12
Issá Shabbatay wájah o wáhond ent
(Markás 2:23–28; Luká 6:1–5)
1 Yakk randé Shabbatay róchá Issá cha gandomay keshárán gwazagá at. Áiay morid gozhnag atant o kesháray hóshagán sendag o waragá laggetant.
2 Parisián ke dist gón Issáyá gwashtesh: “Bechár! Tai morid anchén kára kanant ke Shabbatay róchá rawá naent.”
3 Gwashti: “Záná, shomá nawántag, wahdé Dáud o áiay hamráh gozhnag butant, Dáudá ché kort?
4 Hodáay Pákén Lógá shot o pákwandhén nagani wártant ke áyáni warag na pa áiá rawá at o na pa áiay hamráhán, tahná pa dini péshwáyán rawá at.
5 Yá shomá Sharyatá é nawántag ke mazanén parasteshgáhay tahá, dini péshwá Shabbatay béhormatiá kanant bale angat bémayár hesába bant?
6 Man shomárá gwashán ke edá cha mazanén parasteshgáhá ham masteréné hastent.
7 Agan shomá é habaray máná bezántén: Maná hayrát o korbánig pasond naent, mehr o rahm pasond ent, gorhá shomá á mardom mayárig nakortagatant ke bémayár ant.
8 Chéá ke Ensánay Chokk Shabbatay róchay málek ent.”
Mondhén mardéay drahbakshi
(Markás 3:1–6; Luká 6:6–11)
9 Issá cha ódá dar átk o kanisahá shot.
10 Ódá mardé hastat ke dasti hoshk o mondh at. Lahténá pa bohtám janagay nimóná cha Issáyá jost kort: “Shabbatay róchá kaséay dráh kanag rawá ent yá na?”
11 Gón áyán gwashti: “Agan cha shomá kaséá yakk méshé hast o mésh Shabbatay róchá kandhéá bekapit, gorhá nagipt o daria nakant?
12 Ensánay arzesh cha méshá sakk báz géshter ent. Paméshká Shabbatay róchá néki kanag rawá ent.”
13 Nun gón á mardá gwashti: “Dastá shahár day.” Áiá dast shahár dát o domi dastay dhawlá wassh o dráh but.
14 Bale Parisi dar átkant o pa Issáay kóshárénagá shawr o saláhesh kort.
Hodáay gechén kortagén
15 Wahdé Issáyá áyáni delay é habar zánt, cha ódá dar kapt. Mazanén rombé áiay hamráh but o áiá sajjahén nádráh dráh kortant.
16 Kaddhan kort o gwashtanti: “Gón kassá magwashét ke man kay án.”
17 É dhawlá Eshayá nabiay kortagén é habar rást o sarjam but:
18 É mani hezmatkár ent ke man gechén kortag,
man eshiá dósta dárán o mani del cha eshiá sakk wassh o razá ent.
Wati Ruhá eshiay sará éra géján o
é pa darkawmán adl o ensápay járá jant.
19 Na arh o korha kant o na ják o kukkár o
na kasé damk o bázárán eshiay tawárá eshkont,
20 na ke némproshtagén kalam o káshé próshit o
na mermeránkén cherágé koshit o
godhsará adl o ensápá sóbéno péróza kant.
21 Darkawm eshiay námay sará ósto ométa bandant.
Issá o Belzabul
(Markás 3:20–30; Luká 11:14–23; 12:10)
22 Nun mardomán kór o gongén mardomé ke jenné per ati Issáay gwará áwort. Issáyá dráh kort o á habar kanag o gendagá lagget.
23 Sajjahén mardom pa hayráni gwashagá laggetant: “Chó bit ke é Dáud bádsháhay chokk ent?”
24 Bale wahdé Parisián é habar eshkot, gwashtesh: “É gón jennáni sardár Belzabulay zórá jennána kasshit.”
25 Issáyá áyáni é hayál zánt o gón áyán gwashti: “Har molkéá ke nátepáki bebit, á molk wayrána bit o har shahré yá lógéá ke nátepáki bebit, á barjáha namánit.
26 Agan Shaytán wat, watá bekasshit, bezán gón wat nátepák ent. Gorhá áiay bádsháhi chón barjáha mánit?
27 Agan man gón Belzabulay zórá jennán bekasshán, gorhá shomay morid gón kai zórá jennána kasshant? É paymá, shomay moridáni jend shomay kázia bant.
