41
Yụ̃sụ́fụ̃ ꞌbã Fãráwũ ꞌbã Urobí kí ífí icéjó rĩ
Ílí ị̃rị̃ ãmbógó wáyĩnĩ fẽlépi úpí Fãráwũ ní rĩ ujajó ꞌbo rĩ ꞌbã vúlé gá, urobí ũbĩ Fãráwũ ꞌi, tu pá mĩrĩ umvelé Náyĩlĩ ꞌi rĩ tị gá. Ndre tị́ ázị̂rị̃ use-mgbụ́rụtụtụ ãlá la ãfũ kí mĩrĩ agâlé iꞌdó kí ũzú nalé. ꞌDã ꞌbã ũngúkú gá, ndre vâ tị́ ãzí ũnzíkãnã nzụlépi goromoto la kí ázị̂rị̃ ãfũ kí vâ Mĩrĩ Náyĩlĩ agâlé. Utu kí pá tị́ use ãlá ꞌdã kí andre gá mĩrĩ tị gá ꞌdãá. Tị́ tá ũnzíkãnã nzụlépi goromoto ꞌdã na kí tị́ use-mgbụ́rụtụtụ ãlá ꞌdã kí pírí rá. ꞌDã ꞌbã ũngúkú gá Fãráwũ angá rá.
Wó ụ́ꞌdụ́ ꞌbe ĩꞌdi ị̃dị́ ãzíla urobí ị̃rị̃ rĩ ũbĩ vâ ĩꞌdi; urobí ị̃rị̃ ꞌdĩ gá ndre ãná céke ãlu gá ãná ãgũ kí use-use rú ãzíla ũniyambamba rú ázị̂rị̃. ꞌDã ꞌbã vúlé gá ndre vâ ãná céke ãlu gá ãná nụlépi ị̃tụ́kã sĩ diri-diri la kí ázị̂rị̃. Ãná nụlépi ị̃tụ́kã sĩ diri-diri ꞌdã uti kí ãná use-use ꞌdã kí pírí. Fãráwũ angá dó rá ịsụ́ íni ꞌdĩ urobí la ĩꞌdi ũbĩ agá nĩ.
Ãngũ la mụ ụwị́lé ꞌbo, ụ̃ꞌbụ́tị sĩ Úpí Fãráwũ ásị́ ri umvúlé umvû; ị́jọ́ ꞌdĩ sĩ pẽ dó ꞌbá tị ũjogo kí umvelé ꞌbá ũndũwã trũ Mị̃sị́rị̃ gá rĩ abe. Fãráwũ nze dó urobí ĩꞌdi ũbĩlépi rĩ kí vú ꞌbá ꞌdĩ ꞌbanî, wó ꞌbá ãzí icólépi urobí ꞌdĩ kí ífí icélépi ĩꞌdiní rá la yụ.
ꞌDã ꞌbã ũngúkú gá ãmbógó wáyĩnĩ fẽlépi rĩ jọ Fãráwũ ní, “Má agá ị́jọ́ mání izalé rĩ ãndrũ rá. 10 Fãráwũ uꞌá ándrá ũmbã sĩ ãtiꞌbo ĩꞌdidrị́ gá rĩ ꞌbanî ãzíla ꞌbã ma mãbụ́sụ̃ gá ãmbógó ꞌbá ãkónã aꞌdílépi rĩ kí drị̃lẹ́ gá rĩ be jó ãsĩkárĩ ãmbógó úpí andre tẽlépi rĩ drị̂ gá. 11 Urobí ũbĩ ãma ị́nị́ ãlu agá ãzíla urobí ãma ũbĩlépi ꞌda kí ífí ndú-ndú. 12 Ịsụ́ íni ꞌdĩ kãrị́lẹ̃ Ĩbũrãníyã rú ãmbógó ãsĩkárĩ úpí andre tẽlépi rĩ kí drị̃lẹ́ gá rĩ ꞌbã ãtíꞌbó ru rĩ ándrá ꞌdãá cí. Ãnze urobí ãma ũbĩlépi rĩ kí vú ĩꞌdinî, ãzíla icé ꞌbá ãlu-ãlu ꞌbã urobí ífí ꞌbá ãlu-ãlu ní rá. 13 Urobí ífí ĩꞌdi ꞌbã icélé rĩ idé kí ru cécé ĩꞌdi ꞌbã jọlé rĩ áni; mâ rú rĩ ûja ma ãzị́ gá rá, ágọ́bị́ ãzí rĩ úꞌdị ĩꞌdi rá.”
