1 Tɨꞌɨj huatapuáꞌriacaꞌ, aꞌɨ́ɨ mu tyúusɨɨj ɨ maj tyihuáꞌijtyeꞌ ɨ puaaríij aꞌɨ́ɨjma jamuán ɨ huáasij, majta ɨ maj tyihuáꞌmuaꞌtyej ɨ yuꞌxarij jitze ɨ maj jɨn tyíꞌijta, majta néijmiꞌi ɨ maj tyityatatyíj. Aj mu mij áyooviꞌtɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús meetyajɨ́ꞌqueꞌej, matɨꞌɨj mij jaatátuii aꞌɨ́jcɨ ɨ Piláato. 2 Piláato puꞌij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—¿Nyi muáaj aꞌɨ́ɨn papuéꞌeen ɨ tɨ tyihuáꞌijtyeꞌ ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan?

Tɨꞌquij ɨ Jesús aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Muáaj paj períj aꞌyan tyaataxájtacaꞌ.

3 Majta ɨ maj tyíꞌijta ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, jéehua mu tyaaxájtziꞌriꞌ, 4 Piláato puꞌij ajtáhuaꞌaj aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—¿Nyi pequee jeꞌej tyuꞌtányuusij? Cásɨꞌ jéehua mu aꞌ jitze tyíꞌpuaꞌrityeꞌ.

5 Ajta ɨ Jesús capu jeꞌej tyaatéꞌexaa, aꞌɨ́j pu jɨn quee jeꞌej joꞌtámiteeraj aꞌɨ́jcɨ ɨ Piláato.

6 Matɨꞌɨjta tyíꞌyeꞌestyaj, Piláato pu aꞌyan tyeeyíꞌtɨhuaꞌaj tɨ séej huatátoonyij ɨ tɨ eetyánamiꞌ, aꞌtɨ́j maj aꞌyan tyaatáhuaviiraj ɨ tyeɨ́tyee. 7 Sɨ́ɨj pu tyáatɨꞌ eetyánamiꞌhuacaꞌaj tɨ aꞌyan ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Barrabás, huaꞌ jamuán ɨ séecan ɨ maj tyíꞌtyacuiꞌcariaꞌaj. 8 Aj mu mij ɨ tyeɨ́tyee ajeꞌréꞌnyej, matɨꞌɨj mij huatyóohuij maj jaatáhuaviij ɨ Piláato tɨꞌij aꞌyan huárɨnyij aꞌɨ́ɨjma jimi jeꞌej tɨ tyeeyíꞌtɨhuaꞌaj. 9 Piláato pu aꞌyan tyihuoꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—¿Nyi muaꞌaj aꞌyan setyáꞌxɨeꞌveꞌ nyaj jaatátoonyij aꞌíjcɨ tɨ jaꞌmua tajtúhuan puéꞌeen mu siaj Israel jitze ajtyámaꞌcan?

10 Jiꞌnye jamuaꞌreeriacaꞌaj maj jáꞌchueeriaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyihuáꞌijtyeꞌ ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, aꞌɨ́j mu jɨn jimi tyuꞌtátuii. 11 Majta ɨ maj tyihuáꞌijtyeꞌ ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, aꞌɨ́ɨ mu caꞌnyíjraꞌaj huoꞌtaꞌ ɨ tyeɨ́tyee mej mij jaatáhuaviij aꞌɨ́jcɨ ɨ Piláato tɨ aꞌɨ́j huatátoonyij ɨ Barrabás.

12 Piláato pu aꞌyan tyihuoꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—¿Arí jiꞌnye náarɨnyij aꞌmújcɨj jimi mu jaꞌmua tajtúhuan mu siaj Israel jitze ajtyámaꞌcan?

13 Aj mu mij caꞌnyíin jɨn huatyejíihuajra aꞌyan tɨjɨn:

—Pataꞌaj jóꞌtatan ɨ cúruuj jitze.

14 Piláato pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—¿Jiꞌnye een jɨmeꞌ, tyiꞌtanyí jeꞌej puaꞌaj huáruuj?

Majta ɨ tyeɨ́tyee majtáhuaꞌaj mu caꞌnyíin jɨn huatyejíihuajra aꞌyan tɨjɨn:

—Oótateexɨꞌ ɨ cúruuj jitze.

15 Ajta aꞌɨ́jna ɨ Piláato, aꞌyaa pu tyáꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj tɨ tyámuaꞌ tyuꞌtyáꞌɨtzeereꞌen ɨ tyeɨ́tyee jimi, aꞌɨ́j pu jɨn jaatátoj aꞌɨ́jcɨ ɨ Barrabás, ajta tɨꞌɨj tyuꞌtaꞌíitaj maj jeꞌriáꞌvaxɨꞌɨn ɨ Jesús, aj puꞌij huoꞌtátuii mej mij jóꞌtatan ɨ cúruuj jitze.

