12
Yesu a̧ta sa̧a nó̧póló tukóló muló betere be dȩ tale
(Mak 2:23-28, Luk 6:1-5)
1 Atéyale sukamó, Yesuró ama yó matere whi̧rapetamo whit kutó tua̧mó kutu betalepó. Téyalemó, ama yó matere whi̧rape wotetepa sa̧a nó̧póló da̧le muló betere sukamótei, kale ai kutómó yó mole whit du ka̧aesu yóló nukulé fu betalepó. 2 Atei ala depa, Farisi whi̧rapené kolóló Yesupaae duraalu, “Naao yó matere whi̧rapené sa̧a nóló beteró̧póló tukóló muló betere be dȩmótei, kale yóló muló betere fo tukóló, o̧la ai su betere ape,” yalepó.
3 Ai fo depa ama atimapaae duraalu, “Depit-ró ama fulumu whi̧rapetamo atima wotetepa yale ala diaao̧ dosa̧ayóló, kisipa muni airapó. 4 A̧ Kótóné be tua̧paae holóló bituraalu, mo kae muló betere bred o Depit-ró ama fulumu whi̧rapetamo atima wotepa sóró nalepó. Ti ai ota, Kótópaae melaletei, mo ha̧le whi̧rapené nao̧sóró fo mupa, Kótópaae momaratere whi̧rapené maaté nukua dapó. 5 Moses-né yóló muló betere fo sya furaalu, momatere be kaae tare whi̧rape kale da̧le muló betere sukamótei atimané ditere kutó diyaai be dolopaae fua dapóló, ere fo diaao̧ dosa̧ayóló kisipa muni airapó. Ti kale yóló muló betere fota, mo tikitu betepatei, me dowi ala yalepóló inipó. 6 Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Kótóné ama momatere beta, doasi o̧lapatei, Kótóné ama ala erótu betere sekȩ́ró, mió ama erótu betere alatamoné ai momatere be tȩteróló teraae falapó. Atére sekȩ́ta, mió dia̧tamo beta̧mó i betere ape. 7 Tale Kótóné i fo asȩyóló muló beterapó.
‘Kale sipsip hupu ó me o̧la simó suku̧laa daróló momaratere alata, ti ya̧lo hȩkesere ala meipó. Me whi̧ ko̧lené sinóló tao sere alata, ti ya̧lo hȩkesere alapó,’ erapó.
Ai fotamo dia̧né tuȩ́ ua̧sóró, ti dowi ala munire whi̧rape só derólua̧meipó. 8 Ti noa betené meipó. Kale Whi̧né Naalemata sa̧a nóló beteró̧póló, da̧le muló betere be dȩ tȩteróló kaae tare Tale beterapó,” yalepó.
9-10 Téró Yesu a̧ aimó betaletei taaróló, atimané fo wosetere be tua̧paae sókó felemó, aimó beta̧ naase dowi whi̧ betepa kelalepó. Atima mepaae so whi̧né a̧ dowi ala yale whi̧póló só deraaire bete kikitu Yesupaae woseturaalu, “Sa̧a nóló beteró̧póló da̧le muló betere sukamótei, whi̧ wisiratere ala depa fo mulepé meié?” yalepó.
11 Ai fo depa ama atimapaae duraalu, “Dia̧kó whi̧ me denétamo, kale sa̧a nóló beteró̧póló tukóló muló betere sukamó beta̧ sipsip hupu nóku dolomó doropóló mupa, tao saalomeié? 12 Tépatei, whi̧ta ti mo doasi bete mole o̧la ereteiné whi̧ tao sere alané sipsip hupu tao sere ala bosene falapó. Atérené sa̧a nóló beteró̧póló da̧le mulale sukamó wisi ala depa, fo munipó,” yalepó.
13 Téró ai fo yóló kemetepa, kale naase dore whi̧paae duraalu, “Naao naase teréȩ falae,” depa, kale whi̧né ama dore naase teréȩ faralemó, me tikiró wisire naase kaae yó felepó. 14 Atétepa, kale Farisi whi̧rape atima belapaae tóȩ fóló, Yesu netéró daaloé yóló fo dokalepó.
