Lain Arbin a le on ái
MATAIO
Worwor táil
Ahat i Lain Arbin no dihat puksai liu má minat má suri apaptur kaleng si Iesu tili minat. Atul i Lain Arbin, ái Mataio mái Marko mái Luka, a ararwat no sár á kánditul pukpuksa suri marán táit a longoi ái Iesu. Marán i pukpuksa a le on ái Mataio, a arwat suri una mákái mul i Lain Arbin a le on ái Marko mái Luka. Mái sár Lain Arbin a le on ái Ioanes a lite, má a puksai te pukpuksa sur Iesu erei kápate kis i Mataio ngo i Marko ngo i Luka.
Ái Mataio koner a tám kip takis, mái Iesu a kilkila pasi suri na kán kalik án aratintin. Ái Mataio a le i kán pukpuksa sur Iesu uri narsán tan kakun Iudáiá sang. Ái Mataio a ri suri inngas tari muswan sur Iesu si di ngo ái sár á Mesaia, koner di utngi mul ngo Karisito. Má ái á kálámul er ái Káláu a oror taru mai ngo na tarwai suri saras pasi kán matananu má náng kátlán i di i áwáwat i pákánbung. Ái Mataio a utung pasi te kuir worwor tili Torahin Kamkabat suri ngo matananu Iudáiá dák mánán tusi ngo ái Iesu a long arwat pasi worwor er Torahin Kamkabat a parai suri Mesaia, má ngorer ái á tiling kabisit erei matananu Israel di kis monai ngo na saras pas di. Ái Mataio a le i marán aratintin si Iesu mul. Gita mákái ngo alim á tiling kuir on á aratintin a le páptai ái Mataio (mákái Mat pákán 5-7, pákán 10, pákán 13, pákán 18, pákán 24-25), má tan pukpuksa suri liu si Iesu a kis imi katbán alim i tiling kuir on á aratintin minái.
1
Ngisán tan kálámul er ​ ​ a páng tili di ái Iesu
Luk 3:23-38
Tgk 22:18; 1Pu 17:11Minái á ngisán tan kálámul er a páng tili di ái Iesu Karisito má di tangai ngoro minái, tangkabin tili Abaram ák han átik iatung i kabisit Dewit, ngoromin ái Dewit mái Abaram a ngoro diar aru kákán ái Iesu mul.
Io, ái Abaram a apáng Aisak,
má ái Aisak a apáng Iakop,
mái Iakop a apáng Iuda má rang tuán.
Tgk 38:29-30; Rut 4:18-22Io, ái Iuda a apáng Peres mái Sera diar tuán (ái Tamar á mám diar),
má ái Peres a apáng Esron,
mái Esron a apáng Ram.
Io, ái Ram a apáng Aminadap,
mái Aminadap a apáng Nason,
mái Nason a apáng Salmon.
Rut 4:13-17Io, ái Salmon a kila pas Rahap má nat diar ái Boas,
má ái Boas a kila pas Rut má nat diar ái Obet,
mái Obet a apáng Iesi,
2Sa 12:24má ái Iesi má a apáng kabisit Dewit.
Turpasi tili Dewit er a kabisit ák han átik i pákánbung er tan tám arup til Babilon di talkai matananu Israel ur Babilon, minái mul á ngis di á tan kálámul er a páng tili di ái Iesu Karisito.
Ái kabisit Dewit a kila pas Batiseba má nat diar ái Solomon (mái Batiseba a kán wák besang ái Uria).
Io, ái Solomon a apáng Rehoboam,
má ái Rehoboam a apáng Abia,
mái Abia a apáng Asa.
Io, ái Asa a apáng Iosepat,
má ái Iosepat a apáng Ioram,
mái Ioram a apáng Usia.
Io, ái Usia a apáng Iotam,
má ái Iotam a apáng Ahas,
mái Ahas a apáng Esekiá.
10 Io, ái Esekiá a apáng Manase,
má ái Manase a apáng Amon,
mái Amon a apáng Iosaia.
