1 Matɨ́ꞌɨj mi meꞌuun aꞌuréꞌene aꞌujna chajtaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Anfipolis, ajta tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Apolonia. Aj mú mijtáꞌi meꞌuun aꞌaráꞌa chajtaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Tesalónica aꞌu tɨ huaꞌateyuu éꞌeseijreꞌe aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan. 2 Tɨ́j naꞌa tíꞌijrɨꞌɨrejcaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo. Aꞌuu pu aꞌuteájrupi huaꞌatéyujtaꞌa jaꞌanáj tɨ ayén tejaꞌuréꞌene aꞌájna xɨcájraꞌa jetze matɨ́ꞌɨj puaꞌa ruseꞌupi. Huaíca itɨeeri tzajtaꞌa pu tihuaꞌutáꞌixaa ɨ́ yuꞌuxari jetze.

3 Ayee pu tihuáꞌaꞌixaateꞌecaꞌa tɨ ayén tiúꞌuxeꞌeveꞌecaꞌa tɨ aꞌɨ́ɨn rajpuaíjtzi áꞌaraꞌani aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ nuꞌu Dios án yáꞌujra ɨ́ ɨpuari japua. Ajta, nuꞌu tɨ́ꞌɨj huamɨ́ꞌɨn, ayée pu tiúꞌuxeꞌeveꞌecaꞌa tɨ huatarún ajtahuaꞌa huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ mɨꞌɨchite. Ayee pu tihuáꞌaꞌixaateꞌecaꞌa tɨjɨ́n:

―Aꞌɨjna ɨ́ Jesús, aꞌɨ́ɨ pu hui aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tɨ Dios án yáꞌujra ɨ́ ɨpuari japua.

4 Matɨ́ꞌɨj mi seica ráꞌantzaahua ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan. Aj mú mi huáꞌajaahua meꞌɨ́jna ɨ́ Pablo, majta meꞌɨ́jna ɨ́ Silas, majta mú jeíhua téꞌantzaahua ɨ́ mej meꞌɨ́n púꞌeen ɨ́ griego ɨ́ mej ranáꞌamicheꞌe ɨ́ Dios, majta muꞌiitɨ́ ɨ́ ꞌuuca ɨ́ mej jaítzeꞌe raxɨ́ꞌeveꞌe ɨ́ chajtaꞌana.

5 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, jéꞌecan mú huáꞌanchueere. Aꞌɨ́j mú jɨ́n huáꞌajseɨj seica ɨ́ mej aꞌij puaꞌa tíꞌiteteɨte ɨ́ mej áꞌujujhuaꞌaneꞌe aꞌujna jáꞌahuaꞌa aꞌu mej tejeꞌetuáaj muáꞌayeꞌi. Aj mú mi caꞌaníjraꞌa huaꞌutáꞌa ɨ́ teɨte mej mi huataníniuꞌucacun. Jéꞌecan pu aꞌij puaꞌa tiujuꞌuteáarɨj aꞌujna ɨ́ chajtaꞌa.

Aj mú mi meꞌuun áꞌujuꞌun Jasón tɨ éꞌeche. Aꞌɨ́mej mú mi huáhuau ɨ́ Pablo, majta meꞌɨ́jna ɨ́ Silas, mej mi huaꞌiráviꞌitɨn, majta tiuꞌutátuiireꞌen ɨ́ teɨte jemi.

