27
Yesu Kpa Ya Pilato
(Marko 15:1; Luka 23:1-2; Yohane 18:28-32)
Ɔyɩ kɛhɛ nyankɩ-nyankɩ a, Bulu igyí ahapʋ́ dɛhɛn pʋ́ Yudafɔ ahandɛ amʋ bɛkɩtá agywɩɩn bɛɛ, bɔ́mɔ Yesu. Mʋ́ sʋ bɛklɩ́ɩ mʋ, pʋ́ mʋ yɔ́wa Pilato ɩbɩtɔ. Mʋgyí Roma ɔhandɛá ɔdɛ Yudea ɔmásʋ́ gyí nɩ.
Yuda Iskariot Ɩwɩ Sián
(Gyumagyihɛ 1:18-19)
Yuda amʋ́ʋ́ ɔlɛlɛ Yesu há ámʋ lówun ánɩ́ bahá Yesu pɔ́n. Ɩlɛhan mʋ. Mʋ́ sʋ oleyinkía sika futútú adʋasa ámʋ ya Bulu igyí ɔhapʋ́ dɛhɛn pʋ́ Yudafɔ ahandɛ amʋ. Ɔlɛbláa amʋ́ ɔbɛ́ɛ, “Nalɛ́ ɔhá ánɩ́ ɔmɔkʋ́bwɛ́ lakpan kʋkʋ há. Mʋ́ sʋ nabwɛ́ lakpan.”
Mʋ́ʋ́ bɛbláa mʋ bɛɛ, “Anɩméyín mʋ́ ɩwɩ kʋkʋ. Fʋ́ asʋ́n igyi.”
Mʋ́ sʋ Yuda lɔ́tswɩ sika futútú ámʋ sɩ́sɩ́ amʋ́ Bulu ɔtswɛ́kpa wunsɩnɛ́sʋ́ ɩnʋ, nátɩ́ yésián ɩwɩ.
Bulu igyí ahapʋ́ dɛhɛn amʋ bɔtɔsɩ́ kɔ́ba amʋ, blɩ́ bɛɛ, “Anɩ mbla mɛha ɔkpa ánɩ́ apʋ́ʋ kɔ́ba anfɩ odu wa Bulu ɔtswɛ́kpa kɔ́batɔ, tsúfɛ́ mʋ́ ɩwɩ mɛtɩn. Obugya kɔ́ba igyi.” Mʋ́ sʋ bɔbwɛ agywɩɩn, pʋ́ kɔ́ba ámʋ yɔ́hɔ atɔ́ ɔpwɛpʋ́ ɔkʋ ɔsʋlʋ́ʋ, pʋ́ ɩnʋ bwɛ́ afɔɔ́ ánɩ́ bʋbʋ Yerusalem opulákpá. Ɩ́nɩ sʋ bɔtʋ ndɛ bʋtɛtɩ́ ɩnʋ bɛɛ, “Obugya ɔsʋlʋ́ʋ.”
9-10 Ɩ́nɩ lɛ́ha Bulu asʋ́n ámʋ́ʋ́ ɔlɛblɩ́ tsʋn mʋ ɔnɔ́sʋ́ ɔtɔɩ́pʋ́ Yeremiasʋ ámʋ lɛ́ba mʋ́tɔ́. Ɔbɛ́ɛ, “Botsu sika futútú adʋasa ámʋ́ʋ́ Israelfɔ begyi mʋ ibíá, hɔ mʋ amʋ yɔ́hɔ atɔ́ ɔpwɛpʋ́ ɔkʋ ɔsʋlʋ́ʋ fɛ́ alɩá Bulu lɛ́bláa mɩ.”
Yesu Lɩ́ɩ́ Pilato Ansɩ́tɔ́
(Marko 15:2-5; Luka 23:3-5; Yohane 18:33-38)
11 Yesu lɩ́ɩ́ ɔmásʋ́ ɔkɩ́pʋ Pilato ansɩ́tɔ́. Mʋ́ʋ́ Pilato lɛ́fɩtɛ́ mʋ ɔbɛ́ɛ, “Fʋ́gyí Yudafɔ owíe amʋ nɩ?”
Yesu lɛ́bláa mʋ ɔbɛ́ɛ, “Ee, mʋ́ fablɩ́ á.” 12 Támɛ brɛ́á Bulu igyí ahapʋ́ dɛhɛn pʋ́ Yudafɔ ahandɛ amʋ bɛka asʋ́n dɩ́nká Yesusʋ á, ɔmɛlɛ kʋkʋ ɔnɔ́.