16 Aj mu mij ɨ xantáaruꞌ yoꞌjáj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús aꞌájna a tɨ jaꞌrájtaꞌcuaj, aj mu mij néijmiꞌcaa tyísɨɨ ɨ xantáaruꞌuj. 17 Síicuꞌri mu juꞌcáachejtye tɨ poꞌvij xúꞌmuaviꞌcan jɨmeꞌ, majta cúruun jaatyátaavej tzícareꞌej tɨ jɨn cɨstijhuaj, aꞌɨ́j mu mij juꞌcárujtyiꞌriꞌ. 18 Majta jeꞌen huatyóohuij maj huatyejíihuajraꞌnyij aꞌyan tɨjɨn:

—Cheꞌ júurij aꞌmújna mu tɨ huaꞌ tajtúhuan puéꞌeen aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan.

19 Majta cɨyéj jɨn jaꞌváꞌvaꞌraꞌaj ɨ muꞌúuraꞌ jitze, majta jaatyétziꞌtziqueꞌmuaxɨj, aj mu mij tyítunutacariaꞌaj mueꞌcootunáaj, aꞌyájna cuxáa tyámuaꞌ metyaꞌtáꞌcariaꞌaj. 20 Matɨꞌɨj jatyaxáahuataj, aj mu mij jeꞌréꞌchuiiriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ síicuꞌri tɨ poꞌvij xúꞌmuaviꞌ jɨmeꞌ, matɨꞌɨjta mij aꞌɨ́j juꞌcáachejtye ɨ síicuꞌriaꞌraꞌ matɨꞌɨj mij yoꞌjáj mej mij jóꞌtatan ɨ cúruuj jitze.

21 Aꞌáa pu sɨ́ɨj tyáatɨꞌ Cirene tɨ jáꞌmaꞌcan, Simón tɨ ántyapuaj táatajraꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Alejandro ajta aꞌɨ́jcɨ ɨ Rufo, aꞌɨ́ɨ pu aꞌáa jaꞌrájraa joꞌtɨj quee aꞌtɨ́j jaꞌchej. Aꞌáa puꞌij huajaꞌantyinájchacaꞌ joꞌmaj yoojásimaꞌaj ɨ Jesús, aꞌɨ́j mu mij caꞌnyéjrij jɨn huataꞌíj tɨꞌij jaꞌantyichóoj ɨ cúruujraꞌ ɨ Jesús.

22 Aꞌáa mu yoꞌjáj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, aꞌájna a jɨríj jitze tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj huáꞌnyuucaa jɨmeꞌ tɨjɨn Gólgota, (Gólgota, aꞌyaa pu huatóomuaꞌaj tɨjɨn Muɨꞌchíj Muꞌtaj), 23 matɨꞌɨj mij nahuáj jaatanyétzij cuáanyeꞌej tɨ áꞌnaxcaj, aꞌyaa mu jatamuáꞌmuaj aꞌɨ́jcɨ ɨ cuáanyeꞌej tɨjɨn miirra, ajta ɨ Jesús, capu juꞌquéꞌij aꞌɨ́jcɨ ɨ nahuáj. 24 Aj mu mij yóꞌtateexɨj ɨ cúruuj jitze. Majta ɨ xantáaruꞌuj tyetyéj mu jɨn huóomueꞌtɨj mej mij jáamuaꞌreej aꞌtɨ́j tɨ cɨꞌtyij ɨ tyíꞌcaanariaꞌraꞌ ɨ Jesús sɨ́ɨj ajta sɨ́ɨj.

25 Puꞌríj jéꞌtaꞌ ujmáꞌcaj ɨ xɨcáj matɨꞌɨj yóꞌtateexɨj ɨ cúruuj jitze. 26 Majta táabla óotatej ɨ cúruuj jitze, aꞌyaa pu tyéꞌyuꞌsiꞌhuacaꞌaj jeꞌej maj tyiꞌtɨ́j jitzán tyoꞌojpuáꞌrij aꞌyaa pu tɨjɨn: “Huaꞌ tajtúhuan ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan.” 27 Majta mu huaꞌpuácaa ɨ náhuaꞌrij óotatej, séej mu aꞌáa joꞌtyéjchej ɨ cúruuj ɨ muácaꞌtaꞌ pujmuaꞌ, majta séej útataꞌ pujmuaꞌ. 28 Aꞌyaa pu tyáꞌraa jeꞌej tɨ aꞌɨ́jna ɨ nyúucarij tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ yuꞌxarij jitze tɨ aꞌyan tɨjɨn: “Aꞌyaa mu tyáꞌmuaꞌreeriacaꞌaj tɨ jeꞌej puaꞌaj tyíꞌtyevistacaꞌaj.”

