21
Paul Jerusalem ts'ǫ̀ dèhtła
Gıts'ǫǫ̀ nats'eedè ha gogha dìì kò nats'eède. Eyı gots'ǫ kǫ̀ta Cos ts'ǫ̀ elàcho t'à nats'eèɂe. Ek'èdaedzęę̀ k'e kǫ̀ta Rhodes ts'ǫ̀ ats'ejà, eyı gots'ǫ kǫ̀ta Patara ts'ǫ̀ ts'eèɂe. Eyı kǫ̀ta gots'ǫ elàcho Phoenıcıa nèk'e ts'ǫ̀ ade ha nǫǫ̀, eyıt'à weyìı ts'ı̨ı̨de gà nats'eèɂe. Dı nechàa Cyprus ts'aɂı̨, sazı̨ ts'ǫǫ̀hk'e wexa ats'ejà. Syrıa nèk'e ts'ǫ̀ ts'eèɂe tł'axǫǫ̀ kǫ̀ta Tyre dàts'ı̨ı̨de. Elàcho yìı t'asìı whelaa sìı ekǫ dàgı̨ı̨wa. Ekǫ Nǫ̀htsı̨ wecheekeè gıts'aɂı̨, łǫ̀hdı̨ dzęę̀ ts'ǫ̀ gıxè ats'ı̨ı̨t'è. Yedàyeh Nezı̨ı̨ wedahxà Paul ghǫnàdageetì, “Kǫ̀ta Jerusalem ts'ǫ̀ anede-le,” gıìhdı. K'achı̨ nats'eeɂè ha nìkw'o ekò Nǫ̀htsı̨ wecheekeè, gıts'èkeè eyıts'ǫ gıza goxè tabàa ts'ǫ̀ geède. Tabàa nàgòts'ı̨ı̨hgè gà gıxè yats'ı̨ı̨htı. Ełets'ı̨ı̨ts'į̀ tł'axǫǫ̀ elàcho yìı ts'ı̨ı̨de, ededı̨ t'aa edekǫ̀ ts'ǫ̀ nageèhde.
Kǫ̀ta Tyre gots'ǫ nats'eèɂe, kǫ̀ta Tolemaıs nèts'ı̨ı̨ɂe. Ekǫ ı̨łè dzęę̀ ts'ǫ̀ Nǫ̀htsı̨ wecheekeè gıts'àts'ede. Ek'èdaedzęę̀ k'e nats'eèɂe, kǫ̀ta Caesarea dàts'ı̨ı̨de. Phılıp, godı nezı̨ı̨ t'à godee dǫǫ̀, wekǫ̀ nàts'ı̨ı̨dè. Dǫ-teèt'ı̨ı̨ ghàgeedı ha dǫ łǫ̀hdı̨ gį̀į̀hchì ı̨lèe sìı ededı̨ wììchì ı̨lè. Wetì dı̨ hoget'ı̨-le sìı hazǫǫ̀ nakwenàoɂǫǫ gı̨ı̨lı̨ı̨.
10 Edlaàtłǫ dzęę̀ ts'ǫ̀ eyı nàts'ı̨ı̨dè tł'axǫǫ̀ Judea nèk'e gots'ǫ nakwenàoɂǫǫ Agabus wìyeh eyı nììtła. 11 Paul wewè neyı̨į̀wa gà wet'à edılà eyıts'ǫ edekè xèwhezhà, hadı, “Yedàyeh Nezı̨ı̨ hadı, ‘Kǫ̀ta Jerusalem gots'ǫ Israel got'ı̨į̀, dıı whe amìı wets'ǫ ne sìı dıı hanì dageèzhà ha, eyı gà eyıì-le dǫ xàɂaa ghàgıhtè ha,’ ” hadı gots'ǫ̀ goı̨de.
12 Agabus hadı wets'ıìkw'o t'à Paul, kǫ̀ta Jerusalem nàwetła-le wèts'edıì weghǫnàdats'eetì. 13 Hanìkò Paul hadı, “Ayìıha seghǫ aahtse xè sedzeè etseè aahɂı̨? Zezì wıızì ts'ıhɂǫ̀ dasegeezà gha ts'atà whıhda hǫt'e, eyı zǫǫ̀-le wets'ıhɂǫ̀ ekǫ ełaehwhı ha segha asanìle hǫt'e,” gòhdı. 14 Weghǫ dats'eehnè ha-le t'à hawèts'edı, “Gots'ǫ̀ K'àowo wınì k'ę̀ę̀ welè,” wèts'edı.
15 Eyı tł'axǫǫ̀ nats'eedè ha sınìts'ı̨ı̨de eyıts'ǫ kǫ̀ta Jerusalem ts'ǫ̀ ts'eède. 16 Kǫ̀ta Caesarea gots'ǫ Nǫ̀htsı̨ wecheekeè mǫ̀hdaa goxè agejà. Dǫ ı̨łè Manason wìyeh wekǫ̀ ats'ı̨ı̨t'e ha t'à, ekǫ ts'ǫ̀ agogį̀į̀là. Eyı dǫ Manason, Cyprus gots'ǫ dǫ hǫt'e. Nǫ̀htsı̨ wecheekeè t'akwełǫ̀ǫ̀ kèhogı̨į̀hde ekò ededı̨ goxè at'ı̨ ı̨lè.
