1 Jájcuaj ɨmuáj pu séjriaꞌcaꞌaj ɨ nyúucarij, ajta aꞌɨ́jna ɨ nyúucarij aꞌɨ́j pu jimi séjriaꞌcaꞌaj ɨ Dios, ajta ɨ Dios pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeenyeꞌej ɨ nyúucarij. 2 Aꞌɨ́ɨ pu jájcuaj ɨmuáj séjriaꞌcaꞌaj ɨ Dios jimi tɨꞌɨj quee xu maꞌhuáꞌtacaj ɨ cháanacaj. 3 Aꞌɨ́j pu jitze maꞌcan ɨ nyúucarij ɨ Dios néijmiꞌi tyúꞌtaahuacaꞌ ɨ tɨ tyíꞌsejreꞌ, capu tyiꞌtɨ́j aꞌyan tyiꞌséereꞌej taꞌmeꞌnyíicheꞌ tɨpuaꞌaj quee ɨ nyúucarij aꞌyan tyuꞌtaxáatajcheꞌ. 4 Aꞌɨ́j pu jitze séjriaꞌcaꞌaj ɨ júuricamej, ajta ɨ júuricamej pu jɨn huányeeriꞌcɨcaꞌaj huaꞌ tzajtaꞌ ɨ tyeɨ́tyee. 5 Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ jɨn huányeeriꞌij, aꞌɨ́j pu jɨn huanyéeriꞌcɨj jaꞌraa joꞌtɨj joꞌtɨ́caꞌcaꞌaj, ajta ɨ tɨ́caꞌrij capu jeꞌej joorejvej tɨ joꞌjéꞌcaj aꞌɨ́jna ɨ tɨ jɨn huányeeriꞌij.

6 Sɨ́ɨj pu tyáatɨꞌ huataséjre tɨ aꞌyan ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Juan, Dios pu aꞌyan yoꞌtaꞌítyacaꞌ, 7 taꞌaj ij aꞌɨ́jcɨ jitze maꞌcan ɨ tatzárij tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌen ɨ tyeɨ́tyee, ajta mej mij néijmiꞌi tyáꞌantzaahuatyeꞌen jeꞌej tɨ aꞌɨ́ɨn tyíꞌxajtacaꞌaj. 8 Ajta aꞌɨ́jna ɨ Juan capu aꞌɨ́ɨn puéꞌeenyeꞌej ɨ tatzárij, sulu sɨ́ɨj tɨ aꞌɨ́jna jɨn mujoꞌvéꞌmej tɨꞌij aꞌɨ́jna jitze maꞌcan ɨ tatzárij tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌen. 9 Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ jɨꞌréꞌcan jɨmeꞌ tatzárij puéꞌeen ɨ tɨ huáꞌtatzaviꞌtyeꞌ néijmiꞌcaa ɨ tyeɨ́tyee, aꞌɨ́ɨ pu ooj yajaꞌváꞌmaꞌcaꞌaj íiyan ɨ cháanacaj japua.

10 Aꞌɨ́jna ɨ tɨ nyúucarij puéꞌeen, aꞌyan pu séjriaꞌcaꞌaj ɨ cháanacaj japua, ajta Dios pu ɨ cháanacaj huatyátaahuacaꞌ aꞌɨ́jna jitze maꞌcan ɨ nyúucarij, majta ɨ maj yan huacháatɨmaꞌcaa ɨ cháanacaj japua camu jaamuaꞌaj. 11 Aꞌɨ́ɨ pu mu jovéꞌmej íiyan cháanacaj, majta ɨ maj aꞌyan huacháatɨmaꞌcaa camu tyámuaꞌ tyetyéejej. 12 Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyámuaꞌ tyetyéejej majta jitzán tyáꞌantzaahuaj, aꞌɨ́ɨ pu aꞌyan tyihuoꞌtáꞌ mej mij yójmuaꞌmuaꞌ pueꞌéenyeꞌej muáꞌraꞌnyij ɨ Dios. 13 Aꞌɨ́j mu jɨn yójmuaꞌmuaꞌ puéꞌeen ɨ Dios, camu aꞌɨ́jna jɨmeꞌ maj tyétyacaa jitze eeráanyej nusu maj jujɨ́ɨmuaꞌaj aꞌyan tyáꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj, sulu aꞌɨ́jna jɨmeꞌ tɨ ɨ Dios huatyóoyojmuaꞌtyej.