6 Mɨ majta, camu huáꞌuteu aꞌɨ́mej ɨ́ mej huaꞌapua; seica mú huáteu. Aꞌɨ́j mú jɨ́n aꞌɨ́mej aꞌujájpuacaꞌa meꞌɨ́jna ɨ́ Jasón, majta seica ɨ́ ihuáamuaꞌameꞌen. Aꞌɨ́ɨ mú mé huajaꞌujájpuacaꞌa aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej tiꞌitɨj jɨ́n títetateí. Majta antijíihua miyen tɨjɨ́n:

―Meꞌíjna i teteca i mej huáꞌajaaxɨejteꞌe nainjapua ɨ́ teɨte ɨ́ chaanaca japua, aꞌɨ́j mú jɨ́n majta meri miyen u aꞌuvéꞌejuꞌun. 7 Ajta aꞌíjna i Jasón, aꞌii pu hui huaꞌancuréꞌeviꞌitɨ ɨ́ ruche. Camu téꞌaste ɨ́ yeꞌirá jetze ɨ́ tɨ tiuꞌutaꞌaíjtacaꞌa aꞌíjna ɨ́ ta rey, aꞌíjna tɨ ayén ántehuaa tɨjɨ́n César. Ayee mú tiꞌixa tɨ nuꞌu hui seɨj aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ rey, aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ ayén ántehuaa tɨjɨ́n Jesús. ―Ayee mú tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej aꞌij puaꞌa tíꞌiteteɨte.

8 Matɨ́ꞌɨj aꞌɨ́mej huánamuajriꞌi, jéꞌecan pu aꞌij puaꞌa huaꞌutáꞌa ɨ́ huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ teɨte, majta ɨ́ mej tiꞌitɨj jɨ́n títetateí. 9 Aj pu i aꞌɨ́ɨn ɨ́ Jasón, majta meꞌɨ́jna ɨ́ seica, tumin mú tiuꞌutáꞌa aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej títetateí mej mi huaꞌutátuaani caí chéꞌe miyen huáꞌaruure matɨ́j huáꞌuruu u mej huajaꞌuvéꞌejajpuacaꞌa. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej títetateí, aꞌɨ́ɨ mú huaꞌutátuaa.

10 Matɨ́ꞌɨj mi meꞌɨ́n huáꞌihuaamuaꞌa caꞌanacan huaꞌutaꞌítecaꞌa meꞌɨ́jna ɨ́ Pablo, majta meꞌɨ́jna ɨ́ Silas mej áꞌucɨɨne tɨ́caꞌari tzajtaꞌa aꞌujna jáꞌahuaꞌa chajtaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Berea. Jɨ́meꞌen muꞌu meꞌuun aꞌaráꞌa, aj mú mi aꞌuteájrupi huaꞌatéyujtaꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan.

11 Aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Berea éꞌeche, jaítzeꞌe mú rɨ́ꞌɨ naa tihuáꞌajeevecaꞌa mecaí aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Tesalónica aꞌuchéjmeꞌecaa. Naa mú rɨ́ꞌɨ tiraꞌancuréꞌa ɨ́ niuucari. Tɨ́ꞌɨj pɨ́ naꞌa nain xɨcaj tzajtaꞌa, aꞌɨ́ɨ mú rahuaucaꞌa ɨ́ yuꞌuxari jetze mej mi ráamuaꞌaree tɨ puaꞌa ayén tiꞌayajna nusu caí aꞌij tɨ tíꞌixajtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo. 12 Aꞌɨ́j mú jɨ́n muꞌiitɨ́ téꞌantzaahua, majta muꞌiitɨ́ ɨ́ mej aꞌɨ́mej jetze ajtémeꞌecan ɨ́ griego. Aꞌɨ́ɨ mú majta téꞌantzaahua ɨ́ mé ꞌuuca ɨ́ mej rɨ́ꞌɨ huajáꞌuseijracaꞌa temuaꞌa naa. Ayee mú cheꞌatá menaꞌa téꞌantzaahua ɨ́ teteca.