Kótóné ama kutó diró̧póló sókó sere whi̧
15 Até yaaire ala Yesuné ama kisipa yóló, a̧ betale tiki taaróló felepó. Atétepa, kisi daae mole so whi̧ feané a̧ sya wou betepa, ama wisirótua yalepó. 16 Atéró, ama atimapaae fo mulótu duraalu, “Ya̧lo i dere ala kolóló ȩ etei kaae whi̧ beterapóló mepaae so whi̧paae momókó yao̧se,” yalepó. 17 Yesuné ai du betale alata, mo take Kótóné ama ko̧ló whi̧ Aisaiané asȩyóló muló betere fo motóró dokonóturaalu yalepó. 18 Ama ai ere fo i ape.
“Ya̧lo kutó diró̧póló, sókó sóró kae beteró betere whi̧ i betere ape.
Ama dere alamó, ȩ hai̧né sukutu a̧paae yaala sókó fóló, mo hosaa mulapó.
Atérené ya̧lo kepe bete a̧ tua̧paae beteratepa, amamo Talené mo donotóró taleyóló kwia melaaire fo i hae kwiamó kae kae tiki daae mole so whi̧paae ha̧kearóló yó melaalo ai ape.
19 Téró ya̧lo kutó diratere whi̧ ho̧le sere alaró ho̧le fotamo ini dereteiné, ai be belamó ó tu̧mó fua wua dere so whi̧né mo wosókélé yaalomeipó.
20 Kale kape siki ka̧ae faairaalu, bitiki̧ne tikimó ama mo ti ka̧ayaalomeipó.
Téturaalu, kale wisiyóló dó tanire sa̧kélé ama hapale sukunéni, ha̧le dó tanó̧póló kaae taté faalopó.
I haemó du betere kae kae dowi alamó, mo donótóró taleyóló kwia melaaire alané ho̧ko taletere ala aluraté fóló, mo donoyóló taletere alané tȩteróló kaae tawaalopó.
21 Atéturaalu, hae kwia feamó betóló fale so whi̧né a̧paae kisipa tiki tiróló hai̧né sukutu bitu, i sekȩ́néta, da̧ mo tao saalopó du betaalo ai ape,” erapó.
Yesu a̧ topo kepe Belsebul-né fotoko̧ratepa dapóló yale fo
(Mak 3:20-30, Luk 11:14-23, 12:10)
22 Téró, beta̧ whi̧ dowi kepe tepeyóló bituraalu, kele diliki yóo, ko̧lókélé nomóo ere whi̧ Yesu beterepaae dapesó wapa, ama wisiralepó. Atéró wisiratepa fo yóo, kelené o̧la o̧lakélé wisiyóló kolóo, yalepó. 23 So whi̧ feané ai ala kolóló sirayóló duraalu, “Ai whi̧ta Depit-né deté wale fake tua̧mó, waalopóló bopetu betale whi̧ hi̧ti irurapó,” yalepó.
24 Ai fo kale Farisi whi̧rapené wosóló duraalu, “Meipó. Ai whi̧ta, doasi keperapené topo kepe Belsebul-né fotoko̧ratepa, dowi kepe ai dóló ho̧konótu betere ape,” yalepó.
