8
Sãndụ́kụ̃ Tị icíma drị̂ agụjó Jó Ãdróŋá drị̂ agá rĩ
1 ꞌDã ꞌbã ũngúkú gá, Sũlũmánĩ umve dó ꞌbá drị̃lẹ́ ru Ịsịrayị́lị̃ drị̂ kí amụ́jó ĩꞌdi rụ́ Yẹ̃rụ́sãlẹ́mụ̃ gá, umve ꞌbá drị̃lẹ́ ru ínátị kí agá rĩ kí pírí ãzíla ꞌbá drị̃lẹ́ ru lị́cọ́ ꞌbá Ịsịrayị́lị̃ rú rĩ ꞌbadrị̂ kí agá rĩ kí abe sĩ Sãndụ́kụ̃ tị icíma drị́ Úpí drị̂ agụjó angájó Táwụ̃nị̃ ãmbógó Dãwụ́dị̃ drị́ Zị̃yọ́nị̃ gá rĩ sĩ ãngũ ĩꞌdidrị́ úꞌdí Jó sĩ Ãdróŋá ị̃nzị̃jó rĩ gá. 2 Ĩmbá umvelé Ẽtãnímũ*8:2 Ẽtãnímũ ĩꞌdi iꞌdójó ĩmbá Úrômĩ ꞌbã ágágá cajó ĩmbá mụdrị́ ꞌbã ágágá. rĩ sĩ, ꞌbá Ịsịrayị́lị̃ drị̂ atrá kí dó ru pírí Sũlũmánĩ drị̃lẹ́ gá sĩ ụ̃mụ̃ nalé bõrõkõ agá rĩ najó. 3 ꞌBá ãmba Ịsịrayị́lị̃ drị̂ kí dó mụ ru atrálé pírí ꞌbo, ãtalo inga kí dó Sãndụ́kụ̃ Tị icíma drị̂ ꞌi, 4 agụ kí dó Sãndụ́kụ̃ Tị icíma drị́ Úpí drị̂ kí Hémã tị icíma drị̂ be ãzíla ãkójó alagá ãlá rĩ kí abe. Ãtalo kí ꞌbá Lẹ́vị̃ drị̂ kí abe ꞌdụ kí dó ãko ꞌdĩ kí agụlé Jó sĩ Ãdróŋá ị̃nzị̃jó rĩ agá. 5 Úpí Sũlũmánĩ kí ꞌbá pírí Ịsịrayị́lị̃ drị́ ru atrálépi ꞌdĩ kí abe tu kí dó pá Sãndụ́kụ̃ Tị icíma drị́ ꞌdĩ drị̃lẹ́ gá, idé kí dó ídétáŋá kãbĩlõ ãzíla tị́ ũꞌbí icólé kãlãfe la kí lãjó ku la kí sĩ.
6 ꞌDã ꞌbã ũngúkú gá, ãtalo agụ kí dó Sãndụ́kụ̃ Tị icíma drị́ Úpí drị̂ ꞌi ꞌbãlé ãngũ ĩꞌdidrị́ Jó sĩ Ãdróŋá ị̃nzị̃jó rĩ gá Ãngũ Ãlá Ãndânĩ rĩ gá ãzíla ꞌbã kí dó ĩꞌdi kẹ̃rụ́bị̃ kí ꞌbã ụ́pị́pị́ kí ị̃ndụ́ gá. 7 Kẹ̃rụ́bị̃ ꞌbã ụ́pị́pị́ aja kí dó ándrá sĩ ru Sãndụ́kụ̃ Tị icíma ꞌdĩ ꞌbã drị̃ gá ife sĩ ĩꞌdi ujíjó rĩ kí abe. 8 Ife sĩ Sãndụ́kụ̃ Tị icíma drị̂ ujíjó rĩ kí ándrá ãzo rú, ị́jọ́ ꞌdĩ sĩ ála ándrá kí tị ndre angájó Ãngũ Ãlá Ãndânĩ rĩ gâlé cí wó ꞌbá pá tulépi ãmvé la icó kí kí ndrelé ku. Ifê kí drĩ ꞌdãá kpere ãndrũ cí. 9 Ãko ãzí ndú ándrá ꞌbãlé Sãndụ́kụ̃ Tị icíma drị̂ agá la yụ wó rá la írã ꞌbara ꞌbara ị̃rị̃ Mụ́sã ꞌbã ándrá ꞌbãlé ꞌbé Sĩnáyĩ†8:9 ꞌBé Sĩnáyĩ ꞌbã rụ́ ãzí rĩ Hõrébũ ꞌi. gá ꞌdãá sáwã Úpí ꞌbã Tị icíma icíjó ꞌbá Ịsịrayị́lị̃ drị̂ kí abe ĩꞌbã kí ãfũjó Mị̃sị́rị̃ gâlé ꞌbo rĩ ꞌbã vúlé gá rĩ sĩ rĩ ꞌi.
