1 Tetɨ́ꞌɨj ti á huajaꞌuhuáꞌaxɨ ɨ́ taꞌihuaamuaꞌa, tetɨ́ꞌɨj ti atéecɨ ɨ́ baarcu jetze. Aj tu ti antacɨ́j aꞌujna u Cos. Yee ruijmuaꞌateꞌe yee tu teꞌuun aꞌuráane teꞌújna Rodas. Teajta teꞌuun huiráacɨ, tetɨꞌɨjtá ti teꞌuun aꞌuráane aꞌujna u Pátara. 2 Aꞌuu tu ti seɨ́j áꞌuteu ɨ́ baarcu tɨ Fenicia aꞌumé. Aꞌɨ́j tu jetze atéecɨ. Tetɨ́ꞌɨj ti aꞌucɨ́j.

3 Aꞌuu tu aujúꞌucaa tetɨ́ꞌɨj raaseíj á tɨ eꞌeráahuachi. Ayee pu téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Chipre. Aꞌuu tu taúutataꞌa pújmeꞌen ajcáane, mú tu áꞌujuꞌun tenaꞌa ajta aꞌujna u Siria. Aꞌuu mú teꞌirátuaaxɨ ɨ́ ijca tɨ tiúꞌutɨsimeꞌe ɨ́ baarcu. Aꞌɨ́j tu jɨ́n acáacɨ. Ayee pu téjaꞌarájtehuaa aꞌujna tɨjɨ́n Tiro.

4 Aꞌuu tu ti huáꞌuteu ɨ́ taꞌihuaamuaꞌa. Aꞌuu tu ti huáꞌa jamuan aꞌuteájturaa aráhuaꞌapua xɨcaj jetze. Aj pu i xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios, tiꞌitɨ́j huaꞌutáꞌixa aꞌɨ́mej. Aꞌɨ́j mú jɨ́n raatáꞌijmɨijracaa tɨ nuꞌu caí áꞌuraꞌani aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo aꞌujna Jerusalén.

5 Tɨ́ꞌɨj tejaꞌuréꞌene aráhuaꞌapua xɨcaj jetze, aj tu ti aꞌucɨ́j. Naíimiꞌi ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌe, majta ɨ́ mej huaꞌatéviꞌitɨn, majta ɨ́ huáꞌayaujmuaꞌa, aꞌúu mú tajaútuaa tɨ jaꞌuꞌástɨmee chajtaꞌa jetze. Aꞌuu tu títunutaxɨ jaꞌapuaíri japua, tej ti raatéjhuauni ɨ́ Dios jemi. 6 Tetɨ́ꞌɨj ti huaꞌutateúuteꞌe, aj tu ti atéecɨ ɨ́ baarcu jetze. Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej á tajeꞌeváꞌatuaa, aꞌúu mú huaréꞌacɨ.

7 Tetɨ́ꞌɨj huiráacɨ teꞌújna Tiro, teucheꞌe tu huajúꞌucaa baarcu jetze. Tetɨ́ꞌɨj ti teꞌuun aꞌaráꞌa teꞌújna Tolemaida. Tetɨ́ꞌɨj ti huaꞌutateújte ɨ́ taꞌihuaamuaꞌa. Teajta teꞌuun huáꞌa jamuan aꞌuteájturaa sei xɨcaj. 8 Yee ruijmuaꞌateꞌe yee pu áꞌuraa ɨ́ Pablo. Teajta iteen i tej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, teajta tu jamuan aꞌucɨ́j. Tetɨ́ꞌɨj ti aitacɨ́j aꞌu tɨ pújmeꞌen, chajtaꞌa tɨ ayén tejaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Cesarea.

Aꞌuu tu aꞌaráꞌa áa tɨ éꞌeche aꞌɨ́jna ɨ́ Felipe tɨ tejáꞌuxajtan teɨte tzajtaꞌa. Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen seɨ́j ɨ́ mej aráhuaꞌapua aráꞌase ɨ́ mej tíꞌivaɨreꞌe u teyujtaꞌa. Aꞌuu tu aꞌuteájturaa teꞌɨ́jna jamuan ɨ́ Felipe. 9 Muáacuaca pu tiyaúumuaꞌa júucajtacan mej caí xɨ viɨ́cheꞌe. Aꞌɨ́ɨ mú tíꞌixajtacaꞌa niuucari jɨmeꞌe tɨ Dios raateájtuaa huáꞌa jemi.

