Yuda
1
Yaiʒézé ac.
Yesu Kristoac weleŋqeqe icya, Yakoboac munia, ni Yudanéŋ, Anutu maŋgocninawac goi héihéiiguc héihéré énécmima, Kristo Yesuac niŋ wamma héŋgaleŋ waŋ énécmimia, onac mia kiwi yomi oénécmizua. Onac muru goi héihéiya, luaeya, ʒéma ala siŋa imi kindindiŋnec he énécmimac.
Kiwi ic ikora.
Kokoc sorochécna képésic igucnec nénépésiyu neŋaŋ momac yanda késa kecʒiŋ aŋgéŋ titinina imuac mia kiwi oénécmimaŋ ʒé ewa siŋna ogicma waŋ néŋu seliseli wamma keri. Yesu imi ic téréya neŋaŋ niŋac hatac momacgucnec metecgédacma ninʒéŋ ninʒéŋ mihicŋi nénécmiyec. Imuac niŋ ninʒéŋ ninʒéŋ imuaru naŋselimu niŋac meme seli ac oénécmimaŋac hezac ʒéma niŋi. Hénia imi sucginaiguc ic tosara éléŋ keremma kecgic ionac ewa goro wamma ozua. Ic imuhucya niŋgési waŋ énécmimuac niŋ becarunec ackuaʒéc yomuhuc ogic hezac; Anutuac eeya ménda héianʒu imi eneŋ ewa hiaya meleŋgic kaiseroac buŋa waŋanʒac. Imuhuc wamma ieneŋ imi momacguc kekera Miŋ Kewunina momacguc Yesu Kristo qaecgé érécmianʒu.
Ini suruc yomi nindacʒu, néŋ niniŋgina héiɋeli énécmimaŋ ʒé wanʒua. Becnec Miŋ Kewuninanéŋ Israel ic tuŋ Iʒipte baec igucnec metecgé énécmiyec, néŋ andiaiguc ara ménda ninʒéŋgégic imi unudarec. Waŋu kua meme uŋahéraHén 6:2 tosara nanaŋgina séciguc ménda naŋkecma tatacgina waima keŋgic imi ʒégési nalé yanda hamac nalé sura imuac séc tacmu niŋac heheseli ɋatéénécmima siŋi tunumaŋ yandaiguc onoporecac kecʒu. Waŋu Sodom ʒéma Gomora*Sodom ʒéma Gomora; Abarahamac naléiguc Miŋ Kewunéŋ ic embac ionac képésic niŋac ama areŋa yanda yomi gericnéŋ odarec. ʒéma ama lelec lelec tacma keŋec imuac ic embac imi acguc séc imuhucyanec kaisero wamma baecac siŋ hénia méŋacIcnéŋ ic alayaguc kaisero waŋgic imuac ʒézéya. wamma méndacma keŋgic geric hémbénaŋanéŋ naec énécmima kawéya qeyu sésécac naŋanʒac.
Waŋu ic sucginaiguc éléŋ haréma kecʒu ieneŋ imuhucnec gauguc héhéŋ tanec kecma séwiginanéŋ haka biria wamma miŋ kewugina qahac tanec kecma qac buŋa téréya edamuya imi ʒébirianʒu. Kua meme uŋa kiwagina Mikael iminéŋ Moseac qamora niŋac Biria miŋinaguc héré héré amuma ʒéqeqetali waŋoc. Imuhuc wamma Biria miŋinawac ʒébiri wammimaŋ ʒé niŋu néhéliyu yomuhuc sac ʒéyec; Miŋ kewunéŋ ac ʒégémmac. 10 Néŋ ic yomi eneŋ iwawai imuac me imuac hénia ménda niŋasarigic séc, sicsaoc ʒéma mematiti wammianʒu. Waŋu haséŋ yaŋ ésécnec ménda niŋgésima séwiac siŋ méndacma birianʒu. 11 Ieneŋ Kainac hénaKainac héna; Inéŋ nimbupuc wamma munia qehumuyec. méndacanʒu, waŋu soukiwa niŋac wamma Balamac haka§Balam imi Israel ic ionac saec ac ʒémaŋ ʒé osiyec. (Qét 22:18, 24:13), Waŋu inéŋ waŋ énécmiyu Israel ic ieneŋ Anutu ewa hélacnec ménda weleŋ qemigic. (Qét 25:1-3, 31:16). Waŋu Yesuac naléiguc imi héna acac kiwi ic tosaranéŋ Balam imi hémbaoc wamma soukiwa mema saec ac waŋ énécmiyec ʒéma ku énécmiaŋgic. waŋsoho sohoya mihicŋiwiŋ ʒé usuŋnec keŋanʒu. Waŋu Korawac ac qeqe hakaiguc**Kora imi Datan ʒéma Abiram iriguc, ic embac hinocgé énécmima Mose ʒéma Aron andé uruma ereŋnec sac Anutuac ai ic kecʒaoc? Nini momacnec, ʒéma andé urugic. (Qét 16:1-35, 26:9,10). mebiri amuanʒu. Imuac niŋac imi eneŋ saecginaguc! 12 Ic ieneŋ onaru toroqe énécmima onac ségiségi ariaciguc momacnec tacma gamugina qahac neʒéléléŋ wamma ariac imuac kiwa néanʒu. Kekecgina tanec imi rama galeŋ eŋaŋ séwigina sac galeŋgé amuanʒu imuhucya, hosusu méŋ luhucnéŋ mihilaŋgéyu kia qahac eŋ hama keŋanʒac imuhucya, waŋu ic hésa humuma humudaru ʒaliacnec qéʒiqéʒia wamma héla qahac ai yawuŋ mihicŋianʒac imuhucya ésécnec. 13 Konduŋ temboŋa geriwaguc tanec gamugina héndéŋ qéndémma sépécgéanʒu imuhucya, sikilao héna sigima keŋkeŋa imuhucya, siŋi tunumaŋ nalé tetecgia qahac hezac iminéŋ ionac buŋa wanʒac.