13 Mʋ́ʋ́ Pilato lɛ́fɩtɛ́ mʋ ɔbɛ́ɛ, “Fʋmɛdɛ́ asʋ́n ánfɩ bakla dɩnká fʋ́sʋ́ ánfɩ nu?”
14 Támɛ Yesu métepí bwíí ɔnɔ́. Mʋ́ sʋ ilobwie Roma ɔhandɛ amʋ ɔnɔ́.
Yesu Lowu Ɩpɔ́n Ha
(Marko 15:6-15; Luka 23:13-25; Yohane 18:39–19:16)
15 Ofífígyíofí, nɩ́ bʋdɛ Israelfɔsʋ Katsʋn Nkɛ gyí a, Roma ɔhandɛ amʋ tesí obu ɔdɩpʋ́ ɔkʋlɛá ɔdɔm amʋ bʋdeklé há amʋ́. 16 Alɩ brɛ́ ámʋtɔ á, obu ɔdɩpʋ́ ɔkʋá alahɔ dá, bʋtɛtɩ́ mʋ Baraba da obu. 17 Mʋ́ sʋ brɛ́á Yudafɔ ámʋ fɛ́ɛ́ bebefia a, Pilato lɛ́fɩtɛ́ amʋ́ ɔbɛ́ɛ, “Ma nsíi ha mlɩ? Baraba lóó, ntɛ́ɛ Yesu, bʋtɛtɩ́ mʋ Kristo amʋ?” 18 Tsúfɛ́ Pilato yin ánɩ́ Yesu ɩwɩ olu sʋ́ Bulu igyí ahapʋ́ dɛhɛn pʋ́ Yudafɔ ahandɛ amʋ bakɩ́tá mʋ ba mʋ.
19 Brɛ́á Pilato tsie ɔdɛ Yesu asʋ́n ámʋ gyí a, mʋ ka lɔ́wa obí mʋ wá ɔbɛ́ɛ, “Mábwɛ oyin ánfɩ mʋ asʋ́n da ɔkpa ánfɩ tɔtɔ. Tsúfɛ́ ígye onyé á, nokun okude wun mʋ, ifú lɛhɩɛ́ kɩ́tá mɩ́.”
20 Támɛ Bulu igyí ahapʋ́ dɛhɛn pʋ́ Yudafɔ ahandɛ amʋ bɛha ɔdɔm amʋ ɔnɔ́ bɛɛ, bʋkókoli Pilato osi Baraba, abʋmɔ Yesu. 21 Mʋ́ sʋ Roma ɔhandɛ amʋ lɛ́lafɩ́tɛ́ ɔdɔm amʋ ɔbɛ́ɛ, “Ahá abanyɔ́ ánfɩtɔ ɔmɔmʋ nsíi ha mlɩ?”
Botsu ɔnɔ́ bɛɛ, “Baraba!”
22 Mʋ́ʋ́ Pilato lɛ́trá fɩtɛ́ amʋ́ ɔbɛ́ɛ, “Ntɔ mbwɛ́ɛ Yesu, bʋtɛtɩ́ mʋ Kristo, (ɔhá ámʋ́ʋ́ Bulu ladá mʋ ofúli amʋ)?”
Amʋ́ fɛ́ɛ́ bɛbláa mʋ bɛɛ, “Ha abʋda mʋ manta oyikpalíhɛsʋ!”
23 Pilato lɛ́fɩtɛ́ amʋ́ ɔbɛ́ɛ, “Ntogyi sʋ! Tsitsa mɔmʋ alabwɛ́?”
Ɩnʋ bɛlakplʋ́n kʋ́klʋ́kʋ́ʋ́ bɛɛ, “Ha abʋda mʋ manta oyikpalíhɛsʋ!”
24 Brɛ́á Pilato lówun ánɩ́ alabwɛ́ kásíán, kpokiti mboún deklé ɩda ɩnʋ á, olotsu ntsu fwɩ́ ɩbɩ amʋ́ ansɩ́tɔ́ ɩnʋ, bláa amʋ́ ɔbɛ́ɛ, “Mɩ́ ɩbɩ anyɔ ɩma oyin ánfɩ lowutɔ. Mlɩ asʋ́n igyi.”
