1 Tɨꞌɨj antyipuáꞌriacaꞌ ɨ maj huóotyaꞌxɨj, Pablo pu huoꞌtajé ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ tɨꞌij aꞌɨ́ɨn tyámuaꞌ tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌen. Aj puꞌij huoꞌtatyóotyeꞌej, tɨꞌquij aꞌáa jóꞌraa a Macedonia. 2 Néijmiꞌqueꞌ pu huóꞌmuaariacaꞌ matɨꞌɨj manaꞌaj tyityeecháatɨmaꞌcaa aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, caꞌnyíjraꞌaj pu huaꞌtáꞌcariaꞌaj ɨ nyúucarij jɨmeꞌ ɨ tɨ jɨn tyihuóꞌixaaj, tɨꞌquij téꞌej aꞌáa jaꞌráꞌaj aꞌájna a Grecia, 3 aꞌáa pu huéeicaj máxcɨrɨeꞌ áꞌtyeej. Tɨꞌɨj arí tɨn antyiráꞌsimaꞌcaj ɨ báarcuj jitze tɨꞌij antáraꞌnyij aꞌájna a Siria, tɨꞌɨj aꞌyan tyáamuaꞌreeriꞌ maj aꞌyan tyaaxáꞌpuɨꞌɨntarej maj aꞌáa yeꞌtyéchoꞌveꞌen ɨ juyáaraꞌ jitze joꞌtɨj joꞌreꞌnyéenyijcheꞌ, aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan. Aj puꞌij huariáꞌraa tɨꞌij ajtáhuaꞌaj aꞌáa huatyéenyej aꞌájna a Macedonia. 4 Aꞌɨ́ɨ mu jamuán jóꞌjuꞌ ɨ Sópater yójraꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Pirro, Berea tɨ jáꞌmaꞌcan, ajta aꞌɨ́jna ɨ Aristarco ajta ɨ Segundo ɨ maj Tesalónica jaꞌchej, ajta ɨ Gayo Derbe tɨ jáꞌmaꞌcan, ajta ɨ Timoteo, ajta ɨ Tíquico, ajta ɨ Trófimo, ɨ Asia maj jáꞌmaꞌcan. 5 Aꞌíimaj ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ anaquéej mu jóꞌjuꞌ mej mij aꞌáa tajaꞌchoꞌveꞌej aꞌájna a Troas. 6 Tyajta ityáj, tɨꞌɨj tyoꞌpuáꞌriacaꞌ ɨ maj tyuꞌyéꞌestej aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ maj jacuaꞌcaa ɨ páan tɨquee cuꞌustij, aꞌáa tu jaꞌráacɨj a Filipos ɨ báarcuj jitze, anxɨ́ xɨcáj tu jitze huoꞌtáaꞌsacaꞌ aꞌájna a Troas, aꞌáa tu tyij aráahuaꞌpuaj xɨcáj áꞌtyeej.

7 Tɨꞌɨjta atyojoꞌréꞌnyej ɨ séej xɨcáj jitze ɨ taꞌnájcaj ɨ itéerij, aj tu tyij tyítasɨɨj tyej tyij huariátatareꞌen ɨ páan, ajta ɨ Pablo tyihuáꞌixaatyaꞌcaꞌaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ. Jiꞌnye aꞌyaa pu tyúuxɨeꞌvaꞌcaꞌaj tɨ jóꞌraꞌnyij yaa ariáꞌpuaꞌaj, aꞌɨ́j pu jɨn jéehua tyihuóꞌixaaj ꞌasta naꞌaj quee jéꞌtaꞌ tɨ́caꞌ tyaꞌráꞌaj. 8 Aꞌáa tu jaꞌtyítasɨɨj ánɨmuaj ɨ chiꞌij tzajtaꞌ, tɨ huéeicaj jujapuá tyiváatɨmee, aꞌáan pu úꞌtaacaꞌaj jéehua ɨ tatzárij jɨmeꞌ. 9 Ajta tyamuéej aꞌúun jeꞌrácatyii tɨ aꞌyan ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Eutico, aꞌáan pu joꞌhuáayixɨj joꞌtɨj jaꞌnácun. Ajta aꞌɨ́jna ɨ Pablo jéehua pu tyihuóꞌixaaj, aꞌɨ́j pu jɨn huamuéꞌtɨchej ɨ cutzíj jɨmeꞌ aꞌɨ́jna ɨ Eutico, tɨꞌquij tyámuaꞌ huápuɨꞌɨj tyuꞌtácuj, aj puꞌij ancuréꞌvej aꞌɨ́jcɨ jitze ɨ chiꞌij tɨ huéeicaj jujapuá tyiváatɨmee, muɨꞌchícan muꞌuj mij jajriáj. 10 Aj puꞌij acájraa ɨ Pablo, tɨꞌɨj ij jaꞌvéꞌviꞌraxɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ tyamuéej. Ajta aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ tɨjɨn:

