10
Gotké kwaami kwayédaka dé yadan kapéredi mawulé kaapuk yatnyéputidén
1 Déknyényba Moses Gotna apa kudi Judana du taakwat wakwedéka de kéga yak. Gotna méniba yéknwun mu yakwa du taakwa raké nae wadaka Gotna gaba jébaa yakwa nyédé du de du taakwa yadan kapéredi muké sanévéknwute de Gotké meme bulmakawuna wény kwayék. Akwi kwaaré Got rakwa gat wulae de Gotké kwayék. Kwayédaka Got yadan kapéredi mawulé kaapuk yatnyéputidén. De Gotna méniba yéknwun mu yakwa du taakwa raké de yapatik. Nyédé du waga Gotké kwayéte de nak jébaaké derét wakwatnyék, Jisas Krais kukba yaran jébaaké. Krais naanat kutkalé yaran jébaaké nyédé du de naanat wakwatnyu.
2 De naanat kutkalé yaké de yapatik. De du taakwat kutkalé yado wani du taakwa Gotna méniba yéknwun mu yakwa du taakwa rado mukatik, nyédé du akwi kwaaré waga Gotké kwayémarék yakatik de yak. Gorét waatakwa du taakwa de kutdéngék, deku mawulé miték témarék yadékwaké. Kutdéngte wupmalemu apu de nyédé duké kwayédaka de Gotké kwayék, déku méniba yéknwun mu yakwa du taakwa radoké.
3 Akwi kwaaré Gotké kwayéte de yadan kapéredi muké sanévéknwuk. Deku mawulé miték témarék yadéka Got yadan kapéredi mawulé kaapuk yatnyéputidén.
4 De Gotna méniba yéknwun mu yakwa du taakwa kaapuk radan, kwayédan meme bulmakawuna wény yadan kapéredi mawulé yatnyéputimarék yadén bege.
5-6 Wani muké sanévéknwute Jisas Krais kéni képmaat giyaaké yate dé Gorét wak:
De kwaami viyae ménéké kwayémuké méné kélik yo.
De yadan kapéredi mawulé yatnyéputiké, yaaba kwaami tubiyaapme ménéké kwayémuké méné kélik yo.
De gwalmu ménéké kwayémuké méné kélik yo.
Yate méné wunéké képmaaba rakwa duna sépé méné tiyaak, wuné kiyae wani sépé ménéké kwayéwuruké.
7 Tiyaaménék wuné ménat wo, “Got, wuné kéba wuné ro.
Méné mawulé yaménékwa pulak yaké wuné yo.
Déknyényba de ména nyégaba kavik, wuné waga yawuréranké.”
Naate dé Krais wak.
8 Krais wani kudi wate taale dé wakwek, du taakwa Gotna apa kudi véknwute yadan kapéredi mu yatnyéputiké nae kwaami viyae kwayédakwaké. Wakwete dé wak, “De kwaami viyae ménéké kwayémuké méné kélik méné yo. De yaaba kwaami tubiyaapme ménéké kwayémuké méné kélik yo. De gwalmu ménéké kwayémuké méné kélik yo. Dé waga yadakwaké ména mawulé yéknwun kaapuk yadékwa.”
9 Naate watakne dé Gorét wak, “Got wuné kéba wuné ro. Méné mawulé yaménékwa pulak yaké wuné yo.” Naate wadéka naané kutdéngék. De déknyényba yadan pulak, kwaami viyae Gotké kwayémarék yaké de yo. Krais nak pulak paaté ye kiyae déku sépé déku wény Gotké dé kwayék. Waga naané kutdéngék.
10 Krais Got mawulé yadékwa pulak yate dé déku sépé déku wény déké kwayéte dé kiyaak. Nakurak apu male dé kiyaak. Got mawulé yadékwa pulak yate kiyaadéka Got yanan kapéredi mu dé yatnyéputik. Yatnyéputidék bulaa naané yéknwun du taakwa naané ro Gotna méniba.
Krais déku sépé Gotké kwayétakne dé yadan kapéredi mu yatnyéputik
11 Akwi nyaa Gotna gaba jébaa yakwa akwi nyédé du de deku jébaa yo. Yate de wupmalemu apu meme bulmakawu viyae Gotké kwayu. Kwayédakwa mu dé du taakwa yadan kapéredi mu yatnyéputiké dé yapatiyu.
12 Jisas Krais yadakwa pulak kaapuk yadén. Dé nak pulak dé yak. Dé déku sépé déku wény Gotké kwayéte dé kiyaak. Nakurak apu male dé kiyaak. Du taakwa yadan kapéredi muké tépa kiyaamarék yaké dé yo. Déku jébaa yabutitakne kiyae dé Gotna gayét waarék. Waare némaan ban rate déku yéknwun tuwa taababa dé ro.