13 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Tesalónica éꞌechejcaꞌa, matɨ́ꞌɨj ráamuaꞌareeriꞌi tɨ aꞌɨ́ɨn Pablo tihuaúꞌixaa ɨ́ niuucari tɨ jetzen ráꞌaxa ɨ́ Dios aꞌujna Berea, matɨ́ꞌɨj mi meꞌuun áꞌujuꞌun. Aꞌɨ́ɨ mú majta caꞌaníjraꞌa huaꞌutáꞌa ɨ́ teɨte mej mi huaꞌutájaaxɨejviꞌi. Jéꞌecan mú huáꞌaniuꞌucasteꞌecaꞌa. 14 Majta meꞌɨ́n ɨ́ huáꞌaꞌihuaamuaꞌa, aꞌɨ́ɨ mú caí áꞌatee; áꞌiyen mú raataꞌítecaꞌa tɨ Pablo áꞌuraꞌani aꞌujna ti eꞌeveꞌeꞌástɨme ɨ́ jaj tɨ veꞌée. Majta meꞌɨ́n ɨ́ Silas, ajta ɨ́ Timoteo, aꞌɨ́ɨ mú aꞌuteájturaa aꞌujna u Berea.

15 Majta ɨ́ mej Pablo jamuan aꞌucɨ́j, aꞌɨ́ɨ mú yaꞌuvíꞌitɨ chajtaꞌa jetze tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Atenas. Majta áꞌiyen huaréꞌacɨ. Mehuaꞌutaꞌítacaꞌa meꞌɨ́jna ɨ́ Silas, majta meꞌɨ́jna ɨ́ Timoteo mej nuꞌu tiújseɨreꞌen caꞌanacan.

16 Tɨ́ꞌɨj Pablo aúcheꞌe huáꞌachuꞌeveꞌecaꞌa aꞌujna Atenas, jéꞌecan pu tiniúꞌucacaꞌa ɨ́ ru jetze aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ huaꞌuseíj ɨ́ huáꞌa dioosi ɨ́ mej á eꞌeréꞌeteꞌecaa nainjapua aꞌujna chajtaꞌana. 17 Aꞌɨ́j pu jɨ́n, aꞌɨ́ɨn Pablo tihuáꞌaꞌixaateꞌecaꞌa huáꞌa teyujtaꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, ajta aꞌɨ́mej jemi ɨ́ griego ɨ́ mej Dios náꞌamicheꞌe. Ajta tɨ́j naꞌa nain tújcaꞌari tzajtaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu tihuáꞌaꞌixaateꞌecaꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ mej meꞌuun aꞌutéꞌuucaꞌa aꞌujna aꞌu mej tejéꞌetuꞌaraca.

18 Majta meꞌuun seica aꞌutéꞌuucaꞌa ɨ́ mej tiúꞌujmuaꞌate aꞌij mej tíꞌixaxaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej jee epicúreos, majta seica ɨ́ mej tiúꞌujmuaꞌate aꞌij mej tíꞌixaxaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej miyen huataújmuaꞌa tɨjɨ́n estoicos. Matɨ́ꞌɨj mi autéjhuii mej tiuꞌuxáj jeíhua. Matɨ́ꞌɨj mi autéjhuii mej miyen tiráꞌixaateꞌen meꞌɨ́jna. Ayee mú seica tiꞌixa tɨjɨ́n:

―¿Aꞌiné hui tiꞌixa mɨ tɨ jeíhua tiꞌixa?

Majta seica miyen tiꞌixa tɨjɨ́n:

―Xɨee ayén hui tíꞌitaꞌixaateꞌe seɨ́j jɨmeꞌe ɨ́ niuucari tɨ seɨ́j jemi éꞌemeꞌecan ɨ́ Dios.

Ayee mú tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌiné Pablo pu ayén tihuáꞌaꞌixaateꞌecaꞌa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ Jesús, ajta aꞌɨ́jna tɨ nuꞌu huatarúj huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ mɨꞌɨchite. 19 Matɨ́ꞌɨj mi yaꞌuvíꞌitɨ aꞌánna aꞌu mej eꞌetiújseꞌɨrihuaꞌa jɨrí japua tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Areópago. Ayee mú tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n:

―¿Ni rɨꞌɨrí tej iteen ráamuaꞌaree mɨ pej hui jéjcuacan jɨ́n tíꞌitamuaꞌate? 20 ¿Aꞌiné petíꞌitaꞌixaateꞌe tiꞌitɨj jɨmeꞌe tej caí yaúꞌitɨe, tej caí jaꞌanáj ráanamuajriꞌi? Ayee tu hui tíꞌijxeꞌeveꞌe tej ráamuaꞌaree aꞌij tɨ huataújmuaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari.