25 Atéró, atimané mutere kisipa tiki Yesuné kolóló atimapaae duraalu, “Mepaae hae kwia tȩteróló kaae tare doasi topo whi̧rape atimasisitei bóe dupa, ti atimané tȩteróló kaae tare ala mo doraalo ai ape. Atéturaalu, doasi be hulua ó beta̧ bemó betere so whi̧ atimasisitei bóe dupa, ti mo wisiyóló bitini, mo doyaalo ai ape. 26 Satan-né ama fake whi̧tamotei bóe dóló ho̧kó fatepa, ti ama tȩteróló kaae tare ala amatei teketepa, ti netéró fotoko̧ buóló daayaaloé? 27 Atére kaae diaao̧ duraalu, i sekȩ́néta kale dowi kepené doasi topo kepe Belsebul-né fotoko̧ratepa dóló ho̧konalepó dere-a, diaao̧ be whi̧né dowi kepe dóló ho̧konótua deteretei né fotoko̧ratepa, du betere? Atétepa, ti atimanétei dia̧tamo fo tokó̧tamo yóló, taletere sukamó dia̧ só deraalo ai ape. 28 Téretei, Tale Kótóné Dȩi Kepe Wisiné ȩ fotoko̧rótu betereteiné, dowi kepetamo ya̧lo dóló ho̧konótu betepa, ti kale Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó mole ala dia̧ tua̧paae wóló mulapóló kisipa yaalo ai ape.
29 Whi̧ mené mo doasi fotoko̧ bole whi̧né o̧la o̧la o̧lémi saairaalu, noa alapi yaaloé? Folosóró kale sekȩ́pi dirii képiné dokóló mulóló, nalo ama bemó muó mole o̧la o̧la sóró fenérapó.
30 Ȩtamo beta̧mó bitinire whi̧né ti bóe dóló ȩ só derótu beterapó. Mepaae whi̧né ama o̧la o̧la ȩtamo mulénitepa, ti atétere whi̧né ama o̧la o̧la ho̧ko besekérótu beterapó. 31 Atétu betereteiné ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Mepaae kae kae dowi alaró Kótó faletere fotamo yólótei, nalo Talepaae kemerae depa, ti Tale Kótóné me o̧la meipóló ha̧le kemeraalopó. Tépatei, kale Dȩi Kepe Wisiné erótu betere alatamo faletepa, ti Tale Kótóné me o̧la meipóló kemeraalomeipó. 32 Atére kaae, mepaae whi̧nétamo kale whi̧né Naalema falatepa, ti ama ai dowi ala kwia me o̧la meipóló ha̧le kemeraalotei, mepaae whi̧ dené kale Dȩi Kepe Wisiné erótu betere alatamo faletepa, ti mió i betere alimókélé ó take nalo waaire alimókélé, ama ai dowi ala kwia kemeréni, ha̧le muó tawaalopó.
33 Ni wisi daapa, ti ama dukélé wisi oleyaalopóló kisipa muóo, Dowi niné ama dukélé ti mo dowitóró oleyaalopóló kisipa muóo, yae. Ti noatepae, so whi̧né olere du kilituraalu etei kaae nipóló kisipanérapó. 34 Dia̧ whi̧ tukó nokole dowi wulirape-ó, dia̧ dowi alané fa̧anuraalu wisi fo noayóló yaaloé? Ti noatepae, so whi̧ feané hosaa tua̧mó fa̧ayóló mole alatóróti ko̧lónékélé foparóló ha̧keamó dua dapó. 35 Whi̧ wisiné ama hosaa tua̧mó ti wisi alatóró fa̧ayóló muluraalu, ama dere fokélé wisi fotóróti dua dapó. Dowi whi̧né ama hosaa tua̧mó ti dowi alatóró fa̧ayóló muluraalu, dowi fotóróti dua dapó. 36 Térapa, ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Diaao̧ dere fotamo, kisipa tekeyóló ini, hapale ho̧ko depa, ti take taletere sukamó dia̧paae etei kaae ho̧ko fo noatepa yaleé yaalopó. 37 Ti noatepae, taleyaaire sukamó diaao̧ yale wisi fonétei dia̧ ha̧le fó̧póló eróo, mepaae yale dowi fonétei dia̧ só deróló kwia melóo, yaalo ai ape,” yalepó.
So whi̧né tuȩ́ yó̧póló Talené Jonapaae erale kelemei ala
(Mak 8:11-12, Luk 11:29-32)
38 Téró, mepaae Farisi whi̧raperó Moses-né asȩre fo yó matere whi̧rapetamoné a̧paae duraalu, “Yó matere whi̧-ó, Talenétei eratapóló da̧né kisipa yaai dapa, kelemei alakó erótumié?” yalepó.