Paul Jerusalem nììtła
17 Jerusalem nèts'ı̨ı̨de ekò Nǫ̀htsı̨ wecheekeè gogıaɂı̨ t'à gınà. 18 Ek'èdaedzęę̀ k'e Paul eyıts'ǫ goxı̨ hazǫǫ̀ James wets'àts'ede, Nǫ̀htsı̨ cheekeè gha k'aodèe hazǫǫ̀ eyı geèhkw'e. 19 Paul goaɂı̨ xè goı̨ts'į̀ tł'axǫǫ̀ dànì dǫ hoghàehtǫ t'à Nǫ̀htsı̨ dǫ eyıì-le xàɂaa nı eghàlaı̨dàa sìı hazǫǫ̀ gots'ǫ̀ hadı.
20 Eyı godı gıìkw'o ekò Nǫ̀htsı̨ ghàsǫgeedı. Paul ts'ǫ̀ hagedı, “Israel got'ı̨į̀ łǫ gıgha ehkw'ı-ahodıì agejà eyıts'ǫ hazǫǫ̀ Moses wenàowoò gha hòtł'ò agı̨ı̨wǫǫ, wek'èı̨zǫ hǫt'e. 21 Hanìkò dıı hanì neghǫ godı gıìkw'o. Israel got'ı̨į̀ dǫ eyıì-le ta nàgedèe sìı Moses wenàowoò wedę hoghàgı̨ı̨htǫǫ, nègedı. Moses wenàowoò k'ę̀ę̀ naxızaa gıkwǫ̀ nàt'à-le kò eyıts'ǫ gonàowoò k'èahdì-le kò nı̨ı̨dı ghǫ egıìkw'o. 22 Eyı ghǫ ayìı dàts'ı̨ı̨là lì? Jǫ nàwhı̨ı̨tła ghǫ gıìkw'o ha hǫt'e. 23 Eyıt'à ayìı dànèts'edıı sìı hanele. Jǫ dǫ dı̨ goxè geèhkw'ee sìı Nǫ̀htsı̨ ts'ǫ̀ yatı nàtsoo edegha gèhtsı̨. 24 Eyı dǫ dı̨ edexè agı̨ı̨le. Nǫ̀htsı̨ yatıì k'ę̀ę̀ sıìdegele gha, gıxè aąde. Gıt'à sıìdegele gha sǫǫ̀mba t'à gıts'àądı, hanì-ı̨dè edekwìghà hazǫǫ̀ xaget'à ha. Hanelà nı̨dè dǫ hazǫǫ̀ neghǫ godı gıìkw'oo sìı ehkw'ı-ahodı-le nǫǫ̀ gı̨ı̨wǫ ha, eyıts'ǫ Moses wenàowoò k'ę̀ę̀ ı̨da nǫǫ̀ negı̨ı̨hwhǫ ha. 25 Dǫ eyıì-le xàɂaa gıgha ehkw'ı-ahodıı sìı gıts'ǫ̀ dıı hanì ts'ı̨ı̨tł'è ı̨lè. Bò nǫ̀htsı̨ hòèlı̨ı̨ ghàɂaadìı sìı aahdè-le, edoò aahdǫ-le, tıts'aàdìı gık'à dahdlì t'à ełǫǫ̀wıı sìı gıkwǫ̀ aahdè-le. Naxızhį̀į̀ t'à hołı̨ı̨ k'ę̀ę̀ ełek'alaahdè-le. Eyı haàtłǫ haahłe ha-le gìts'edıì gıts'ǫ̀ ts'ı̨ı̨tł'è ı̨lè,” gıìhdı.
26 Ek'èdaedzęę̀ k'e Paul eyı dǫ dı̨ edexè agǫǫ̀là, goxè Moses wenàowoò k'ę̀ę̀ sıìdeɂı̨. Eyı tł'axǫǫ̀ Paul Nǫ̀htsı̨kǫ̀-gocho nàhtła. Dàtłǫ dzęę̀ ts'ǫ̀ sıìdegeɂı̨ ha eyıts'ǫ dǫ dı̨ sıìdegeɂı̨ı̨ sìı hazǫǫ̀ gıtaàt'eè gıgha Nǫ̀htsı̨ ts'ǫ̀ t'asìı k'eek'ǫ̀ ha sìı yahtıı ts'ǫ̀ hadı.