14 Adamwac sac kitichéra hicŋima hama kecgic hicŋisai areŋhéra 7 waŋec nalé imuaru Enoko hicŋiyec waŋu inéŋ mia ic biria imuhucya ionac mia biaŋac ara yomuhuc ʒéyec. Héŋgic, Miŋ Kewu imi ic téréya tauseŋa tauseŋa ionac sucginaiguc namma mayec. 15 Inéŋ icya icya niŋgésima ic embac Anutu eeya ménda héianʒu ionac haka eebipiya qahac imuhucya ʒéma képésic ic Anutu eeya ménda héimianʒu ionac acgina ʒéraguc imuhucyawac képésic ginaguc ʒéma ʒétecgé énécmimaŋ ʒé mayec. 16 Ic imuhucya ieneŋ imi diric doroc ac biria ʒéma ac ʒérac ʒérac ʒéanʒu. Imuac séwiac siŋ méndacma kuayanéŋ tétéc qeqe ac ʒéma imuac me imuac memaŋ ʒé wamma mepé qepési ac ikora énézéanʒu.
Goro ac toroqeqeya.
17 Ala sorochécna ini mia Miŋ Kewunina Yesu Kristoac Méliméli ichéra ieneŋ walac ac énézégic imuac niŋɋelima kecmu. 18 Ieneŋ yomuhuc énézéma ʒégic, nalé tetecgiaiguc ʒédesi ic ieneŋ hicŋima séwiac siŋ niŋac wamma haka ee héihéiya qahac imuhucya méndacma kemmu. 19 Ic imuhucyanéŋ mia onarunec méndéŋ amuma Uŋa Téréya qahac séwi ic kecanʒu. 20 Ala sorochécna ini mia ninʒéŋ ninʒéŋ téréya téŋgéŋ imuac qahaiguc eŋaŋ kekecac ama imi meyacgému. Imuhuc wamma Uŋa téréyaguc héiselima ʒéwelec wamma kecmu. 21 Imuhuc wamma Anutuac goi héihéiiguc namma galeŋgé amumu. Waŋu Yesu Kristoac wésé niniŋawac wamma mambéc kecgic kekec hémbénaŋaiguc onagicma keremmac. 22 Ewa éréhéc wamma kecanʒu ionac mia wésé niniŋ waŋ énécmimu. 23 Waŋu tosia imi geric bélaŋa igucnec qétak metecgé énécmimu, néŋ séwiginawac siŋ birianéŋ mebirigic séwi usugina idacmi acguc momacnec héŋara mema ʒénéŋgina hiriyu wésé niniŋ waŋ énécmimu.
Ʒéwelecwelec ac ʒéma mepé
qepési ac.
24 Héŋgaleŋ waŋ énécmiyu qeka meka qahac kecgic edamuyaiguc képésic solaŋ ʒéma ségiségiiguc hai énécmimacac kuha hemizac imi 25 neŋaŋ aŋgéŋ titi miŋina Anutu momacguc kecʒac iwac muru mia miŋ kewunina Yesu Kristoac niŋac wamma edamuya ʒéma eebipi yanda ʒéma kuc buŋa ʒéma qac buŋa yandanéŋ nalé hénihénia qahac imuarunec éréma deguc waŋu nalé tetecgia qahac heheseli hema emma kecmac. Hélacnec!

1:6: Hén 6:2

*1:7: Sodom ʒéma Gomora; Abarahamac naléiguc Miŋ Kewunéŋ ic embac ionac képésic niŋac ama areŋa yanda yomi gericnéŋ odarec.

1:7: Icnéŋ ic alayaguc kaisero waŋgic imuac ʒézéya.

1:11: Kainac héna; Inéŋ nimbupuc wamma munia qehumuyec.

§1:11: Balam imi Israel ic ionac saec ac ʒémaŋ ʒé osiyec. (Qét 22:18, 24:13), Waŋu inéŋ waŋ énécmiyu Israel ic ieneŋ Anutu ewa hélacnec ménda weleŋ qemigic. (Qét 25:1-3, 31:16). Waŋu Yesuac naléiguc imi héna acac kiwi ic tosaranéŋ Balam imi hémbaoc wamma soukiwa mema saec ac waŋ énécmiyec ʒéma ku énécmiaŋgic.

**1:11: Kora imi Datan ʒéma Abiram iriguc, ic embac hinocgé énécmima Mose ʒéma Aron andé uruma ereŋnec sac Anutuac ai ic kecʒaoc? Nini momacnec, ʒéma andé urugic. (Qét 16:1-35, 26:9,10).