10 Ãtalo kí dó mụ ãfũlé Ãngũ Ãlá Ãndânĩ rĩ agâlé rĩ sĩ ꞌbo, ụ̃rụ́ꞌbụ̃ ga dó Jó Úpí drị̂ agá tré. 11 Ụ̃rụ́ꞌbụ̃ ꞌbã gajó tré rĩ sĩ, ãtalo icó kí dó ãzị́ tá ĩꞌbã kí lẽlé ngalé rĩ kí ngalé ku ãꞌdusĩku dị̃zã Úpí ꞌbã adrujó ꞌdãá cí rĩ ga dó Jọ́ sĩ Ãdróŋá ị̃nzị̃jó rĩ agá tré.
12 ꞌDã ꞌbã ũngúkú gá, Sũlũmánĩ zị dó Ãdróŋá jọ dó, “Úpí íjọ ándrá mi uꞌá ị́rị́tị ịnị dẹngụ rĩ agá. 13 Ãndá ãndá ru ásị dó míní Jó ũnĩ-ambamba sĩ ími ị̃nzị̃jó alagá rĩ rá, ꞌdĩ ãngũ míní sĩ uꞌájó alagá jãꞌdâ rĩ ꞌi.”
14 ꞌDã ꞌbã ũngúkú gá, úpí Sũlũmánĩ uja dó tị ꞌbá Ịsịrayị́lị̃ drị́ ũꞌbí ru tralépi pá tulépi ĩꞌdi drị̃lẹ́ gá ꞌdãá rĩ ꞌbarụ́ ãzíla wi dó sĩ ĩꞌbaní sụ̃sụ́ ꞌdĩ ꞌi jọ:
15 “Ícụ́ Úpí, Ãdróŋá Ịsịrayị́lị̃ drị̂ ꞌi, ĩꞌdiní ị́jọ́ ándrá ĩꞌdi ꞌbã azịlé mâ átẹ́pị Dãwụ́dị̃ ní ĩꞌdi ꞌbã tị sĩ rĩ ngajó ũkpó ĩꞌdidrị̂ sĩ rá rĩ sĩ, ãꞌdusĩku jọ ándrá, 16 ‘Angájó ụ́ꞌdụ́ mání ꞌbá mádrị́ Ịsịrayị́lị̃ drị̂ kí anzéjó Mị̃sị́rị̃ gâlé rĩ sĩ, Ápẽ drĩ táwụ̃nị̃ ãzí ínátị Ịsịrayị́lị̃ drị́ ꞌdĩ kí agá ꞌdâ sĩ Jó áma ị̃nzị̃jó la sịjó ãrútáŋá fẽjó mání ku. Wó úꞌdí ꞌdâ rá la ápẽ Dãwụ́dị̃ ꞌi sĩ adrujó úpí ru ꞌbá mádrị̂ kí drị̃lẹ́ gá.’ ”
17 “Má átẹ́pị Dãwụ́dị̃ ꞌbã ándrá ĩꞌdi ásị́ gá ũkpó ru sĩ lẽjó Jó ꞌdĩ sịjó Úpí, Ãdróŋá Ịsịrayị́lị̃ drị̂ ní. 18 Wó Úpí jọ má átẹ́pị Dãwụ́dị̃ ní, ‘Ị́jọ́ míní lẽjó mání Jó sịjó ásị́ pírí sĩ, sĩ ãrútáŋá fẽjó mání. 19 Wó mí icó Jó ꞌdĩ sịlé mání mi ꞌi ku, rá la mî ngọ́pị ãfũlépi mí rụ́ rĩ la Jó sị sĩ mání ãrútáŋá fẽjó nĩ.’