39 Ai fo depa ama atimapaae duraalu, “Dia̧ nópu nokole alaró mepaae sonaalei dowi alatamo du betere whi̧rape-ó, Talenétei eratapóló sira yaaire ala erae yóló, wosó maaté tarapó. Me sira yaaire alakó yó melaalomeitei, Kótóné ama ko̧ló whi̧ Jonapaae erale ala kaae beta̧ eratepa kelaalo ai ape. 40 Ti noatepae, kale whi̧ Jona be dȩ sore yóo, diki sore yóo yóló, doasi yané depe dolomó bitu yale kaae, kale Whi̧né Naalemakélé, be dȩ sore yóo, diki sore yóo yóló, dou dolomó ha̧le muaalopó. 41 Téyaalotei, take nalo kale Ninipa be hulua whi̧rape taletere be dȩmó mió i alimó betó mole so whi̧ mo só deraalopó. Ti noatepae, atima Jonané yó mótu betale fo wosóló, dowi ala taaróló kisipa tiki feteyalepó. Téyaletei, Jonakélé tȩteróló bosene fale whi̧ i betepatei, kisipa tiki tirénitere-a, noatepa de? 42 Talené taletere be dȩ sókó wapa, beta̧ Saut-paae mole hae kwiamó betere doasi kwin so a̧ turukó holóló daalu, dia̧ mió i alimó betó mole so whi̧ só deratere fo yaalopó. Ti noatepae, ai sota, mo saletópaae betale sotei, kisipa tiki dotoróȩ fóló mole whi̧ Solomon-né yó matere fo wosaai dapóló weipakalepó. Téyaletei, Solomon-né kisipa tiki fosó fosóre alakélé tȩteróló bosenée fale whi̧ i betere ape.
43 Kale dowi keperape whi̧né depe tua̧mó beteretei taaróló furaalu, i ala dua dapó. A̧ kópu ka̧ae fi tikimó mo wisiyóló betaai dapóló keka̧ai fȩlalemó, betaaire tiki kilinitepa momó fesaae wóló duraalu, ‘Ya̧lo taaróló wale bepaae, ȩ momó biti̧ faaitapó,’ dua dapó. 44 Atéró, a̧ fóló kelera̧lemótamo whi̧ mekélé bitini kale be fuóló taae faróló o̧la o̧la fea hotowaró beta̧paaeró betepa, keletapó. 45 Atépa kale dowi kepe a̧ momó fesaae fóló, mepaae doasi dowi alamaaté du betere wȩikeró keperape dapesó wóló, kale whi̧ tua̧mó biti̧ walapó. Atétepa, ai whi̧ a̧ take folosóró betale ala sawa doretei, mió kale wȩikeró dowi keperape biti̧ waleteiné, kale whi̧né betere bete mo ti doratapó. Atétere kaae, mió i alimó dowi ala du betere so whi̧paaekélé eraalo ai ape,” yalepó.
Yesuné hamaró nomarapetamo
(Mak 3:31-35, Luk 8:19-21)
46 Yesuné ai touró betere so whi̧paae fo ha̧le du betepatei, ama hamaró nomarapetamoné a̧tamo fo yaairaalu, wóló belamó daae molepó. 47 Tépa whi̧ beta̧né duraalu, “Naao haeró norapetamoné ya̧tamo fo yaai wóló belamó daae mulapó,” yalepó.
48 Ti fo depa Yesuné duraalu, “Ya̧lo haeró norapetamo-a, deé?” yalepó. 49 Ti fo yóló, ama yó matere whi̧rape beterepaae naasené yóló duraalu, “Ya̧lo haeró norapetamota, ti i betó mole ape. 50 Ti mepaae so whi̧ denétamo hepen bemó betere ya̧lo Aya Kótóné ama kisipa mole ala erótu betepata, ti ya̧lo no ne ó haetóró ai betere ape,” yalepó.