25 Yudafɔ ámʋ fɛ́ɛ́ bɛbláa mʋ bɛɛ, “Mʋ lowu ɩsʋbɩtɩ́ ɩbá anɩa anɩ abí-anásʋ́!”
26 Ɩnʋ Pilato lési Baraba há amʋ́, ɔlɛha mʋ ɩsá akɔpʋ́ bɛpɩtɩ́ Yesu atɔ́, ɔlɔpʋ mʋ wá amʋ́ ɩbɩtɔ ɔbɛ́ɛ, bʋyɛ́da mʋ manta oyikpalíhɛsʋ.
Yesu Ahinlá Bwɛ
(Marko 15:16-20; Yohane 19:2-3)
27 Ɩnʋ ɔmásʋ́ ogyípʋ́ amʋ ɩsá akɔpʋ́ bɛkpa Yesu ya mʋ wóyítɔ́. Bɛtɩ amʋ́ aba ɩsá akɔpʋ́ atráhɛ amʋ fɛ́ɛ́, bɛda Yesu ɔbʋn. 28 Bɔwɔɩ́ Yesu atadɩɛ, pʋ́ ligá pɛpɛ kʋ wá mʋ. 29 Bɔlʋ obungyo-awu, bwɛ́ mʋ́ owíepa bun mʋ nwun. Bɔpʋ oyí kʋ wá mʋ gyɔpɩ ɩbɩtɔ, fɛ́ akɔnfra. Bɛda akpawunu mʋ ansɩ́tɔ́, bʋdɛ mʋ ahinlá bwɛ bɛɛ, “Yudafɔ Owíe, fʋ́ nkpasʋ ɔnlɩnsʋ!” 30 Botu atsʋnɔ́ wʋ́lɩ́ Yesu, swɩ́ɩ́ mʋ oyí ámʋ pʋ́pɩ́tɩ́ mʋ nwuntɔ. 31 Bɔbwɛ mʋ ahinlá tá á, bɔwɔɩ́ amʋ́ ligá pɛpɛ amʋ, yínkía mʋ onutó atadɩɛ wá mʋ, bɛkpa mʋ dálɩ bɔyɔ́ abʋyɛda mʋ manta oyikpalíhɛsʋ.
Yesu Da Mántá Oyikpalíhɛsʋ
(Marko 15:21-32; Luka 23:26-43; Yohane 19:17-27)
32 Brɛ́á bɔyɔ́ á, befia Kireneyin ɔkʋá bʋtɛtɩ́ mʋ Simon. Ɩsá akɔpʋ́ ámʋ bɛka mʋ hɩ́ɛ́ bɛɛ, ɔhɔ́ɔ oyikpalíhɛ amʋ sʋra. 33 Boyówie ɔtɩnɛkʋá bʋtɛtɩ́ ɩnʋ Golgota. Mʋ́ asɩ gyí, “Nwun Okokobi Otsiákpá.” 34 Bɔpʋ afá kɩ́tákɩ́tá wá ntátɔ́ tin Yesu ɔnɔ́ bɛɛ onúu, támɛ brɛ́á ɔlɛda mʋ́ ɔnɔ́ á, olekiná nu.
35 Bɛda mʋ mántá oyikpalíhɛ amʋsʋ tá á, beye mʋ atadɩɛtɔ. Ɩnʋ bɔtswɩ abi pʋ́kɩ ɔhagyíɔha ogyíkpá. 36 Besi bʋtsie ɩnʋ, bʋdɛ mʋ ɩwɩ gyóo. 37 Mʋ́ʋ́ bɔwanlɩ́n tɔ́á sʋá bʋdɛ mʋ da mántá oyikpalíhɛsʋ, dá mántá mʋ awunso bɛɛ, “Yesu, Yudafɔ owíe amʋ nɩ.” 38 Bɛda awikplu abanyɔ́ ɛ́ mántá nyikpalíhɛsʋ tsɩ́a mʋtɔ. Ɔkʋlɛ bʋ mʋ gyɔpɩsʋ, ɔkʋlɛ ɛ́ bʋ mʋ bɩnasʋ.