20 “Úpí mba ị́jọ́ ándrá ĩꞌdi ꞌbã azịlé má átẹ́pị ní rĩ ꞌbã tã rá. Má acá dó úpí ru mâ átẹ́pị Dãwụ́dị̃ ꞌbã kẹ̃jị́ gá ꞌbo, ãzíla ári dó uꞌdî ꞌdâ úmvúke ũpĩ drị́ Ịsịrayị́lị̃ drị̂ ꞌbã drị̃ gá cécé Úpí ꞌbã ándrá azịlé rĩ áni, ãzíla ásị dó Jó sĩ rụ́ Úpí, Ãdróŋá Ịsịrayị́lị̃ drị̂ ị̃nzị̃jó rĩ rá. 21 Má idé dó ãngũ sĩ Sãndụ́kụ̃ Tị icíma Úpí drị̂ drị̂ ꞌbãjó alagá rĩ rá. Ala gá írã sĩ ị́jọ́ tị icíma drị́ Úpí ꞌbã sĩ ándrá Tị icíjó ãmã áyị́pịka kí abe sáwã ĩꞌdiní ándrá kí anzéjó Mị̃sị́rị̃ gâlé rĩ sĩ rĩ kí cí.”
22 ꞌDã ꞌbã ũngúkú gá, Sũlũmánĩ tu dó pá ãlĩtárĩ sĩ ídétáŋá idéjó Úpí ní rĩ ꞌbã drị̃lẹ́ gá ꞌbá ũꞌbí Ịsịrayị́lị̃ drị́ ru tralépi rĩ kí drị̃lẹ́ gá ãzíla aja dó ru drị́ kí ꞌbụ̃ gâlé ru 23 ãzíla jọ dó,
“Úpí, Ãdróŋá Ịsịrayị́lị̃ drị̂, ãdróŋá ãzí ụrụgá ꞌbụ̃ gâlé jõku ụ̃nọ́kụ́ ị̃ndụ́ gá vũ gâlé mî áni la ꞌdáyụ. Mi tị icíma mídrị́ lẽtáŋá sĩ rĩ tã mba ãtiꞌbo mídrị́ ásị́ ꞌbãlépi gẹ̃rị̃ mídrị̂ kí drị̃ gá rĩ ꞌbaní rá. 24 Ímba ị́jọ́ míní azịlé ãtíꞌbó mídrị́ má átẹ́pị Dãwụ́dị̃ ní rĩ ꞌbã tã rá, mí azị ándrá ị́jọ́ ꞌdi ími tị sĩ ãzíla ị́jọ́ míní ándrá azịlé rĩ idé dó ru ãndrũ cécé míní ándrá azịlé rĩ áni.
25 “Úꞌdîꞌda Úpí, Ãdróŋá Ịsịrayị́lị̃ drị̂ ímba dó ị́jọ́ ándrá míní azịlé ãtíꞌbó mídrị́ Dãwụ́dị̃ mâ átẹ́pị ní rĩ ꞌbã tã ꞌbo, ãꞌdusĩku ị́jọ ándrá ĩꞌdiní, ‘Anzị mídrị́ mụlé tịlé drị̃lẹ́ gâlé rĩ drĩ kí acị́ gẹ̃rị̃ mádrị̂ kí agá ãzíla drĩ kí ãzị́ nga mání ásị́ mgbã sĩ míní ándrá ngalé rĩ áni, kí mụ sáwã pírí sĩ adrulé úpí ru ꞌbá Ịsịrayị́lị̃ drị̂ kí drị̃lẹ́ gá.’ 26 Wó úꞌdîꞌda, Ãdróŋá Ịsịrayị́lị̃ drị̂, lẽ ị́jọ́ ándrá míní jọlé ãtíꞌbó mídrị́ má átẹ́pị Dãwụ́dị̃ ní rĩ ꞌba idé dó ru mgbãmgbã rú rá fô.
