12
Badén bágpánáni mesál
(Mattá 21:33–46; Luká 20:9–19)
1 Issáyá, randá pa darwar o mesál wati habar gón áyán bongéj kort o gwashti: “Mardéá anguri bágé addh kort. Áiay chapp o chágerdá pallé basti, pa anguráni shiragay geragá kallé jati o pa negahpániá borjé ham basti. Randá bági pa konandakári lahtén bágpánay dastá dát o wat saparéá shot.
2 Wahdé anguray mósom but, áiá hezmatkáré bágpánáni kerrá ráh dát ke cha bágay angurán mani bahrá byár,
3 bale bágpánán é hezmatkár gept o latth o kotth kort o gón hórk o háligén dastán ráh dát.
4 Gorhá hodábondá dega hezmatkáré dém dát. Áyán, é ham béezzat kort o sar prósht.
5 Padá dega hezmatkáré rawáni dát o bágpánán é jat o kosht. Hamé dhawlá, áiá dega bázén hezmatkáré ráh dát, bale bágpánán lahtén latth o kotth kort o lahtén kosht.
6 Nun pa ráh dayagá áiay kerrá yakk kasé pasht kaptagat, áiay dóstigén mardénchokk. Godhsará, wati hamé chokki rawán dát. Gwashti mani chokkay ezzatá kanant.
7 Bale bágpánán watmánwatá gwasht: ‘Bágay mirásdár hamesh ent. Byáét eshiá koshén o bág may mirása bit.’
8 Gorhá gept o koshtesh o jónesh cha bágá dhann dawr dát.”
9 Issáyá jost kort: “Nun shomay hayálá bágay hodábond ché kant? Á kayt, bágpánána koshit o bágá dega bágpánáni dastá dant.
10 Záná, shomá Pákén Ketábay é habar nawántag ke gwashit:
Á seng ke bánbandánnápasond kort o nazort
hamá seng bonheshtbut.
11 É Hodáwanday kár ent o
may chammán porkamál ent.”
12 Nun áyán lóthet ke Issáyá dazgir bekanant, chéá ke zántesh Issáyá é mesál may bárawá dátag, bale cha mardomán torsetesh. Gorhá Issáesh esht o shotant.
Máliátay bárawá
(Mattá 22:15–22; Luká 20:20–26)
13 Randá, áyán lahtén Parisi o Hirudi Issáay kerrá rawán dát ke cha áiay jenday habarán áiá mán begisshénant.
14 Nun átkant o jostesh kort: “Oo ostád! Má zánén ke taw tachk o rástén mardomé ay o hechkasay némagá nageray, chéá ke sajjahénán yakk hesábá cháray o Hodáay ráhay sójá pa rástia dayay. Bárén, Rumay bádsháh Kaysará, song o máliát dayag rawá ent yá na? Áiá máliát bedayén yá madayén?”
15 Issáyá áyáni é dotal o dopósti zánt o gwashti: “Chéá maná chakkásagá ét? Dináré byárét ke becháráni.”
16 Áyán dináré áwort. Josti kort: “Eshiay sará kai naksh o nám per ent?” Áyán passaw dát: “Kaysaray.”
17 Nun Issáyá gwasht: “Gorhá Kaysaraygá Kaysará bedayét o Hodáaygá Hodáyá.” Cha é passawá, á hayrán o habakkah mantant.
Áheratay róch o sáng o sur
(Mattá 22:22–33; Luká 20:27–40)
18-19 Randá lahtén Saduki Issáay kerrá átk. Sadukia namannant ke mordag padá zendaga bant. Jostesh kort: “Oo ostád! Mussáyá pa má nebeshtag: Agan kaséay sur kortagén bráté bé awládá bemerit o janózámi zendag bebit, gorhá áiay brát báyad ent gón á janózámá sur bekant tánke chokk o awládé pa wati brátá pédá bekant.
20 Hapt brát atant. Awali brátá jané gept o bé awládá mort,
21 gorhá domi brátá gón á janózámá sur kort, bale á ham bé awládá mort. Sayomi brát ham, hamé dhawlá.
22 Haptén brátán, kassá chokk nabut. Sajjahénán o rand á janén ham mort.
23 Nun áheratay róchá é janén kojám brátayga bit? Chéá ke haptén brátáni jan butag.”
24 Issáyá gwasht: “Shomá gomráh naét? Shomá na cha Pákén Ketábán chizzé sarkecha warét o na Hodáay wák o zórá sarpada bét.