—Caxu tyíꞌtzɨɨnyeꞌej, óocheꞌ pu júurij.

11 Aj puꞌij ɨ Pablo ajtáhuaꞌaj antyíraj ɨ chiꞌij tzajtaꞌ, tɨꞌquij huoꞌriáꞌtaarej ɨ páan, matɨꞌɨj jaacuaꞌaj, ajtáhuaꞌaj tyihuáꞌtyixaa, ꞌasta naꞌaj quee huatapuáꞌriacaꞌ. Tɨꞌquij jóꞌraa. 12 Ajta aꞌɨ́jna ɨ tyamuéej, júurican mu joꞌvíꞌtɨj, aꞌɨ́j mu jɨn jéehua caꞌnyíjraꞌaj huatóoaꞌ.

13 Tyajta ityáj taꞌnáatyaꞌaj tu joꞌcɨ́j ɨ báarcuj jitze, aꞌáa tu jaꞌráꞌaj aꞌájna Aso, tyej tyij aꞌáa yaꞌráviꞌtɨn aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo, jiꞌnye juɨꞌɨcán pu ujaꞌrájraa. 14 Tyatɨꞌɨj jáatyoj aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo aꞌájna a Aso, aj puꞌij tajamuán atyájraa ɨ báarcuj jitze, tyatɨꞌɨj tyij jóꞌjuꞌ aꞌájna a Mitilene. 15 Aꞌáa tu eeráacɨj, yaa ariáꞌpuaꞌaj tu avéjriꞌ jaꞌajtyéenyej joꞌtɨj jaꞌráahuachij tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Quío, tyatɨꞌɨj tyij séej xɨcáj jitze aꞌáa jaꞌráꞌaj aꞌájna a Samos. Tyajtáhuaꞌaj yaa ariáꞌpuaꞌaj aꞌáa tu jaꞌráꞌaj aꞌájna chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Mileto. 16 Aꞌyaa tu huarɨ́j, jiꞌnye Pablo pu jaaxáꞌpuɨꞌɨntarej tɨquee aꞌáa jaꞌtanyéj aꞌájna a Éfeso, capu ajta áꞌtyeerimuꞌcaꞌaj aꞌájna aꞌáa tɨ huatacaꞌaj a Asia, jiꞌnye jiyeꞌtzín jɨmeꞌ pu jaꞌráꞌastijmuꞌcaꞌaj aꞌájna a Jerusalén, tɨpuaꞌaj aꞌyan tyíɨꞌriitan tyaj aꞌáa joꞌtyúꞌuucaj matɨꞌɨj tyíꞌyeꞌestyaa aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ maj joꞌtámuaꞌreej tɨ arí aꞌyan tyooméj huáꞌpuatyej japuan tamuáamuataꞌ xɨcáj.