27 “Wó Ãdróŋá icó ꞌbãngá ãndá ãndá ru uꞌálé ụ̃nọ́kụ́ drị̃ gá ꞌdâ ku. ꞌBụ̃, átã ꞌbụ̃ ụrụ gá ãndânĩ rĩ icó calé míní uꞌájó alagá ku. Ãdróŋá icó dó uꞌálé jóŋá la mání sịlé ĩꞌdiní ꞌdĩ agá íngoní ru! 28 Úpí Ãdróŋá mádrị̂, mí are ị́jọ́ mání zịlé ãzíla aꞌị́lé rĩ kí fô. Mí are áwáŋá ãzíla ị́jọ́ ãtíꞌbó mídrị̂ ꞌbã zịlé ími tị gá ãndrũ ꞌdĩ ꞌi. 29 Ími mịfị́ ꞌbã adru Jó ꞌdĩ drị̃ gá ị́nị́ kí ị̃tụ́ be, ꞌdĩ ãngũ míní ándrá sĩ jọjó la, ‘Ála mụ áma ị̃nzị̃lé alagá ꞌdâ jãꞌdâ rĩ ꞌi.’ Mí are jõ ị́jọ́ mání zịlé ími tị gá ãngũ ꞌdĩgá ꞌdâ rĩ kí fô! 30 Mí are ị́jọ́ ãtíꞌbó mídrị̂ ꞌbã mãmálá ꞌbãjó ꞌbá mídrị́ Ịsịrayị́lị̃ drị̂ kí abe ĩꞌbã kí ị́jọ́ zịjó ími tị gá ãngũ ꞌdĩgá ꞌdâ rĩ ꞌi. Mí are ãma angájó ãngũ míní sĩ adrujó ꞌbụ̃ gâlé rĩ agâlé, ídrĩ ãma are rá, ítrũ ãma rá fô!
31 “ꞌBá ãzí drĩ ị́jọ́ iza ĩꞌdi ꞌbã jĩránĩ rụ́, údrĩ ĩꞌdiní ũyõ fẽ nalé, drĩ dó amụ́ ũyõ nalé ãlĩtárĩ mídrị̂ drị̃lẹ́ gá Jó sĩ ími ị̃nzị̃jó ꞌdĩ agá ꞌdãá, 32 ꞌdã ꞌbã ũngúkú gá mí are ị́jọ́ ꞌdĩ angájó ꞌbụ̃ gâlé, mí awa dó sĩ ị́jọ́ ꞌbá ꞌdĩ ꞌbadrị̂ ꞌi. Ífẽ dó drị̃rịma ꞌbá míní ịsụ́lé nga ị́jọ́ ũnzí rĩ ní ãzíla ítrũ dó ꞌbá ị́jọ́ kóru rĩ rá.
33 “Mẹ́rọ́ꞌbá drĩ kí ꞌbá mídrị́ Ịsịrayị́lị̃ drị̂ kí ndẽ ĩꞌbã kí ị́jọ́ izajó ími ụrụꞌbá gá rĩ sĩ, ꞌbá mídrị̂ drĩ kí ãgõ mírụ́ sĩ trũtáŋá aꞌị́jó, drĩ kí ị́jọ́ zị ími tị gá Jó sĩ ími ị̃nzị̃jó ꞌdĩ gá ꞌdâ, 34 ꞌdã ꞌbã ũngúkú gá mí are kí angájó ꞌbụ̃ gâlé, ítrũ ị́jọ́ ũnzí ĩꞌbadrị̂ kí rá ãzíla mí uja dó kí vúlé ãngũ ándrá míní fẽlé ĩꞌbã áyị́pịka ꞌbaní rĩ gá.