39 Ɩnʋ atsʋ́npʋ bɔkpʋkpʋ́ʋ nwuntɔ, blɩ́ Yesu ɩwɩ abususʋ bɛɛ, 40 “Yɛ́ɛ fʋ́ fɛɛ fɛ́talɩ́ bwíé Bulu ɔtswɛ́kpa amʋ, lápwɛ́ mʋ́ nkɛnsá owítɔ́ nɩ́? Hɔ fʋ́ ɩwɩ! Nɩ́ lɛ́lɛ́ Bulu mʋ Bi fʋ́gyi á, kplɩ tsu oyí ámʋsʋ akɩ.”
41 Alɩ kɛ́n Bulu igyí ahapʋ́ dɛhɛn, Mose mbla asunápʋ́ pʋ́ Yudafɔ ahandɛ amʋ ɛ́ bɔbwɛ mʋ ahinlá nɩ́. 42 Bɛblɩ́ bɛɛ, “Ɔlɔhɔ ahá nkpa, támɛ ɔmɛtálɩ́ hɔ mʋ ɩwɩ. Nɩ́ mʋgyí Israelfɔ owíe amʋ a, ɔkplɩ́ɩ tsu oyí ámʋsʋ, mɛ́nɩ abɔ́hɔ mʋ gyi. 43 Yɛ́ɛ ɔbɛ́ɛ Bulu mʋ Bi mʋgyi, mʋ ansɩ́ dɩn Bulusʋ. Bulu ɔlɛ́ mʋ séi, akɩ ánɩ́ otekle mʋ asʋ́n.”
44 Alɩ kɛ́n awikplu ámʋ́ʋ́ bɛda mántá nyikpalíhɛsʋ mʋ wá ámʋ ɛ́ bɔbwɛ mʋ ahinlá nɩ́.
Yesu Lowu
(Marko 15:33-41; Luka 23:44-49; Yohane 19:28-30)
45 Owí lɛta ɔsʋlʋ́ʋ amʋsʋ fɛ́ɛ́, tsú dódúanyɔtɔ alɩɩ yɔ́fʋn ntʋ́pwɛ dɔsatɔ. Owí mɛtrá lɩn ɛ. 46 Dɔsa ámʋtɔ á, Yesu lɔ́kplʋn kʋ́klʋ́kʋ́ʋ́ Hebri ɔblɩ́tɔ ɔbɛ́ɛ, “Eli, Eli, Lama Sabaktani?” Mʋ́ asɩ gyí, “Mɩ́ Bulu, mɩ́ Bulu, ntogyi sʋ́ fakpá mɩ́ ɔma?”
47 Brɛ́á ahá ámʋ́ʋ́ bʋlɩɩ́ ɩnʋ ámʋtɔ akʋ bonu asʋ́n ánfɩ á, bɛblɩ́ bɛɛ, “Ɔdɛ Elia kpolí.” 48 Ɩnʋ amʋ́tɔ́ ɔkʋ lɛ́srɩ́ yótsu ɔsapɔ, pʋ́dá ntá ɔdáɩtɔ, pʋ́yi oyísʋ́, tsú mʋ́ fʋ́á, pʋ́tin mʋ ɔnɔ́ ɔbɛ́ɛ onúu.
49 Támɛ mʋ aba atráhɛ amʋ bɛbláa mʋ bɛɛ, “Si, alɩɩ kɩ bɛɛ Elia ɔbɛ́ba bɔhɔ mʋ.”
50 Yesu lɛ́trá kplʋ́n kʋ́klʋ́kʋ́ʋ́, ɔlɛlɛ ɔŋɛ́.
51 Ɩnʋ Bulu lɛ́balɩ́ tati ámʋ́ʋ́ bɔpʋká Bulu Ɔtswɛ́kpa obu ámʋtɔ anyɔ, tsú awunso beyi asɩ kɩaan. Bulu lɛ́ha ɔsʋlʋ́ʋ lɛkpɩnkɩ́, ɔlɛha abʋtá lɛmamáɩn. 52 Olefinfínki ntsán, aha wankɩ́hɛ́ tsɔtsɔɔtsɔ bɔkʋsʋ́ tsú afúlitɔ. 53 Yesu kʋsʋ́ tsú afúlitɔ ɔma a, aha wankɩ́hɛ́ anfɩ́ bakʋ́sʋ́ tsú afúlitɔ ánfɩ bɔyɔ Yerusalem wúlu wankɩ́hɛ́ amʋtɔ, yɛ́lɛ ɩwɩ ɔwan súná ahá tsɔtsɔɔtsɔ.