Paul gį̀į̀hchì
27 Łǫ̀hdı̨ dzęę̀ ts'ǫ̀ sıìdegeɂı̨ ghǫ k'àhdzǫ nagı̨ı̨t'e ekò Asıa nèk'e gots'ǫ Israel got'ı̨į̀ mǫ̀hdaa Nǫ̀htsı̨kǫ̀-gocho gà Paul gıaɂı̨. Dǫ xè nıdahogı̨į̀hdè t'à Paul dagıachì. 28 Gezeh xè hagedıì, “Israel got'ı̨į̀ gots'àahdı! Dıı dǫ sìı hazǫǫ̀ nèk'e gòet'ı̨ k'èch'a, gonàowoò k'èch'a, eyıts'ǫ Nǫ̀htsı̨kǫ̀-gocho k'èch'a dǫ hoghàehtǫ. Eyı zǫǫ̀-le, Greece got'ı̨į̀ Nǫ̀htsı̨kǫ̀-gocho gà nègòı̨wa. Eyı wets'àet'ǫ hǫt'e t'à jǫ degaı k'è gòɂǫǫ sìı tsį̀goı̨hwho hǫt'e,” gedıì gezeh. 29 (Dǫ ı̨łè Ephesus got'ı̨į̀ Trophımus wìyeh, Paul xè gıaɂı̨ ı̨lè t'à eyı dǫ Paul xè Nǫ̀htsı̨kǫ̀-gocho gà nììtłaa gı̨ı̨wǫ t'à agedı.)
30 Kǫ̀ta dǫ hazǫǫ̀ nıdahogı̨į̀hdè t'à dǫ nàłıìzah. Paul dagıachì, Nǫ̀htsı̨kǫ̀-gocho gà gots'ǫ xàgeèlì, eyıts'ǫ Nǫ̀htsı̨kǫ̀-gocho wemǫǫ̀ goyagoòɂàa-k'è gòlaa sìı hazǫǫ̀ enìgį̀ı̨wa. 31 Paul ełaàgıìhwhı ha nèhogį̀ı̨ɂǫ ekò Rome gots'ǫ eghǫǫ-dǫǫ̀-gha-k'àowo yeghǫ ıìkw'o. Kǫ̀godeè Jerusalem dǫ hazǫǫ̀ xè nàdahoowo t'à eghǫǫ-dǫǫ̀-gha-k'àowo yeghǫ ıìkw'o. 32 Ekòet'ıì eghǫǫ-dǫǫ̀-gha-k'àowo edecheekeè xè dǫ nı ts'ǫ̀ tı̨mǫgeède. Dǫ nàdahogehdèe sìı eghǫǫ-dǫǫ̀-gha-k'àowo eyıts'ǫ wecheekeè gıaɂı̨ ekò Paul degı̨ı̨tso.
33 Eghǫǫ-dǫǫ̀-gha-k'àowo weyatıì k'e Paul nıgıìchì eyıts'ǫ satsǫ̀tł'ıì nàke t'à dageèzhà. Eyı tł'axǫǫ̀ dǫ dagoehke, “Dıı dǫ amìı hǫt'e eyıts'ǫ ayìı t'à ekǫ-le hòèhtsı̨?” gòhdı. 34 Dǫ mǫ̀hdaa t'asìı ı̨łè ghǫ yagìzeh eyıts'ǫ k'achı̨ mǫ̀hdaa t'asìı eyıì-le ghǫ yagìzeh t'à k'àowo, ayìı ghǫ agedıı sìı yegòhɂà ha whį̀ajà. Eyıt'à weyatıì k'e Paul eghǫǫ-dǫǫ̀-kǫ̀ ts'ǫ̀ agį̀į̀là. 35 Paul dekegǫǫ̀ɂàa k'e nììtła ekò dǫ hazǫǫ̀ sıì nàdahogehdè t'à eghǫǫ-dǫǫ̀ Paul dǫ ch'à nıgıìchì gà nagıahte. 36 Dǫ hazǫǫ̀ gok'èè gıadèe sìı “Weweè aahłe!” gedıì yagìzeh.
Paul dǫdeè ts'ǫ̀ gode
37 Paul, eghǫǫ-dǫǫ̀-kǫ̀ goyageechı ha nìkw'o ekò eghǫǫ-dǫǫ̀-gha-k'àowo daehke, “T'asìı nets'ǫ̀ haehsı̨ ha dehwhǫ,” yèhdı.
Eyıt'à k'àowo, Paul ts'ǫ̀ hadı, “Dànıt'à Greece got'ı̨į̀ gıyatıì k'ę̀ę̀ goı̨de?” yèhdı. 38 “Įdì whaà-le ekò Egypt got'ı̨į̀ ı̨łè goxè ełegegǫ ha dǫ dı̨-lemì edexè ekìı-ka nèk'e ts'ǫ̀ goòwa ı̨lè, eyı anet'e-le nì?” yèhdı.
39 Paul yets'ǫ̀ hadı, “Į̀le, sı̨ Israel got'ı̨į̀ aht'e; Cılıcıa nèk'e, kǫ̀godeè wet'àaɂàa Tarsus gots'ǫ dǫ aht'e. Dǫ gıts'ǫ̀ goıhde, ası̨ı̨le,” yèhdı.
40 K'àowo hęɂę yèhdı t'à Paul dekegǫǫ̀ɂàa k'e nàwo gà dǫ ts'èwhı̨į̀ agı̨ı̨t'e ha edılà t'à gogha nàɂeetsį̀. Dǫ hazǫǫ̀ ts'èwhı̨į̀ agejà tł'axǫǫ̀ Aramaıc gıyatıì k'ę̀ę̀ gots'ǫ̀ gode, hadı,