21 Ayee mú aꞌɨ́jna jɨ́n tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi, aꞌiné naímiꞌi ɨ́ mej Atenas éꞌemeꞌecan, majta ɨ́ mej seɨj chuéjraꞌa japua éꞌemeꞌecan ɨ́ mej meri meꞌuun aꞌuchéjme aꞌujna Atenas, camu máàj tiꞌitɨ́j avéꞌemuaꞌareerecaꞌa. Aꞌɨ́ɨ muꞌu pɨ́ namuajracaꞌa ɨ́ tɨ jéjcuacan jɨ́n tihuáꞌaꞌixaateꞌecaꞌa ɨ́ niuucari.

22 Aj pu i Pablo huatéechaxɨ jáꞌitaꞌa huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ mej eꞌetiújseɨreꞌecaꞌa aꞌujna Areópago. Ayen tɨjɨ́n:

―Múꞌeen mɨ sej teteca, Atenas sej éꞌemeꞌecan, nain nu jɨ́n tíꞌiseij sej jeíhua huáꞌachuꞌeveꞌe ɨ́ rudiojtemuaꞌa. 23 Ayee nu hui tejáꞌamuaꞌixaateꞌe aꞌiné netɨ́ꞌɨj áꞌucheꞌecaneꞌe nehuáꞌaseijracaꞌa aꞌu tɨ naꞌa sej yeꞌutéchajtza seɨ́j ɨ́ aꞌamua dioosi. Seɨ́j nu huaseíj ɨpuari japua tɨ jetzen téꞌeyuꞌusiꞌi ayén tɨjɨ́n: “Tej rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌan ɨ́ Dios tej caí ramuaꞌate.” Aꞌíjna sej caí ramuaꞌate, rɨ́ꞌɨ xu tiraatáꞌaca. Aꞌij nu xaa jɨ́n niyen tejámuaatáꞌixaateꞌesin.

24 ’Aꞌɨ́jna ɨ́ Dios tɨ raatétaahuacaꞌa i chaanaca tej japuan seijreꞌe, ajta nain jɨmeꞌe tɨ ayén tíꞌiseijreꞌe, aꞌii pu hui aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tɨ tíꞌaijta naíjmiꞌicɨꞌe u ta japua, ajta naíjmiꞌicɨꞌe íiyen chaanaca japua. Capu ayun che ɨ́ Dios íiyu teyujtaꞌa ɨ́ mej ráꞌajtaahuacaꞌa ɨ́ teteca. 25 Capu ayén tiúꞌujxeꞌeveꞌe mej raatévaɨreꞌen tiꞌitɨj jɨmeꞌe tɨ tiráꞌaturaateꞌe aꞌiné aꞌɨ́ɨ pu ruseɨ́j huaꞌatáꞌaca naíjmiꞌica ɨ́ teteca mej ruuri muáꞌaraꞌani, mej ucajyáatɨyeꞌican, ajta huaꞌatáꞌaca naíjmiꞌica tɨ́j naꞌa tiꞌitɨ́j tɨ huáꞌaturaateꞌe.

26 ’Ayee pu Dios ráaruu mej seɨ́j jetze huanéj ɨ́ teáataꞌa naímiꞌi ɨ́ teɨte mej mi nainjapua seijreꞌe íiyen chaanaca japua. Ajta, aꞌɨ́ɨ pu hui raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare aꞌachú mej áꞌatɨjtɨꞌɨren, ajta aꞌu mej aꞌuchéjmeꞌeni. 27 Ayee pu Dios aꞌɨ́jna jɨ́n huarɨ́j mej mi ráahuauni meꞌɨ́jna, mej mi miyen éeniꞌicɨꞌe ráateuni. Mɨ ajta aꞌɨ́ɨn, capu aꞌachú aꞌɨmuá méꞌe éꞌeseijreꞌe itejmi jemi.

