7
Ér janag o aybgiri
(Luká 6:41–42)
1 Aybgiri makanét o kassá ér majanét, tánke shomá ér janag mabét.
2 Hamá hesábá ke shomá degarán éra janét, hamé paymá shomá ham ér janaga bét o gón har kayl o paymánahéá ke shomá dayét, gón hamá kaylá shomárá dayaga bit.
3 Chéá wati brátay chammay bucchoká genday, bale wati chammay bondhá nagenday?
4 Tai chammá ke bondhé mán, chón wati brátá gwashta kanay: ‘Bell ke tai chammay bucchoká dara kanán’?
5 Oo doru o dopóstén shatalkár! Pésará wati chammay bondhá dar kan, randá sharriá genday o wati brátay chammay bucchoká kassheta kanay.
6 Pákén chizzán kochekkán madayét o wati morwáredán hukkáni démá dawr madayét, chó mabit ke áyán lagatmál bekanant o per betarrant o shomay jendá derr o drásh bekanant.
Lóthóká rasit
(Luká 11:9–13)
7 Belóthét, shomárá dayaga bit. Shóház bekanét, shomárá rasit. Darwázagá bethokkét, pa shomá pach kanaga bit.
8 Chéá ke harkas belóthit, áiá dayaga bit. Harkas shóház bekant, áiá rasit. Harkas darwázagá bethokkit, pa áiá pach kanaga bit.
9 Shomay nyámá choshén mardomé nést ke agan áiay chokk nagan belóthit, dhóké bedanti,
10 yá agan máhig belóthit, máré bedanti.
11 Nun agan shomá ke radkár ét, angat ham wati chokkán sharrén chizzáni dayagá zánét, gorhá shomay ásmáni Pet hamáyán angat géshtér sharrén chizza dant ke cha áiá lóthant.
Teláhén parmán
(Luká 6:31)
12 Paméshká, harwahdá gón degarán hamá dhawlá bekanét ke shomá lóthét ke á gón shomá bekanant. Sharyat o nabiáni asligén habar hamesh ent.
Tankén darwázag
(Luká 13:24)
13 Cha tankén darwázagá begwazét, chéá ke práhén darwázag o práhén ráh tabáhiay némagá bárt o bázéné hamá ráhá rawt.
14 Bale tank ent á darwázag o tank ent á ráh ke zenday némagá bárt o kammok mardom hamé ráhá dara géjit.
Drachk o bar
(Luká 6:43–45)
15 Cha drógén paygambarán hozzhár bebét. Á, méshi póst gwará kanant o shomay kerrá káyant bale bátená derrók o warókén gork ant.
16 Shomá cha áyáni kár o kerdán áyán pajjáha kárét. Cha dhangarán angur o cha dhóloká enjir chenaga nabit.
17 Hamé paymá, har sharrén drachk sharrén bar o samara kárit o harábén drachk harábén bar o samara kárit.
18 Sharrén drachk, harábén bar áworta nakant o harábén drachk sharrén bar áworta nakant.
19 Har drachké ke sharrén bara nayárit, goddhag o sóchaga bit.
20 Hamé paymá, shomá drógén paygambarán cha áyáni kár o kerdán pajjáha kárét.
21 Hamá ke maná ‘Hodáwand, Hodáwanda’ gwashant, pa á sajjahénán ásmáni bádsháhiay darwázag pacha nabit, tahná hamá shota kant ke mani ásmáni Petay wáhag o razáay sará amala kant.
22 Wahdé á rócha kayt, bázéné maná gwashit: ‘Hodáwand, oo Hodáwand! Má tai námay sará Hodái bashárat sar kortagant, tai námay sará jenn kasshetag o tai námay sará bázén mójezahé pésh dáshtag.’
23 Gorhá man áyán tachká gwashán: ‘Oo radkárán! Man hechbar shomárá pajjáh nayáwortag, cha mani démá dur bebét.’
Zántkári o názánti
(Luká 6:47–49)
24 Paméshká, harkas ke mani é habarána eshkont o esháni sará amala kant, hamá dánáén mardomay paymá ent ke wati lógi mohrén kóhéay sará bast.
25 Hawr but, hár o héróp átk, trondén gwátán kasshet o lógá laggetant, bale lóg nakapt, chéá ke áiay bonred kóhay sará ér kanag butagat.
26 Bale harkas ke mani é habarán eshkont o esháni sará amala nakant, hamá nádánén mardomay dhawlá ent ke wati lógi rékáni sará bast.
27 Hawr but, hár o héróp átk, trondén gwátán kasshet o lógá laggetant o lóg kapt o pahk tabáh but.”
28 Wahdé Issáyá é habar halás kortant, mocch butagén mardom cha áiay tálimán hayrán butant,
29 chéá ke áiá Sharyatay zánógeráni paymá tálim nadát, gón wák o ehtiáré tálim dát.