5
Yesuné beta̧ tiki da̧amui whi̧ wisirale fo
Atéró, mepaae be dȩ beteró ki̧lipaae Juda fakené tukóló muló betere be dȩmó o̧la detepa, Yesu a̧kélé Jerusalem be huluapaae holalepó. Ai Jerusalem be hulua bopére tipi tu̧ sereketa, sipsip hupurape fua wua dere tu̧pó doi mulapó. Ai tu̧ sereke felekemó, beta̧ wȩi ke belerapó. Hibru whi̧rapené du betere foné ai wȩi ke doi Betesatapó. Ai wȩi fókumó biti̧ta dere so whi̧ supu yao̧sóró, be beleka̧atiki aporó tȩóló bopéró beterapó. Ai tȩ mole bemó, mepaae kele dilikire so whi̧kélé, tiki da̧amure so whi̧kélé, hó naase dore so whi̧kélé, mepaae kae kae kisi bete daale so whi̧kélé, mo fea ai wȩi ke bopéróló betó molepó. Ai hó naase dore so whi̧ betó mole kuamó, kisi ha̧le daapatei, 38 ba fo kemere whi̧ beta̧ fiyó molepó. Atéró fiyó mupa kolóló, Yesuné duraalu, “I whi̧-a, ere alaé?” depa, whi̧ mené duraalu, “A̧ta, taketitei ama ere ala ai ape,” yalepó. Tétepa, Yesuné kale whi̧paae woseturaalu, “Ya̧ mo wisiyóló, betenée yóló kisipa mute?” yalepó.
Ai fo depa, kale tiki da̧amui whi̧né duraalu, “Doa whi̧-ó, ai wȩi asya hotereteiné ȩ wisiró̧póló, né beleyóló ai wȩi felekemó betera̧le derepaaié? Ȩkélé dua fu betepatei, atima folosóró furaalu ȩ taaróló fua dapó,” yalepó.
Ai fo depa Yesuné duraalu, “Ya̧ turukó holóló, naao besekȩ sóró fae,” yalepó. Ai fo deretamotóró, kale whi̧né ama tiki da̧amuretei mo ti wisitepa, ama besekȩ tukóló sóró felepó. Atétere alata, atima sa̧a naai tukóló muló betere be dȩmó yalepó.
10 Atétepa, Juda topo whi̧rapené kale wisirale whi̧paae duraalu, “Sa̧a naai tukóló muló betere be dȩmó ai ala yao̧sóró fo mulapó,” yalepó.
11 Ai fo depa kale whi̧né duraalu, “Ȩ wisirale whi̧né ȩpaae naao besekȩ sóró fae yaleteiné sóró fulapó,” yalepó.
12 Ai fo depa atimané a̧paae woseturaalu, “Mé whi̧né ya̧paae besekȩ sóró fae yaleé?” yalepó.
13 Téyaletei, kale whi̧ wisiróló Yesu a̧ ai touró betere so whi̧ kuamó, buté buté feleteiné a̧ wisirale whi̧ kisipanipó.
14 Atéró, nalo me sukamó Yesuné ama wisirale whi̧ momatere bemó betepa kolóló, a̧paae duraalu, “Mió naao tiki ai wisire kelere? Ya̧ take sale sekȩ bosenóló, doasi sekȩné ya̧ só derao̧sóró, mió naao ai du betere dowi ala mo ti taalae,” yalepó. 15 Téró, kale whi̧ a̧ ai moma dere be taaróló, kale Juda topo whi̧rapepaae Yesuné a̧ wisiralepóló ene felepó.
Kale mo ti betere bete Naalema a̧ tua̧mó mulapó yale fo
16 Tétepa, kale sa̧a nokole sukamótei, Yesuné whi̧ wisiratere ala dapóló, Juda topo whi̧rapené a̧paae sekȩi ala eróló só deraai, doasi ketekȩ butu betalepó. 17 Atétepa, Yesuné atimapaae duraalu, “Ya̧lo Aya a̧ ama kutó ditere ala taaréni, betere doko̧ ha̧le diyótóró tarapó. A̧ atére kaae, ȩkélé ha̧le bitini, ya̧lo kutótóró i ditu betere ape,” yalepó. 18 Yesuné ai alarape deremó, Juda topo whi̧rapené a̧ só deróló mo ti daairaalu, doasi ketekȩ butu betalepó. Até yaleteita, sa̧a nokole be dȩ tukóló whi̧ wisirateremó maaté meipó. Ai alatamo touróló Kótóta, ama Ayapó dere foné a̧ Kótótamo beta̧ ala erapó du betepa a̧ só deróló daai yalepó.