10 Aꞌuun tu áꞌatee yee puaꞌan xɨcaj tɨ́ꞌɨj seɨj á eꞌiréꞌene tɨ ayén ántehuaa tɨjɨ́n Agabo. Aꞌuu pu eꞌerájraa aꞌujna u Judea. Aꞌii pu pɨ́rɨcɨ aꞌɨ́jna ɨ́ Agabo seɨ́j tɨ Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌa. 11 U pu aꞌuvéꞌemej tɨ ij támuaꞌareeriꞌi. Aj pu i raꞌavéꞌexɨstacaꞌa ɨ́ Pablo ɨ́ puaaseájreꞌaraꞌan. Tɨꞌɨquí aꞌɨ́jna jɨ́n raꞌamuáajɨꞌɨcɨe ɨ́ ɨɨcájraꞌan jetze, ajta ɨ́ muájcaꞌareꞌaraꞌan jetze. Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n:

―Ayee pu hui tiꞌixa ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios aꞌɨ́jna tɨ jɨ́meꞌen yee, mej nuꞌu raꞌamuáajɨꞌɨcɨꞌesin aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ puaaseájreꞌaraꞌan aꞌɨ́mej ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan aꞌujna Jerusalén. Majta nuꞌu huaꞌutátuiireꞌesin aꞌɨ́mej ɨ́ mej seɨj chuéjraꞌa japua éꞌemeꞌecan.

12 Tetɨ́ꞌɨj ráanamuajriꞌi teꞌɨ́jna, iteen, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Cesarea éꞌemeꞌecan, naímiꞌi tu raatajé tɨ nuꞌu caí aꞌuun áꞌumeꞌen.

13 Aj pu i ayén tiuꞌutaniú ɨ́ Pablo tɨjɨ́n:

―¿Aꞌiné ꞌeen jɨ́n siyen tiúꞌujyein, seajta aꞌij puaꞌa titéꞌujmuajte ineetzi jɨmeꞌe? Nichéꞌe hui huámɨꞌɨni. Ayee nu téꞌencaꞌane mej naꞌamuájɨꞌɨcɨꞌen, neajta nej huámɨꞌɨni neꞌújna Jerusalén neꞌɨ́jna jɨmeꞌe nej ravaɨreꞌe ɨ́ tavástaraꞌa ɨ́ Jesús. ―Ayee pu titaatáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo.

14 Aꞌiné catu raatáviicuaꞌiriꞌi tej raꞌantimuáꞌitɨn, tetɨ́ꞌɨj ti raatáꞌa tɨ u áꞌumeꞌen. Ayee tu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n:

―Chéꞌe ayén tejaꞌuréꞌenen aꞌij tɨ tíꞌijxeꞌeveꞌe ɨ́ tavástaraꞌa.

15 Teajta áꞌiyen huátacate. Tetɨ́ꞌɨj ti teꞌuun aꞌujnéj aꞌájna Jerusalén. 16 Seica ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌe ɨ́ mej Cesarea éꞌemeꞌecan, aꞌɨ́ɨ mú aꞌujnéj ta jamuan. Ajta seɨj tɨ huáꞌa jetze ajtémeꞌecan ɨ́ mé Chipre éꞌemeꞌecan, ayée pu ántehuaa tɨjɨ́n Mnasón. Puꞌuri áꞌatee temuaꞌa tɨ téꞌatzaahuateꞌe. Aꞌuu tu eꞌeraíxancheꞌe aꞌu tɨ éꞌeche aꞌɨ́jna.

17 Tetɨ́ꞌɨj teꞌuun aꞌaráꞌa, naa mú rɨ́ꞌɨ titaꞌancuréꞌeviꞌitɨ ɨ́ taꞌihuaamuaꞌa. Jéꞌecan mú huataújtemuaꞌave. 18 Yee ruijmuaꞌateꞌe yee pu Pablo ta jamuan u áꞌume tej ti yeꞌuvéꞌemuaare teꞌɨ́jna ɨ́ Jacobo. Majta ɨ́ vaujsi, naímiꞌi mú aꞌuun aꞌutéꞌuucaꞌa.

