4
Tohm chandhagay mesál
(Mattá 13:1–17; Luká 8:4–10)
1 Issáyá mazangwarmay kerrá padá mardománi tálim dayag bendát kort. Áiay chapp o chágerdá haminchok mardom mocch but ke á bójigéá swár but o nesht. Bójig ápá at o sajjahén mardom gwarmay lambá óshtátagatant.
2 Gorhá Issáyá mardom gón darwar o mesálán báz tálim dátant. Gwashti:
3 “Gósh dárét. Dehkáné tohmay chandhagá shot.
4 Tohmáni chandhagay wahdá kammé tohm ráhay sará retk, báli morg átkant o chet o wártantesh.
5 Kammé tohm dhal o dhókáni tahá retk ke ódá hák kamm at. Zutt rostant, chéá ke hák tanakk at.
6 Bale cha róchay trondén garmiá gimmort o hoshk butant, chéá ke áyáni risshag o wandhál, johl nashotagatant.
7 Kammé tohm cherekk o dhangaráni tahá retk, cherekkán rodagá naeshtant o é tohm bar o samará sar nabutant.
8 É dega tohm sharrén zeminá retkant. É rost o mazan butant o jáhé si sari, jáhé shast sari o jáhé sad sari hóshag o baresh dát.”
9 Padá gwashti: “Harkasá pa eshkonagá gósh per, beshkont.”
10 Wahdé mardom shotant o Issá gón dwázdahén kásed o é dega hamráhán pasht kapt, áyán cha Issáyá jost kort ke é mesáláni máná ché ent.
11 Issáyá passaw dát: “Hodáay bádsháhiay ráz shomárá bakshag butag, bale á ke mani ráhay randgiriá nakanant, é chizz pa áyán hoshkén darwar o mesál ant,
12 tánke:
Á bechárant bale magendant,
beshkonant bale sarpad mabant.
Agan sarpad buténant,
dém pa man átkagatant o bakshag butagatant.”
Tohm chandhagay mesálay maksad
(Mattá 13:18–23; Luká 8:11–15)
13 Padá gwashti: “Agan shomá é mesálá sarpada nabét, gorhá á dega mesálán chón sarpada bét?
14 Dehkán hamá ent ke Hodáay habará keshit.
15 Lahtén mardom ráhay sará retkagén tohmay dhawlá ent. Hodáay habar ke ódá keshaga bit, hamá damáná Shaytána kayt o keshtagén habará cha esháni delá dara kant o bárt.
16 Á tohm ke dhal o dhókáni tahá retkant, hamá mardománi mesál ent ke Hodáay habará gósha dárant o hamá damáná pa gal o shádeha mannanti,
17 bale pa é sawabá ke risshag o wandhálesh najatag, Hodáay habar áyáni delá tán dérá namánit. Wahdé Hodáay habaray sawabá sakki o sóriána kapant yá ázáré rasitesh, hamá damáná cha ráhá thagalant o kapant.
18 Á tohm ke cherekk o dhangaráni tahá retkant, hamá mardom ant ke Hodáay habará gósha dárant
19 bale donyái parésháni o mál o zarray delkasshi o préb o á dega chizzáni lóth o wáhag áyán rada dayant o naylant ke Hodáay habar besabzit o bar o samar bedant.
20 Bale á tohm ke sharrén zeminá retkant, hamá mardom ant ke Hodáay habará eshkonant o mannant, bar o samara dayant, lahtén si sari, lahtén shast sari o lahtén sad sari.”
Cherágay mesál
(Luká 8:16–18)
21 Issáyá mesál dayáná gwasht: “Kay rókén cherágá kárit o kásagay yá tahtay chérá chéra dant? Cherágá cherágdánay sará éra nakanant?
22 Hecch choshén chérén chizzé nést ke záher mabit o hecch choshén rázé nést ke áshkár mabit.
23 Harkasá pa eshkonagá gósh per, beshkont.”
24 Padá gwashti: “Delgósh kanét ke shomá ché eshkonét. Gón har kayl o paymánahéá ke dayét, gón hamá kaylá shomárá dayaga bit o shomárá angat géshtera rasit.
25 Kaséá ke chizzé hast, áiá géshter dayaga bit o kaséá ke nést, cha áiá hamá ham pach geraga bit ke hastenti.”
Tohmé ke rodit o sabza bit
26 Issáyá gwasht: “Hodáay bádsháhi, anchosh ent ke mardomé dhagárá tohm bekeshit.
27 É mardom shap o rócha wapsit o páda kayt o tohm anchosha rodit o sabza bit ke keshók wata nazánt chón rost.
28 Dhagár watáwat keshtagén tohmá pa bar o samara rasénit, pésará ták, padá hóshag o randá hóshagay tahá dán mána bit.
29 Wahdé keshára rasit, á dásá chéra dant o ronti, chéá ke rón o móshay wahd átkag.”
Kasterén tohmay mesál
(Mattá 13:31–32; Luká 13:18–19)
30 Padá Issáyá gwasht: “Má ché begwashén ke Hodáay bádsháhi ché chizzéay dhawlá ent? Chónén darwaré byárén o chónén mesálé pésh bekanén?
31 Hodáay bádsháhi, thélkáhay tohmay dhawlá ent. É donyáyá, tohmáni tahá kaster kasterén ent,
32 bale wahdé zeminá keshaga bit, rodit o cha á dega sabzagán borztera bit o sháh o lambi anchó mazana bant ke báli morg áyáni sáhegá kodóha bandant.”
33 Issáyá Hodáay habar é paymén bázén darwar o mesáléay tahá gón áyán darshána kortant ke á sarpad but bekanant.
34 Darwar o mesálán abéd hecch habaria nakort, bale wahdé gón wati moridán tahná but, sajjahén mesáli pa áyán máná kortant.
Tuppánay érmósh kanag
(Mattá 8:23–27; Luká 8:22–25)
35 Hamá róchá, bégáh ke but, Issáyá gón moridán gwasht: “Byáét, gwarmay á dastá rawén.”
36 Áyán mardom roksat kortant, bójigá swár butant o Issáesh zort o shotant. Dega lahtén bójig ham áyáni hamráh at.
37 Dér nagwast ke mazanén syahgwátéá sar kort o mastén chawl o mawján bójig cha ápá porr kort.
38 Issáyá, sarjáhé saray chérá at o bójigay poshti némagá wáb at. Moridán cha wábá pád kort o gwashtesh: “Oo ostád! Má meragá én o taw hecch may hayálá naay?”
39 Issá pád átk, gwáti hakkal dát o gón gwarmá gwashti: “Érmósh bay! Bass kan!” Gwát kapt o chawl o mawj árám geptant.
40 Padá gón wati moridán gwashti: “Shomá chéá torsagá ét? Angat báwara nakanét?”
41 Moridán sakk torset o watmánwatá gwashtesh: “É chónén mardomé ke gwát o áp ham eshiay hokmá mannant?”