21
Pablo mía̱ Jerusalén
Mik sa' tö sa' yamipa méa̱t, eta̱ sa' e̱' iéka̱ kanò a̱. Sa' míyal yësyësë ká̱ kiè Cos ee̱. E' bule es ta̱ sa' míyal ká̱ kiè Rodas ee̱ ta̱ sa' míyal ká̱ kiè Pátara ee̱. Eta̱ sa' tö kanò kué̱ Pátara mi'ke ká̱ kiè Fenicia, e' a̱ sa' e̱' iéka̱ ta̱ sa' míyal. Sa' tkami ta̱ sa' tö ká̱ kiè Chipre e' sué̱, e' a̱te̱ ulà bakli̱'kka. Eta̱ sa' mir dö̀ Siria. Dalì mir kanò a̱ e' mekea̱t Tiro, e' kue̱ki̱ sa' demi ee̱. Eta̱ Jesús mik e̱rblökwakpa se̱rke ee̱, e'pa yulé sa' tö ta̱ ikué̱ sa' tö. Sa' se̱né ká̱ kul ie'pa ska'. Ie'pa tö iché Pablo a̱ Skëköl Wiköl wa: “Be' mú kë̀ mi' Jerusalén.” Erë ká̱ kul tka sa' ki̱ eta̱ sa' e̱' yéttsa̱ne. Ie'pa ko̱s, ilakölpa ena ila'r, e̱' yéttsa̱ ie'pa ká̱ a̱ míyal sa' ñale̱muk dö̀mi dayë kkömik. Ee̱ sa' e̱' tuléwa̱ kuchë ki̱ ttök Skëköl ta̱. E' ukuöki̱ ta̱ sa' e̱' chéa̱t ie'pa a̱ ta̱ sa' e̱' iéka̱ kanò a̱. Eta̱ ie'pa míyalne iu a̱.
Sa' e̱' yéttsa̱ Tiro demi ká̱ kiè Tolemaida ee̱. Sa' tö s'yamipa se̱rke ee̱ e'pa shke̱'wé̱. Sa' e̱' tsé̱a̱t ie'pa ska' ká̱ et. E' bule es ta̱ sa' e̱' yéttsa̱ne demi klö̀ wa Cesarea. Ee̱ sa' mí Felipe dör Jesús tté buaë pakökwak e' u a̱. Ie' dör wëpa kul shu̱kitulebak Jesús ttekölpa tsá̱ e'pa ki̱muk, e' eköl. Ie' ska' sa' e̱' tsé̱a̱t. Ie' ala'r busipa döka̱ tkël ka̱m ise̱rdak wëpa ta̱. Ie'pa ko̱s dör Skëköl ttekölpa. 10 Sa' se̱né ie' ska' elkeë eta̱ wëm debitu̱ eköl datse̱ Judea, e' kiè Agabo. Ie' dör Skëköl tteköl. 11 Ie' dewa̱ sa' o̱'mik ta̱ Pablo kipamo klö'wé̱wa̱itö. Ta̱ e' wa ie' e̱' mué̱wa̱ iklö a̱ ena iulà a̱ ta̱ ichéitö:
—Wiköl Batse'r tö ichè: “I' es judiowak tö kipamo i' wák, e' mue̱rawa̱ Jerusalén. Ta̱ imerattsa̱ ie'pa tö pë' kë̀ dör judiowak, esepa ulà a̱.”
12 Mik sa' tö ttè e' ttsé, eta̱ sa' ena Cesarea wakpa tso'ñak sa' ta̱, e'pa ulitane kköché tai̱ë Pablo a̱: “Kë̀ be' minuk Jerusalén.” 13 Erë Pablo tö iiu̱té:
—¿Ì kue̱ki̱ a' i̱u̱ke? E' tso' ye' e̱riau̱k tai̱ë. Ye' e̱' méttsa̱tke monukwa̱, ñies ttèwa̱ Skëkëpa Jesús tté kue̱ki̱ Jerusalén.
14 Ie' kë̀ wa̱ sa' ttö̀ iu̱tëne, e' kue̱ki̱ kë̀ sa' wa̱ ì kí̱ yëne ia̱. Sa' iché:
—A̱s Skëkëpa tö iù̱ we̱s ie' ki̱ ikiane es.