28 Bale agan man gón Hodáay Ruhay zórá jennána kasshán, bezánét ke Hodáay bádsháhi shomay nyámá rasetag.
29 Yá chón buta kant ke kasé zóráwarén mardoméay lógá bepoterit o áiay mál o azbábán bebárt, agan á zóráwarén mardomá pésará magipt o mabandit? Randá áiay lógá pol o pánch korta kant.
30 Harkas ke mani hamráh naent, á mani heláp ent. Harkas ke mocch o yakjáh kanagá gón man gón naent, á sheng o shánga kant.
31 Paméshká shomárá gwashán ke mardománi har gonáh o kopr bakshaga bit, bale Pákén Ruhay bárawá kopr kanag bakshaga nabit.
32 Harkas ke Ensánay Chokkay helápá habaré bekant, pahell kanaga bit, bale harkas ke Pákén Ruhay helápá habaré bekant, na é donyáyá pahell kanaga bit o na áyókén donyáyá.
Drachk o bar
(Mattá 7:17–18; Luká 6:43–45)
33 Agan sharrén bar o samara lóthét, báyad ent drachk sharréné bebit, harábén drachk harábén bar o samara dant. Har drachk cha bará zánaga bit.
34 Oo syahmárzádagán! Shomá ke wat sell o haráb ét, chón sharrén habar korta kanét? Chéá ke harché ke delá bit, cha dapá hamá dara kayt.
35 Sharrén mardom cha sharrén ganj o hazánagá sharrén chizz dara kant o sellén mardom cha sellén hazánagá, sellén chizz dara kant.
36 Shomárá gwashán ke jost o porsay róchá mardomán wati har mopt o náhudagén habaray hesáb dayagi ent.
37 Chéá ke tai habar ant ke tará bémayára kanant o tai habar ant ke tará mayárbára kanant.”
Neshániay lóthag
(Markás 8:11–12; Luká 11:29–32)
38 Gorhá lahtén Parisi o Sharyatay zánógerá gón áiá gwasht: “Oo ostád! Má cha taw neshánié gendaga lóthén.”
39 Issáyá áyáni passawá gwasht: “Badkár o zenahkárén nasl o padréch neshánia lóthit, bale Yunos nabiay neshániá abéd, dega hecch neshánié áyán dayaga nabit.
40 Anchosh ke Yunos tán say shap o say róchá thuhén máhigay lápá at, hamé paymá Ensánay Chokk tán say shap o say róchá zeminay lápá bit.
41 Jost o porsay róchá, Naynawáay mardom gón é zamánagay mardomán hórigá páda káyant o eshán mayáriga kanant, chéá ke Naynawáay mardomán Yunosay járay sará tawbah kort. Bale nun cha Yunosá masteréné edá átkag.
42 Jost o porsay róchá, Sabáay shahbánok gón é zamánagay mardomán hórigá páda kayt o eshán mayáriga kant, chéá ke Sabáay shahbánok cha donyáay á dastá átk ke Solaymán bádsháhay dánáiá begendit. Bale nun cha Solaymáná masteréné edá átkag.
Jennáni jágah
(Luká 11:24–26)
43 Wahdé jenné cha mardoméay jáná dara kayt, gorhá gyábáná rawt ke pa wati árámi o ásudagiá jáhé shóház bekant, bale áiá choshén jáha narasit.
44 Gorhá gwashit: ‘Cha hamá lógá ke dar átkagán, padá hamódá rawán.’ Wahdé pera tarrit o gendit ke á lóg hórk o hálig ent, roptag o sapá ent,
45 gorhá rawt o cha wat ganterén dega hapt jenn wati hamráha kant o kayt. Á poterant o hamódá hankéna kanant. É dhawlá á mardomay ásar o ákebat cha pésarigén hálatá ham gantera bit. É badkárén naslay hál ham anchosha bit.”
Issáay mát o brát
(Markás 3:31–35; Luká 8:19–21)
46 Issá angat gón mardomán habará at ke áiay mát o brát átkant o dhanná óshtátant. Áyán lóthet ke gón Issáyá habar bekanant.
47 Gorhá yakkéá Issá hál dát ke tai mát o brát dhanná óshtátagant o gón taw habar kanaga lóthant.
48 Issáyá passaw dát: “Mani mát kay ent o mani brát kay ant?”
49 Padá wati moridáni némagá dasti shahár dát o gwashti: “Esh ant mani mát o brát.
50 Harkas ke mani ásmáni Petay wáhag o razáay sará amala kant, mani mát o gohár o brát hamá ent.”