54 Brɛ́á ɩsá akɔpʋ́ ɔhandɛ pʋ́ ɩsá akɔpʋ́ ámʋ́ʋ́ bʋdɛ Yesu ɩwɩ gyóo amʋ bowun ɔsʋlʋ́kpɩnkɩ́ ámʋ pʋ́ tɔ́á ɩdɛ mʋ́sʋ́ yɔ fɛ́ɛ́ á, ifú lɛhɩɛ kɩ́tá amʋ́, bɛblɩ́ bɛɛ, “Lɛ́lɛ́, Bulu mʋ Bi óyin ánfɩ gyí.”
55 Atsɩ tsɔtsɔɔtsɔ bobuo Yesu, bʋdɛ mʋsʋ kɩ́ɩ tsu Galilea ɔmátɔ́. Amʋ́ ɛ́ besi lɩɩ́ tsútsúútsú, bʋdɛ mʋ kɩ́ɩ sɩsɩ́. 56 Amʋ́tɔ́ akʋ gyí, Magdalayintse Maria mʋa Maria ánɩ́ ɔlɔkwɩɩ́ Yakobo mʋa Yosef pʋ́ Sebedeo mʋ ka ánɩ́ ogyi Yakobo mʋa Yohane aná oyín.
Yesu Pulá
(Marko 15:42-47; Luka 23:50-56; Yohane 19:38-42)
57-58 Brɛ́á owí dɛpɔ́ɔn a, Arimateayin ɩwɩ onyapʋ́ ɔkʋá bʋtɛtɩ́ mʋ Yosef, alamlí Yesu ɔkasɩ́pʋ́ lɔ́yɔ Pilato wá, yɔ́kʋlɩ́ mʋ ɔbɛ́ɛ, osíi Yesu fúli amʋ ha mʋ. Pilato lɛ́ha ánɩ́ bʋsíi fúli amʋ ha mʋ. 59 Mʋ́ sʋ Yosef lɔ́pʋ ɔhráda ánɩ́ ɩlɛtɩn wankláán kɩ́klɩ fúli amʋ ɩwɩ, 60 ɔlɔpʋ mʋ yɔ́wa ɔbɔ́ pɔpwɛ ánɩ́ aladá bʋtátɔ́ yáɩ́ há mʋ ɩwɩtɔ. Mʋ́ʋ́ olemináa ibwi yíléyílé kʋ tin ɔbɔ́ ámʋ ɔnɔ́, ɔlɛnatɩ́. 61 Magdalayintse Maria mʋa Maria nyɔɔsɩ amʋ besi bʋtsie ɩnʋ fʋ́n bʋdɛ ntsán ámʋ kɩ́ɩ sɩsɩ́.
Yesu Ntsán Gyo
62 Yudafɔ ɩwɩsʋ ɔdakɛ́ ɔyɩ kɛhɛ, igyi ɔkpʋ́nʋ́ ɔdakɛ́ á, Bulu igyí ahapʋ́ dɛhɛn, Farisifɔ ámʋ fɛ́ɛ́ pʋ́ Pilato befia. 63 Bɛbláa mʋ bɛɛ, “Owíe, anɩlakáɩ́n ánɩ́ brɛ́á ofunupʋ anfɩ tsie nkpa á, ɔlɛblɩ́ ɔbɛ́ɛ, ‘Nkɛnsá ɔma a, Bulu ɔbɛ́lakʋ́sʋ́a mɩ tsú afúlitɔ.’ 64 Mʋ́ sʋ ha abʋyogyo mʋ ntsán ámʋ ɔnɔ́ wankláán, yɔ́fʋn ɛkɛ sáásɩ́. Nɩ́ megyí alɩ á, mʋ akasɩ́pʋ́ amʋ bóyówi mʋ lɛ́, bɛmlɛ́ ahá bɛɛ alakʋ́sʋ́. Ɩbá alɩ á, akasɩ́pʋ́ amʋ ahámlɛ́ bɔ́dʋn mʋ klɛ.”
65 Pilato lɛ́bláa amʋ́ ɔbɛ́ɛ, “Ɩsá akɔpʋ́ nɩ́. Mlɩha amʋ́ abʋyogyo ɩnʋ wankláán alɩá mlɛ́talɩ́.”
66 Mʋ́ sʋ bɛyɛ́tan ɔbɔ́ ámʋ ɔnɔ́ wankláán, há agyópʋ bogyo mʋ́ asɩ.