35 “Ãdróŋá ídrĩ ꞌbụ̃ kí tị ụ̃pị̃ cí ãzíla uzogó drĩ dó ꞌdị ku ꞌbá mídrị̂ ꞌbã kí ị́jọ́ izajó mí rụ́ rĩ sĩ, drĩ kí tị ja Jó sĩ ími ị̃nzị̃jó rĩ gâlé ru sĩ ị́jọ́ ũnzí ĩꞌbadrị̂ kí iꞌdajó ãzíla drĩ kí ị́jọ́ ũnzí ĩꞌbadrị̂ kí aꞌbe rá míní ĩꞌbaní drị̃rịma fẽjó rĩ sĩ, 36 ꞌdã ꞌbã ũngúkú gá mí are kí angájó ꞌbụ̃ gâlé ãzíla ítrũ ị́jọ́ ũnzĩ ãtíꞌbó mídrị́ ꞌbá Ịsịrayị́lị̃ drị̂ ꞌbadrị̂ kí rá. Mí imbá kí ị́jọ́ múké rĩ ngajó ãzíla ífẽ uzogó ꞌbã ꞌdị ãngũ míní fẽlé ꞌbã ꞌdụ kí ĩꞌbã ãni la rú rĩ drị̃ gá.
37 “Rílẽ jõku jụ́wẹ̃ drĩ aꞌdé ãngũ drị̃ gá, jõku ãkónã drĩ kí ve ũlíkã ãcíꞌbíríto rĩ sĩ jõku úmbí drĩ kí ãkónã kí mbe ụ̃ꞌbụ kí abe nĩ jõku mẹ́rọ́ꞌbá drĩ kí táwụ̃nị̃ ĩmidrị̂ kí ce cí, ị́jọ́ ũcõgõ rú rĩ drĩ kí táni adru íngoní tí jõku ãyánĩ drĩ kí táni aꞌdé íngoní rá tí, 38 ꞌbá mídrị́ Ịsịrayị́lị̃ rú ꞌdĩ drĩ kí mãmálá ꞌbã, drĩ kí ị́jọ́ zị ími tị gá, ꞌbá ãlu-ãlu drĩ ị́jọ́ ĩꞌdi ĩkpãlépi rĩ kí vú nze míní ásị́ pírí sĩ rá ãzíla drĩ kí ru drị́ aja Jó sĩ ími ị̃nzị̃jó rĩ gâlé ru, 39 ꞌdã ꞌbã ũngúkú gá Ãdróŋá, mí are kí angájó ãngũ míní sĩ uꞌájó ꞌbụ̃ gâlé rĩ agâlé rá fô! Mí ũfẽ ꞌbá ãlu-ãlu ị́jọ́ ĩꞌdi ꞌbã ngalé rĩ ꞌbã vú sĩ ãꞌdusĩku ínị̃ ị́jọ́ ꞌbá ꞌbá ru rĩ ásị́ gá rĩ kí cé la mi ꞌi. 40 Ị́jọ́ ꞌdĩ sĩ ꞌbá mídrị̂ kí dó sĩ ími ụ̃rị̃ sáwã pírí sĩ ãngũ míní fẽlé ãmã áyị́pịka ꞌbaní ꞌdĩgá ꞌdâ.
41 “ꞌBá ãmị́yọ́ŋá ru uꞌálépi ꞌbá mídrị́ Ịsịrayị́lị̃ rú rĩ kí abe ku rĩ drĩ kí drụ́zị́ amụ́ angájó ãngũ álị́ gá sĩ ími ị̃nzị̃jó, 42 ĩꞌbã kí ị́jọ́ arejó ími drị̃ gá, tálí ãmbógó míní idélé rĩ kí drị̃ gá ãzíla ũkpõ mídrị̂ drị̃ gá, ꞌbá ꞌdĩ drĩ kí ị́jọ́ zị ími tị gá, drĩ kí drị̃ ja Jó sĩ ími ị̃nzị̃jó rĩ gâlé ru, 43 mí are kí angájó ãngũ míní sĩ uꞌájó ꞌbụ̃ gâlé rĩ agâlé ãzíla ífẽ ị́jọ́ ĩꞌbaní zịlé ími tị gá rĩ rá. Ị́jọ́ ꞌdĩ sĩ ꞌbá pírí ụ̃nọ́kụ́ drị̃ gá ꞌdâ rĩ kí dó sĩ ími nị̃ ãzíla ími ụ̃rị̃ cécé ꞌbá mídrị́ Ịsịrayị́lị̃ ꞌbã kí ími nị̃jó ãzíla ími ụ̃rị̃jó rĩ áni. Kí dó vâ sĩ nị̃ la rá Jó mání sịlé ꞌdĩ ásị ĩꞌdi sĩ ími ị̃nzị̃jó.