17 Aꞌáa pu joꞌtyaváaj ɨ Pablo a Mileto, tɨꞌɨj huoꞌtaꞌíjtacaꞌ maj uhuojoꞌtájeevej ɨ huáasij ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ maj tyíꞌhuɨɨreꞌ aꞌájna a Éfeso. 18 Matɨꞌɨj ɨ huáasij ajeꞌréꞌnyej, aj puꞌij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Muaꞌaj xu jamuaꞌreej jeꞌej nyaj tyiꞌtyínyechaꞌɨj nyatɨꞌɨj nyanaꞌaj anaquéej yetyiꞌtanyéj iiyeꞌej Asia. 19 Aꞌnáj tɨnaꞌaj nu yahuatyéjvee jaꞌmua jamuán, netyíꞌhuɨɨriaꞌaj nyajta nyacuꞌváaj ɨ tavástaraꞌ jimi, aꞌyaa nu tyaꞌcanyeyíꞌnyaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ tɨ jéehua jeꞌej puaꞌaj tyinaꞌantyimuéꞌtɨjcaa ajta ɨ maj jeꞌej puaꞌaj nyooriajcucaꞌaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan. 20 Canu aꞌnáj ootyáꞌɨtzee nyaj quee tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌej tyiꞌtɨ́j tɨ muaꞌajmaj jamuatyáhuɨꞌrii, nyetyajaꞌmuamuaꞌtyáaj ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, nyajta joꞌsiaj joꞌcháatɨmee. 21 Aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, nyajta aꞌɨ́ɨjma ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan, aꞌyaa nu tyihuóꞌixaaj tɨ aꞌyan tyúuxɨeꞌveꞌ mej seequéj tyúꞌmuaꞌtyij ɨ Dios jimi, majta jaꞌantzaahuatyeꞌen aꞌɨ́jcɨ ɨ tavástaraꞌ Jesús ɨ Cɨríistuꞌ. 22 Ajta ijíij aꞌáa nu joꞌmaꞌaj naꞌmej a Jerusalén aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios aꞌyan tyinaataꞌíj, canu jamuaꞌreej jeꞌej tɨ muꞌ tyinyajaꞌhuɨ́ɨriaꞌaj jaꞌmej. 23 Aꞌɨ́j nu xaa muaꞌreej, tɨ joꞌtɨj naꞌaj tɨ huachájtaꞌtajmee, aꞌɨ́jna ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios aꞌyaa pu tyíꞌnyeꞌixaatyeꞌ tɨ aꞌɨ́ɨn nyejchoꞌveꞌ ɨ maj tzajtaꞌ tyíꞌtyanamuacaa ajta jéehua ɨ puéjtzij. 24 Capu nye jitze juxɨeꞌveꞌ ɨ nyaj jɨn júurij, aꞌɨ́j nuꞌuj xɨeꞌveꞌ nyaj jaꞌantyícɨꞌtyij jeꞌej tɨ ɨ Dios tyiꞌtɨ́j tyinaaꞌíjcaj nyaj huoꞌtéꞌexaatyeꞌen ɨ tyeɨ́tyee ɨ nyúucariaꞌraꞌ, tɨꞌij aꞌɨ́ɨn tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌ juxɨéꞌviꞌraꞌ jɨmeꞌ.