25 Mordag ke jáha janant, na sura kanant o na sur dayaga bant, ásmáni préshtagáni dhawlá bant.
26 Mordagáni zendag bayag o jáh janagay bárawá, záná shomá Mussáay ketábá bon geptagén dhólokay kessah nawántag ke Hodáyá gón Mussáyá chón habar kort? ‘Man án, Ebráhémay Hodá o Esákay Hodá o Ákubay Hodá.’
27 Bezán á, mordagáni Hodá naent, zendagénáni Hodá ent. Shomá sakk rad wártag.”
Masterén parmán
(Mattá 22:34–40; Luká 10:25–28)
28 Cha Sharyatay zánógerán yakké áyáni é habarán gósh dáragá at. Áiá dist ke Issá sharr passaw dayagá ent, nazzikká átk o josti kort: “Sharyatay masterén parmán kojám ent?”
29 Issáyá passaw dát: “Sharyatay masterén parmán esh ent: ‘Oo Esráil! Gósh dár: May Hodáwandén Hodá yakké.
30 Wati Hodáwandén Hodáyá cha delay johlánkiá o gón sajjahén ján o sáh o gón sajjahén pahm o pegr o gón sajjahén was o wáká dóst bedár.’
31 Domi parmán esh ent: ‘Wati hamsáhegá wati jenday paymá dóst bedár.’ Cha é doénán, dega masterén parmán nést.”
32 Gorhá, Sharyatay zánógerá gwasht: “Oo ostád! Taw sakk sharr gwasht, pa rásti ke Hodá yakké o abéd cha áiá Hodáé nést.
33 Hodáyá cha delay johlánkiá o gón sajjahén pahm o pegr o sarjamén was o wáká dóst dárag o hamsáhegá wati jenday paymá dóst dárag cha sajjahén hayrát o sóchagi korbánigán sharter ent.”
34 Wahdé Issáyá dist ke áiá dánáén passawé dát, gwashti: “Taw cha Hodáay bádsháhiá dur naay.” Cha ed o rand, hechkasá del nakort ke cha Issáyá josté bekant.
Masih kai chokk ent?
(Mattá 22:41–46; Luká 20:41–44)
35 Wahdé Issá mazanén parasteshgáhá tálim dayagá at, josti kort: “Sharyatay zánóger che paymá gwashant ke Masih Dáud bádsháhay chokk ent?
36 Dáudá wat cha Pákén Ruhay elhámá gwashtag:
Hodáwandá gón mani Hodáwandá gwasht
mani rástén kashá tán hamá wahdá benend
ke man tai dozhmenán tai pádáni chérá dawra dayán.
37 Agan Dáuday jend Masihá wati Hodáwanda gwashit, gorhá á chón Dáuday chokk buta kant?” Mazanén mocchián pa wasshi Issáay habar gósha dáshtant.
Issá Sharyatay zánógerán páshka kant
(Mattá 23:1–36; Luká 20:45–47)
38 Issáyá wati tálimáni tahá gwasht: “Cha Sharyatay zánógerán hozzhár bét ke áyán drájén kabáhay gwará kanag dósta bit o bázáráni tarr o garday wahdá cha mardománi salám o drótay lóthók ant.
39 Kanisaháni awali red o dáwatáni sharterén jágahesh dósta bit.
40 Janózámán rada dayant o polant o pa pésh dáragá wati dwáyán drájkassha kanant. Eshán ganterén sezá rasit.”
Janózáméay shogránah
(Luká 21:1–4)
41 Issá mazanén parasteshgáhay shogránaháni pétiay dém pa démá neshtagat o hamá mardomán cháragá at ke é pétiá zarresh mána kort. Bázén zardáréá báz zarr dát.
42 Garibén janózámé átk o do paysahi pétiá mán kort, ke hecchay kárá nayátkant.
43 Gorhá Issáyá morid wati kerrá lótháént o gwashtant: “Shomárá rásténa gwashán, é béwasén janózámá cha á sajjahénán géshter zarr pétiá mán kort.
44 Chéá ke á degarán cha wati géshén málá chizzoké dát, bale é janózámá gón wati nézgári o garibiá harché ke áiá hastat dáti, bezán wati sajjahén rózig o gozarán.”