19 Téró, Yesuné atimapaae tokó̧ mótu duraalu, “Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Naalemané ama kisipanétei, me ala yaai dapóló mo enénipó. Naalemané me kae kisi ala kaaróló dumi, Alimané du betere alatóró kolóló i du betere ape. Ti noatepae, Alimané du betere ala mo beta̧kélé taaréni, turó Naalemanékélé du beterapó. 20 Ti noatepae, Alimané Naalemapaae yaala sókó furaalu, ama dere ala fea a̧paae yó mótu beterapó. Ita, mo fo dapó. Mió i dere ala bosenóló nalopaae mo doasi ala eratepa kilitu, diaao̧ sira yaalopó. 21 Ti noatepae, Alimané suka̧le so whi̧ kepaaróló beterótu yale kaae, Naalemanékélé ama melaai tuȩ́ mutere so whi̧paae mo ti betere bete mótu beterapó. 22 Ti ai ala maaté meipó. So whi̧tamo fo tokó̧ló taleyóló só deratere alakélé Alimané dumitei, Naalemané yó̧póló, ama naase tua̧mó muló beterapó. 23 Ai ala ereteita, so whi̧ feané Alimané doi sóró horótu dere kaae, Naalemané doikélé sóró horó̧póló erapó. Mepaae so whi̧ dené Naalemané doi sóró horénitepa, ti a̧ dotȩyale sekȩ́ Alimané doikélé sóró horótimipó.
24 Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Mepaae so whi̧ dené ya̧lo du betere fo wosóo, ȩ dotȩyale sekȩ́paae kisipa tiki tiróo depa, atétere so whi̧ mo ti betere bete sóró tarapó. Atére so whi̧ta, fo tokó̧tamo yóló só deréni, sukutere ala tua̧mó beteretei, tokó̧ sóró mo ti betaaire ala tua̧mó beteró beterapó. 25 Ya̧lo dia̧paae mo dapó. Suka̧le so whi̧nétei Kótó Naalemané dere fo wosaalopó. Mió ai fo wosetu betere so whi̧ta mo betaalopó. Take nalo ai ala yaaire be dȩ ha̧le muóo, miókélé ai be dȩ sókó wóló muóo i ere ape. 26 Ti noatepae, mo ti betere bete Alima tua̧mó moletei, Naalema tua̧mó muló̧póló mo taketi meló beterapó. 27 Ti a̧ta, Whi̧né Naalema betereteiné so whi̧tamo fo tokó̧ló tale dere ala yó̧póló, Alimané a̧ sóró beteró beterapó.
28 Ya̧lo i yale fo wosóló, dia̧ kilita sókó furaalu sira yao̧se. Ti noatepae, suka̧le so whi̧ mo feané ama fo nakome woseturaalu, atima mole doumó turukó holaaire be dȩ sókó waalopó. 29 Atétere sukamó wisi ala yale so whi̧ turukó holóló mo betaalopó. Téyaalotei, dowi ala yale so whi̧ atima turukó holaalotei, taleyóló mo ti só deraalo ai ape. 30 Ya̧lo wotoró kisipané me ala yaai dapóló mo enénipó. Fo tokó̧ló taleyóló só deraaire alakélé, ya̧lo Ayané ama dere fo sya fóló, mo donotóró taletu beterapó. Ti noatepae, ya̧lo du betere alata ȩ maaté hȩkese yaai dumitei, ȩ dotȩyale sekȩ́ a̧ hȩkese yó̧póló, ama kisipa mole alatóró sya fu beterapó,” yalepó.
Yesuné amatei a̧ etei kaae whi̧pó enénipó yale fo
31 “Ya̧loteitamo ȩ etei kaae whi̧pó depa, ti ya̧lo dere fo mo dapóló diaao̧ wosaalomeipó. 32 Mené ya̧lo dere ala kilituraalu, a̧ etei kaae ala ere whi̧ wisipó du beterapó. Ama atéró dere fo wosetere whi̧né mo dapó enére ala ya̧lo mo kisiparapó.