14 Aꞌɨ́jna ɨ tɨ nyúucarij puéꞌeen aꞌɨ́ɨ pu huatyóotyevistacaꞌ, ajta tajamuán yéchajcaꞌaj. Tyajta jaaséj ɨ tɨ jɨn huápuɨꞌɨj naa huaséꞌrin, ɨ tɨ jaꞌancuriáaꞌ ɨ Dios jimi, aꞌɨ́jna jɨmeꞌ tɨ aꞌɨ́ɨ naꞌaj yójraꞌ, aꞌɨ́j pu jimi séejreꞌ ɨ tɨ jɨn taxɨeꞌveꞌ ajta ɨ tɨ jɨꞌréꞌcan jɨmeꞌ. 15 Juan pu aꞌɨ́jna jitze maꞌcan aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn: “Aꞌíi pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ nyaj jitzán maꞌcan tyajamuáaꞌixaa, nyatɨꞌɨj aꞌyan yee aꞌɨ́jna tɨ yajaꞌvéꞌmej nyaj cújtaꞌ, jéetzeꞌ pu vaꞌcán jɨn tyiꞌtyéjvee nyequee nyáaj, jiꞌnye aꞌɨ́ɨ pu anaquéej séjriaꞌcaꞌaj nyequee nyáaj.”

16 Néijmiꞌi tu tyeríj ityáj aꞌɨ́j jimi tyaꞌancuriáaꞌ ɨ tɨ aꞌɨ́ɨn juxɨéꞌviꞌraꞌ tyámuaꞌ tyitatáꞌcaa séej jɨmeꞌ ajtáhuaꞌaj séej, 17 jiꞌnye aꞌɨ́jna ɨ nyúucarij ɨ maj jɨn tyíꞌijta aꞌɨ́j pu jitze maꞌcan ɨ Moisés yan huatyátuiihuacaꞌ, ajta ɨ tyaj jɨn huátaxɨeꞌveꞌen ajta ɨ tɨ jɨꞌréꞌcan jɨmeꞌ aꞌɨ́j pu jitze tyejeꞌrámaꞌcan ɨ Jesús tɨ ajta Cɨríistuꞌ puéꞌeen. 18 Capu aꞌtɨ́j aꞌnáj jaaséej ɨ Dios, sulu aꞌɨ́ɨ puꞌuj ɨ tɨ yójraꞌ puéꞌeen, ɨ tɨ ajta Dios jimi séejreꞌ, aꞌɨ́ɨ pu taatáꞌ tyej tyij jáamuaꞌtyij jeꞌej tɨ een ɨ Dios.

19 Aꞌíi pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Juan tɨ jaataxájtacaꞌ, matɨꞌɨj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan aꞌáa huojoꞌtaꞌítyacaꞌ a Jerusalén aꞌɨ́ɨjma ɨ puaaríij majta séecan ɨ maj Leví jitze eerámaꞌcan, mej mij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Juan aꞌtɨ́j tɨ puéꞌeenyeꞌej. 20 Ajta aꞌɨ́jna ɨ Juan aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj jeꞌej tɨ tyiꞌjɨꞌréꞌcan jɨmeꞌ, aꞌyaa pu tɨjɨn:

—Canu nyáaj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Cɨríistuꞌ.

21 Matɨꞌɨj mij majtáhuaꞌaj aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—¿Aꞌtanyíj panaꞌaj puéꞌeen? ¿Nyi aꞌɨ́ɨn papuéꞌeen ɨ Elías?

Juan pu aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn:

—Canu nyáaj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen.