13 Dé Got déku maamat déku taababa taknadu dé deké némaan ban rate védéran tuléké dé raségu.
14 Dé nakurak apu déku sépé déku wény Gotké kwayétakne kiyaadéka Got déku jébaaba yaalan du taakwa yadan kapéredi mu débu yatnyéputik. Yatnyéputidénké Gotna méniba apuba apuba de yéknwun mu yakwa du taakwa rasaakuké de yo.
15 Gotna Yaamabi wawo wani muké dé wakwek. Wakwedéka déknyényba ran du nak dé Gotna nyégaba kéga kavik:
16-17 Némaan Ban Got kéga dé wak: “Kukba wuné kulé kudi derét kéga wakweké wuné yo.
Wuna apa kudi deku mawuléba taknaké wuné yo.
Taknawuru de wuna kudi miték véknwuké de yo.”
Naate watakne dé kéga wak, “Yadan kapéredi mu yatnyéputiye wuné wani muké tépa sanévéknwumarék yaké wuné yo.”
18 Némaan Ban Got waga wadéka du nak dé Gotna nyégaba kavik. Wani kudiké sanévéknwute naané kutdéngék. Got du taakwa yadan kapéredi mu yatnyéputiye wani kapéredi muké sanévéknwumarék yadu meme bulmakawu viyae deku wény déké tépa kwayémarék yaké de yo, yadan kapéredi mu yatnyéputiduké.
Naané Gotké miték sanévéknwute déké yéké naané yo
19 Wuna némaadugu wayéknaje nyangegu pulak rakwa du taakwa, mé véknwu. Jisas naanéké kiyaadék déku wény akudénké, naané Got rakwa gat yéké naané yo. Wup yamarék yate, yéknwun mawulé yate, dé rakwa gat yéké naané yo.
20 Jisas naanéké dé kulé yaabu kurék, Gotké yénoké. Dé yanan kapéredi mu yatnyéputiké nae déku sépé déku wény Gotké kwayétakne dé kiyaak. Kiyae dé Got rakwa gat wulaak. Wulae dé wale rasaakuké dé yo. Jisas kiyaadéka Gotna gaba lékitaknadan baapmu wut gétbiyaadék Gotké yénaran yaabu dé kwao. Jisas waga naanéké yadénké, naané Gotké yéké naané yo.
21 Jisas Gotna gaba nyédé duna jébaa yatakne dé akwi nyédé duna némaan ban ro.
22 Rate dé Gotna du taakwa naanéké miték vu. Védékwaké sanévéknwute, naané Gotké yéké naané yo. Jisas kiyaadéka déku wény akudéka déké miték sanévéknwunaka naana mawulé yéknwun dé yak. Yadéka naané déku yéba gu yaakuk. Waga yatakne naané kutdéngék. Naané mawulé vétik yamarék yate, nakurak mawulé yate, wup yamarék yate, Jisaské miték sanévéknwusaakute Gotké yéké naané yo.
23 Naané Jisasna jébaaba yaalan du taakwa naané naana mawuléba wo, “Got débu wak, naanat kutkalé yadéranké. Déku kudi akwi adél yaké dé yo.” Naate wate naané Jisasna jébaa kutsaakute nak du taakwat wakweké naané yo, Gotna kudi adél yadéranké. Mawulé vétik yamarék yate nakurak mawulé male yate waga yasaakuké naané yo.
24 Yate naané wale Jisasna jébaaba yaalan du taakwaké sanévéknwute, naané derét kutkalé yano de naanat kutkalé yaké de yo. Naané akwi waga yate nak du taakwaké mawulat kapére yate yéknwun mu male yaké naané yo.
25 Jisasna jébaaba yaalan du taakwa las nakurakba kaapuk jawe rate Gotna kudi buldakwa. Naané de yakwa pulak yamarék yaké naané yo. Jisas Krais gwaamale yaaran nyaa bari yaaké dé yo. Yaadéranké sanévéknwute naané nakurakba jawe rate Gotna kudi bulte naana mawulat kutkalé yaké naané yo.
Naané Gotna nyaanké kuk kwayémarék yaké naané yo
26 Kéni adél kudi naané kutdéngék. Jisas Krais du taakwa yadan kapéredi mu yatnyéputiké nae dé déku sépé déku wény Gotké kwayétakne dé kiyaak. Wani adél kudi kutdéngte naané wani kudiké kuk kwayéte kapéredi mu yasaakunaran nak du Got yanan kapéredi mu yatnyéputiduké Gotké kwayéké dé yo, kapu kaapuk? Wan kaapuk. Kwayémarék yaké dé yo. Yadu Got wani kapéredi mu yatnyéputimarék yaké dé yo.
