1 Huanäi jume ä dooce discíipulom núnuka, úttia yäuraata am mákkak jume lemoonio espíritu chïcha machim yeu am bébnakë béchïbo, entok jume huantiriam jípureka kökoreme am tütenakë béchïbo.

2 Ímërimme jume dooce apóstolim téhuam: Bát huéeme jü Simmom tíame, Peero ti téhuaakame, entok Andrés ä sailahua, Jacobo Zebedeota üusi, entok Juan ä sailahua, 3 Felipe, Bartolomé, Toomas, Mateo jü publicano, Jacobo Alfeota üusi, Lebeo jü Tadeo ti két téhuaakaïhui, 4 Símmom jü cananista entok Judas Iscariote, ä nénkinakëihui.

5 Jesús ímëi doocem áman bíttuak. Huitti am téjhuak, ínel jíaka:

—Jume kaa judíom böommechem kaa kannake, entok samaritano jóärahuem kaa kimunake. 6 Ál‑lem israelita jóammet bát kannake, jume kabaram bénasi emo tärulammehui. 7 Ámanem kateka ä nooka, ínel jíaka: “Jü téhuekapo réy nésauri äbo jëla huéiye.” 8 Kökoremem tüte, lepra sähuakame kétchi; kókkolamem jíabitetua, lemooniomem yeu béeba. Kíalem mikpo ä mabet‑la; ínëlem huatem ä miika.

9 ’Enchim huikoj bóosapem juka tómi sahualita, tómi tósalita, cobre tómita, katem áma ä huériunake. 10 Éntokem kaa bóosapo nüuka boojonake, éntokem kaa guoy sánkota huériunake, entok kaa guoy páares boocham, entok bóroniata junne; bueïtuk jü tekipanuame buähuamta kía ä mabetnakë béchïbo, lútüriata jípure.

11 ’Të ják junne buére jóärapo, ö ili jóärapo enchim kimunakepo, nátemajëem jábesu áma Diosta bétana enchim mabetpo yúmala. Huanärem áma taahua, enchim áma yeu sákäu tájti. 12 Entok jum jóapo enchim yájäpem am tebotua. 13 Huanäi jume ímï jóakame enchim am mabetpo yúmalatuk, jü yánti éaka enchim Dios huáatëu ámemaktunake; të kaa enchim am mabetpo yúmalatuk, jü yánti éehuaka enchim Dios huáatëu enchimmeu nóttinake. 14 Të jábe ä jóapo kaa enchim mabetakätek, entok juka enchim nokäu kaa jíkkajakätek, yehuem kaate huämi jóapo ö buére jóärapo, huanärem enchim guókpo juka tóröchiata tátake, Diosta noki kaa am mabetaka béchïbo. 15 Lútüriapone ínel enchimmeu jiaahua, júnak táapo juka bette nokta chúpeyo, chë júne jiokot machinake, jume ímï jóärapo jóakame béchïbo, bueïtuk Sodoomapo entok Gomoorrapo jóakame béppa.

16 ’Ínapone enchim kabaramtukä bénasi robom násukun enchim bíttua. Eme éntok jáchin juka bakotta ára áhuä suaya bénasem emo suaya, entok jáchin juka guókouta kaitau suaka yánti ä jiapsä bénasem emo nüye. 17 Yoremem bétanem emo suaya, bueïtukim yäura conciliou enchim yeu tóijnake, entokim bem sinagogampo enchim bemmuchatebonake. 18 Gobernadorim entok réyesim bíchäpem yeu tóijna, enchim nee súalë béchïbo. Inëlem juka ino bétana huémta ámeu noknake, bempörimmehui entok kaa judíommehui. 19 Të yäuraata mámpo joahuak, katem jáchin éiya, jita enchim noknakëhui; bueïtuk huämi horapo akem ä mákna, jita enchim noknakëhui. 20 Bueïtuk eme katem enchim éäpo noknake, ál‑la jü enchim Áchay Espíritu enchim tempo yeu ä huéetuanake, juka nokta.

21 ’Sailakame ä sailahua yäura mámpo tóijnake ä mënä béchïbo; jü áchayri éntok ä üusihua; usiarihuam éntok bem áchayrim béj‑reka jáptenake, am súanä béchïbo. 22 Sïmetakam enchim omtianake ín téhuam béchïbo; të jábe ä jiapsäu tájti kaa áu náyoteme, ïri jínëutuna. 23 Ímï buére jóärapo Diosta enchim súalë béchïbo omtiahuätek, täbui jóärau bichem kaate, bueïtukne lútüriapo ínel enchimmeu jiaahua: kee jee jume buére jóärau israelitammet enchim naa katchuy, jü Yoremta Üusi yebijnake.

24 ’Jü majtiahuame kaibu ä majtiakamta béppa chë yörisi machinake; jü tekokame júne kaibu ä teko béppa bát huéenake. 25 Jü majtiahuame ä majtiakamta bénasi áu jípu báanake; jü tekokame két ä teko bénatu báanake. Jü familiapo áchaytam Beelzebú tíiya; jume jóapo usiarim éntok chë júnem buére áuna.

26 ’Juari béchïbo, katem am májhue; jü ésotaka ayukame jíba jüneriana, entok kaa bíthuäpo órekame júne két jüneriana. 27 Juka kaa machikuu enchimmeu ín nokäu, emëem machikuu ä nooka; entok juka lauti kaa kusisi nákampo enchim jíkkajäu, kárichem jikat jämuka huatemmeu kusisi ä nooka. 28 Entok katem am májhue jume takaata ára mëame, tem juka jíapsita kara mëa; Diosta ál‑lem majhuë, huaka jíapsita ára mëamta, entok juka takaata infierno béetëpo ára jímmamta.

29 ’Éntokem át suuhua: ¿Jachu kaa ili guoy huikichim huépul ili tómipo nénenkihua jäni? Júnentaka junne, huépülaka júne kaibu buíau kón huénnake, itom Dios Áchayta kaa ínel éayo. 30 Júnentaka junne, sïme enchim kóba chonim näikiarimme. 31 Íäri béchïbo, katem májhue; eme chë júne béj‑re, yún ili huikichim béppa.

32 ’Entok jábetaka junne yoremem bíchäpo nee täyatebome, ínapone két ä täyatebonake, ín Áchay téhuekapo kátekamta bíchäpo. 33 Të jábetaka junne yoremem bíchäpo kaa nee áu täya tíame, ínapone két kaa ino ä täya tíanake, ín Áchay téhuekapo kátekamta bíchäpo.

34 ’Të katem ínel emo éetua buíau kóm yebij‑la yánti jíapsihuamta huériaka; bueïtukne kaa yánti jíapsihuamta nüpa báreka yebij‑la, ál‑la ejparammea náu nássuahuamta. 35 Bueïtukne yebij‑la, juka yoremta ä áchaymak nok nássuatua báreka, entok juka jámut asoahuarita ä áyemaki, entok jüka jaborayihua ä asekamaki. 36 Jume ä jóapo yoremtamak aanim, akim ä béj‑reka áamak annake.

37 ’Ä áchayhua entok ä áyehua ino béppa nákeme, kaa ä jípupo yúmala, ínomak áhuä näikianakëhui; ánëli kétchi ä üusihua entok ä malahua íno béppa nákeme, két kaa ä jípupo yúmala, ínomak áhuä näikianakëhui. 38 Entok hua kaa ä kúruj püaktiaka íno sáu huéeme, két kaa ínomak áu näikiapo yúmala. 39 Ä jíapsihua jariaka ä tíakame ä tärunake; hua ä jíapsihua ino béchïbo tärukame éntok ä téunake.

40 ’Jü enchim mabetame, nee mabeta; entok hua nee mabetame, Diosta nee äbo bíttuakamta mabeta. 41 Jü profeetata mabetame ä profeetatukä béchïbo, profeetata béjtuanä béekik mabetnake; entok hua lútula jiápsamta mabetame lútula ä jiapsä béchïbo, juka lútula jiápsaka béjtuanä béekik mabetnake. 42 Jábetaka junne senu vaaso sébe bäam jíba am mikakätek, ímëi ili usim ín discíipulomtukä béchïbo, lútüriapone ínel enchimmeu jiaahua, kaibu ä tärunake, juka ä béjtuanähui.