Petrosay Awali Kágad
Petrosay Awali Kágaday Pajjár
Petrosay Awali Kágad gón dém dayókay nám o gwandhén drót o drahbátéá bendáta bit o pa hamá mardomán ke kágad nebeshtah kanag butag, áyáni pajjár ham bendátá mán ent. Nebeshtah kanók wati námá “Petros, Issá Masihay káseda” gwashit.
Petros aslá Jalilay damagay mardomé at. Máhigiré at o cha Issá Masihay awali kásedán yakké at. Petros cha Issá Masihay nazzikterén kásedán yakké at o modám cha sajjahénáni némagá habaria kort. Petrosay nám pésará Shamun at, bale wahdé moridáni démá gwashti ke Issá hamá Masih ent ke áyagi butag, Issá Masihá áiay nám badal kort o Petros kort. Petrosay máná “talár” ent.
Petros, Issá Masihay jáh janagá rand, cha kelisáay bendáti sarókán yakké but. Á awali kásed at ke darkawmi pákshódi dátant o é habari ham kort ke darkawm cha Mussáay Sharyatay pábandiá ázát bebant. Kelisái kessah o sargwasta gwashant ke kásedén Petros kesás shast miládiá Rumay shahrá shahid kanag butag.
É kágad hamá báwarmandáni sará nebeshtah kanag butag ke Rumay Ásyái damagá nendók atant. É damag maróchigén Torkiah ent. É mardomán Issá Masihay sará imán áwortagat o kágaday tahá Hodáay gechéni mardom gwashaga bant. Kágaday nebeshtah kanagay zamánagá báwarmand gón bázén jérha o janjáléá dém pa dém atant. Áyáni sará badkáriay bohtám janaga but, Issá Masihay sará imán áragay sawabá béezzat kanaga butant o hamsáhegán ke esháni tachki o rástia dist, cha eshán napratesha kort.
É kágaday bonyádi maksad báwarmandán delbaddhi dayag ent ke hamsáhegáni napratáni démá ham pa delpahki sharrén kár bekanant. Petros báwarmandán delbaddhia dant ke shomá Hodáay gechén kortagén mardom ét o Hodáyá wádah dátag ke shomárá rakkénit. É gappá béhayál makanét ke Issá Masihá hecch gonáh o mayáré nakortagat o náhakká ázár dayag but o harkas ke Issáay sará imána kárit, é donyá gón áiá ham anchosha kant.
Wati é kágaday tahá Petros báwarmandán sar o sója kant ke shomá é gránén sáhatán báyad ent chó wati zendá begwázénét: Hodáay parmánbardáriá bekanét, tachk o rást bebét, hákemáni ezzatá bekanét, é dega báwarmandán o wati lógay mardomán dóst bedárét o gón áyán hamdel bebét, wati imánay sará mohr bóshtét o é gappá deljam bebét ke Hodá mayshomay hayálá dárit.
1
Salám o drót
1-2 Cha Issá Masihay kásed Petrosay némagá,
pa hamá sajjahén darándhéhén mardomán ke Pontus, Galátiah, Kápádukiah, Ásiá o Bitiniahay damagán sheng o sháng ant. Hodáyá cha wati péshzánti o gón wati palgár kanókén Pákén Ruhá, shomárá gechén kortag tán Issá Masihay parmánbardáriá bekanét o hamáiay hón shomay sará páshag o dranzag bebit.
Hodáay rahmat o sohl o ásudagi shomay sará gésh o géshter bát.
Zendagén omét
3 May Hodáwandén Issá Masihay Hodáén Petá satá o saná bát. Cha wati sarréchén rahmatá o gón Issá Masihay cha mordagán zendag bayagá, Hodáyá márá nóksará pédá kort tán márá zendagén omété berasit.
4 Áiá pa shomá ásmáná mirásé ambár kortag ke é mirás hechbara napussit, gára nabit o abadmán ent.
5 Shomá Hodáay sará báwar kortag o Hodá ham gón wati zór o wáká pa hamá nejátá shomay negahpániá kant ke cha annuná tayár ent o áheri zamánagá paddara bit.