25 ’Ajta ijíij tyámuaꞌ nu tyáꞌmuaꞌreej, tɨquee cheꞌ aꞌtɨ́j meꞌ nyejeꞌseejran, aꞌɨ́ɨmaj ɨ nyaj nyeríj huóꞌixaaj ɨ Dios tɨ jɨn tyíꞌijta. 26 Aꞌɨ́j nu jɨn aꞌyan tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ ijíij, canu nyáaj puéꞌeenyeꞌ tɨpuaꞌaj tyiꞌtɨ́j jeꞌej jáꞌmuaꞌuurej muaꞌajmaj, 27 jiꞌnye néijmiꞌi nu tyajamuáaꞌixaa jeꞌej tɨ tyáꞌxɨeꞌveꞌ ɨ Dios, nyajta quee aꞌnáj tyiꞌtɨ́j jamuaatyáꞌaviitzej. 28 Tyámuaꞌ xuꞌuj, siataꞌaj huóꞌchaꞌɨɨn néijmiꞌcaa ɨ maj jusɨꞌrii ɨ Dios jimi, joꞌtɨj ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios huajaꞌantyíhuo mej mij aꞌɨ́ɨjma huáchaꞌɨɨn ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, ɨ tɨ juxúureꞌ jɨn huóꞌnanɨej aꞌɨ́jna ɨ Jesús. 29 Aꞌyaa nu nyáaj tyáꞌmuaꞌreej nyatɨꞌɨj jóꞌraꞌnyij, séecan mu yajaꞌvaꞌjuꞌuj muáꞌjuꞌun jaꞌmua jimi maj aꞌyan een matɨꞌɨj ɨ́ɨraꞌvetyee mej tyíꞌtyacɨꞌmacaa, ɨ maj aꞌyan tyaꞌxɨéꞌveꞌej muáꞌjuꞌun maj huaꞌantyipuáꞌrityeꞌen ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ. 30 Séecan mu aváꞌjuꞌ ɨ maj jaꞌmua jitze ajtyámaꞌcan, aꞌɨ́ɨ mu hueꞌtzij jɨn tyihuáꞌmuaꞌtyen, mej mij aꞌɨ́ɨjma antyimueꞌtɨn ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ. 31 Tyámuaꞌ xuꞌuj muaꞌaj, xoꞌtámuaꞌreeriꞌ nyaj huéeicaj nyinyiꞌraꞌaj tyajamuáaꞌixaa tújcaꞌrij tzajtaꞌ nyajta tɨ́caꞌrij tzajtaꞌ, canu aꞌnáj jaatáxaahuatacaꞌ nyaj tyajamuáaꞌixaa naꞌcanyeyíꞌnyaꞌaj jaꞌmua jɨmeꞌ.

32 ’Ajta ijíij nyeꞌihuáamuaꞌ Dios jimi nu jamuatyátoosij, ajta ɨ nyúucariaꞌraꞌ tɨ jaxaj juxɨéꞌviꞌraꞌ jɨmeꞌ. Aꞌɨ́ɨ pu néijmiꞌi pu tyíꞌuurej tɨꞌij aꞌɨ́jcɨ jitze aróocaꞌnyej ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios, ajta néijmiꞌi huoꞌtáꞌsij ɨ tɨ jɨn atóoraj aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ jutyéɨtyeristyamuaꞌ. 33 Canu nyáaj aꞌnáj tyiꞌtɨ́j nyacuaꞌaj tɨpuaꞌaj túmii, naꞌríij tyihuáꞌcaanaa. 34 Sulu aꞌyaa xu tyáꞌmuaꞌreej, nyej nyasɨ́ɨj nyamuácaꞌ jɨn tyuꞌmuárɨej nyej nyij jaamuéꞌtɨn tyiꞌtɨ́j tɨ juxɨeꞌveꞌ nye jimi, ajta aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj nyaj jamuán huacɨ́j. 35 Aꞌnáj tɨnaꞌaj nu jamuáaꞌitɨɨriꞌ tɨ aꞌyan tyúuxɨeꞌveꞌ siaj tyuꞌmuárɨeꞌen ajta siaj sij huoꞌtyáhuɨɨreꞌen aꞌɨ́ɨjma ɨ maj quee jeꞌej tyéejviicueꞌ, aꞌɨ́j xu úꞌmuaꞌreeriaj jeꞌej tɨ tyuꞌtaxájtacaꞌ ɨ tavástaraꞌ Jesús tɨjɨn: “Jéetzeꞌ pu tyámuaꞌ tyéꞌyiꞌij nyaj tyíꞌpuejvaꞌaj quee nyaj tyiꞌtɨ́j ancuriáan.”

36 Tɨꞌɨj aꞌyan tyihuoꞌixáatyaꞌaj ɨ Pablo, aj puꞌij tyítunutacaꞌ ajta huatyéenyuj ɨ Dios jimi huaꞌ jamuán. 37 Néijmiꞌi mu huóoyiinyixɨj majta néijmiꞌi jiꞌréꞌchuiixɨj, majta jiꞌtyápuɨꞌtzaꞌxɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo. 38 Jéehua mu juxaamuɨjrityaꞌcaꞌaj, jiꞌnye aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj mej quee cheꞌ aꞌnáj meꞌyéꞌsejran. Aj mumij jamuán ujóꞌjuꞌ joꞌtɨj jaꞌtyájraa ɨ báarcuj jitze.