Matɨꞌɨj mij caꞌnyíin jɨn aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—¿Nyi aꞌɨ́ɨn paj puéꞌeen ɨ tyaj jachoꞌveꞌ ɨ tɨ Dios jitze maꞌcan tyitaatéꞌexaatyeꞌsij?

Aꞌyaa pu tyuꞌtanyúj tɨjɨn:

—Canu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen.

22 Matɨꞌɨj mij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—¿Aꞌtanyíj panaꞌaj puéꞌeen? Tajitzé pu juxɨeꞌveꞌ tyataꞌaj tyij huoꞌtéꞌexaatyeꞌen aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tojoꞌtaꞌítyacaꞌ. ¿Jiꞌnye pij tyitaatéꞌexaatyeꞌsij ajɨmeꞌ?

23 Aj puꞌij Juan aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Nyáaj nu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ nyúucarij tɨ aꞌáa jaꞌváꞌnamuajreꞌ joꞌtɨj quee jáꞌtyiꞌtɨj, tɨ aꞌyan tyíꞌxaj tɨjɨn: “Tyámuaꞌ xu huóꞌuurej siaj sij tyámuaꞌ naa tyeetyéjeevej aꞌɨ́jcɨ ɨ tavástaraꞌ” —aꞌyájna tɨꞌɨj tyuꞌtaxájtacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ Isaías.

24 Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj fariseos uhuojoꞌtaꞌítyacaꞌ mej mij jamuán tyuꞌtaxáj aꞌɨ́jcɨ ɨ Juan, 25 aꞌyaa mu tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—Tɨpuaꞌaj pequee aꞌɨ́ɨn puéꞌeenyeꞌ ɨ Cɨríistuꞌ, pajta quee aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Elías, nusu aꞌɨ́jna ɨ tyaj jajchóꞌveꞌ tɨ Dios jitze maꞌcan tyitaatéꞌexaatyeꞌej, ¿jiꞌnye pej pij aꞌyan tyihuáꞌɨɨraj ɨ tyeɨ́tyee?

26 Juan pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Nyáaj nu jájtyij jɨn huáꞌɨɨraj, ajta sɨ́ɨj pu jaꞌmua jimi séejreꞌ ɨ siaj quee jamuaꞌtyej, 27 aꞌɨ́ɨ pu ooj majaꞌvéꞌmej. Ajta nyéetzij capu aꞌyan tyinyetyévijtyeꞌ nyej nyij jaꞌajtaꞌɨ́ꞌpuꞌxɨꞌɨn ɨ caꞌquéeraꞌan.

28 Néijmiꞌi pu aꞌɨ́jna aꞌyan tyuꞌrɨ́j aꞌájna a tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Betania, után jitze pujmuaꞌ ɨ játyaꞌnaj ɨ Jordán, joꞌtɨj aꞌɨ́jna ɨ Juan huajaꞌɨɨracaꞌaj.

29 Yaa ariáꞌpuaꞌaj, Juan pu jaaséj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús tɨ ajaꞌváꞌmaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jimi, aj puꞌij aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—Cásɨꞌ xaaséj, aꞌmúu pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ cányaꞌaj ɨ Dios tɨ jaatámuꞌvejritaj, ɨ tɨ jɨn tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌraj ɨ maj jɨn ootyáꞌɨtzee néijmiꞌi ɨ maj yan séejreꞌ ɨ cháanacaj japua. 30 Aꞌíi pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ nyaj jaxajtacaꞌaj nyatɨꞌɨj aꞌyan tyajamuaatéꞌexaa tɨjɨn: “Sɨ́ɨj pu yajaꞌvaꞌmaꞌaj taꞌmej ɨ tɨ jéetzeꞌ vaꞌcán jɨn tyiꞌtyéjvee nyequee nyáaj, jiꞌnye aꞌɨ́ɨ pu anaquéej séjriaꞌcaꞌaj nyequee nyáaj.” 31 Canu nyajta nyáaj jamuaꞌtyajcaꞌaj, nyajta aꞌyaa nu een jɨn mujoꞌvéꞌmej nyej nyij huóꞌɨɨraj ɨ jájtyij jɨmeꞌ, mej mij aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan jáamuaꞌtyij.

