11
Pablo pu tzáahuatiꞌiraꞌa jɨ́n tiꞌitéjvee ɨ́ tavástaraꞌa jemi
1 Ayee nu tíꞌijxeꞌeveꞌe sej si aꞌatzu teꞌutáviicuaꞌi seꞌɨ́jna jɨmeꞌe nej ni niyen netɨ́muaꞌira jɨ́n netejáꞌamuaꞌixaateꞌe. Jee xaa, setáꞌaj aꞌatzu teꞌutáviicuaꞌi neetzi jemi.
2 Tij caí tɨ aꞌɨ́ɨn Dios ayén naatáꞌa nej ni niyen amuáꞌanchueereꞌen múꞌejmi, aꞌiné nee nu niyen raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare sej si siyen aꞌɨ́j senaꞌa jemin huateáturan ɨ́ Cɨríistuꞌu sej caí tiꞌitɨ jɨ́n atéꞌɨtzeꞌaraꞌan, yee cumu sej huatévicheꞌen ɨ́ jemin.
3 Mɨ neajta inee, ayée nu éeniꞌicɨꞌe tíꞌitziɨɨneꞌe tɨ puaꞌa ayén cheꞌatá naꞌa jaꞌatɨ amuaacuanamuan tɨ́j aꞌɨ́ɨn ɨ́ cuꞌucuꞌu ayén tiráacuanamuan ɨ́ rumuaꞌatzíiraꞌa jɨmeꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ Eva. Ayee nu neajta éeniꞌicɨꞌe tíꞌitziɨɨneꞌe, tɨ puaꞌa ayén aꞌij puaꞌa amuáaruuren ɨ́ áꞌamuamuaꞌatziiraꞌa jetze sej si caí chéꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨ́n ráꞌastijreꞌe ɨ́ Cɨríistuꞌu, sej si caí chéꞌe siyen nain jɨ́n ranáꞌamicheꞌen.
4 Ayee pu tíꞌeen, aꞌiné tɨ puaꞌa jaꞌatɨ mú aꞌuvéꞌemeꞌen tɨ ajta ayén tíꞌixaxaꞌa seica jɨmeꞌe ɨ́ niuucari tɨ jɨ́meꞌen raxa ɨ́ Jesús, tɨ caí ruxɨ́ꞌej ꞌeen aꞌij tej teri tejamuáꞌixaa, múꞌeen xu xaa rɨ́ꞌɨ tíraꞌancuréꞌeviꞌitɨjcɨca. Naꞌari caí, tɨ puaꞌa seɨ́j ayén huateáturan múꞌejmi jemi ɨ́ xɨéjniuꞌucari tɨ caí aꞌɨ́ɨn púꞌeen tɨ Dios amuacaí raateájtuaa múꞌejmi jemi, mɨ seajta múꞌeen, naa xu temuaꞌa tíraꞌancuréꞌeviꞌitɨjcɨca. Naꞌari caí, tɨ puaꞌa siyen raꞌancuréꞌan seɨ́j ɨ́ niuucari tɨ ajta caí ruxɨ́ꞌej ꞌeen aꞌij tɨ ꞌeen ɨ́ sej amuacaí raꞌancuréꞌa, temuaꞌa xu naa tiráꞌastijreꞌe seꞌɨ́jna.
5 Ayee pu tináꞌamitɨejteꞌe ineetzi, nej caí niyen jaítzeꞌe cɨliéeneꞌe jɨ́n tíꞌivaɨreꞌe mecaí aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej nuꞌu miyen tiuꞌutaꞌaíjtiꞌire mej mi jeíhua huápɨꞌɨ veꞌecán jɨ́n tiuꞌutévaɨreꞌen.
6 Tɨ puaꞌa ayén tíꞌeen nej nuꞌu caí niyen neꞌɨ́jna jɨ́n tihuáꞌamuaꞌate nej ni temuaꞌa naa tiuꞌutaxáj huáꞌa jemi ɨ́ teɨte, capu amɨ́n aꞌij, aꞌiné temuaꞌa nu naa inee rɨ́ꞌɨ tirúꞌumuaꞌaree neꞌɨ́jna jɨmeꞌe aꞌij nej tíꞌixaxaꞌa. Nain tu jɨ́n tiyen temuaꞌa naa tejamuaataseíjrate múꞌejmi jemi, teajta naíjmiꞌica jemi.
7 ¿Ni qui necaí auteájturaa ɨ́ Dios jemi neꞌɨ́jna jɨmeꞌe nej niyen huánruu nej ni cɨliéeneꞌe jɨ́n tiuꞌutévaɨreꞌen múꞌejmi jemi tɨ ij Dios huápɨꞌɨ tejamuaatáꞌan múꞌejmi aꞌɨ́jna jɨmeꞌe nej huáapuaꞌa nenaꞌa tejámuaatáꞌixaa ɨ́ niuucari tɨ jɨ́meꞌen raxa ɨ́ Dios? Canu xaa aꞌatzu aꞌɨ́jna jɨ́n auteájturaa ɨ́ Dios jemi.
