3
Atirit Yesu eet ci dɔkɔm aziiti
Ma iitene oman mazi akɔ Yesu ceeze o lotento, anyak buk eet ci dɔkɔm aziiti ŋinaante. Maje ɔl ci Parici ogɛn aavtiz ŋinaante arɔɔŋ niigi gɔl ci ka kɔkɔltakɛ Yesu rooni mã anyak niini gi ci abac. Ivita ni ataŋaamtek niigi nɔɔnɔ ɔrɔɔt ɛlɛ ka kicinit mã didi atirit niini eet nico iitene ci yubzento o. Enek ni Yesu eet ci dɔkɔm aziiti noko nɛ, “Ija. Bil ɔl ŋuma ŋaato.”
Ma ajin Yesu ɔl anek nɛ, “Mayo gɔɔn lotinowa ogaac aziineket kutuguz gitaz iitene ci yubzento o? Kitiritit ɔl yo kɛgɛrɛzanit da? Korogozit ɔl yo kuulalit da?” Mazi azii niigi zɔɔz nico, olla azi paŋ, kɔkɔm gi ci abariz.
Ma agɛlɛm Yesu nɔɔgɔ bornɛt nɔŋa. Bar bodo iinon ziniza nɔɔgɔ, eeci adɔi nɔɔgɔ zinzeeti kak. Ma anek niini eet ci dɔkɔm aziiti noko nɛ, “Zɔlan aziit cun o.” Mazi ɔzɔlan ɛɛti nici aziit, obona aziiti oninɛ labak. Enico ɛlɛ udunitɔ ɔl o Parici ceeze o lotento, ma avɔ abaaban niigi kibeen ɔl o alaan o kazi Erod gɔl ci arui Yesu kadaak.
Ano kɔlɛ ci appe Yesu
7-8 Ma avɔ Yesu kibeen nuyak ogin liile o kazi Galili. Ma ano kɔlɛ ci appe nɔɔnɔ. Maje ɔl nicigi avu looce o kazi Galili ki Judiya ki Jerusalɛm ki Idumiya ki Tayor ki Sidon kibeen baagite o liil o kazi Jordan. Avunak niigi dook Yesu o, eeci azii niigi kaal o agɔɔn niini. Mazi acin Yesu kɔlɛ appe ɔrɔɔt, ma ɛɛt nɔɔnɔ nɔkɔ, uduwak niini nuyak ogin kanyaakta nɔɔnɔ kavool o liilu kizi ajɔn, ka mã ayɔɔt ɔl nɔɔnɔ ɔrɔɔt, ka kɛɛlai ɛlɛ. 10 Agɔɔn nɔkɔ o, eeci uyene atirit niini ɔl ci meelik amɔɔr, ma giye nico ivita ɔl o amɔɔr dook, ma ayɔɔtɔ ɔrɔɔt ɛlɛ, eeci arɔɔŋ kuumit niigi nɔɔnɔ. 11 Mazi olla acin ɔl o anyak miniŋ ci Loryento nɔɔnɔ, iina niigi nɔɔnɔ kɛŋa, ma agɛrɛny azi nɛ, “Een niina ŋɛɛrti Joowo nɛɛn.” 12 Ma aricanek Yesu nɔɔgɔ anek nɛ, “Má ayelzanaŋ aneeta ŋaati awuyaŋ kizi ŋɛɛrti Joowo.”
Aŋɛra Yesu toonnyak amɔtɔ ram
13 Ma vurta otoodozek Yesu biyɛn, ma ŋinaante otowa ɔl ci arɔɔŋ niini. Ma avunak niigi nɔɔnɔ. 14 Ma aŋɛra ŋaatineeŋ ɔl ceen amɔtɔ ram kizi toonnyak cigin ka gɔɔn korkorit ki nɔɔnɔ, ka buk gɔɔn kitoon kɔɔt kuuwayit zɔɔz o Joowo. 15 Ma anyek niigi nɔɔgɔ dɔyiz ci ka kɔtɔɔkti miniŋ o Loryento ɔla.