14 Fãráwũ pẽ dó ꞌbá tị Yụ̃sụ́fụ̃ umvelé, gbõgbõ íyá dó Yụ̃sụ́fụ̃ mãbụ́sụ̃ gâlé rá. Ĩꞌdi mụ ru drị̃ꞌbị́ falé ꞌbo uja dó bõngó ãzíla mụ dó sĩ Fãráwũ drị̃lẹ́ gá.
15 Fãráwũ jọ Yụ̃sụ́fụ̃ ní, “Urobí ũbĩ ma, wó ꞌbá ãzí icólépi mání ífí la icélépi rá la yụ wó újọ mání mi urobí ífí icé rá údrĩ míní vú la nze rá rĩ gá.”
16 Yụ̃sụ́fụ̃ umvi Fãráwũ ní, “Má icé urobí ífí má ꞌi ku, wó rá la Ãdróŋá la míní urobí múké rĩ ꞌbã ífí icé nĩ.”
17 ꞌDã ꞌbã ũngúkú gá Fãráwũ jọ Yụ̃sụ́fụ̃ ní, “Urobí áma ũbĩlépi rĩ agá átu pá Mĩrĩ Náyĩlĩ tị gá, 18 ãzíla ándre tị́ ázị̂rị̃ use-mgbụ́rụtụtụ ãlá la ãfũ kí Mĩrĩ Náyĩlĩ agâlé iꞌdó kí ũzú nalé. 19 ꞌDã ꞌbã vúlé gá, ándre tị́ ãzí ũnzíkãnã nzụlépi goromoto la kí ázị̂rị̃ ãfũ kí vâ Mĩrĩ Náyĩlĩ agâlé. Ándre jõ drĩ tị́ ãzí ũnzíkãnã nzụlépi goromoto ꞌdã áni la kí ãngũ Mị̃sị́rị̃ drị̂ gá ꞌdâ ãluŋá la ku. 20 Tị́ ũnzíkãnã nzụlépi goromoto ꞌdã uti kí tị́ use mgbụrụtụtụ ãlá ꞌda kí pírí rá. 21 Wó ĩꞌbaní táni tị́ use mgbụrụtụtụ ãlá ꞌda kí uti agá rá tí, mí icó nị̃lé la uti kí kí rá rĩ gá ku ãꞌdusĩku ace kí goromoto rú ũgũgõ. ꞌDã ꞌbã ũngúkú gá ma angá dó rá.
22 “Urobí áma ũbĩlépi ị̃rị̃ rĩ gá ándre ãná céke ãlu gá ãná ãgũ kí use-use rú ãzíla ũniyambamba rú ázị̂rị̃. 23 ꞌDã ꞌbã vúlé gá ándre vâ ãná céke ãlu la gá ãná nụlépi ị̃tụ́kã sĩ diri-diri la kí ázị̂rị̃. 24 Ãná nụlépi ị̃tụ́kã sĩ diri-diri ꞌdã uti kí ãná tá use-use ãzíla ũniyambamba rú ꞌdĩ kí pírí rá. Ánze dó urobí ị̃rị̃ ꞌdĩ kí vú ꞌbá mádrị́ ũjogo rú ꞌdĩ ꞌbanî, wó ꞌbá ãzí ãlu icólépi mání ífí la kí icélépi rá la ꞌdáyụ.”