29 Majta ɨ maj ajaꞌtányinyicaꞌaj naa mu tyityeꞌcámuꞌvajraꞌaj majta jeꞌej puaꞌaj tyáꞌxajtacaꞌaj aꞌyan tɨjɨn:

—Muáaj mu paj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ paj jaatyúꞌuunaj ɨ tyeyúuj pajta huéeicaj xɨcáj jitze jaꞌajtaahuaj, 30 asɨ́ɨj a japua huatányuuchij pajta acájraꞌnyij aꞌmújcɨj jitze mu cúruuj.

31 Aꞌyaa mu chaꞌtaj manaꞌaj tyáꞌxaahuatacaꞌaj ɨ maj tyihuáꞌijtyeꞌ ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, majta ɨ maj tyihuáꞌmuaꞌtyej ɨ yuꞌxarij jitze ɨ maj jɨn tyíꞌijta. Aꞌyaa mu tyíꞌxajtacaꞌaj tɨjɨn:

—Aꞌmúu pu séecan japua huatanyúj, ajta capu jaayíꞌtɨn tɨ jusɨ́ɨj jujapuá huatányuunyij. 32 Cheꞌ acájraꞌnyij mu cúruuj jitze aꞌmújna mu Cɨríistuꞌ tɨ puéꞌeen, ajta huaꞌ tajtúhuan ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, tyataꞌaj tyij jaaséj, tyajta tyáꞌantzaahuatyeꞌen.

Majta ɨ maj jamuán óotateehuacaꞌ ɨ cúruuj jitze aꞌɨ́ɨ mu majta jáꞌxaahuatacaꞌaj.

33 Tɨꞌɨj tyaꞌráꞌaj aꞌtzáaj tacuaríixpuaj, néijmiꞌqueꞌ pu huariáꞌtɨcaꞌriacaꞌ ɨ chuéj japua, ajta áꞌtyeej tɨ aꞌyan tyuꞌtɨ́caꞌ yáacɨj jéꞌtaꞌ ucamáꞌcaj ɨ xɨcáj. 34 Tɨꞌɨj yáacɨj jéꞌtaꞌ ucamáꞌcaj ɨ xɨcáj, aj puꞌij Jesús caꞌnyíin jɨn huajíjhuacaꞌ aꞌyan tɨjɨn:

—Eloí, Eloí, ¿lama sabactani? Aꞌíjna ɨ nyúucarij, aꞌyaa pu huatóomuaꞌaj tɨjɨn: Nyavástaraꞌ, Nyavástaraꞌ, ¿jiꞌnye een jɨmeꞌ pej pij nyojoꞌhuaꞌxɨj?

35 Séecan ɨ maj aꞌáa joꞌtyúꞌuucaꞌaj, matɨꞌɨj jáanamuajriꞌ aꞌyaa mu tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—Xáanamuajriꞌ, aꞌɨ́j pu huatajé ɨ Elías tɨꞌríij áꞌtyeej tɨ tyiꞌtyávaacaꞌaj ɨ Dios jimi.

36 Aj puꞌij sɨ́ɨj ajeꞌréꞌnyej huatéechisimaꞌaj, tyiꞌtɨ́j pu huátɨsimaꞌaj tɨ taꞌchíraꞌ aꞌɨ́j puꞌij huatyáruꞌnyaxɨj nahuáj jɨmeꞌ tɨ antzíjvi, tɨꞌquij cɨyéj jitze jaꞌantyijɨ́ꞌquej, aj puꞌij aꞌɨ́jna ájchui tɨꞌij ɨ Jesús huayéꞌnyijcheꞌ aꞌɨ́jcɨ jitze ɨ tyiꞌtɨ́j, aꞌyan tyiꞌxáataj aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j tɨjɨn:

—Setyuꞌchóꞌveꞌ tɨpuaꞌaj yatanyéj aꞌɨ́jna ɨ Elías tɨꞌij jaꞌcátoonyij mu cúruuj jitze.