27 Yadu naané déku kudiké kuk kwayénaran wupmét kapére yaké naané yo. Kukba Got apakélé kot véknwukwa némaan ban rate yanan kapéredi mu naanat yakatate wadu naané apakélé yaa yaansaakukwa taalat yéké naané yo. Gotna kudiké kuk kwayékwa akwi du taakwa yaa yaansaakukwa taalat yéké de yo.
28 Déknyényba du nak Moses wakwen apa kudiké kuk kwayéte kapéredi mu yadéka du vétik kupuk dérét vétakne kot véknwukwa némaan banét kudi wakwedaka dé deku kudi véknwute dé wak, wani dut viyaapérekdoké. Wani duké mawulé lékmarék yate dé kot véknwukwa némaan ban wak, wani dut viyaapérekdoké.
29 De Moses wakwen kudiké kuk kwayén dut waga yadanké, Got déku nyaanké kuk kwayén du taakwat yaga pulak yaké dé yo? Derét wani kapéredi mu némaanba yakataké dé yo. Déknyényba Got dé wak, “Du taakwa yadan kapéredi mu yatnyéputiké dé kiyaadu déku wény akuké dé yo. Wan adél.” Naate wadéka déku nyaan Jisas yae dé kiyaak. Kiyaadéka du taakwa las kapéredi kudi wakwete de wo, “Dé kiyae dé yanan kapéredi mu kaapuk yatnyéputidén.” Naate wate de Gotna nyaan Jisaské kuk kwayu. Kwayéte de Gotna Yaamabi naanéké yéknwun mawulé tiyaadékwaké kapéredi kudi wakwete dérét de waséléknu. Waga yakwa du taakwat wani kapéredi mu Got némaanba yakataké dé yo.
30 Yakatadéranké naané kutdéngék, Gorét kutdéngnan bege. Got déknyényba dé wak, “Du taakwa kapéredi mu yadaran wuné derét yadan kapéredi mu yakataké wuné yo.” Kéni kudi wawo dé déku du taakwat wak, “Wuné, guna Némaan Ban, kot véknwukwa némaan ban rate yagunén mu kaataké wuné yo.” Naate wadéka déku kudi dé kwao, déku nyégaba.
31 Got apuba apuba rasaakuké dé yo. Rate déké kuk kwayékwa du taakwat wani kapéredi mu némaanba yakataké dé yo. Yakatadéranké de wupmét kapére yaké de yo.
Naané apa yate Gotké miték sanévéknwusaakuké naané yo
32 Guné déknyényba ragunén tuléké mé sanévéknwu. Wani tulé guné Gotna jébaaba yaale kulé mawulé guné kéraak. Kéraagunéka Gotna maama gunat yaalébaandaka guné apakélé kaagél kurék. Kutte guné Gotké kaapuk kuk kwayégunén. Guné apa yate déku jébaa guné kutsaakuk.
33 Kutsaakugunéka nak apu guna maama apa yate wadaka guné akwi du taakwana méniba tégunéka de gunat wasélékte viyaak. Nak apu de nak du taakwat waga yadaka guné wani du taakwa wale téte derét guné kutkalé yak.
34 Jisas Kraisna kudiké kélik yakwa du déku jébaaba yaalan du taakwat raamény gaba taknadaka guné deké mawulé lékte derét kutkalé yak. Kwatkwa du gunéké apa yate guna gwalmu bakna kéraadaka guna mawulé kaapuk kapére yadén. Guna mawulé miték dé ték. Guné kutdéngék. Kukba guné Gotna gayét ye dé wale miték rasaakuké guné yo. Waga kutdénggunéka de guna gwalmu kéraadaka guna mawulé kaapuk kapére yadén.
35 Waga ragunéranké sanévéknwute guné wup yamarék yaké guné yo. Guné Gotna kudi miték véknwusaakugunu Got kukba gunat miték male yaké dé yo.
36 Guné apa yate Got wadén pulak yasaakuké guné yo. Déku jébaa kutsaakuké guné yo. Déku jébaa kulaknyénymarék yaké guné yo. Yagunu Got wadén pulak gunat kutkalé yadu guné miték rasaakuké guné yo.
37 Waga yagunéranké Gotna kudi kéga déku nyégaba dé kwao:
Walkamu tulé re yaaran ban yaaké dé yo.
Bari yaaké dé yo.
38 Yaadu yéknwun mu yakwa wuna du taakwa wuna kudi miték véknwusaakudaran de apuba apuba miték rasaakuké de yo.
De wunéké kuk tiyaadaran wuna mawulé deké yéknwun yamarék yaké dé yo.
39 Naané wani du taakwa pulak kaapuk yanakwa. Gotké kuk kwayékwa du taakwa de yalakgé de yo. Got wale rasaakumarék yaké de yo. Naané Gotna kudi miték véknwusaakukwa du taakwa naané dé wale miték rasaakuké naané yo apuba apuba.