11
Dwáay bárawá
(Mattá 6:9–13; 7:7–11)
1 Yakk baré Issá jágahé dwá kanagá at. Wahdé dwái halás kort, cha áiay moridán yakkéá gwasht: “Oo Hodáwand! Anchosh ke Yahyáyá wati morid dwá kanag sój dátagant, hamé paymá taw ham márá dwá kanag sój beday.”
2 Issáyá gwasht: “Harwahd ke dwá kanét, chó begwashét:
‘Oo Pet! Tai pákén nám sharapdár bát. Tai bádsháhi byáyát.
3 May har róchigén rezk o rózigá har róch márá beday.
4 May radián bebaksh, anchosh ke má hamá sajjahén mardom bakshetagant ke gón má badiesh kortag. Márá ázmáesh o chakkásá dawr maday.’ ”
5 Padá Issáyá gwasht: “Agan cha shomá yakké shapay némá wati sangatay lógá berawt o begwashit: ‘Oo dóst! Maná say nagan pa badal beday
6 ke mani dósté sapará butag o mani kerrá mán tarretag o maná hecch nést ke áiay démá bedayán,’
7 o á cha wati lógá jwáb bedant o begwashit: ‘Maná delsyáh makan, nun lógay dap band ent o man gón chokkán waptagán. Annun pád átka nakanán ke tará chizzé bedayán.’
8 Shomárá gwashán, é mard agan pa dósti pád mayayt o áiá chizzé madant, bale bannámiay torsá páda kayt o harché ke áiá pakár ent, danti.
9 Nun shomárá gwashán: Belóthét, shomárá dayaga bit. Shóház bekanét, shomárá rasit. Darwázagá bethokkét, pa shomá pach kanaga bit.
10 Chéá ke harkas belóthit, áiá dayaga bit. Harkas shóház bekant, áiá rasit. Harkas darwázagá bethokkit, pa áiá pach kanaga bit.
11 Shomay nyámá choshén peté hast ke agan áiay chokk máhig belóthit, máré bedanti?
12 Yá agan hayké belóthit, zummé bedanti?
13 Nun agan shomá ke radkár ét, angat ham wati chokkán sharrén chizzáni dayagá zánét, gorhá may ásmáni Pet chinkadar shartera zánt ke Pákén Ruhá hamáyán bedant ke cha áiá lóthant.”
Issá o Belzabul
(Mattá 12:22–30, 43–45; Markás 3:22–27)
14 Yakk baré Issá yakkéay jenná kasshagá at ke á mardi gong kortagat. Wahdé jenn dar átk, gongén mard habará lagget o sajjahén mardom hayrán butant.
15 Bale lahténá gwasht: “Issá gón jennáni sardár Belzabulay zórá jennána kasshit.”
16 Dega lahténá pa Issáay chakkásagá cha áiá ásmáni neshánié lóthet.
17 Bale Issáyá áyáni hayál zántant o gwashti: “Har molkéá ke nátepáki bebit, á molk wayrána bit o har lógéá ke nátepáki bebit, á lóg barbáda bit.
18 Agan Shaytán gón wat nátepák bebit, gorhá áiay bádsháhi chón barjáha mánit? Shomá gwashét ke man gón jennáni sardár Belzabulay zórá jennána kasshán.
19 Nun agan man gón Belzabulay zórá jennán bekasshán, gorhá shomay morid gón kai zórá jennána kasshant? É paymá, shomay moridáni jend shomay kázia bant.
20 Bale agan man gón Hodáay zórá jennána kasshán, bezánét ke Hodáay bádsháhi shomay nyámá rasetag.
21 Agan yakk zóráwarén mardomé selahband bebit o wati lógay negahpániá bekant, gorhá áiay mál o azbáb barjáha mánant.
22 Bale wahdé zórmandterén mardomé áiay lógay sará hamlah bekant o áiay sará báládast bebit, hamá seláhán ke á mard cha áyán deljam at, cha áiá pacha gipt o áiay mál o azbábán bahr o bánga kant.
23 Kasé ke mani hamráh naent, á mani heláp ent, kasé ke mocch o yakjáh kanagá gón man gón naent, á sheng o shánga kant.
24 Wahdé jenné cha mardoméay jáná dara kayt, gorhá béápén jágahána tarrit ke pa wati árám o ásudagiá jáhé shóház bekant, bale choshén jágahé narasiti. Gorhá gwashit: ‘Cha hamá lógá ke dar átkagán, padá hamódá rawán.’
25 Wahdé pera tarrit o gendit ke á lóg roptag o barábar ent,
26 gorhá rawt o cha wat ganterén dega hapt jenn hamráha kant o kayt. Á poterant o hamódá hankéna kanant. É dhawlá á mardomay ásar o ákebat cha pésarigén hálatá ham gantera bit.”
27 Hamé wahdá ke Issá é habarán kanagá at, cha mardománi nyámá yakk janénéá gwánk jat: “Bahtáwar hamá mát ent ke cha áiay lápá taw pédá butagay o tará shiri méchéntag.”