37 Aj puꞌij ajtáhuaꞌaj ɨ Jesús caꞌnyíin jɨn huajíjhuacaꞌ, tɨꞌquij huamuɨ́ꞌ. 38 Ajta ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ cáanarij tɨ ꞌtzíjhua pu ujoꞌtahuɨ́jcaꞌaj, aꞌɨ́ɨ puꞌij jéꞌtaꞌ acásujtzaꞌan. 39 Ajta ɨ tyenyeéntyiꞌ ɨ xantáaruꞌuj tɨ tyíꞌijtyeꞌ ɨ maj anxɨtyej aráꞌasej, aꞌáa pu joꞌtyávaacaꞌaj véjriꞌ joꞌtɨj jóonyeericaꞌaj ɨ Jesús, aꞌɨ́ɨ puꞌij jáanamuajriꞌ jeꞌej tɨ tyuꞌjíjhuacaꞌ ɨ Jesús, ajta jaaséj jeꞌej tɨ tyuꞌmuɨ́ꞌ, aꞌyaa puꞌij tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—Aꞌyaa pu tyiꞌjɨꞌréꞌcan jɨmeꞌ aꞌíi pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeenyeꞌej ɨ yójraꞌ ɨ Dios.

40 Séecan mu majta úucaa aꞌ ɨmuáj joꞌtyuꞌúuj méesejracaꞌaj, sɨ́ɨj pu aꞌyan ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Maríia Magdala tɨ jáꞌmaꞌcan, ajtáhuaꞌaj sɨ́ɨj Maríia huaꞌ náanaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Santiago tɨ cɨ́leen ajta aꞌɨ́jcɨ ɨ José, ajtáhuaꞌaj sɨ́ɨj ɨ íitɨꞌ tɨ aꞌyan ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Salomé. 41 Aꞌɨ́ɨ mu ɨ úucaa jamuán huajúꞌcaꞌaj ɨ Jesús majta jahuɨɨriaꞌcaꞌaj tɨꞌɨj aꞌáa joꞌtyávaacaꞌaj aꞌájna a Galileea. Jéehua mu majta séecan ɨ úucaa aꞌáa joꞌtyúꞌuucaꞌaj ɨ maj jamuán aꞌáa joꞌréꞌnyej aꞌájna a Jerusalén.

42 Tɨꞌɨj huaréꞌchumuaꞌriacaꞌ, tyaꞌráꞌaj aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze matɨꞌɨj tyámuaꞌ huóoꞌuurej, yaa ariáꞌpuaꞌaj pu atyojoꞌréꞌnyesij aꞌájna ɨ xɨcáaraꞌ ɨ maj jitzán jusoꞌpii. 43 Aꞌɨ́jna ɨ José Arimatea tɨ jáꞌmaꞌcan, tɨ ajta huaꞌ jitze ajtyámaꞌcan ɨ maj vaꞌcán jɨn tyityatatyíj, aꞌɨ́ɨ pu ajta jachoꞌvaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ xɨcáaraꞌ tɨꞌɨj ɨ Dios tyuꞌtaꞌíjtaj néijmiꞌqueꞌ ɨ cháanacaj japua, aꞌɨ́ɨ puꞌij ajoꞌréꞌnyej ɨ Piláato jimi, tɨꞌquij jaatáhuaviiriꞌ ɨ tyéviraꞌ ɨ Jesús. 44 Ajta ɨ Piláato jeꞌej pu tyoꞌtóomuaꞌaj tɨ ɨ Jesús arí huamuɨ́ꞌ, aj puꞌij jaatajé ɨ huaꞌtyenyeentyiꞌ tɨꞌij jaataꞌíhuoꞌ aꞌchu tɨ arí áꞌtyeeviꞌcaꞌaj tɨ huamuɨ́ꞌ. 45 Tɨꞌɨj ɨ huaꞌtyenyeentyiꞌ aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨ aꞌyan tyiꞌjaꞌyájna, aj puꞌij ɨ Piláato jaatáꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ José tɨ jaꞌcájan ɨ tyéviraꞌ ɨ Jesús. 46 Aj puꞌij ɨ José cáanarij huánanɨej tɨ naa een tɨ naa tyíꞌcueenaa, tɨꞌquij jaꞌajtajá ɨ muɨꞌchíj ajta jeꞌen jeꞌréꞌijcatacaꞌ aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ cáanarij. Aj puꞌij aꞌúun yoꞌtyéetyej joꞌmaj yoꞌojcúunajraa, ajta tyetyéj tɨ sicɨ́ɨraraꞌ eetyájmua. 47 Ajta aꞌɨ́jna ɨ Maríia Magdala tɨ jáꞌmaꞌcan, ajta sɨ́ɨj ɨ Maríia náanajraꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ José, aꞌɨ́ɨ mu jaaséj joꞌmaj jeꞌej yóꞌruuj ɨ muɨꞌchíj.