11 2Ka 22–24; 2Pu 36:10; Ier 27:20Io, ái Iosaia a apáng Ekoniá má rang tuán i pákánbung er sang tan tám arup til Babilon kandi tu artalka besang ur Babilon suri batbat kalar ái.
12 Esr 3:2Má i pákánbung án kamkabat anang Babilon mák han átik suri pákánbung a páng on ái Iesu Karisito, minái mul á ngis di á te kálámul er a páng tili di ái Iesu.
Ái Ekoniá a apáng Sietiel,
má ái Sietiel a apáng Serubabel.
13 Io, ái Serubabel a apáng Abiut,
má ái Abiut a apáng Eliakim,
mái Eliakim a apáng Asor.
14 Io, ái Asor a apáng Sadok,
má ái Sadok a apáng Akim,
mái Akim a apáng Eliut.
15 Io, ái Eliut a apáng Eliaser,
má ái Eliaser a apáng Matan,
mái Matan a apáng Iakop.
16 Io, ái Iakop má a apáng Iosep er kán pup ái Maria, má ái Maria a mámán ái Iesu er di utngi mai Mesaia.
17 Má ngorer a sángul mai ahat no á ngaul kálámul tangkabin tili Abaram ák han átik i Dewit er kabisit. Má turpasi bul tili Dewit ák han átik i artalka ur Babilon, a sángul mai ahat no mul á ngaul kálámul. Má tilatung i artalka ur Babilon, a sángul mai ahat no mul á ngaul kálámul ák han pang má i bung er a páng on ái Mesaia.
A páng ái Iesu
Luk 2:1-7
18 Luk 1:27, 35Ngoro minái a páng ngoi ái Iesu Karisito. Ái Maria mámán ái Iesu, ái Iosep ákte tar kári suri diara kila. Mái sár i pákánbung káp diar te kis tiklik besang, ái Maria ákte mánán ilmi má ngo ákte tián ngorer i rakrakai si Tanián a Pilpil ákte han kis i narsán. 19 Ái Iosep a tám nokwan, má ngo a mánán on ngo ái Maria ákte tián má, kápate nem suri na arumrum Maria i mátán matananu. Má ngorer a hol on ái Iosep suri na pásang kila kodong, má kápdate mánán on i tan kálámul.
20 Má ngorer kán tunga holhol besang ái Iosep suri táit er ngo na longoi. Má i libung er a boptin, kesi angelo káián ái Káláu a tapam hut singin i mihmih mák parai singin ngoromin, “Iosep, natun ái Dewit, koion una konngek. Una kila pas Maria suri na kam wák sang. Koion una rumrum suri kán tián kápkabin rakrakai káián Tanián a Pilpil ákte han kis i narsán, má ngorer ák tián má. 21 Luk 1:31; 2:21Na káhái besang i tekesi kalik án káláu má una utngi ngisán mam Iesu, sálán ngo ‘Ái Káláu Tám Araliu’, kápkabin na asengsegeng pasi kán matananu alari kandi sápkin. 22 Tan táit ngoromin na tapam hut muswan sang suri long arwat pasi worwor si Káláu er a tari singin tám worwor tus ái Aisaia ngoromin,
23 Ais 7:14‘Kesi tahlik kápate bop be mai kálámul na tián besang má na káhái kalik káláu,
má ái sang da utngi mam Emanuel’ (sálán á kuir worwor er ngo ‘Ái Káláu narsá git’).”
24 Má ngo a pán má tili boptin i kábungbung ái Iosep, io a mur on ngorer i angelo ákte bitái suri na longoi ngoi. Má ngorer ái Iosep a kila pas Maria sang, 25 Luk 2:21mái sár kápte be diar bop tiklik. Má namur a káhái kalik án káláu ái Maria, mái Iosep a utngi ngisán mam Iesu.

1:1: Tgk 22:18; 1Pu 17:11

1:3: Tgk 38:29-30; Rut 4:18-22

1:5: Rut 4:13-17

1:6: 2Sa 12:24

1:11: 2Ka 22–24; 2Pu 36:10; Ier 27:20

1:12: Esr 3:2

1:18: Luk 1:27, 35

1:21: Luk 1:31; 2:21

1:23: Ais 7:14

1:25: Luk 2:21