28 Issáyá áiay passawá darráént: “Bale hamá bahtáwarter ant ke Hodáay habarán gósha dárant o áyáni sará amala kanant.”
Neshániay lóthag
(Mattá 12:39–42; Markás 8:12)
29 Wahdé mardománi mocchi géshter bayán at, Issáyá gwasht: “É zamánagay mardom badkár mardom ant. Ajabbatén neshánia lóthant, bale áyán Yunos nabiay neshániá abéd, dega hecch neshánié dayaga nabit.
30 Anchosh ke pa Naynawáay mardomán Yunos neshánié at, hamé paymá Ensánay Chokk ham pa é zamánagay mardomán neshánié bit.
31 Jost o porsay róchá Sabáay shahbánok gón é zamánagay mardomán hórigá páda kayt o eshán mayáriga kant, chéá ke Sabáay shahbánok cha donyáay á dastá átk ke Solaymán bádsháhay dánáiá begendit. Bale nun cha Solaymáná masteréné edá átkag.
32 Jost o porsay róchá Naynawáay mardom gón é zamánagay mardomán hórigá páda káyant o eshán mayáriga kanant, chéá ke Naynawáay mardomán Yunosay járay sará tawbah kort. Bale nun cha Yunosá masteréné edá átkag.
Badanay cherág
(Mattá 5:15; 6:22–23)
33 Hechkas cherágá pa chér dayagá róka nakant o na áiá kásagay chérá éra kant. Áiá cherágdánay sará éra kant, tánke harkas ke lógá kayt, áiay rozhn begendit.
34 Tai chamm tai badanay cherág ant. Wahdé tai chamm sharr ant, tai sajjahén badan rozhná bit, bale agan tai chamm haráb ant, gorhá tai badan ham tahára bit.
35 Hozzhár bay, é nur ke tai tahá hastent, taháriay tahá badal mabit.
36 Agan tai sajjahén badan rozhná bebit o áiay hecch bahré tahár mabit, gorhá sarjamiá drapshnáka bit, anchosh ke cherágay shahm tará rozhná kant.”
Parisi o Sharyatay zánógeráni mayárig kanag
(Mattá 23:1–36; Markás 12:38–40; Luká 20:45–47)
37 Wahdé Issáyá habar halás kortant, yakk Parisiéá á wati lógá mehmán kort. Issá áiay lógá shot o pa warákay waragá parzónagay sará nesht.
38 Bale wahdé Parisiá dist ke Issáyá cha waragá pésar wati dast nashoshtant, hayrán mant.
39 Gorhá Hodáwandén Issáyá dém gón áiá kort o gwashti: “Shomá Parisi pyálah o kásagáni dhanni némagá sáp o sallaha kanét, bale shomay del o darun cha lálech o tamáh o badiá sarréch ent.
40 Oo násarpadán! Áiá ke shomay dhanni némag, bezán badan addh kortag, shomay del o darun ham hamáiá jórh kortag.
41 Gorhá wati del o daruná hayrát bedayét tánke sajjahén chizz pa shomá sáp o sallah bebant.
42 Oo Parisián! Bazhn o apsóz pa shomá ke purchénk o sadáp o é dega káhokáni sará dahyakka dayét, bale cha ensáp o Hodáay mehrá nádelgósh ét. Drégatá shomá é kár bekorténant o á ham yalah madáténant.
43 Oo Parisián! Bazhn o apsóz pa shomá ke kanisaháni sharterén jágahán o bázárán mardománi salám o drótán dósta dárét.
44 Bazhn ent, shomá hamá kabráni paymá ét ke áyáni sará seng o shakk nést o gendaga nabant o mardom pa názánti áyána lapáshant o gwazant.”
45 É habaráni sará Sharyatay káziéá gwasht: “Oo ostád! Taw gón wati é habarán márá ham béezzat kanagá ay.”
46 Issáyá gwasht: “Oo Sharyatay kázián! Pa shomá ham bazhn o apsóz ent. Shomá mardománi chakká gránén bára laddhét ke cha áyáni zórá gésh ent, bale shomá wat pa áyáni komakká lankoké ham nasorénét.
47 Bazhn o apsóz pa shomá! Hamá nabiáni kabrána bandét ke shomay pet o pirokán koshtagant.
48 É paymá shomá wat gwáhi dayét ke may pet o pirokán sharrén kár kortag. Áyán nabi koshtagant o shomá nabiáni kabrána bandét.
49 Paméshká Hodáyá cha wati hekmatá gwashtag: Man pa áyán paygambar o kásed ráha dayán, bale á lahténá koshant o lahténá ázára dayant.
50 Paméshká cha donyáay bongéjá hamá sajjahén paygambar ke mardomán koshtagant, áyáni hón é zamánagay mardománi gardená ent,
51 bezán Hábilay hóná beger tán Zakaryáay hóná ke korbánjáh o mazanén parasteshgáhay nyámá réchag but. Haw! Shomárá gwashán ke é zamánagay mardom á sajjahén hónáni daynkár ant.
52 Oo Sharyatay kázián! Bazhn ent ke shomá zántay hazánagay kelit zort o bort, wat tahá nayátkét o áyáni dém ham dásht ke tahá rawagesh lóthet.”
53-54 Wahdé Issá cha ódá dar átk, Parisi o Sharyatay zánóger gón zahrnáki áiay démá óshtátant o bázén josté kanagá laggetant, tánke Issáyá cha áiay jenday habarán mán begisshénant o dámá dawr bedayant.