44 “ꞌBá mídrị̂ drĩ kí mụ ãꞌdị́ ꞌdịlé mẹ́rọ́ꞌbá ĩꞌbadrị̂ kí abe ãngũ cí míní sĩ kí tị pẽjó rĩ gá ãzíla drĩ kí ị́jọ́ zị Úpí ími tị gá, drĩ kí tị ja táwụ̃nị̃ ãmbógó míní pẽlé mání sĩ Jó ími ị̃nzị̃jó rĩ sịjó rĩ gâlé ru, 45 mí are ị́jọ́ ĩꞌbã kí zịlé ãzíla aꞌị́lé rĩ kí angájó ãngũ míní sĩ uꞌájó ꞌbụ̃ gâlé rĩ agâlé ífẽ ĩꞌbaní ãꞌdị̂ ndẽjó rá fô!
46 “Sáwã ãzí la amụ́ acálé, ꞌbá mídrị̂ kí mụ ị́jọ́ iza ími ụrụꞌbá gá, wó ꞌbá ãzí ị́jọ́ izalépi ku la ĩꞌdi ꞌdáyụ, ídrĩ dó acá ũmbã sĩ ị́jọ́ ĩꞌbaní izalé rĩ sĩ, ídrĩ dó kí fẽ mẹ́rọ́ꞌbá ĩꞌbadrị̂ kí drị́gá sĩ kí agụjó ãmị́yọ́ŋá ru ãmị́yọ́ŋá ãngũ gá álị́ jõku ãni rú, 47 ꞌbá mídrị́ ꞌdĩ drĩ kí ásị́ uja ásị́ pírí sĩ, sĩ ị́jọ́ ũnzí ĩꞌbadrị̂ kí iꞌdajó, drĩ kí mãmálá ꞌbã ími drị̃lẹ́ gá ãngũ ĩꞌbã kí sĩ adrujó ãmị́yọ́ŋá ru ꞌdã agâlé sĩ jọjó la, ‘Ãma iza rá, ãma idé ị́jọ́ ũnzí rá, ãma idé ũnzĩkãnã rá,’ 48 ꞌdã ꞌbã ũngúkú gá drĩ kí ásị́ uja ásị́ pírí sĩ ãzíla ĩꞌbã úríndí pírí sĩ ãngũ mẹ́rọ́ꞌbá ꞌbã kí sĩ kí agụjó ãtíꞌbó ru ꞌdã gâlé, drĩ kí ími zị, drĩ kí tị̂ ja ãngũ míní fẽlé ĩꞌbã áyị́pịka ꞌbaní rĩ, táwụ̃nị̃ míní pẽlé mání sĩ Jó sĩ ími ị̃nzị̃jó rĩ sịjó rĩ gâlé ru, 49 ꞌdã ꞌbã ũngúkú gá, mí are kí angájó ãngũ míní sĩ uꞌájó ꞌbụ̃ gâlé rĩ gá ãzíla mí adru ĩꞌba abe ásị́ ị̃gbẹ̃ sĩ. 50 Ítrũ ꞌbá mídrị̂ kí ị́jọ́ ũnzí ĩꞌbã kí ngalé mírụ́ rĩ kí agá rá, ítrũ kí ũnzĩkãnã pírí ĩꞌbã kí idélé ími ụrụꞌbá gá rĩ kí agá ãzíla ífẽ mẹ́rọ́ꞌbá kí rụlépi rĩ ꞌbã iꞌda kí ĩꞌbaní ásị́ ị̃gbẹ̃, 51 ãꞌdusĩku ꞌdĩ kí ꞌbá mídrị́ míní pẽlé ndú míní ándrá anzélé ãngũ Mị̃sị́rị̃ drị̂ gâlé ãcí úká drị̂ agâsĩ rĩ kî.