6 É shomay shádmáni ent, toré shomá nun pa damánokéá gránén wahd o chakkásán bekapét.
7 É chakkás paméshká káyant ke shomay mohr o mohkamén báwar Issá Masihay záher bayagay wahdá satá kanag o sárháyag o ezzat dayag bebit. Shomay báwar cha zawál bayókén sohr o teláhá báz géshtera karzit, bell toré sohr cha ásá gwastag.
8 Shomá Masih hechbar nadistag, angat áiá dósta dárét. Annun ham shomá áiá nagendét, bale áiay sará báwaró hast o hecch labzé shomay porshawkatén wasshiá darshán korta nakant,
9 chéá ke wati báwar o imánay morádá gendagá ét, bezán shomay jánay rakkag.
10 Paygambarán hamé rakkagay bárawá bázén johlánkén patth o pól kortag. Á paygambarán hamé rahmatay bárawá péshgói kortag ke shomárá rasagi at.
11 Masihay Ruh cha áyáni zobáná habar kanán o gwashán butag ke Masihá chónén sakki saggagi ent o randá áiá chónén mazanén shán o shawkaté rasit. Gorhá, á modám hamé johdá butagant ke bezánant Pákén Ruh kai bárawá habará ent o é kár kadéna bit.
12 Pa áyán paddar butag ke wahdé habará atant wati hezmatá nakanagá atant, shomay hezmatá kanagá atant. Nun gón Pákén Ruhay zórá dega mardomán é wasshén mestág pa shomá raséntag, hamá Pákén Ruh ke cha ásmáná dém dayag butag. Pa é wasshén mestágay zánagá préshtag ham delmánag ant.
Pák bebét
13 Wati lánká bebandét o hozzhár bebét. Zendá pa shehm o rahdári begwázénét. Wati ométá pa Hodáay hamá rahmatán bebandét ke Issá Masih wati záher bayagay wahdá pa shomá rasénitesh.
14 Habarzurén chokkáni paymá bebét. Maylét ke shomay zend hamá dhawlá sellén wáhagáni dastá bebit ke shomay názántiay wahdá butag.
15 Hamá dhawlá ke shomay gwánk janók pák ent, har káray tahá shomá ham pák bebét.
16 Chéá ke nebisag butag: “Man pák án o shomá ham báyad ent pák bebét.”
17 Agan shomá Hodáyá wati Peta gwashét, ke á harkasay dádrasiá bé ru o ryá, áiay káráni hesábá kant, gorhá wati darándhéhiay wahd o pásán pa sharap o ezzat gón Hodátorsi begwázénét.
18 Shomá zánét ke cha hamá náhudagén zendá ke cha shomay pet o pirénán shomárá rasetagat, bahá zurag o mókag butagét, bale gón nograh o sohrá na, ke abadmán naant,
19 gón hamá béayb o békecchahén Gwarándh, bezán Masihay bébaháén hóná bahá zurag butagét.
20 Masih cha donyáay jórh bayagá pésar gechén kanag butag, bale é goddhi róchán pa shomaygi átk o paddar but.
21 Cha áiay wasilahá, shomárá Hodáay sará báwar hast, hamá Hodáay sará ke Masihi cha mordagán zendag kort o shán o shawkati dát. Paméshká, shomá Hodáay sará báwara kanét o cha hamáiá ométwár ét.
22 Nun ke shomá gón rástiay randgiriá watá pák o palgár kortag o gón yakdegará padelén mehray wáhond butagét, gorhá pa del o setk gón yakdomiá mehr bekanét.
23 Chéá ke shomárá nókén zend cha zawál bayókén tohmá narasetag, cha zawál nabayókén tohmá rasetag, bezán cha Hodáay zendag o abadmánén gál o habará.
24 Parchá ke:
“Ensán chó káh o sabzagá ent o
shán o shawkati chó káhay pollá.
Káh o sabzaga merant o poll ham kapant.
25 Bale Hodáwanday gál o habar tán abada mánit.”
É gál o habar hamesh ent ke shomárá mestág dayag butag.