25 ꞌDã ꞌbã ũngúkú gá Yụ̃sụ́fụ̃ jọ Fãráwũ ní, “Urobí ị̃rị̃ ími ũbĩlépi ꞌdĩ kí ꞌbã ífí ꞌbã ngá ãlu. Ãdróŋá iꞌda míní ị́jọ́ ĩꞌdi ꞌbã lẽlé mụlé ngalé rĩ kî. 26 Tị́ ázị̂rị̃ use mgbụrụtụtụ ꞌda kí ãzíla ãná céke ãlu gá ãgũlépi use-use rú ãzíla ũniyambamba rú ázị̂rị̃ ꞌdã kí ílí ázị̂rị̃; wó kí pírí urobí ífí ãlu la. 27 Tị́ ázị̂rị̃ ũnzíkãnã nzụlépi goromoto ꞌdã kí Ãná nụlépi ị̃tụ́kã sĩ diri-diri ázị̂rị̃ ꞌda kí abe kí ílí ázị̂rị̃ ãbị́rị́ ꞌbã sĩ ꞌdejó nĩ rĩ kî.
28 “Ĩꞌdi cécé tá mání jọlé Fãráwũ ní rĩ áni, Ãdróŋá la míní ị́jọ́ ĩꞌdi ꞌbã lẽlé mụlé idélé rĩ kí iꞌda. 29 Ílí ázị̂rị̃ ꞌda kí agá ãkónã la mụ kalé rõnzõ-rõnzõ ãngũ Mị̃sị́rị̃ drị̂ agá. 30 Wó ílí ázị̂rị̃ ãkónã ꞌbã sĩ kajó rõnzõ-rõnzõ ꞌdã kí ũngúkú gá rílẽ la mụ ꞌdelé ílí ázị̂rị̃. ꞌDã ꞌbã ũngúkú gá ãkónã kalépi ãngũ Mị̃sị́rị̃ drị̂ gá rõnzõ-rõnzõ ꞌda kí ukó rá ãzíla rílẽ ꞌdã la ãngũ iza ũnzíkãnã rú. 31 Rílẽ ꞌdã ꞌbã ũnzĩkãnã sĩ ị́jọ́ ãkónã ka ándrá ãngũ Mị̃sị́rị̃ drị̂ gá rõnzõ-rõnzõ rá rĩ la ãvĩ rá. 32 Ásị́sị́ŋá Ãdróŋá ꞌbã urobí ị̃rị̃ ꞌdĩ kí iꞌdajó Fãráwũ míní rĩ Ãdróŋá ꞌbã ị́jọ́ la ũkpó ru, ãzíla ĩꞌdi mụ ị́jọ́ ꞌdĩ idélé gbõŋáŋá ru.
33 “Ị́jọ́ ꞌdĩ sĩ, lẽ Fãráwũ ꞌbã ndrụ̃ ꞌbá ãzí ị́jọ́ nị̃lépi cé ãzíla ũndũwã rú la ꞌbãlé ãmbógó ru ãngũ Mị̃sị́rị̃ drị̂ drị̃ gá. 34 Lẽ Fãráwũ ꞌbã ũpẽ vâ ꞌbá ãzí drị̃lẹ́ ru la kí ãkónã kalépi ílí ázị̂rị̃ ꞌdĩ agá rĩ kí ꞌbã ĩsélé ãlu tõwú drị̂ trajó. 35 Ị́jọ́ Fãráwũ ꞌbã azịlé rĩ sĩ ꞌbã tra kí ãkónã ílí amụ́lépi ázị̂rị̃ ũniyambamba ꞌdĩ kí agá, ꞌbã mba kí dó sĩ ãkónã ꞌdĩ kí tã ĩrá gá táwụ̃nị̃ ãlu-ãlu agá. 36 Lẽ úmba ãkónã ꞌdĩ kí tã lómúre gá múké-múké sĩ ãbị́rị́ amụ́lépi ãngũ Mị̃sị́rị̃ drị̂ drị̃ gá ílí ázị̂rị̃ ꞌdã kí agá ꞌdã drị̃ tẽjó rílẽ ꞌbã ị̃lị̃kị̃ rû sĩ ꞌbá Mị̃sị́rị̃ drị̂ kí ku.”