28 ’Ayee puꞌu naꞌa tíꞌeen aꞌiné aꞌɨ́j tu jetze ruuri ɨ́ Dios, tej ti tiyen éeneꞌe mé téꞌujujhuaꞌaneꞌen, tej ti tiyen huatéꞌuuca. Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej tíꞌichuicaca múꞌejmi tzajtaꞌa, seica mú majta miyen cheꞌatá menaꞌa tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌij nej inee tejáꞌamuaꞌixaateꞌe. Majta miyen tɨjɨ́n: “Teen tu teajta yaújmuaꞌameꞌen púꞌeen ɨ́ Dios.”

29 ’Jaꞌiné teen tu yaújmuaꞌameꞌen púꞌeen ɨ́ Dios, capu hui ayén tiraavíjteꞌe tej tiyen tíꞌimuajca tɨ Dios ayén ꞌeen tɨ́j tiꞌitɨ́j tɨ taavíjhua oro jɨmeꞌe, nusu i plata jɨmeꞌe, nusu tetej jɨmeꞌe. Capu ayén ꞌeen tɨ́j tiꞌitɨ́j ɨ́ mej raatétaahuacaꞌa ɨ́ teɨte aꞌij mej yeꞌí tirájteu meꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ rumuaꞌatzíiraꞌa.

30-31 ’Aꞌájnáꞌɨmua, camu ramuaꞌareerecaꞌa ɨ́ teɨte aꞌij tɨ tíꞌijxeꞌeveꞌe ɨ́ Dios tɨ́j naꞌa tɨ yú eꞌiréꞌene. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Dios, capu jaꞌanáj huaꞌuxɨ́jte aꞌajnáꞌɨmua. Mɨ ajta, íjii pu xaa, aꞌɨ́ɨ pu tihuáꞌaijteꞌe naíjmiꞌicɨꞌe mej nuꞌu seɨcɨé tiúꞌumuaꞌati ɨ́ teɨte, aꞌɨ́jna jɨmeꞌe, tɨ Dios ari ayén tiraaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare seɨ́j xɨcájraꞌa jetze tɨ jetzen huaꞌuxɨ́jteꞌen naíjmiꞌica ɨ́ mej yen aꞌuchéjme íiyen i chaanaca japua. Aꞌɨ́ɨ pu hui huáꞌaxɨjteꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ Dios raꞌantíhuaꞌu. Dios pu ari huaꞌutaseíjra naíjmiꞌica ɨ́ teɨte tɨ ayén tiꞌayajna aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ raꞌajjáj huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ mɨꞌɨchite aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo.

32 Matɨ́ꞌɨj ráanamuajriꞌi tɨ Dios raꞌajjáj ɨ́ mɨꞌɨchite tzajtaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, seica mú ráꞌaxɨeehuariꞌiracaꞌa. Majta seica miyen tɨjɨ́n:

―Ayee tu tíꞌijxeꞌeveꞌe pej pajtáhuaꞌa titáꞌixaateꞌen peꞌɨ́jna jɨmeꞌe.

33 Aj pu i ajtáraa ɨ́ Pablo huáꞌa jetze. 34 Aru maúcheꞌe mú seica ɨ́ teɨte áꞌujujhuaꞌaneꞌe jamuan. Meráꞌantzaahua micu. Aꞌii mú meꞌɨ́n púꞌeen, ɨ́ mej huáꞌa tzajtaꞌa aꞌutéꞌuucaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Dionisio, ɨ́ tɨ huáꞌa jetze ajtémeꞌecantacaꞌa aꞌujna Areópago, ajta seɨ́j ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa tɨ ayén ántehuaa tɨjɨ́n Dámaris, majta seica mú majta téꞌantzaahua.