Single line Composer 8 Nee nu huajáꞌurɨiiriꞌi aꞌɨ́mej ɨ́ mej puaꞌamecɨé eꞌetiújseꞌɨri ɨ́ Dios jemi nej ni neꞌɨ́jna jɨ́n huaténvaɨreꞌen nej ni neajta amuaatévaɨreꞌen múꞌejmi.
9 Ajta, netɨ́ꞌɨj neꞌuun aꞌutéveecaꞌa múꞌejmi jemi, ajta jeíhua pu tináꞌaturaateꞌecaꞌa, canu tiꞌitɨj jɨ́n amuaatamuárɨꞌeriste aꞌiné aꞌɨ́ɨme ɨ́ neꞌihuaamuaꞌa ɨ́ mej meꞌuun aꞌuvéꞌejuꞌun, aꞌɨ́ɨ mú miyen naatáꞌa ɨ́ tɨ tináꞌaturaateꞌecaꞌa. Ayee nu nain jɨ́n huarɨ́j nej ni caí amuaatájaaxɨejteꞌen. Neajta naúcheꞌe nu niyen neꞌɨ́jna jɨ́n rɨcɨ.
10 Tɨ́j naꞌa tɨ ayén tiꞌayajna Cɨríistuꞌu jemi, aꞌɨ́ɨ pu ajta neetzi jemi seijreꞌe. Aꞌɨ́j nu jɨ́n caí raatáꞌasin tɨ jaꞌatɨ ayén naatáꞌijmɨi nej ni caí chéꞌe tihuaꞌutáꞌixaateꞌen tɨ́j naꞌa aꞌu tɨ huatacáꞌa u Acaya aꞌɨ́jna ɨ́ nej jɨ́n aꞌutántzaahuateꞌen.
11 ¿Aꞌiné ꞌéen jɨmeꞌe? ¿Ni qui aꞌɨ́jna jɨmeꞌe nej caí jáꞌamuaxeꞌeveꞌe? Capu xaa neꞌu. Dios pu xaa ramuaꞌaree tɨjɨ́n nejáꞌamuaxeꞌeveꞌe.
12 Neajta, aꞌij nej rɨcɨ, naúcheꞌe nu jaítzeꞌe niyen rɨni nej ni raꞌantipuáꞌajteꞌen neꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ mej jɨ́n áꞌujtzaahuateꞌe mej nuꞌu miyen cheꞌatá menaꞌa tíꞌimuarɨꞌe tetɨ́j iteen.
Single line Composer 13 Matɨ́j menaꞌa mej miyen ꞌeen matɨ́j aꞌɨ́ɨme, aꞌɨ́ɨ mú caí tzáahuatiꞌiraꞌa jɨ́n huataꞌítiꞌihuacaꞌa. Aꞌɨ́ɨ mú huaꞌitzi jɨ́n tíꞌimuarɨꞌe, majta miyen tiúꞌujseijrata tɨ nuꞌu Cɨríistuꞌu huaꞌutaꞌítecaꞌa.
14 Teajta iteen, catu rɨ́ꞌɨ tiraꞌutaseíj teꞌɨ́jna jɨmeꞌe. Teen tu teri tiyen ramuaꞌaree tɨ aꞌɨ́ɨn Satanás ajta ayén ruseijrata tɨ aꞌɨ́ɨn púꞌeen seɨj tɨ tíꞌivaɨreꞌe u ta japua aꞌu tɨ áꞌuneeriꞌi rusén jɨmeꞌe.
15 Aꞌɨ́j pu jɨ́n, capu aꞌij taatéjteuuve tɨ puaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej miyen tíꞌijvaɨreꞌe ɨ́ Satanás jemi miyen cheꞌatá menaꞌa tiúꞌujseijrata mej nuꞌu meꞌɨ́jna jɨ́n tíꞌivaɨreꞌe ɨ́ tɨ xɨ́ꞌepɨꞌɨn ꞌéen jɨmeꞌe. Majta, ayée mú teꞌentipuáꞌajte aꞌij mej meri tiraamuáꞌitɨ meꞌɨ́jna jɨmeꞌe aꞌij mej tiꞌitɨj huáruu.