37 Ị́jọ́ Yụ̃sụ́fụ̃ ꞌbã itúlé ꞌdĩ fẽ ãyĩkõ Fãráwũ ní ãmbogo ĩꞌdidrị̂ kí abe. 38 Ị́jọ́ ꞌdĩ sĩ Fãráwũ zị ãmbogo ĩꞌdi pálé gá rĩ kî, “Ãma icó ꞌbá ãzí úríndí Ãdróŋá drị̂ trũ ị́jọ́ ngalépi cécé Yụ̃sụ́fụ̃ áni la ịsụ́lé rá yã?”
Yụ̃sụ́fụ̃ ꞌbãjó úpí ru Mị̃sị́rị̃ gá rĩ
39 ꞌDã ꞌbã ũngúkú gá Fãráwũ jọ Yụ̃sụ́fụ̃ ní, “Ãdróŋá ꞌbã ị́jọ́ ꞌdĩ kí ífí icéjó míní rĩ sĩ, ꞌbá ãzí calépi mí rụ́ ị́jọ́ vãŋá sĩ ãzíla ũndũwã sĩ ími ndẽlépi Mị̃sị́rị̃ gá ꞌdâ rá la yụ. 40 Ma mụ ími ꞌbãlé ãzị́ ꞌdĩ ꞌbã drị̃lẹ́ ru, mi dó adru ãmbógó ãko mádrị́ lị́cọ́ agá rĩ kí drị̃lẹ́ gá pírí ãzíla ꞌbá mádrị̂ kí pírí mụ ị́jọ́ arelé ími tị gá, ma dó adru ãmbógó ru ími drị̃lẹ́ gá la lú úmvúke mádrị́ ũpĩ drị̂ sĩ. 41 Áꞌbã dó mi ãmbógó ru ãngũ Mị̃sị́rị̃ drị̂ drị̃lẹ́ gá pírí.” 42 ꞌDã ꞌbã ũngúkú gá Fãráwũ ãtrũ kátĩ ĩꞌdi drị́mváŋá gá rĩ sulé Yụ̃sụ́fụ̃ drị́ gá ãzíla ụ̃sụ̃ dó ĩꞌdi kánzũ ãmbõgõ drị̂ kî sĩ, gĩ ĩꞌdi imbe gá nõrórõ gólũdĩ rú ũpĩ drị̂ ꞌi. 43 Fãráwũ fẽ dó gárĩ ãmbógó ũpĩ gá námbã ị̃rị̃ sĩ rĩ drị̂ Yụ̃sụ́fụ̃ ní sĩ cẹ̃jó ãzíla ꞌbá kí dó dị̃ uzâ sĩ, “Ĩmi aꞌbe gẹ̃rị̃ ãmbógó nî,” Yụ̃sụ́fụ̃ acá dó sĩ ãmbógó Fãráwũ ꞌbã ũngúkú gá námbã ãlu sĩ rĩ rú. Fãráwũ ꞌbã dó ĩꞌdi ãmbógó ru ãngũ Mị̃sị́rị̃ drị̂ drị̃lẹ́ gá pírí.
44 Fãráwũ jọ Yụ̃sụ́fụ̃ ní, “Ma úpí ru ma ꞌi, ꞌbá ãzí icó ãzị́ ngalé Mị̃sị́rị̃ gá ꞌda ími tị kóru ku.” 45 Fãráwũ uja dó Yụ̃sụ́fụ̃ rụ́ ꞌdalé Zãfẽnátĩ Pãnéyã ꞌi. Fẽ dó Ãsĩnátã Pọ̃tị̃fẹ́rã átáló úrí uwilépi Ụ́nị̃ gá rĩ ꞌbã ị̃zẹ́pị ĩꞌdiní ũkú ru. Yụ̃sụ́fụ̃ acị́ dó ãngũ Mị̃sị́rị̃ drị̂ agâ sĩ pírí.
46 Yụ̃sụ́fụ̃ ílí dó mụ calé kãlị́ na ꞌbo iꞌdó dó ãzị́ ngalé úpí Fãráwũ pálé gá, fũ dó Fãráwũ drị̃lẹ́ gá rĩ sĩ ãzíla acị́ ãngũ Mị̃sị́rị̃ drị̂ undré trũ pírí. 47 Ílí ázị̂rị̃ ãkónã ꞌbã sĩ kajó rĩ sĩ, ãngũ ka dó ãkónã kpẽté-kpẽté. 48 Yụ̃sụ́fụ̃ tra dó ãkónã kalépi kpẽté-kpẽté ílí ázị̂rị̃ Mị̃sị́rị̃ gá ꞌdãá rĩ kí, ꞌbã dó sĩ kí pírí ĩrá gá. Tra ãkónã ámvụ́ táwụ̃nị̃ ãlu-ãlu andre gá rĩ, mba dó kí tã táwụ̃nị̃ ãlu-ãlu gá ꞌdãá cí. 49 Yụ̃sụ́fụ̃ mba dó ãkónã tã ĩrá gá tré-tré ụ̃ꞌbị̃ŋá la ndẽ ĩꞌdi rá ãkónã ꞌbã adrujó cécé cínákí mĩrĩ gá rĩ áni rĩ sĩ.
50 Ílí rílẽ ꞌbã aꞌdéjó rĩ acá drĩ ku rú, Ãsĩnátã Pọ̃tị̃fẹ́rã átáló úrí uwilépi Ụ́nị̃ gá rĩ ꞌbã ị̃zẹ́pị tị Yụ̃sụ́fụ̃ ní anzị kí ị̃rị̃. 51 Yụ̃sụ́fụ̃ ꞌda dó sĩ ngọ́tị́ kãjãní rĩ rụ́ Mãnásẽ ꞌi jọ, “Ãꞌdusĩku Ãdróŋá fẽ má ãvĩ ị́jọ́ ũcõgõ mádrị̂ kí drị̃ gá ãzíla ꞌbá má átẹ́pị drị́ jó agá rĩ kí abe pírí rá.” 52 ꞌDa ngọ́tị́ŋá vúlé rĩ ꞌbã rụ́ Ịfụrayị́mụ̃ ꞌi jọ, “Ãꞌdusĩku Ãdróŋá wi mání sụ̃sụ́ ma dô sĩ drị̃lẹ́ trũ ãngũ mání sĩ ũcõgõ najó rĩ gá.”
53 Ílí ázị̂rị̃ ãkónã ꞌbã kajó rõnzõ-rõnzõ Mị̃sị́rị̃ gá rĩ ukó kí dó rá, 54 ãzíla ílí ázị̂rị̃ rílẽ drị̂ iꞌdó kí dó cécé Yụ̃sụ́fụ̃ ꞌbã ándrá jọlé rĩ áni. Rílẽ ꞌde dó ãngũ drị̃ gá pírí, wó ãkónã ꞌbã ngá ãngũ Mị̃sị́rị̃ drị̂ agá pírí cí. 55 ꞌBá pírí Mị̃sị́rị̃ gá rĩ kí mụ rílẽ ꞌdã ĩtrĩkãlé ꞌbo, ꞌbã kí mãmálá Fãráwũ drị̃lẹ́ gá ãkónã ị́jọ́ sĩ. Fãráwũ jọ ꞌbá Mị̃sị́rị̃ gá ꞌdãá rĩ ꞌbanî, “Ĩmụ Yụ̃sụ́fụ̃ rụ́, ãzíla ĩmi idé ị́jọ́ ĩꞌdi ꞌbã jọlé ĩminî rĩ kî.”
56 Rílẽ ꞌdã iré dó ãngũ Mị̃sị́rị̃ drị̂ agá sĩ pírí, Yụ̃sụ́fụ̃ nzị̃ ĩrá lómúre rú rĩ kí tị sĩ ãkónã ụzịjó ꞌbá Mị̃sị́rị̃ gá rĩ ꞌbaní ãbị́rị́ ꞌbã adrujó ambamba rĩ sĩ. 57 Sụ́rụ́ pírí amụ́ kí dó ãkónã ĩgbãlé Yụ̃sụ́fụ̃ drị́ Mị̃sị́rị̃ gá ãꞌdusĩku rílẽ ꞌdã ꞌbã mịfị́ ka ụ̃nọ́kụ́ drị̃ gá ꞌdâ pírí.