15 E' ukuöki̱ ta̱ sa' dalì ié míyal Jerusalén. 16 Jesús ttökatapa tso' Cesarea, e'pa we̱lepa míyal sa' ta̱. Ie'pa wa̱ sa' mítse̱r wëm kiè Mnasón, e' u a̱ kapökrö. Wëm e' datse̱ ká̱ kiè Chipre ee̱. Ie' dör wé̱pa tsá̱ e̱rblë' Jesús mik esepa eköl.
Pablo mía̱ Santiago pakök
17 Mik sa' deka̱ Jerusalén, eta̱ s'yamipa tso' ee̱, e'pa tö sa' kiéwa̱ buaë, ittsë'nerak buaë. 18 E' bule es ta̱ Pablo mía̱ sa' ta̱ Santiago pakök. Ñies Skëkëpa Jesús icha e'pa wökir kibipa tso'ñak Santiago ska' se̱raa̱. 19 Ie' tö ie'pa shke̱'wé̱ ta̱ ì ko̱s wé̱itö Skëköl batamik, pë' kë̀ dör judiowak, esepa shu̱a̱, e' pakéitö ie'pa a̱ yësyësë. 20 Mik e' ttsé ie'pa tö, eta̱ Skëköl ki̱kéka̱rakitö tai̱ë. Ie'pa tö iché ia̱:
—A yami Pablo, be' isué̱ buaë tö í̱e̱ judiowak döka̱ miles e'pa e̱rblétke Jesús mik. Ie'pa ulitane e̱' mettsa̱ da'a̱ Moisés ttè dalöiëno e' tsa̱tkök. 21 Ie'pa a̱ iyëne tö be' tö judiowak tso' ká̱ kua̱'ki̱ kua̱'ki̱ ki̱, esepa wöbla'we̱ke tö ttè e' olo'yö́. Ñies ichekerakitö tö be' tö icheke tö ila'r ku̱rke wëpa, esepa tottola kkuölit kë̀ tar. Ñies ichekerakitö tö be' tö s'wöbla'we̱ke tö se' judiowak se̱r e' kë̀ dalöiaria̱. 22 Ie'pa ulitane wa̱ ijche̱rdawa̱ tö be' dë'bitu̱. E' kue̱ki̱ ¿ì wè̱mi be' tö ie'pa siwa̱'blöwo̱wa̱? 23 Ì cheke sa' tö be' a̱ e' ú̱. Í̱e̱ sa' shu̱a̱ wëpa tso' tkël ka̱wö me'bak Skëköl a̱, e' o̱rketke. 24 E'pa tsú̱mi e̱' ta̱, ta̱ be' e̱' batse'ú̱ ie'pa ta̱. Ko̱s e' patuè̱ e' pataú̱bö a̱s ie'pa tsà̱ tö̀ttsa̱ manene iwà kkachoie tö ka̱wö me' ie'pa tö Skëköl a̱ e' o̱ne. Be' tö iwé̱ es, e' ta̱ judiowak ulitane isue̱raë tö ì ko̱s ki̱ pë' tso' be' chök suluë e' dör ka̱che. Ie'pa tö isuè̱mi tö Moisés ttè dalöiëno e' dalöieta̱' be' tö ñies. 25 Erë s'yamipa kë̀ dör judiowak, esepa a̱ ì bikeitsé sa' tö e' kitmibak sa' tö yëkkuö ki̱. E' ki̱ sa' tö ie'pa a̱ iyë' tö ie'pa kë̀ kàne chkè meule íyi diököl tso' dalöiè ese a̱ ese katök. Iyiwak pë́ kë̀ katar. Iyiwak ttéwa̱ kuli' siuleka̱ ese chkà kë̀ katar. Ñies ie'pa kë̀ kàne trënuk.
Pablo klö'wé̱wa̱rakitö Skëköl wé pamik
26 Es Pablo e̱' yéttsa̱ wëpa tkël, e'pa ta̱. E' bule es ta̱ ie' e̱' batse'wé̱ ie'pa ta̱. E' ukuöki̱ ta̱ ie'pa tkawa̱ Skëköl wé a̱. Ee̱ Pablo tö ibiyö́ ché tö mik ta̱ ie'pa batse'ne e' diwö e̱ne ta̱ ie'pa íyi meke Skëköl a̱ iwakpa bil ekkë.