32 Juan pu ajta aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—Aꞌyaa nu tyeeséj aꞌɨ́jcɨ ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios tɨ jútyeꞌ ajeꞌcámaꞌcaꞌaj aꞌyan huaséꞌrihuaꞌaj tɨꞌɨj jáamuiꞌ, ajta jeꞌen áan muꞌúutzeꞌ joꞌojyíxɨj. 33 Canu nyajta nyáaj jamuaꞌreeriacaꞌaj aꞌtɨ́j tɨ puéꞌeenyeꞌej, ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ nyojoꞌtaꞌítyacaꞌ nyej nyij jájtyij jɨn huóꞌɨɨraj, aꞌyaa pu tyinaatéꞌexaaj tɨjɨn: “Aꞌɨ́jna ɨ paj jaséjran ɨ tɨ jitzán áan joꞌojyíxɨꞌɨn aꞌɨ́jna ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ aꞌɨ́jna jɨn huáꞌɨɨran ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios.” 34 Nyáaj nuꞌríj aꞌyan tyeeséj, nyáaj nu nyij tyámuaꞌ tyáꞌmuaꞌreej tɨ aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ yójraꞌ ɨ Dios.

35 Yaa ariáꞌpuaꞌaj, Juan pu ajtáhuaꞌaj aꞌáa joꞌtyávaacaꞌaj huaꞌpuácaa tyiviꞌtɨ́j ɨ maj jamuán huacɨ́ꞌcaꞌaj. 36 Tɨꞌɨj jaaséej tɨ ajaꞌtamaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Jesús, aꞌyaa pu tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—Xaaséj, aꞌmúu pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ cányaꞌaj Dios tɨ jaatámuꞌvejritaj.

37 Matɨꞌɨj aꞌyan tyáanamuajriꞌ aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj huaꞌpuaj, aj mu mij jamuán jóꞌjuꞌ ɨ Jesús. 38 Aj puꞌij ɨ Jesús ooréꞌnyeeriacaꞌ, tɨꞌquij huoꞌséj maj jaavájrasimaꞌaj, aꞌyaa puꞌij tyihuoꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—¿Tyiꞌtanyí siahuoo?

Aj mu mij aꞌyan tyityaatanyúj tɨjɨn:

—Maeestro, ¿joꞌnyij peꞌchej?

39 Aj puꞌij Jesús aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Musioꞌváꞌjuꞌ siataꞌaj jaaséj.

Aj mu mij jamuán jóꞌjuꞌ, matɨꞌɨj mij jaaséj, aꞌáa mu jamuán joꞌtyáꞌɨtzee, ꞌasta naꞌaj quee arí yáacɨj camaꞌcaj ɨ xɨcáj.

40 Sɨ́ɨj tɨ jáanamuajriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Juan ajta jeꞌen jamuán joꞌmej ɨ Jesús, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jna ɨ Andrés, ihuáariaꞌraꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Simón, tɨ ajta Pedro puéꞌeen. 41 Ajta aꞌɨ́jna ɨ Andrés aꞌɨ́j pu anaquéej huátyoj aꞌɨ́jcɨ ɨ juꞌihuáaraꞌ ɨ Simón, aꞌyaa puꞌij tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Tuꞌríj jáatyoj aꞌɨ́jcɨ ɨ Mesías. (Aꞌɨ́jna ɨ nyúucarij Mesías, aꞌyaa pu huatóomuaꞌaj tɨjɨn: Cɨríistuꞌ.)

42 Aj puꞌij ɨ Andrés uyaꞌráaviꞌtɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ Simón ɨ Jesús jimi, tɨꞌɨj ɨ Jesús jaaséj, aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Muáaj paj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Simón, yójraꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Jonás, ajta aꞌyaa paj ántyapuaj puáꞌmej tɨjɨn Cefas. (Cefas, aꞌyaa pu huatóomuaꞌaj tɨjɨn Pedro, tɨ ajta tyetyéj puéꞌeen.)