52 “Úpí ũkpó ꞌdị́pị, ími ásị́ ꞌbã adru ꞌbá mídrị́ Ịsịrayị́lị̃ drị̂ ꞌbaní úpí mídrị̂ be ị̃gbẹ́ ru ãzíla mí are ị́jọ́ ĩꞌbaní zịlé ími tị gá rĩ sáwã pírí ĩꞌbaní ãzãkoma zịjó ími tị gá rĩ gá. 53 Ípẽ ándrá sụ́rụ́ Ịsịrayị́lị̃ drị̂ sụ́rụ́ ụ̃nọ́kụ́ drị̃ gá gá ꞌdĩ kí agá ꞌdâ adrujó sụ́rụ́ mî ãni la rú, cécé míní ándrá ị́jọ́ lã azịjó ãtíꞌbó mídrị́ Mụ́sã tị gá rĩ áni. Úpí ũkpó ꞌdị́pị, mí ají ándrá ãmã áyị́pịka kí Mị̃sị́rị̃ gâlé mi ꞌi.”
54 Sũlũmánĩ la dó mụ ị́jọ́ zịŋá ãzíla mãmálá ꞌbãŋá Úpî drị̃lẹ́ gá rĩ kí delé ꞌbo, angá dó ãlĩtárĩ Úpí drị̂ drị̃lẹ́ gá ꞌdãá rĩ sĩ ụrụgá, ĩꞌdi ꞌbã ándrá ãvụ̃jó vũ gá ãzíla drị́ ajajó drị̃ la gá ꞌdãá rĩ ꞌbã vúlé gá. 55 Tu dó pá ꞌbá ũꞌbí Ịsịrayị́lị̃ drị̂ kí drị̃lẹ́ gá ãzíla jọ ị́jọ́ ụ́ꞌdụ́kọ́ ụrụgá sĩ, 56 “Ícụ́ Úpí ꞌbá Ịsịrayị́lị̃ drị̂ ꞌbaní ávị́ŋá fẽlépi cécé ĩꞌdi ꞌbã ándrá azịlé rĩ áni rĩ ꞌbã rụ́. Ị́jọ́ ãzí ãlu ị́jọ́ pírí múké ĩꞌdi ꞌbã ándrá azịlé ãtíꞌbó ĩꞌdidrị́ Músã ꞌba tị gâsĩ ĩꞌdi ꞌbã idélé ku la ꞌdáyụ. 57 Úpí Ãdróŋá ãmadrị̂, mí adru ãma abe cécé ándrá míní adrujó ãmã áyị́pịka kí abe rĩ áni. Mí aꞌbe jõ ãma ku jõku ígã jõ ãma ku fô! 58 Lẽ mí uja ãma ásị́ vúlé mírụ́, ãma dó sĩ acị́ gẹ̃rị̃ pírí mídrị̂ kí agâsĩ, ãma dó sĩ ãzị́táŋá mídrị̂ kí tã mba ãzíla ãzị́táŋá míní fẽlé ãma áyị́pịka ꞌbaní ꞌdĩ kí nga. 59 Úpí Ãdróŋá ãmadrị̂ ꞌbã agá jõ ị́jọ́ mání zịlé ĩꞌdi tị gá ãzíla mãmálá mání ꞌbãlé ĩꞌdi drị̃lẹ́ gá ị́nị́ kí ị̃tụ́ be ꞌdĩ ꞌi. ꞌBã adru ụ́ꞌdụ́ pírí sĩ ásị́ ị̃gbẹ̃ sĩ ꞌbá Ịsịrayị́lị̃ drị̂ ꞌbaní úpí ĩꞌbadrị̂ be ãzíla ꞌbã fẽ ĩꞌbaní ãko ĩꞌbã kí lẽlé ụ́ꞌdụ́ ãlu ãlu sĩ rĩ kî. 60 Ị́jọ́ ꞌdĩ sĩ ꞌbá pírí ụ̃nọ́kụ́ drị̃ gá ꞌdâ rĩ kí dó sĩ nị̃ la rá Úpí mi Ãdróŋá ꞌi ãzíla ãdróŋá ãzí ndú la ꞌdáyụ. 