19 Aj puꞌi Pablo huaꞌutateújte. Tɨꞌɨquí ayén tihuaꞌutáꞌixaa naíjmiꞌica aꞌij tɨ tiꞌitɨ́j huarɨ́j aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej seɨj chuéjraꞌa japua éꞌemeꞌecan, aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ Dios jetze rucaꞌané aꞌɨ́ɨn ɨ́ Pablo, ayén Dios jetze teꞌaraújcaꞌanejcaꞌa. 20 Matɨ́ꞌɨj ráanamuajriꞌi, aj mú mi rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌa ɨ́ Dios. Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiraataꞌixaa meꞌɨ́jna ɨ́ Pablo tɨjɨ́n:

―Casiꞌi, taꞌihuaaraꞌa, aꞌiné aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, muꞌiitɨ́ mú hui téꞌatzaahuateꞌe, majta, naímiꞌi mú raxɨ́ꞌeveꞌe tɨ jaꞌatɨ ayén huárɨni aꞌij tɨ tiuꞌutaxájtacaꞌa ɨ́ yuꞌuxari jetze aꞌɨ́jna ɨ́ Moisés teecan tɨ raꞌuyúꞌuxacaꞌa. 21 Majta miyen tiꞌixa pej nuꞌu tihuáꞌamuaꞌate aꞌɨ́mej ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, ɨ́ mej majta seɨ́j chuéjraꞌa japua éꞌeche, múꞌee pej nuꞌu piyen tihuáꞌamuaꞌate mej nuꞌu caí miyen rɨjca aꞌij tɨ tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Moisés, mej nuꞌu caí raꞌantisíjchixɨꞌɨ ɨ́ huaꞌanavij ɨ́ huáꞌayaujmuaꞌa, majta nuꞌu caí raꞌaráꞌasten ɨ́ tayeꞌirá.

22 ’¿Aꞌiné tenaꞌa tíjrɨni?, aꞌiné matɨ́ꞌɨj ráamuaꞌaree ɨ́ teɨte pej yé uvéꞌene, aj mú mi tiújseɨreꞌesin.

23 ’Patáꞌaj piyen huárɨni aꞌij tej timuaatáꞌixaateꞌesin iteen. Muáacua mú yé muaatéꞌuu ɨ́ teteca, ɨ́ mej tiꞌitɨj jɨ́n teꞌataújratziiriꞌi ɨ́ Dios jemi. 24 Patáꞌaj huáꞌanviꞌitɨn peꞌújna teyujtaꞌa pej pi huáꞌajejcuareꞌen huáꞌa jamuan, pajta tiuꞌunáachita ɨ́ mej huáꞌajijveꞌen. Aj pu hui xaa rɨꞌɨríista aꞌame mej caújyajxɨꞌɨn. Aj mú mi ramuaꞌaréeren tɨ caí ayén tiꞌayajna aꞌij mej timuaatáꞌixaa múꞌeetzi, sino pajta pej múꞌee raꞌaráꞌastejsin ɨ́ yuꞌuxari.

25 ’Majta ɨ́ mej caí Israél jetze ajtémeꞌecan, tuꞌuri tíhuaꞌutaꞌítiꞌiriꞌi tej tiyen raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare mej caí huaꞌiraꞌa cuaꞌaca mej ráamuaɨꞌɨvajtacaꞌa. Aꞌɨ́ɨ pu hui xaa rɨꞌɨrí mej ráacuaꞌani ɨ́ mej caí ráamuaɨꞌɨvajtacaꞌa. Aru, camu nuꞌu majta xúureꞌe cuaꞌaca, majta caí racuaꞌaca ɨ́ huáꞌireꞌaraꞌan ɨ́ mej racácuaꞌimin. Majta caí tiúꞌujxanaꞌacɨraꞌa ɨ́ teteca ꞌuuca jamuan ɨ́ mej caí huaꞌatéviꞌitɨn, majta ɨ́ ꞌuuca, mej nuꞌu caí seica anteánaꞌaxcan ɨ́ teteca ɨ́ mej caí huáꞌacɨnaꞌajmuaꞌa púꞌeen.

26 Yee ruijmuaꞌateꞌe yee, Pablo pu huajaꞌuvíꞌitɨ aꞌɨ́mej ɨ́ teteca. Ajta huaújjejcuare huáꞌa jamuan. Aj pu i teyujtaꞌa aꞌuteájrupi tɨ i huaꞌutáꞌixaateꞌen ɨ́ mej tíꞌaijta aꞌujna matɨ́ꞌɨj raꞌantipuáꞌajteꞌen ɨ́ mej rujéjcuareꞌen, majta meꞌɨ́jna jɨ́n miyen huárɨni mej tiúꞌumuaɨꞌɨvejta, seɨj ajta seɨj.