33 Dia̧né ȩ deé yóló wosaai dapóló, mepaae whi̧rape Jon beterepaae dotonó beterapó. Atétepa Jon-né kale mo foné bete i ape yóló, dia̧paae yó meló beterapó. 34 Ti mo whi̧né a̧ etei kaae whi̧pó dere fo mo dapóló, ya̧lo wosaai kisipa munipó. Atépatei, Jon-né yale ala ya̧lo dia̧paae i dere beteta, so whi̧ fea aluyao̧sóró, Kótóné tao só̧póló dapó. 35 Jon a̧ta, sa̧ dȩrótu dere kaae, so whi̧ tua̧mó dȩró beterepó. Ai sa̧ ha̧le dȩyó tapa, dia̧ ai dȩmó kapala asiri hai̧tamo bitiré fu betalepó.
36 Jon-né ama yó melale fota, ti ȩ tua̧mó ere alatóró mo dono yó mótu betalepó. Téyaletei, ya̧lo i ditu betere kutóta, ȩ dotȩyale sekȩ́ ya̧lo Ayané ama ȩpaae diyóló kemerae yale kutó dirótu beterapó. Mió ya̧lo i du betere alarape kolósu, Jon-né ȩ bope yóló du betale fo kolósu depa, ya̧lo du betere alané ama du betale fo tȩteróló bosene falapó. 37-38 Ȩ dotȩyale sekȩ́ ya̧lo Ayanékélé, ȩ etei kaae whi̧póló ha̧kearóló yó mótu beterapó. Tétu betepatei, diaao̧ ȩpaae kisipa tirénire betené ama dere fo diaao̧ wosóo, ama tikikélé dia̧né kolóo, ama fokélé diaao̧ hosaa tua̧mó muóo inipó. 39-40 Diaao̧ kisipanéta, kale asȩmó yóló muló betere fo dosa̧ayóló kisipa sóró, mo ti betere bete saalopó du beterapó. Ti asȩmó i ere fo feanéta, ȩ etei kaae whi̧póló yó matapó. Atépatei, dia̧ ȩ beterepaae mo ti betaaire bete sene wale hó̧rótu beterapó.
41 Mo so whi̧né ha̧le foné maaté ya̧lo doi sóró horótu betepa, mo dapóló ya̧lo wosenénipó. 42 Tépatei, ya̧lo dia̧ diriyóló tuȩ́rapó. Diaao̧ Kótópaae yaala sókó fóló, hȩkesené sukutere ala dia̧né hosaa tua̧mó muniretei, ya̧lo mo tuȩ́rapó. 43 Ȩta, ya̧lo Aya Kótó a̧ etei sekȩ́ beterapóló dia̧né kisipa yó̧póló, yó melaai ama ȩ dotonatepa waletei, diaao̧ ȩ wisiyóló dape sinipó. Atépatei, mepaae whi̧ detamo ama ko̧leaané wóló bitu, a̧ etei kaae whi̧pó depa, ti dia̧né a̧ mo wisiyóló dape senérapó. 44 Mo beta̧ betere Kótóné diaao̧ du betere ala kolóló, dukiratere fo wosaai ketekȩ buni yóo, diaao̧tei dia̧ dukiratere ala yóo, du betereteiné ȩpaae netéró tuȩ́ tiki tiraaloé?
45 Ya̧lo Ayané keletómó dia̧né i dowi yalepóló ha̧kearóló só deratere alata, ya̧lo yaaitere nisi yao̧se. Dia̧ tao saalopó du betale whi̧ Moses-nétóró dia̧ só deraalopó. 46 Dia̧nétamo Moses-né asȩre fo wosóló, mopóló kisipa tirólua̧sóró, ti mió ya̧lo dere fokélé mo dapóló kisipa tirólua̧pó. Ti noatepae, ama ai asȩre fota, ȩmótóró kisipa muturaalu erapó. 47 Tépatei, ama asȩre fo diaao̧ dosa̧ayóló mopóló tuȩ́ tiki tiréni depa, ti ya̧lo du betere fokélé netéró wosóló, kisipa tiraaloé?” yalepó.