61 Lẽ ĩmi ásị́ ꞌbã adru pírí Úpí Ãdróŋá ãmadrị̂ ꞌbã drị̃ gá, sĩ ãzị́táŋá ĩꞌdidrị̂ kí vú ũbĩjó ãzíla sĩ ị́jọ́ pírí ĩꞌdi ꞌbã azịlé rĩ kí vú ũbĩjó cécé ĩminí idélé ãndrũ ꞌdĩ ꞌbã áni.” 62 ꞌDã ꞌbã ũngúkú gá, úpí kí ꞌbá pírí Ịsịrayị́lị̃ drị̂ kí abe idé kí dó ídétáŋá Úpí nî. 63 Sũlũmánĩ idé dó ídétáŋá tị icíma drị̂ rú tị́ kí 22,000, kãbĩlõ kí ị̃ndrị́ kí abe 120,000 Úpí nî. Ị́jọ́ ꞌdĩ sĩ úpí kí ꞌbá pírí Ịsịrayị́lị̃ drị̂ kí abe fẽ kí dó sĩ Jó sĩ Úpí ị̃nzị̃jó rĩ Úpí drị́.
64 Ụ́ꞌdụ́ ꞌdã ꞌbã vúŋá sĩ úpí ꞌbã dó lị́cọ́ ꞌa ágá drị̃ gá Jó sĩ Úpí ị̃nzị̃jó rĩ ꞌbã drị̃lẹ́ gá rĩ ãlá ru ãzíla idé dó ídétáŋá ivélé ivé-ívẽ rĩ kí, ãná fẽtáŋá ru rĩ kí ãzíla ĩzá úsã rú ídétáŋá Tị icíma drị̂ rú rĩ kí abe ãꞌdusĩku ãlĩtárĩ idélé bũrônzĩ sĩ Úpî drị̃lẹ́ gá ꞌdã ándrá were rú ca dó sĩ ídétáŋá ꞌdĩ kí idéjó ku.
65 Ị́jọ́ ꞌdĩ sĩ Sũlũmánĩ kí ꞌbá pírí Ịsịrayị́lị̃ drị̂ kí abe idé kí dó ụ̃mụ̃ nalé bõrõkõ agá rĩ Úpí Ãdróŋá ĩꞌbadrị̂ ꞌbã drị̃lẹ́ gá. ꞌBá wẽwẽ rú tra kí dó ru ụ̃mụ̃ ꞌdĩgá nĩ, ꞌbá amụ́lépi rĩ angá kí Lẽbõ Hãmátĩ gá cajó kpere wọ́rọ̃ŋá Mị̃sị́rị̃ drị̂ tị gá. Na kí dó ụ̃mụ̃ ꞌdã Úpí Ãdróŋá ꞌbã drị̃lẹ́ gá ụ́ꞌdụ́ mụdrị́ drị̃ sụ, ụ́ꞌdụ́ ázị̂rị̃ rĩ kí agá idé kí dó ụ̃mụ̃ sĩ ãlĩtárĩ ꞌbãjó ãlá ru rĩ ꞌi, ụ́ꞌdụ́ ázị̂rị̃ rĩ kí agá idé kí dó ụ̃mụ̃ nalé bõrõkõ agá rĩ ꞌi. 66 Ụ̃mụ̃ ꞌdã kí dó mụ ukólé ꞌbo, Sũlũmánĩ pẽ dó ꞌbá kí tị lị́cọ́ gá. ꞌBá wi kí dó ĩꞌdiní sụ̃sụ́, mụ kí dó lị́cọ́ gá ãyĩkõ sĩ ãzíla kí ásị́ acá dó ãyĩkõ rú ị́jọ́ pírí Úpí ꞌbã idélé ãtíꞌbó ĩꞌdidrị́ Dãwụ́dị̃ ní ꞌbá Ịsịrayị́lị̃ drị̂ kí abe rĩ sĩ.