27 Ka̱wö kul shu̱a̱ ie'pa tso' batse'ne e' e̱rkewatke eta̱ judiowak we̱lepa datse̱ Asia, e'pa tö Pablo sué̱ Skëköl wé a̱. Ie'pa tö imale̱pa shu̱ti̱wé̱ka̱ ta̱ imishkarak Pablo ki̱ iklö'wé̱wa̱rakitö. 28 Ie'pa a̱neka̱rak: “A yamipa, sa' ki̱mú. Wëm i' shköke ká̱ wa'ñe s'wöbla'u̱k tö se' judiowak se̱r, e' kë̀ dör buaë. Ie' icherami tö Moisés ttè dalöiëno ena Skëköl wé i' kë̀ dör buaë. I̱'ñe ta̱ pë' kë̀ dör judiowak esepa we̱lepa debitu̱ ie' wa̱ í̱e̱ Skëköl wé a̱. E' tö ká̱ i' dör batse'r e' ia'wé̱ka̱.”
29 Wëm kiè Trófimo e' su̱' ie'pa tö Jerusalén ie' dör Éfeso wak. Ie'pa tö ibikeitsé tö Pablo wa̱ imí Skëköl wé a̱, e' kue̱ki̱ ie'pa tö iché es.
30 Ká̱ e' wakpa ko̱s shu̱ti̱neka̱ debitu̱ tu̱neule. Ta̱ Pablo klö'wé̱wa̱rakitö kué̱mi u'rki̱. E' bet Skëköl wé wékkö ulitane wötéwa̱rakitö. 31 Ie'pa tö ittekewa̱tke eta̱ ttè de Roma ñippökwakpa eruleë e' comandante a̱ tö Jerusalén wakpa ulitane shu̱ti̱neka̱ tai̱ë. 32 Eta̱ ie' tö iñippökwakpa dapa'wé̱ ikayuapa ta̱, eta̱ itu̱nemirak wé̱ pë' daparke ee̱. Mik pë' tö ñippökwakpa ena icomandante sué̱, eta̱ ie'pa tö Pablo méa̱t, kë̀ ippèia̱. 33 Eta̱ comandante debitu̱, e' tö Pablo klö'wé̱wa̱ ta̱ imau̱kwa̱ ké tabechka kichaie bötö wa. E' ukuöki̱ ta̱ ie'pa a̱ ichakéitö: “¿I' dör yi? ¿Ì wambléitö?” 34 Erë we̱lepa tö iché kua̱'ki̱ a̱neule, iëltëpa iché kua̱'ki̱ a̱neule. Tai̱ë ie'pa a̱rkerak kua̱'ki̱ kua̱'ki̱, e' wa kë̀ ishu̱lir, e' kue̱ki̱ ie' tö itsu̱kmi ké ñippökwakpa wé a̱. 35 Pë' é̱na ie' klö'wa̱kwa̱ kësik wa, e' kue̱ki̱ mik idemirak ñippökwakpa wé klékata ki̱, eta̱ ñippökwakpa tö Pablo batséka̱mi. 36 Pë' ko̱s a̱rke Pablo itöki̱: “¡Ittö́wa̱!”
Pablo e̱' tsa̱tké judiowak wörki̱
37 Mik Pablo dökewa̱tke ñippökwakpa wé a̱ eta̱ ie' tö comandante a̱ iché:
—Ka̱wö mú ña ttök be' ta̱.
Eta̱ comandante tö iiu̱té:
—Ye' kë̀ wa̱ ijche̱r tö be' ttö̀ griegoie. 38 E̱'ma be' kë̀ dör Egipto wak dë'bitu̱ eköl e̱' ka'ka̱ ñippök sa' ta̱ e'. Ie' mía̱ ká̱ wé̱ kë̀ yi ku̱' ee̱ s'ttökwa̱ wakpa ta̱ döka̱ mil tkëyök (4000).
39 Eta̱ ie' tö iché ia̱:
—Au, ye' dör judiowak ku̱ne Tarso, ká̱ e' dör ká̱ kibi a̱te̱ Cilicia. Ka̱wö mú ye' a̱ ttoie ie'pa ta̱.
40 Eta̱ comandante tö ka̱wö mé ia̱. Eta̱ ie' dur shkë'ka ñippökwakpa wé klékata ki̱ ta̱ iulà kkaché pë' tso' tai̱ë, e'pa a̱ tö a' siwa̱'blö́lur. Mik isiwa̱'bléwa̱rak, eta̱ ie' tté ie'pa ta̱ hebreoie. Ta̱ ichéitö ia̱rak: