1 Tɨꞌɨj ooj aꞌɨ́jna ɨ Saulo huaꞌnyeechacaj tɨ huóꞌcuiꞌnyij aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ ɨ tavástaraꞌ jimi, aj puꞌij uyoꞌtyéesej aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ tyihuáꞌijtyaꞌcaꞌaj u tyeyúuj tzajtaꞌ.

2 Aj puꞌij jaatáhuaviiriꞌ tɨ aꞌɨ́ɨn ɨ yuꞌxarij jaatapíjtyeꞌen ɨ tɨ jɨn ujoꞌtyájrutyej u tyeyúuj tzajtaꞌ aꞌájna tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Damasco. Tɨꞌij aꞌáa huojoꞌhuoonyij ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj jaꞌtzaahuatyeꞌ ɨ nyúucarij ɨ maj jɨn tyámuaꞌ tyityaajúꞌ ɨ Dios jimi, tɨꞌɨj naꞌaj tyétyacaa majta úucaa, tɨꞌij aꞌáa huejeꞌtyáanaj a Jerusalén.

3 Tɨꞌɨj arí a véjriꞌ joomáꞌcaj a Damasco, aj puꞌij jiyeꞌtzín jéehua japuan rányeeriꞌcɨriaꞌcaꞌ, aꞌájna joꞌtɨj joomaꞌcaꞌaj ɨ Saulo. 4 Aj puꞌij acájvej tɨꞌquij chóotaꞌ atyívej, nyúucarij pu huánamuajriꞌ tɨ aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Saulo, Saulo, ¿jiꞌnye een jɨmeꞌ jeꞌej puaꞌaj pényoorej?

5 Tɨꞌquij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ aꞌɨ́jna ɨ Saulo tɨjɨn:

—¿Aꞌtanyíj paj puéꞌeen nyavástaraꞌ?

Aj puꞌij aꞌyan utyejeꞌcánamuajre tɨjɨn:

—Nyáaj nu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Jesús, ɨ paj jeꞌej puaꞌaj joorej.

6 Aj puꞌij ɨ tavástaraꞌ aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn:

—Ájchesij, pataꞌaj jóꞌmeꞌen a chájtaꞌ, aꞌáa mu muojoꞌtéꞌexaatyeꞌsij jeꞌej paj yeꞌej huárɨnyij.

7 Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jamuán huajúꞌcaꞌaj, jéehua mu tyíꞌtzɨɨnyaꞌcaꞌaj, jiꞌnye nyúucarij mu huánamuajriꞌ, majta camu aꞌtɨ́j aꞌ joꞌséj. 8 Aj puꞌij ájchej aꞌɨ́jna ɨ Saulo, tɨꞌɨj a únyeeriacaꞌ, capu cheꞌ tyíꞌsejracaꞌaj, matɨꞌɨj mij jaꞌnavíꞌraj ɨ muácaꞌraꞌan jitze meyoꞌvíꞌtɨj a Damasco. 9 Aꞌyaa pu áꞌtyeej huéeicaj xɨcáj tɨquee atányeej, ajta quee tyiꞌtɨ́j huácuaj capu ajta yaꞌcaꞌaj.

10 Sɨ́ɨj tɨ tyáꞌtzaahuatyeꞌ pu aꞌáa jáꞌchajcaꞌaj aꞌájna a Damasco, aꞌyaa pu ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Ananías, aj puꞌij tavástaraꞌ huataséjre aꞌɨ́jcɨ jimi, aꞌyaa pu tyaatajé tɨjɨn:

—Ananías.

Aj puꞌij aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn:

—Yáꞌnyaj huatyéjve, nyavástaraꞌ.

11 Aj puꞌij aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jna ɨ tavástaraꞌ tɨjɨn:

—Ájchesij áricuj, aꞌájna cáayej jitze tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn tɨ huatóojeꞌyej, pataꞌaj aꞌáa tyojoꞌtaꞌíhuoꞌ a Judas tɨ jaꞌchej, aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ aꞌtɨ́j tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Saulo, Tarso tɨ jáꞌmaꞌcan, aꞌɨ́ɨ pu jahuoo ɨ Dios jimi. 12 Aꞌtɨ́j pu huataséjre aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Saulo, tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Ananías, aꞌyaa pu tyuꞌtaséjre tɨ aꞌɨ́jna ɨ Ananías ujoꞌtyájrupij, tɨꞌquij jaꞌváꞌmuarɨej muꞌúutzeꞌ, tɨꞌij ajtáhuaꞌaj atányeerej.

13 Tɨꞌɨj aꞌyan tyáanamuajriꞌ, aꞌyaa pu tyuꞌtanyúj aꞌɨ́jna ɨ Ananías tɨjɨn:

—Cásɨꞌ, nyavástaraꞌ, mueꞌtɨ́j mu meríj naatéꞌexaa jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j uurej aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j, jeꞌej puaꞌaj pu huáꞌuurej aꞌɨ́ɨjma ɨ maj muaꞌtzaahuatyeꞌ ɨ maj aꞌáa joꞌcháatɨmee aꞌájna a Jerusalén. 14 Ajta ijíij, aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyíꞌijta ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, aꞌɨ́ɨ mu jaatáꞌ tɨ aꞌɨ́ɨn yatanyéj, ajta huáꞌanviꞌtɨj huaꞌnajɨ́ꞌcaxɨꞌɨn aꞌɨ́ɨjma ɨ maj muéetzij muanaꞌmichej.

15 Ajta ɨ tavástaraꞌ aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Áricuj, nyáaj nu jaꞌantyíhuoj aꞌɨ́jcɨ ɨ aꞌtɨ́j tɨꞌij nyéetzij jitze maꞌcan tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌen, aꞌɨ́ɨjma ɨ maj séej chuéj japua jaꞌchej, ajta ɨ maj vaꞌcán jɨn tyíꞌijta, ajta aꞌɨ́ɨjma ɨ maj aꞌáa joꞌcháatɨmee aꞌájna a Israel. 16 Nyáaj nu jaataséjratyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Saulo tɨ aꞌyan tyúuxɨeꞌveꞌ tɨ jéehua jajpuéetzij jáꞌraꞌnyij nyéetzij jitze maꞌcan.

17 Aj puꞌij ujóꞌmej aꞌɨ́jna ɨ Ananías, aꞌáa pu jaꞌráꞌaj a Judas tɨ jaꞌchej, aj puꞌij utyájrupij u chiꞌtáj. Ajta jeꞌen jaꞌváꞌmuarɨej áan muꞌúutzeꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Saulo, aj puꞌij aꞌyan tyaatajé tɨjɨn:

—Nyeꞌihuáaraꞌ Saulo, aꞌɨ́ɨ pu aꞌyan tyinaataꞌíj ɨ tavástaraꞌ, aꞌɨ́jna ɨ Jesús ɨ tɨ muéetzij jimi huataséjre patɨꞌɨj ajaꞌvaꞌmáꞌcaj, aꞌyaa pu tyinaataꞌíj pej pij pajtáhuaꞌaj atányeerej, ajta paj aꞌɨ́jcɨ jitze aráꞌacaꞌnyej ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios.

18 Tɨꞌɨj aꞌyan tyaatéꞌexaa, tyiꞌtɨ́j pu eetácuurixɨj ɨ jɨꞌsáaraꞌ jitze tɨ joꞌriáꞌnajcaꞌaj, tɨꞌɨj atányeeriacaꞌ, aj puꞌij ájchej aꞌɨ́jna ɨ Saulo tɨꞌquij huáɨꞌhuacaꞌ. 19 Aꞌtzúj aꞌtyéeviꞌcaj puꞌij téꞌej tyúꞌcuaa, tɨꞌquij jaatácaꞌnyistiꞌriꞌ, aꞌáa pu joꞌtyáꞌɨtzee huaꞌ jamuán ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ aꞌchu puaꞌan xɨcáj aꞌájna a Damasco.

20 Aj puꞌij huatyóochej tɨ tyihuóꞌixaatyeꞌen ɨ huaꞌ tyeyúuj tzajtaꞌ, aꞌyaa pu tyihuáꞌmuaꞌtyajcaꞌaj tɨ ɨ Jesús yójraꞌ puéꞌeen aꞌɨ́jcɨ ɨ Dios. 21 Néijmiꞌi ɨ maj jáanamuajriꞌ, aꞌɨ́ɨ mu jeꞌej yóꞌsejracaꞌaj, aꞌyaa mu tyíꞌxajtacaꞌaj tɨjɨn:

—¿Nyiquee aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ jeꞌej puaꞌaj huáꞌuuriajcaꞌaj aꞌájna a Jerusalén aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ ɨ Jesús jimi? ¿Ajta nyiquee aꞌɨ́jcɨ jɨn mu joꞌvéꞌmej tɨꞌij aꞌmújma ánviꞌtɨj huaꞌnajɨ́ꞌcaxɨꞌɨn tɨꞌij huoꞌtátuiireꞌen ɨ maj tyíꞌijta ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ aꞌájna a Jerusalén?

22 Jéetzeꞌ pu jacaꞌnyistiꞌracaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Saulo, tɨꞌij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌen ɨ tyeɨ́tyee, ajta huoꞌmuéꞌtɨj aꞌɨ́ɨjma ɨ juríiyuj ɨ maj Damasco jáꞌchajcaꞌaj tɨꞌɨj aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨ ɨ Jesús aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Cɨríistuꞌ.

23 Aꞌchu puaꞌan xɨcáj, aj mu mij jaaxáꞌpuɨꞌɨntarej aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan mej mij jaajéꞌcaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Saulo. 24 Aj puꞌij jáamuaꞌreeriꞌ aꞌɨ́jna ɨ Saulo. Aꞌnáj tɨnaꞌaj tújca majta tɨ́caꞌ, aꞌáa mu jeꞌtyétyaꞌcaꞌaj joꞌtɨj jaꞌpueertaj joꞌtɨj jeꞌráanyee ɨ juyéj, mej mij jaajéꞌcaj. 25 Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ séecan ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, sicɨ́rij jitze tɨ veꞌéj mu jaꞌtyáaraj matɨꞌɨj mij jaꞌancuriáꞌtoj ɨ tɨ curiáꞌnamiꞌ jitze, aꞌtzáaj jéꞌtaꞌ tɨ́caꞌ aj puꞌij huatóoꞌuj.

26 Tɨꞌɨj aꞌáa jaꞌráꞌaj a Jerusalén, jaxɨeꞌvaꞌcaꞌaj tɨ huaꞌantyáanaxcaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, majta aꞌɨ́ɨmaj néijmiꞌi mu jatzɨɨnyaꞌcaꞌaj, jiꞌnye camu jaꞌtzaahuatyaꞌcaꞌaj yee aꞌɨ́ɨ pu ajta aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ tyáꞌtzaahuatyeꞌ. 27 Ajta aꞌɨ́jna ɨ Bernabé jaꞌantzaahuaj, aj puꞌij yoꞌvíꞌtɨj aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej, ajta huoꞌtéꞌexaa tɨ ɨ Saulo jaaséj aꞌɨ́jcɨ ɨ tavástaraꞌ, tɨꞌɨj aꞌáa joomáꞌcaj ɨ juyéj jitze, ajta ɨ Saulo tyihuóꞌixaaj ɨ Jesús jitze maꞌcan aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Damasco jáꞌchajcaꞌaj. 28 Aꞌyaa puꞌij aꞌáa tyojoꞌtyáꞌɨtzee aꞌɨ́jna ɨ Saulo aꞌájna a Jerusalén, ajta aꞌɨ́ɨjma jamuán joꞌcháꞌcanyaꞌaj. Tyihuáꞌixaatyaꞌcaꞌaj tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ ɨ Jesús jitze maꞌcan. 29 Séecan pu ajta jamuán tyuꞌtaxájtacaꞌ, ɨ maj jaayíꞌtɨn ɨ huáꞌnyuucaa ɨ griego, majta aꞌɨ́ɨmaj jéehua mu tyúuꞌixaatyaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ, majta tyíꞌtyesaꞌcaꞌaj maj jaajéꞌcaj. 30 Matɨꞌɨj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ jáamuaꞌreeriꞌ, aj mu mij yoꞌvíꞌtɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ Saulo aꞌájna a tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Cesarea, matɨꞌɨj támij jaataꞌítyacaꞌ aꞌájna chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Tarso.

31 Matɨꞌɨj manaꞌaj ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, aꞌáa maj huacháatɨmee aꞌájna a Judea, ajta Galileea, ajta a Samaaria, néijmiꞌi mu tyámuaꞌ tyíꞌtyechajcaꞌaj, majta aꞌɨ́jcɨ jitze aróocaꞌnyajcaꞌaj ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios. Meꞌtyesaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ tavástaraꞌ maj tyiꞌtɨ́j jɨn ootyáꞌɨtzeereꞌen jimi, majta aꞌɨ́jna jitze aróocaꞌnyajcaꞌaj ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios, aꞌɨ́j mu jɨn támuiꞌrisimaꞌaj.

32 Aꞌɨ́jna ɨ Pedro, aꞌɨ́ɨ pu huaꞌcamuáarejyiꞌca aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, aꞌɨ́ɨjma pu ajta ujoꞌváꞌmuaariacaꞌ ɨ séecan ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, aꞌáa maj jáꞌchajcaꞌaj a chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Lida. 33 Séej pu aꞌáa joꞌtyoo ɨ tyáataj tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Eneas, puꞌríj aráhueeicaj nyinyiꞌraꞌaj áꞌtyeeviꞌcaꞌaj tɨquee ajchaꞌcaꞌaj ɨ utáatzij japua, jiꞌnye capu tyéchavaaj. 34 Aj puꞌij aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jna ɨ Pedro tɨjɨn:

—¡Eneas! aꞌɨ́ɨ pu tyíꞌmuahuaatyeꞌen ɨ Jesús. Ájchesij, pataꞌaj tyámuaꞌ jáaꞌuurej muaꞌ utáatzij.

Tɨꞌɨj aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ, aj puꞌij ájchej ɨ Eneas. 35 Néijmiꞌi ɨ maj aꞌáa joꞌcháatɨmaꞌcaa aꞌájna a Lida, majta aꞌájna a Sarón, aꞌɨ́ɨ mu jaaséej tɨꞌɨj ájchej, aj mu mij jaꞌantzaahuaj aꞌɨ́jcɨ ɨ tavástaraꞌ.

36 Sɨ́ɨj tɨ ajta tyáꞌtzaahuatyeꞌ, aꞌáa pu joꞌtyávaacaꞌaj chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Jope, íitɨꞌ aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j, aꞌyaa pu ántyapuaj tɨjɨn Tabiita; Tabiita aꞌyaa pu huatóomuaꞌaj huáꞌnyuucaa jɨmeꞌ ɨ griego tɨjɨn Doorcaj. Aꞌɨ́jna ɨ íitɨꞌ jéehua pu aꞌyan rɨjcaa tyiꞌtɨ́j jɨmeꞌ tɨ xáꞌpuɨꞌ, huáꞌhuɨɨriaꞌaj ɨ maj quee jeꞌej tyéejviicueꞌ. 37 Tɨꞌɨj Pedro ooj aꞌáa joꞌtyávaacaꞌaj aꞌájna a Lida, aj puꞌij ɨ Doorcaj tyiꞌijcuíꞌnyacaꞌ tɨꞌquij huamuɨ́ꞌ, ajta ɨ tyéviraꞌ matɨꞌɨj jacajoꞌsij, aj mu mij juꞌtyájtoo u chiꞌtáj. 38 Aꞌájna a Jope aꞌáa pu véjriꞌ putyajáꞌrɨcɨj a Lida, aꞌáa pu joꞌtyávaacaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Pedro, matɨꞌɨj jáamuaꞌreeriꞌ aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, huaꞌpuácaa mu huataꞌítyacaꞌ mej mij uyoꞌtéꞌexaatyeꞌen aꞌyan tɨjɨn:

—Pataꞌaj jiyeꞌtzín mu jaꞌrájraꞌnyij iiyeꞌej Jope.

39 Tɨꞌquij ɨ Pedro huaꞌ jamuán ujóꞌmej, tɨꞌɨj aꞌáa jaꞌráꞌaj, aj mu mij juꞌtyéeviꞌtɨj joꞌtɨj jeꞌrácaꞌtyii ɨ muɨꞌchíj, majta néijmiꞌi aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj antyúujɨɨmuaꞌastariacaꞌ, muaꞌcooyiꞌnyaꞌaj mu eetyahuíistɨraj aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Pedro, matɨꞌɨj mij tyaataséejra ɨ cáanarij aꞌɨ́ɨn tɨ tyíꞌtaꞌhuacareꞌej ɨ Doorcaj tɨꞌɨj óocheꞌ júuricaj. 40 Pedro pu huoꞌtaꞌíj maj néijmiꞌi iirácɨɨnyej, tɨꞌquij tyítunutacaꞌ, ajta jaatáhuoj ɨ Dios jimi, jaꞌraséeraj aꞌɨ́jcɨ ɨ muɨꞌchíj, aj puꞌij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—¡Tabiita, ájchesij!

Tɨꞌquij atányeeriacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ íitɨꞌ, tɨꞌɨj jaaséj aꞌɨ́jcɨ ɨ Pedro, aj puꞌij ooyíxɨj. 41 Ajta ɨ Pedro muácaꞌraꞌan pu jitze jajvíꞌraj tɨꞌquij jaꞌajriáj, aj puꞌij huoꞌtajé aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, ajta aꞌɨ́ɨjma ɨ úucaa ɨ maj antyúujɨɨmuaꞌastariacaꞌ, tɨꞌquij júurican huataséjratacaꞌ. 42 Néijmiꞌqueꞌ mu jáamuaꞌreeriꞌ aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj aꞌáa huacháatɨmaꞌcaa aꞌájna a Jope, mueꞌtɨ́j mu mij jaꞌantzaahuaj aꞌɨ́jcɨ ɨ tavástaraꞌ. 43 Pedro pu aꞌáa joꞌtyáꞌɨtzee aꞌchu puaꞌan xɨcáj aꞌájna a Jope, aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ navíj tɨ tyíiꞌhuacaa, Simón pu ántyapuaacaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j.