27 Tɨ́ꞌɨj ari tɨ́muaꞌa antipuáꞌarijmeꞌeca aráhuaꞌapua xɨcaj jetze, seica ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, aꞌɨ́ɨ mú raaseíj aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo aꞌujna teyujtaꞌa. Aꞌɨ́ɨme aꞌúu mú éꞌemeꞌecan tɨ́j naꞌa aꞌúu tɨ huatacáꞌa u Asia. Matɨ́ꞌɨj raaseíj, nainjapua mú huaꞌutáꞌixa ɨ́ teɨte. Caꞌaníjraꞌa mú huaꞌutáꞌa mej huataníniuꞌucacu, matɨ́ꞌɨjtá mi raatéeviꞌi. 28 Muaajíjhuacaꞌa caꞌanín jɨmeꞌe. Miyen tɨjɨ́n:

―Múꞌeen teteca mɨ sej hui Israél jetze ajtémeꞌecan, sataatávaɨreꞌe. Aꞌii pu hui aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ teáataꞌa tɨ nainjapua áꞌucheꞌecan, tihuáꞌamuaꞌate naíjmiꞌica ɨ́ teɨte mej nuꞌu mé rúurɨeni ɨ́ tayeꞌirá, majta mej nuꞌu caí raꞌaráꞌasten aꞌij tɨ téꞌeyuꞌusiꞌi ɨ́ yuꞌuxari jetze, majta mej mi miyen aꞌij puaꞌa tíꞌixajta aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ teyuu. Ajta aꞌɨ́ɨn, seɨ́j pu hui griegos uteárujte íiyu teyujtaꞌa, aꞌɨ́j pu jɨ́n autéꞌɨtze ɨ́ tayeꞌirá jɨmeꞌe.

29 Ayee mú tiuꞌutaxájtacaꞌa, aꞌiné amuacaí mú raaseíj meꞌɨ́jna ɨ́ Trófimo tɨ Éfeso éꞌemeꞌecan. Aꞌuu mú yaꞌuseíj chajtaꞌa, jamuan aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo. Aꞌɨ́j mú jɨ́n miyen tiuꞌumuáꞌaj tɨ aꞌuun ruꞌuteárujte aꞌujna teyujtaꞌa.

30 Nainjapua ɨ́ chajtaꞌa, jeíhua mú ruꞌɨtzíiteꞌecaꞌa. Majta cureꞌeruaáchejyeꞌicaa. Matɨ́ꞌɨj mi raatéeviꞌi meꞌɨ́jna ɨ́ Pablo. Majta ruꞌirajáanajraa á puaꞌacɨé aꞌujna teyujtaꞌa. Majta áꞌiyen teꞌiteáana á tɨ éꞌepueerta.

31 Muꞌuri tɨ́n raajéꞌicatacheꞌe meꞌɨ́jna ɨ́ Pablo. Tɨ́ꞌɨj i ráamuaꞌareeriꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ xantaaruꞌu taꞌamuájca ayén tɨjɨ́n mej nuꞌu nainjapua rúꞌɨtziiteꞌe u chajtaꞌa. Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ xantaaruꞌu, ayée pu aꞌɨ́jna teꞌentiújmuaꞌareerecaꞌa tɨ tíhuaꞌutaꞌaíjteꞌen ɨ́ xantaaruꞌu ɨ́ mej seiviꞌiraꞌa aráꞌaxcaa.

32 Aj pu i aꞌɨ́ɨn xantaaruꞌu taꞌamuájca huáꞌajseɨj ɨ́ ruxantaaruꞌustemuaꞌa, ajta aꞌɨ́mej ɨ́ mej anxɨ́te tíꞌaijta. Matɨ́ꞌɨj mi u áꞌujuꞌun meruaachijméꞌe aꞌu mej aꞌutéꞌuucaꞌa ɨ́ teɨte. Majta meꞌɨ́n ɨ́ teɨte, matɨ́ꞌɨj huaꞌuseíj meꞌɨ́jna ɨ́ xantaaruꞌu taꞌamuájca jamuan ɨ́ ruxantaaruꞌustemuaꞌa, matɨ́ꞌɨj mi raatapuáꞌajtacaꞌa mej ratévaꞌaraꞌa ɨ́ Pablo.