16 Zaar zin ci toonnyak ceen amɔtɔ ram baal aŋɛra niini o nɛɛn ce. Saiman o kazi zaar oogi nɛ Pitɔr, 17 ki Jemis ki gɔtɔni o kazi Jɔn o eegin lɔgɔz o Zebedi (Akanek Yesu nɔɔgɔ dook ramantiya zaar ci kazi nɛ Ɔl o Aŋozonek Zɔɔz), 18 ki Andoru, ki Pilip, ki Bartalamu, ki Matiyu, ki Tomaz, ki Jemis ween ŋɛɛrti Alvayoz, ki Tadiyaz, ki Saiman o gɔɔn ɔɔrinɛ looc onin ole o Rom, 19 been Judaz Iskariyot baal ka kiiya kataalɔi Yesu e.
Adɛmɛz Yesu kaal ci akati Loryen
20 Ma vurte nice ook Yesu ɔlɔ. Ma bodo alotak ɔl ci meelik nɔɔnɔ ki nuyak ogin zɛɛ makacin ɔkɔma nɔɔgɔ waŋi ci adayin. 21 Mazi azii atenowa oginɛ kaal nicoko, ɔɔtɔ niigi ŋaatin ka kɔɔt kanyaaktak nɔɔnɔ kɔrɔk, eeci anɔ ɔl ogɛn nɛ, “Anyawun niini maŋɔn.”
22 Mazi buk avu alaata o gɔɔn ademzek ɔl lotinok Jerusalɛma, izitɔ nɛ, “Anyak niini alya Loryen. Anyewun nɔɔnɔ alaani o miniŋu kazi Baalzibol dɔyiz ci ka kɔtɔɔyi niini miniŋ o Loryento ɔla.”
23 Otowa ni Yesu ɔl, ma aduwak nɔɔgɔ yabziinta gi ci anek nɛ, “Alaŋ Loryenti atɔɔk gɔn oma ci buk een Loryen kiyo niini o. 24 Gɔɔn mã aŋɛrɔ ɔl ci looc codoi, ma ɔɔrɔ niigi maany, alibe lɔɔci nici lai. 25 Buk mã aŋɛrɔ ɔl ci kɔrɔk codoi, ma ayɔwɔ niigi maany, kɔrɔgi nici alibe. 26 Zin buk mã aŋɛr Loryenti miniŋ ogin, ma ayɔwɔ niigi maany, adicai koca dɔyizi cinɛ o.
27 Akɔm laadun eet ci akɔ agɔrzɛ ceeze ci eet ci mooti adɔi, dooke coma koca rak adɔɔn niini nɔɔnɔ zɛɛ ka zin vurta kiiya kooyi niini kaal ci eet ci mooti adɔi noko.
28 Didilɛ kaduwakuŋ igeet, anim Jooi kotoŋ oŋɛ o abaca ɔl ŋaatin dook kibeen buk zoozok ugeec gɛr gɔɔn amomozɛnɛ. 29 Maje eete ci amomoz Vɔŋiz o Joowo, alaŋ Jooi ooŋ oŋec nico ŋaatin been nɛɛn, eeci abaca niini oŋec ci gɛr ɔrɔɔt ɛlɛ, ma ibil nɔkɔ izi nɛɛn.” 30 Aduwa Yesu zɔɔz nico o, eeci azi ɔl ogɛnɛ nɛ, “Anyak niini miniŋit ci Loryento alya.”
Gɔtɔnɔgi Yesu kibeen yaatin
31 Zin ivita gɔtɔnɔgi Yesu kibeen yaatin, ma avu ɛɛl bitaala, ma itoon niigi eet oma kutuwak nɔɔgɔ Yesu. 32 Maje kɔlɛ ci appe aavtiz loota aliya Yesu, ma aku anek ɛɛti nici Yesu nɛ, “Yaatun kibeen gotonogu ci areyin bitaala neke. Arooŋnyin niigi ineet.”
33 Ma abɛdɛkɛ Yesu nɔɔnɔ anek nɛ, “Yaai ŋɛnɛ? Ɔl cigaŋ ci een gɔtɔnɔga o?” 34 Ma acin niini ɔl ci aavtiz loota alya nɔɔnɔ o, ma azi nɛ, “Nicigi gɔtɔnɔga kibeen yaatigan. 35 Ma ɔl o gɔɔn agɔɔn kaal o arɔɔŋ Jooi, eegin niigi yaatigan ki dɔl ci yaai.”