Ɨ́ tɨ nuꞌu jɨ́n tirajpuaíjtzi aꞌɨ́jna ɨ́ San Pablo
16 Neajtahuaꞌa nu niyen tejáꞌamuaꞌixaateꞌe: caxu siyen tíꞌineseijra nej nuꞌu netɨ́muaꞌi. Naꞌari caí, tɨ puaꞌa siyen tíꞌineseijra, setáꞌaj siyen naꞌancuréꞌeviꞌitɨn tɨ́j seɨj tɨ rutɨ́muaꞌi nej ni neajta aꞌatzu ahuántzaahuateꞌen.
17 Canu neꞌɨ́jna jɨ́n niyen tejáꞌamuaꞌixaateꞌe neꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ ayén tinaaꞌíjca ɨ́ tavástaraꞌa, sino nej niyen netɨ́muaꞌiracan jɨ́n tiꞌixa nej ni tzáahuatiꞌiraꞌa jɨ́n ahuántzaahuateꞌen.
18 Aꞌiné muꞌiitɨ́ mú miyen áꞌujtzaahuateꞌe meꞌɨ́jna jɨmeꞌe aꞌij mej tiꞌitiújchaꞌɨɨ ɨ́ ru jetze, ayée nu cheꞌatá nenaꞌa áꞌantzaahuateꞌen aꞌij nej tiꞌitínchaꞌɨɨ ɨ́ ne jetze.
19 Mɨ seajta múꞌeen, jeíhua xu rɨ́ꞌɨ mé titeꞌumuámuaꞌaree. Aꞌɨ́j xu jɨ́n temuaꞌa naa teꞌatavíꞌicuaꞌi aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej rutɨ́muaꞌi.
20 Tɨ puaꞌa jaꞌatɨ ayén tejámuaataꞌaíjteꞌen sej si caꞌanéeri jɨ́n tiuꞌumuárɨꞌen, múꞌeen xu siyen teꞌatavíꞌicuaꞌi. Naꞌari, tɨ puaꞌa jaꞌatɨ ayén amuáꞌariꞌi ɨ́ sej jɨ́n huateújvaɨreꞌen, múꞌeen xu seajta teꞌatavíꞌicuaꞌi seꞌɨ́jna jɨmeꞌe. Seajta siyen cheꞌatá senaꞌa rɨcɨ tɨ puaꞌa jaꞌatɨ amuaacuanamuan nusu tɨ puaꞌa jaꞌatɨ áꞌujtzaahuateꞌe múꞌejmi jemi naꞌari tɨ puaꞌa ayén amuꞌitéjveeni.
21 Jee xaa neꞌu, jéꞌecan nu huápɨꞌɨ tíꞌiteviꞌiraꞌa tej caí tiyen cheꞌatá tenaꞌa áꞌatacaꞌane matɨ́j aꞌɨ́ɨme.
Mɨ ajta, tiꞌitɨ tɨ naꞌa tɨ jɨ́n jaꞌatɨ ayén áꞌujtzaahuateꞌe, ayée nu cheꞌatá inee neꞌɨ́jna jɨ́n áꞌantzaahuateꞌe.
22 ¿Ni qui miyen nuꞌu aꞌɨ́mej jetze ajtémeꞌecan ɨ́ mej miyen huaꞌatamuáꞌamua tɨjɨ́n Hebreos? Nee nu neajta aꞌɨ́mej jetze ajtémeꞌecan. ¿Ni qui miyen nuꞌu meꞌɨ́jna jetze airáane aꞌɨ́jna ɨ́ Israél? Ayee nu cheꞌatá inee neꞌɨ́jna jetze airáane. Naꞌari, tɨ puaꞌa miyen nuꞌu Abraham jetze airaújneijte. Neajta nu inee aꞌɨ́jna jetze airánneijte.
23 ¿Ni qui miyen nuꞌu tíꞌivaɨreꞌe Cɨríistuꞌu jetze meꞌecan? Jaítzeꞌe nu inee niyen tíꞌivaɨreꞌe. Ijii nu xaa netɨ́muaꞌiracan jɨ́n tejáꞌamuaꞌixaateꞌe. Jaítzeꞌe nu jeíhua tíꞌimuarɨꞌe mecaí aꞌɨ́ɨme. Jaítzeꞌe nu jeíhua aiteánamiꞌihuacaꞌa mecaí aꞌɨ́ɨme. Muꞌiitɨ́ mú naatéevajxɨ. Canu chéꞌe ramuaꞌaree aꞌachú mej puaꞌamé miyen náaruu. Neajta nu muꞌiitɨ́ tɨ́n huamɨ́ꞌɨ. 24 Anxɨ́vi puaꞌamé mú miyen náaruu aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, mej miyen naꞌitéevajxɨ navij puáasireꞌaraꞌa jɨmeꞌe ayén puaꞌamé seité japuan tamuáamuataꞌa japuan aramuáacua.
Single line Composer 25 Huaíca puaꞌamé mú naꞌitéevajxɨ cɨyej jɨmeꞌe. Majta seɨ́j naatétuꞌasixɨ tetej jɨmeꞌe. Huaíca puaꞌamé pu aꞌucájrupi ɨ́ baarcu ɨ́ nej tzajtaꞌan yéꞌicacareꞌe. Ayee nu neajta áꞌatee seɨ́j tɨ́caꞌari, neajta seɨ́j tújcaꞌari nej neꞌuun jaj japua huajaújsimeꞌe.
26 Jéihua nu aꞌɨmuá huayéꞌive ɨ́ juye jetze, neajta jeíhua nu tiuꞌutátziɨn neꞌɨ́jna jɨmeꞌe nej antáyeꞌicáa ɨ́ játeꞌana japua, neajta neꞌɨ́mej jɨmeꞌe ɨ́ nahuaꞌari, ajta aꞌɨ́mej jemi ɨ́ nej huaꞌaxɨ́ꞌej Israél jetze ajtémeꞌecan naꞌari aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej seɨj chuéjraꞌa japua éꞌemeꞌecan. Neajta niyen cheꞌatá nenaꞌa tiuꞌutátziɨn aꞌu nej áꞌuyeꞌicaa tɨ puaꞌa chajtaꞌa naꞌari aꞌu tɨ caí méꞌe éꞌe jaꞌatɨ nusu játeꞌana jetze tɨ veꞌée, neajta aꞌɨ́mej jemi mej miyen tíꞌihuaꞌitaca meꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej nuꞌu taꞌihuaamuaꞌa púꞌeen.
27 Jéihua nu ráꞌuviicuaꞌiriꞌi, neajta jeíhua rajpuaíjtzicaꞌa. Muꞌiitɨ́ nu puaꞌamé huatáxaꞌai nej atanee neꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ nej tiuꞌutátziɨn. Neajta nu rajpuaíjtzicaꞌa neꞌɨ́jna jɨmeꞌe nej huataꞌíꞌicuatacaꞌa, neajta nej huataꞌíꞌimɨ. Muꞌiitɨ́ nu puaꞌamé necaí tiúꞌucuaa, neajta huatéxaamɨ, neajta caí tiꞌitéchejcaꞌa.
28 Ajta iꞌi, tɨ́j naꞌa nain tújcaꞌari tzajtaꞌa, ayée pu tiꞌinemuárɨꞌeristeꞌe aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ne jéꞌecan aꞌij téꞌenemuaꞌate aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej nainjapua eꞌetiújseꞌɨri ɨ́ Dios jemi.
29 Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe, tɨ puaꞌa seɨ́j caí rúꞌucaꞌanistiꞌira tɨ huáꞌa jetze ajtémeꞌecan ɨ́ mej eꞌetiújseꞌɨri ɨ́ Dios jemi, ayée pu ajta caí neetzi tinúꞌucaꞌanistiꞌi ɨ́ jemin. Ajta, tɨ puaꞌa jaꞌatɨ ayén caꞌaníjraꞌa raatáꞌan seɨ́j tɨ ajta huáꞌa jetze ajtémeꞌecan tɨ ij aꞌɨ́ɨn ayén autéꞌɨtzen ɨ́ Dios jemi, jéꞌecan pu naatájaaxɨejteꞌesin.
30 Tɨ puaꞌa ayén tiúꞌujxeꞌeveꞌe nej tiꞌitɨ jɨ́n ahuántzaahuateꞌen, ayée nu huárɨni nej niyen neꞌɨ́jna jɨ́n áꞌantzaahuateꞌen neꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tɨ caí núꞌucaꞌanistiꞌi.
31 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Dios tɨ ajta yaꞌupuáaraꞌan púꞌeen ɨ́ tavástaraꞌa, aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, aꞌɨ́ɨ pu ramuaꞌaree nej caí tíꞌihuaꞌi. Tichéꞌe rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌan aꞌɨ́jna ɨ́ Dios tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe.
32 Netɨ́ꞌɨj neꞌuun aꞌutéveecaꞌa u Damasco, aꞌɨ́jna ɨ́ tajtuhuan tɨ aꞌɨ́ɨn rey raꞌantíhuaꞌu, aꞌɨ́ɨ pu rachaꞌɨɨcaꞌa ɨ́ chajtaꞌa, aꞌujna u Damasco, tɨ ij aꞌɨ́ɨn ayén naateeviꞌi.
33 Mɨ neajta inee, ayée nu éeniꞌicɨꞌe huirájraa mej naꞌacájtuaa sicɨ́ri jetze aꞌujna aꞌu tɨ anacun ɨ́ jaxuꞌu jetze.