33 Aj pu i ajteáxɨɨrecaꞌa ɨ́ xantaaruꞌu taꞌamuájca. Tɨ́ꞌɨj i rajvíꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo. Aj pu i raataꞌaíjtacaꞌa mej raꞌamuájɨꞌɨcɨꞌen huaꞌapuaca jɨmeꞌe ɨ́ cadeena. Aj pu i ayén tihuaꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n:

―¿Aꞌataani pɨ́rɨcɨ? ¿Tiꞌitájni aꞌij huáruu?

34 Majta meꞌɨ́n ɨ́ teɨte, seica mú miyen seɨcɨé títetéjijhuajméꞌe, majta seica seɨcɨé. Aꞌɨ́j pu jɨ́n caí aꞌij tiráamuaꞌareeriꞌi tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ xantaaruꞌu taꞌamuájca aꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej jeíhua téjijhuajméꞌe. Tɨ́ꞌɨj i raataꞌaíjtacaꞌa mej raꞌanján aꞌu mej eꞌiráati ɨ́ xantaaruꞌu. 35 Aꞌiné jeíhua mú teɨte, majta caꞌanéeri jɨ́n ratácaꞌanihuaꞌa meꞌɨ́jna ɨ́ Pablo, matɨ́ꞌɨj mi meꞌɨ́n ɨ́ xantaaruꞌu huáꞌajajniꞌiriꞌi. Matɨ́ꞌɨj mi yáꞌuchuii meꞌɨ́jna ɨ́ Pablo, majta raꞌantítuaa meꞌɨ́jna escaleera jetze tɨ ajtiúꞌupuꞌu ɨ́ chiꞌij jetze.

36 Majta meꞌɨ́n teɨte ɨ́ mej raatavén, ayée mú mauj títetéjijhuajméꞌe tɨjɨ́n:

―Xáꞌajajniꞌiriꞌi, chéꞌe huámɨꞌɨni.

37 Matɨ́ꞌɨj ruꞌuteáruuteꞌesimeꞌeca meꞌɨ́jna ɨ́ Pablo aꞌu mej eꞌiráati ɨ́ xantaaruꞌu, tɨꞌɨqui aꞌɨ́ɨn Pablo tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ xantaaruꞌu taꞌamuájca tɨjɨ́n:

―¿Ni pecaí neetáꞌaca nej aꞌatzu timuaatáꞌixaateꞌen?

Ajta aꞌɨ́ɨn xantaaruꞌu taꞌamuájca, ayée pu tiuꞌutaniú tɨjɨ́n:

―¿Ni múꞌee peraayɨ́ꞌɨtɨ ɨ́ huaꞌaniuuca ɨ́ griego? 38 ¿Ni pecaí peꞌɨ́n púꞌeen ɨ́ pej Egipto éꞌemeꞌecan, ɨ́ pej pauchén huáꞌɨtziiteꞌecaꞌa ɨ́ teɨte mej mi autéjhuii mej tiújneꞌusiꞌiteꞌen? ¿Ni pecaí múꞌee peꞌɨ́n pɨ́rɨcɨ ɨ́ pej huajaꞌuvíꞌitɨ muáacua viꞌiraꞌa mej tíꞌitecuiꞌica peꞌújna aꞌu tɨ caí éꞌe tiꞌitɨ́j?

39 Aj pu i Pablo ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n:

―Mɨ neajta, nee nu Israél jetze ajtémeꞌecan. Aꞌuu nu éꞌemeꞌecan aꞌujna Tarso, chajtaꞌana tɨ jeíhua ruxeꞌeveꞌe aꞌuun tɨ huatacáꞌa u Cilicia. Jéihua nu muahuavii pej naatáꞌan nej tihuaꞌutáꞌixaateꞌen ɨ́ teɨte.

40 Aj pu i xaa raatáꞌa tɨ tihuaꞌutáꞌixaateꞌen. Aj pu i Pablo huatéechaxɨ aꞌɨ́jna escaleera jetze. Rumuájcaꞌa pu jɨ́n huaꞌutáꞌijmɨijriꞌi mej caí chéꞌe téjijhuajmeꞌen. Matɨ́ꞌɨj caí chéꞌe eꞌijtéruaasimeꞌeca, aj pu i huaꞌaniuuca jɨ́n tihuaꞌutáꞌixaa ɨ́ hebreo. Ayen tɨjɨ́n: