 28 Ie'pa kë̀ wa̱ ì sulu ku̱ne iki̱ ittowa̱ erë ikkatérakitö Pilato a̱ a̱s ittökwa̱ patkö̀itö krus mik. 29 Es Jesús ttéwa̱rakitö. Mik ie'pa tö ì ko̱s kitule Skëköl yëkkuö ki̱, e' wawé̱ o̱ne, eta̱ inú éwarakitö krus mik ta̱ iwötéwa̱rakitö pö a̱. 30 Erë Skëköl tö ie' shke̱'wé̱ka̱ne. 31 E' ukuöki̱ ta̱ ie' e̱' kkachéne ká̱ tai̱ë wé̱pa manetwa̱ ie' wapie Galilea dö̀ Jerusalén, e'pa a̱. I̱'ñe ta̱ e'pa ko̱s dör ie' ttekölpa judiowak ulitane wörki̱.
32 “Es sa' tso' ttè buaë i' pakök a' a̱. E' dör ì u̱k Skëköl kablë' sa' yë́pa bak ká̱ ia̱ia̱ë e'pa a̱ 33 e' wà tka sa' dör ie'pa aleripa e' wörki̱. Itka mik Skëköl tö Jesús shke̱'wé̱ka̱ne eta̱. Itka we̱s itso' kitule Salmo böt ki̱ es wé̱ ichéitö: ‘Be' dör ye' alà. I̱'ñe yö ikkachétke tö ye' dör be' yë́.’* Salmo 2.7 34 Ñies Jesús yë'a̱t Skëköl tö iyëkkuö ki̱: ‘We̱s ye' tö ye' ttè yësyësë batse'r tai̱ë e' me' David a̱ tö ye' e̱r buaë chöraë ie' a̱, es ye' e̱r buaë chöraë be' a̱.’ Isaías 55.3 E' wà dör tö Skëköl tö ie' shke̱'we̱rane a̱s kë̀ ichkà nurwa̱. 35 E' kue̱ki̱ ñies itso' kitule: ‘Be' kanè méso batse'r, e' kë̀ mepaa̱tbö a̱s ichkà nurwa̱.’ Salmo 16.10 36 Es David, se' blú bak ia̱ia̱ë, e' tö imale̱pa bak e' ké̱wö ska', e'pa wëttsé̱ we̱s Skëköl tö iyë'ia̱ es. E' ukuöki̱ ta̱ idu'wa̱ ta̱ itöbinewa̱ iyëpa pö a̱ ta̱ inunewa̱. 37 Erë wé̱ shke̱o̱'ka̱ne Skëköl tö e' chkà kë̀ nune'wa̱. 38 A yamipa, a' wa̱ ijche̱nú tö se' nuì̱ olo'yarmi se' ki̱ Jesús batamik, e' ttè pakeke sa' tö a' a̱. 39 Ttè méa̱t Moisés tö dalöiëno, e' kë̀ a̱ se' nuì̱ olonuk. Erë wé̱pa e̱rblé Jesús mik esepa nuì̱ olordaë ie'pa ki̱. 40 A' tso' e̱rki̱ a̱s a' kë̀ ta̱ itkö̀ we̱s Skëköl ttekölpa tö ikit es wé̱ Skëköl tö ichè:
41 ‘A ye' wayuökwakpa, ye' ttö̀ ttsö́.
Ì we̱raëyö a' ké̱wö ska' ta̱, e' dör tai̱ë kë̀ klöo̱nuk a' a̱ ekkë.
Erë́ a' a̱ ipakarmi erë kë̀ a' tö iklö'we̱pa.
E' kue̱ki̱ a' tkinú. A' e̱núwa.’ ”§ Habacuc 1.5
42 Eta̱ Pablo ena Bernabé e̱' yélur ñì dapa'wo̱ wé a̱. Eta̱ pë' tö iché ie'pa a̱ a' kiéne ttè ekkëpa skà pakökne sa' a̱ e̱no diwö ëtö wa. 43 Mik ie̱' dapa'wé̱rak e' o̱ne, eta̱ judiowak, ñies pë' e̱' yué judiowakie esepa tai̱ë míyal Pablo ena Bernabé ta̱. Pablo ena Bernabé tö ie'pa patté tö a' e̱' tkö́wa̱ darërëë Skëköl e̱r buaë chöke se' a̱ e' a̱.
44 E̱no diwö ëtö wa eta̱ ká̱ e' wakpa iekkë ta̱ idettsa̱rak se̱raa̱ Skëköl ttè ki̱ttsök. 45 Erë mik judiowak tö isué̱ tö pë' dapane tai̱ë Pablo ttö̀ ki̱ttsök, eta̱ ie'pa yöki̱ isulune ta̱ ie̱' kéka̱rak ichök tö ì cheke ie' tö e' dör ka̱che. Ie'pa tö ie' ché suluë. 46 Erë ie' ena Bernabé kë̀ suane ta̱ iché ia̱rak:
—Sa' ka̱wöta̱ a' dör judiowak e'pa pattoie ke̱we Skëköl ttè wa, erë a' kë̀ wa̱ iklöne. Wësua a' ibikeitseke tö se̱ne michoë kë̀ mène a' ki̱. E' kue̱ki̱ sa' míyal ipakök pë' kë̀ dör judiowak esepa a̱. 47 Es Skëköl tö sa' patké. Ie' yëkkuö tö ichè:
‘Be' tkéka̱yö we̱s bö'wö wöñar stui a̱ es.
Es ye' tö be' patkeraë ká̱ ulitane wakpa pattök,
Ie'pa tsa̱tkè e' tté pakeraëbö ká̱ wa'ñe dö̀ wé̱ ká̱ i' e̱rkerö ee̱.’* Isaías 49.6
48 Mik pë' kë̀ dör judiowak e'pa tö ttè e' ttsé eta̱ ie'pa ttsëneka̱rak buaë. Ie'pa e̱' kéka̱rak Skëkëpa Jesús tté ki̱kökka̱. Wé̱pa ko̱s suletënea̱t se̱nuk michoë, esepa e̱rblé Jesús mik. 49 Es Skëkëpa Jesús tté pakane ká̱ e' wa'ñe a̱. 50 Erë alakölpa dalöiërta̱' tai̱ë ká̱ e' ki̱ esepa tö judiowak ttè dalöieke buaë, ñies wëpa dalöiërta̱' tai̱ë ká̱ e' ki̱, esepa shu̱ti̱wé̱ka̱ judiowak tö a̱s Pablo ena Bernabé we'ikö̀rakitö a̱s ie̱' yö̀ttsa̱rak ká̱ e' ki̱. 51 Eta̱ Pablo ena Bernabé tö iklö po ppée ikkachoie ie'pa a̱ tö ie'pa ki̱ inuí̱ a̱ne ta̱ imíyal Iconio. 52 Erë Jesús ttökatapa a̱te̱ e'pa ttsë'ne buaë ñies ie'pa a̱ Wiköl Batse'r tso' tai̱ë.

*13:33 Salmo 2.7

13:34 Isaías 55.3

13:35 Salmo 16.10

§13:41 Habacuc 1.5

*13:47 Isaías 49.6