43 Yaa ariáꞌpuaꞌaj, Jesús pu aꞌyan tyaaxáꞌpuɨꞌɨntarej tɨ aꞌáa jóꞌmeꞌen aꞌájna a Galileea. Aꞌɨ́j puꞌij antyinájchacaꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Felipe, tɨꞌquij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Pataꞌaj nyaj jamuán joꞌchaꞌcanyeꞌen.

44 Aꞌɨ́jna ɨ Felipe aꞌáa pu jáꞌmaꞌcantacaꞌaj aꞌájna chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Betsaida, joꞌmaj majta jáꞌmaꞌcantacaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Andrés ajta ɨ Pedro. 45 Felipe pu aꞌɨ́j jóꞌhuoosij aꞌɨ́jcɨ ɨ Natanael, tɨꞌquij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Tuꞌríj jáatyoj aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ jaꞌxaj ɨ yuꞌxarij jitze Moisés tɨ joꞌyúꞌxacaꞌ, aꞌɨ́ɨ pu ajta aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ maj jitzán maꞌcan tyoꞌyúꞌxacaꞌ aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Dios jitze maꞌcan tyíꞌxajtacaꞌaj. Aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen aꞌɨ́jna ɨ Jesús, yójraꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ José, Nazaret tɨ jáꞌmaꞌcan.

46 Ajta aꞌɨ́jna ɨ Natanael aꞌyaa pu tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—¿Nyi aꞌyan tyíɨꞌrij tɨ Nazaret tyiꞌtɨ́j jeꞌráanyej tɨ tyámuaꞌ een?

Felipe pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Cheꞌréj, pataꞌaj jaaséj.

47 Tɨꞌɨj Jesús jaaséej tɨ ajaꞌváꞌmaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Natanael, aꞌyaa pu tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—Yaa pu sɨ́ɨj véꞌmej tɨ jɨꞌréꞌcan jɨmeꞌ Israel jitze ajtyámaꞌcan, capu tyiꞌtɨ́j séejreꞌ tɨ hueꞌtzij puéꞌeen aꞌɨ́jna jimi.

48 Natanael pu aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—¿Jiꞌnye pej pij een jɨmeꞌ nyamuaꞌtyej?

Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Nyáaj nu muaaséj tɨꞌɨj quee xu muaatajéevaꞌcaj aꞌɨ́jna ɨ Felipe, patɨꞌɨj aꞌáan jeꞌrácatyii ɨ xápuaꞌ jityej.

49 Aj puꞌij ɨ Natanael aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Maeestro, muáaj paj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ yójraꞌ ɨ Dios, muáaj paj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ paj tyitaataꞌíjtyeꞌsij ɨ tyaj Israel jitze ajtyámaꞌcan.

50 Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—¿Nyi aꞌɨ́j panaꞌaj jɨn tyáꞌtzaahuatyeꞌ ɨ nyaj muaatéꞌexaaj nyaj muaaséj patɨꞌɨj aꞌáan jeꞌrácatyii ɨ xápuaꞌ jityej? Aꞌyaa nu tyíꞌmuaꞌixaatyeꞌ paj aꞌɨ́jna tyíꞌsejran ɨ tɨ jéetzeꞌ tyúuxɨeꞌveꞌ.

51 Aꞌyaa pu ajta tyaatéꞌexaa ɨ Jesús tɨjɨn:

—Aꞌyaa nu tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨn tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ siaj muaꞌaj jaséjran tɨꞌɨj antacúunyiꞌhuaj jaꞌmej u tajapuá, siajta aꞌɨ́ɨjma séjran ɨ tajapuá maj tyíꞌhuɨɨreꞌ ɨ Dios jimi, aꞌɨ́ɨ mu yavaꞌcanyinyíicaꞌaj muáꞌjuꞌun nyéetzij jimi, majta jeꞌen tajapuá joꞌojnyinyiicaꞌaj muáꞌjuꞌun.